Fotó Háber avagy a magyar történelem
Öt éve egy posztban már írtam pár sort a Fotó Háber című 1963-as filmről, a korai Kádár-korszak egyik legsikeresebb filmjéről.
A filmben egy elítélt pap, miután kiengedték a börtönből, csatlakozik a magyar állambiztonsági szolgálathoz. Ezt a karaktert Latinovits Zoltán játszotta. Latinovits a Bajorországból Magyarországra emigrált Johann Gundelnek, a magyar vendéglátóipar atyjának, dédunokája volt, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar színésze, aki csak Érdemes Művész lehetett a Kádár-rendszerben, ha nem is volt klasszikus értelemben ellenzéki, de elég nyíltan kritizálta a magyar színházi világot.
A Hosszút játszó Nagy Attilára, aki az egyik Munkástanács elnöke volt ötvenhatban, 1958-ban halálbüntetést kért az ügyész és 12 év fegyházra ítélték. A rendszerváltás után a Magyar Szocialista Párt képviselője volt a Parlamentben.
A rendező Várkonyi Zoltánnak, akárcsak a női főszerepet játszó Ruttkai Évának 1944-ben bújkálniuk kellett a deportálás elől.
A Hábert játszó Szakáts Miklóst 1956 után letartóztatták majd internálták és az internálótáborban valóban csatlakozott az állambiztonsághoz, Cyrano néven ügynök lett, majd 1969-ben disszidált és sohasem térhetett haza.
Ezzel szemben hazatérhetett a filmben kisebb szerepet játszó Páger Antal, ő a negyvenes évek első felében több antiszemita propagandafilmben is szerepelt, ha nem is nyilas, de keményvonalas fajvédő volt, aki 1944-ben hagyta el az országot és Argentínában telepedett le. 1956-ban, még a forradalom előtt tért vissza Magyarországra, és 1965-ben kapott Kossuth-díjat.
A filmben szintén játszó Sulyok Mária 1957-ben kapott Kossuth-díjat, és később a Charta 77 aláírói között szerepelt.
A múlt héten posztoltam a fb-on egy eseményről, amin ott voltam, XX. századi magyar történelem alcímmel. Paraszti származású katona összeszedett néhány vitézségi érmet az I. VH-ban, amiért vitézzé is avattak, Zuglóban kapott érdemei folytán házhelyet, a HM-ben valami kisebb állást. Kocsmai cimborája volt egy férfi, aki 1944-ben (meg persze már 38 óta) származása miatt üldözöttnek számított. Megkérte a vitézt, hogy segítsen rajtuk. A zuglói házban kialakítottak egy búvóhelyet, és naponta egy-egy családtag kiköltözött hozzájuk. 11-en. A háziak hatan voltak, 17 emberre főzött az asszony, a felszabadulásig. A gyerekek is kivették a részüket a mentésből. Feljelentésre volt nyilas házkutatás is, de siker nélkül. Mindenki életben maradt. 45 után a vitézt elküldték a francba, állásából, házából kirakták, mehetett haza egy szabolcsi viskóba. Az unokája vette át a múlt héten a házaspárnak járó Világ Igaza kitüntetést, ahol a megmentettek részéről már 4. generációs leszármazottak is jelen voltak. Az egyik leszármazott, ő nem volt ott, ma a 10 leggazdagabb magyar egyike.
@poszt: “A filmben egy elítélt pap, miután kiengedték a börtönből, csatlakozik a magyar állambiztonsági szolgálathoz.” Khm… ez tuti??? 😉
@ijontichy:
Attól tartok, hogy JT elég régen láthatta a filmet:)
Latinovits valójában egy hivatásos elhárító tisztet játszik, aki belebújik egy Csiki Gábor nevű teológus személyazonosságába három héttel annak szabadulása előtt (amikor átszállítják a szabadulóböribe, oda már Latinovits érkezik meg, a valódi papot pedig félreteszik* valahova), mégpedig azzal a céllal, hogy ott kapcsolatot teremtsen egy veszélyes imperialista kémcsoport elítélt tagjával, ami sikerül is neki, és a kém vele küld kódolt üzenetet a társainak. (Akiknek a kisfőnöke a Szakáts Miklós által játszott karakter – ő viszonylag profi, de az emberei már nem annyira – Latinovitsnak pedig a senki által nem ismert felső kapcsolatát kellene előcsalogatnia és elkapnia)
Érdemes még megemlíteni, hogy Páger az elhárítók főnökét játssza talán ezredesi rangban, továbbá Várkonyi jó szokása szerint magára is osztott egy kis szerepet (külföldről érkező supervisor ügynök), és Ungvári László is feltűnik egy kicsit nagyobb szerepben (szintén külföldról érkező supervisor), akinek ugyancsak érdekes életrajza van a poszt kontextusában, mert nagy komcsi volt (ő játszotta amúgy a nyilas főhadnagyot is – zseniálisan – a Tizedes meg a többiek-ben)
*A film utolsó jelenetében a teológust (a valódit) – aki 58 óta ült, tehát nagy valószínűséggel 56-os ügy miatt – negyedeléssel szabadon engedik annak reményében, hogy a Magyar Népköztársaság hasznos polgárává válik. Latinovits és a kollégája egy kocsiból figyelik a távozását (Latinovits megjegyzi, hogy nahát, még hasonlít is), és itt egyértelműen kiderül, hogy ő teljesen passzív szereplője az ügynek, tehát nem tudott a cseréről és nem is működött együtt a szervekkel.
