Hopfield és Hinton kapta a fizikai Nobel-díjat a machine learning megalapozásáért!
Abszolút wow, ilyen még nem volt.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531780-6ae159ee9b729' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531780&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531780-6ae159ee9b729&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531780-6ae159ee9b729' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ezek az urak tényleg nem nyertek eddig fizikai Nobel-díjat, pedig tűrhetően makaóznak.
Amit nem írsz, az az, hogy miért pont fizikai Nobel-díjat kaptak. Azért, mert a neurális hálók és valamilyen fizika (Hopfield esetében mágneses anyagok modelljei, Hinton esetében statisztikus fizika) közötti analógia alkalmazása volt hasznos a MI-ban, miközben ezek a dolgok a fizikában is jelentősek.
.
@vattablz:
.
Hopfield és Hinton? Nem Hipfield és Honton?
.
Persze, leher, hogy Gorcsev Iván reinkarnációi.
.
Ej, ej, miért tűnt el a ködben Balmoral?
.
Mindketten szuper fontos dolgokat csináltak, amiket napi szinten tanítok, szóval én aztán egyáltalán nem bánom, hogy Nobelt kaptak, de Hopfield esetében az ML-hez való kapcsolat sántít kicsit, Hinton-nál meg a (statisztikus) fizikához. (Hintonnak utoljára kb. a Boltzmann machine-nál volt egy kis kapcsolata a fizikához — gyanítom, hogy ez egyébként inkább Sejnowski érdeme, mégis ő volt a fizikus a csapatban, Hinton pszichológus[!] eredetileg –, de a modern ML-re a backprop-pal, meg a tulajdonképpen abból kinövő deep learning-gel volt hatása, a Boltzmann machine csak nagyon távoli inspiráció már). Mindenesetre sokáig éljenek, és kudos a fizikusoknak, hogy elég tág volt a látókörük ahhoz, hogy őket díjazzák.
@poszt: Ha fizikai, hát fizikai. Annyira azért nem kérdéses, mint egyes Béke, vagy Irodalmi. A lényeg, hogy megkapták – és @szazharminchet azt mondja, hogy nem érdem nélkül. Fert és Grünberg például akkor kapta meg (2007), amikor mi már boldogan lubickolva élveztük az elméleti munkásságuk (GMR, 1988) gyakorlati hasznát.
@ijontichy: ez egy nagyon bátor döntés volt. itt valamit teljesen új indult el.
@jotunder: : Szvsz. nem kell annyira nagy bátorság a „divat” (ld. még „hype”) követéséhez (és ez nem lekicsinylés, vagy kritika, csak egyszerű tény). Lásd a mai nap eredményei.
És akkor a mai kémiai Nobel meg Demis Hassabisnak. Kizökkent a világ, na (de nicss feltétlenül kárhozat).
@lmate: néztem, hogy ezt a nevet ismerem, és tényleg a Deep Mind-os fazon. protein folding with AI. abszolút wow.
Kizökkent az idő — akartam mondani.
@jotunder: Igen a „a Deep Mind-os fazon” :), aki valószínűleg semmivel sem inkább kémikus, mint te vagy én. És, bár kétségkívül nagyon okos fiú, nem vagyok benne biztos — Hintonnal ellentétben, akinél biztosan tudom –, hogy technikailag mennyire volt involválva a Nobel díjat érő munkában. Ő eredetileg számítógépes játékok játszására alapította meg a DM-ot, és abban is ugye nagyon szép sikereket értek el, dehát azért nem kapott volna Nobelt — bár ki tudja, ezekben a kizökkent időkben. És még az is lehet, hogy technikailag is kontributált. És még az is lehet, hogy mindez nem is kell, hogy számítson a Nobelhez.
Fun fact: Hinton egy időben ugyanannak a picike tanszéknek volt a vezetője, ahol Hassabis később postdoc volt (ott nem fedtek át, máshol aztán igen). Na most ez a tanszék se nem fizikával, se nem kémiával nem foglalkozik, hanem elsősorban elméleti agykutatással (és gépi tanulással, ami az idők hajnalán erősen átfedett az elméleti agykutatással). Ehhez képest élettani Nobelt még pont nem osztottak azon a tanszéken, pedig arra is lenne nagyon jó jelölt.