Aki pedig ezek után esetleg kedvet kapott a filmhez:) https://ok.ru/video/1231769701008
@velotanya:
Azt direkt nem árultam el, hogy ki a keresett felső kapcsolat a filmben, csak hogy izgalmas legyen:)
@velotanya:: Helyes! Ne is spoilerezzük el 🙂
(A remastered h.265-ben kisebb, mint 1GB. H̶a̶ ̶v̶a̶l̶a̶k̶i̶t̶ ̶é̶r̶d̶e̶k̶e̶l̶,̶ ̶e̶g̶y̶ ̶é̶j̶j̶e̶l̶ ̶f̶e̶l̶t̶o̶l̶h̶a̶t̶o̶m̶ ̶a̶ ̶h̶o̶n̶i̶ ̶d̶a̶t̶á̶r̶a̶)
Hiv.: @ijontichy:
A Fotó Háber időtlen idők óta fent van az Ncore-on.
De ha már filmek, a nem igazán művészfilmes dobozból: Gertler Viktor, a hőskorszak egyik ma már nem túl ismert rendezője volt. Inkább a vígjáték műfajban működött, de abban nem rosszul. Pl. ugye a Dollárpapát is ő rendezte. Ha valaki jól akar mulatni, nézze meg az “És akkor a pasas…” c. filmjét, 1966-ból. Elképesztő sztárparádé (tényleg), vicces, bizarr, minden, amit akartok.
@Vidor Ferike: Fantasztikus történet. 20. századi magyar történelem, javított kiadás. Amiben a jótett azért elnyerte méltó büntetését, az évtizedekkel későbbi Világ Igaza kitüntetés pedig csak a leszármazottaknak jelent valamit. Megnéztem, könnyen megtalálható, hogy Jellinek D. a tíz leggazdagabb magyar közé tartozó leszármazott. Itt pedig a legrészletesebb leírása a történetnek, amit a mostani eseményről szóló híradásokon kívül találtam: https://irodalmijelen.hu/2015-mar-31-0746/jelige-zuglo-zugloi-menedek Te is a megmentő család rokonai közé tartozol, gondolom. Köszönet.
Hiv.: @Hölderlin ist ihnen unbekannt?: Igen, róla van szó. Valóban, van olyan rokonom, akinek az emlékét -többedmagával, köztük 5 Világ Igazával -emléktábla őrzi, amit “hálás szívvel” a megmentettek állítottak. A mostani ünnepségre viszont azt hiszem, hogy nem hivatalból, hanem talán szokásból hívtak. Amikor utoljára volt elismerés-átadás, jó néhány éve, akkor az egyik, Ausztráliában élő túlélő megbízásából én intéztem a már idős, tolókocsis, azóta el is hunyt kitüntetett ügyes-bajos dolgait, privát ünnepséget is szerveztem a számára. Így mint “kvázi családtag” lettem akkor meghívva. Kicsit meg is lepődtem, amikor most jött az izraeli nagykövetségtől a meghívó.
Nem tudom, mennyire igaz a legenda, még gyerekkoromban hallottam a szüleimtől (ők, meg valószínűleg valamelyik színházi ismerőstől), hogy amikor Páger hazatért, néhány zsidó színész megverte. Az ügyet ezzel mindkét fél lezártnak tekintette. És mekkora színész volt, atyaúristen! Nekem a legjobban az a jelenet tetszik a Foto Háberből, amikor Páger monitoron követi a kémek üldözését. Ez akkoriban nagyjából sci-fi kategóriába tartozott, és ezzel minden néző tisztában volt, ez kábé olyan volt, mint a szovjet filmekben a nagy tágas, szépen berendezett lakások.
@vattablz:: “Páger monitoron követi a kémek üldözését” Csak meg kellett mutatni, hogy a cucilista titokzatosszógálat nem alávalóbb bondjamesbondnál. Elvégre a PA-63 is olyan sikeres koppintása volt a Walther PPK-nak 😉
@vattablz: a legenda szerint Básti Lajos adott neki egy pofont.
Hiv.: @jotunder:
Fogalmam sincs, hogy mi az igazság. ” Apám (Básti Lajos, szintén Kossuth-díjas színész – a szerk.) egyébként nagyon jóban volt Páger Antallal, nagyon tisztelték, szerették egymást. Volt egy pletyka, hogy pofozkodtak egymással, de ez természetesen nem igaz; demonstratív módon végiglátogatták Budapest összes kiülős kávéházát, eltöltöttek ott 10-15 percet, hogy az emberek lássák, mi a valós helyzet” – árulta el a színésznő.”
https://infostart.hu/kultura/2020/12/06/basti-juli-a-zsigerekben-az-agyban-a-fizikumban-a-fulben-ott-vannak-a-nezok
Milyen antiszemita propagandafilmekben jatszott Páger Antal? Nem ketlem, hogy jatszott ilyenekben, csak probalom azonositani oket.
@kiazmármegint: Az Őrségváltás volt a híres, 1942-ben. De ő végig mindenféle antiszemita baromságban részt tudott venni.
Visszatérve még egy percre Szakáts Miklósra:
““Túlzottan jóhiszemű parasztot alakítok, aki felül a zsidó üzleti kártyakeverésének. Darabbeli tragédiám, hogy a keresztény tőke nem segít, s kénytelen vagyok a zsidó szatócs felé fordulni segítségért, hacsak nem akarok éhenhalni vagy világgá menni. Szerepem és alakításom figyelmeztetés a keresztény tőke képviselőinek” – 1944. június 14-én, a zsidók deportálásának csúcspontján nyilatkozta ezt az Új Magyarságnak egy antiszemita kurzusdráma bemutatója előtt a szerepéről Szakáts Miklós.”
DE állítólag ez csak álca volt, mert közben “nyugati titkosszolgálatokkal együttműködve vett részt életét kockáztatva az antifasiszta ellenállásban” – bár ha jól értem, akkor ezt arra alapozva állítja a forrás, hogy 1950-ben elítélték ugyanilyen indokkal (mármint “nyugati titkosszolgálatokkal való együttműködésért”), és ott került elő ez a vonal. (Sajnos az eredeti forrást nem sikerült megtalálnom, csak egy későbbit, amiben viszont elég zavarosak a hivatkozások)
@vattablz:
“Nekem a legjobban az a jelenet tetszik a Foto Háberből, amikor Páger monitoron követi a kémek üldözését. Ez akkoriban nagyjából sci-fi kategóriába tartozott, és ezzel minden néző tisztában volt”
Ebben az esetben ajánlom neked a Fény a redőny mögött című 1966-os művészfilmet, amely kitűnően demonstrálja az üstökösszerű szocialista fejlődést ezen a téren is, mindössze 3 év alatt:) Míg ugyanis a Foto Háberben még csak a fényképészüzlet bejáratára irányított célzott kamera képét figyelheti az Elhárító Operatív Törzs (Picture 1.), az utóbbiban már az egész várost behálózó rendszeren követhetik, hogy a célszemély valóban ott és úgy mozog, ahogyan azt az élőerős megfigyelő állomány jelenti (Picture 2., a kém megérkezik a Keletihez)
http://www.kepfeltoltes.eu/images/2021/11/01/653FH63.png
http://www.kepfeltoltes.eu/images/2021/11/01/775FRM66.png
(Amúgy a Fotó Háber sokkal jobb kémfilm – ennek a másiknak totál zavaros a forgatókönyve – a színészek viszont jelentős százalékban ugyanazok, csak éppen sokan a másik oldalon (minden poént nem akarok lelőni, de pl. Szakáts itt az elhárítók vezetője), Páger viszont ebben nem szerepel)
@vattablz:
Az én kedvenc jelenetem egyébként a fergeteges házibuli – ördögi tvisztpartival, sztriptízzel, továbbá Cinzano- és kokakólamámorral – az kérlek szépen maga a borzongató nyugati dekadencia.
Nem tudom nem megemlíteni a “Nyom nélkül” című filmet 1982-ből, ahol számítógépes leválogatással nyomozzák ki az elvetemült Cseh Tamás kilétét, nagyjából annyi adat segítségével, hogy intelligens bűnözővel van dolgunk, akinek kötetlen a munkaideje és jó eséllyel magybíró férfiember .