GPT-o1 gazdaságpolitikai tanácsa Orbán Viktornak (nemviccposzthalálkomolyposzt)
Kérdés: Hogyan folytathatja a kormány a magas nyomású gazdaság politikáját, ha az alábbiak állnak fenn.
Alacsony növekedési mutatók, visszafogott hitelbővülés.
Negatív kibocsátási rések.
Az elmúlt évtizedek legmagasabb inflációs környezete.
Magas kamatkörnyezet.
Szűkös munkaerőpiac, további kínálat hiánya.
Óriási költségvetési hiány és növekvő adósságköltségek. (ezt az erste elemzéséből vettem, a negatív kibocsátási résről megkérdeztem GPT-4o-t: A közgazdaságtanban a negatív kibocsátási rés akkor fordul elő, amikor egy gazdaság kevesebbet termel, mint a potenciális kibocsátása, amely az a maximális szintű áruk és szolgáltatások mennyisége, amit teljes kapacitással és teljes foglalkoztatás mellett képes előállítani. Lényegében a negatív kibocsátási rés azt jelzi, hogy a tényleges GDP alacsonyabb, mint a gazdaság potenciális GDP-je.)
VÁLASZ: (minden beszélgetés angolul folyt és utána kértem GPT-4o-t, mert nem tudom, milyen fordításban GPT-o1, hogy fordítsa le magyarra)
A magas nyomású gazdaság politikájának követése – olyan állapot, ahol a kereslet szándékosan az aktuális gazdasági kapacitás fölött marad, hogy ösztönözze a teljes foglalkoztatást és a bérnövekedést – különösen kihívást jelenthet az Ön által felvázolt feltételek mellett. Az alacsony növekedés, a visszafogott hitelbővülés, a negatív kibocsátási rések, a magas infláció, a megemelkedett kamatlábak, a szűkös munkaerőpiac és a jelentős költségvetési hiányok kombinációja összetett gazdasági környezetet hoz létre. Azonban a kormány stratégiai politikák keverékével navigálhat ezek között a kihívások között, amelyek célja a termelési kapacitás növelése, a munkaerő-kínálat bővítése és az inflációs nyomás kezelése.
1. Kínálati oldali strukturális reformok végrehajtása
a. A termelékenység fokozása
- Befektetés az infrastruktúrába: Erőforrásokat kell allokálni az infrastruktúra modernizálására, ami növelheti a hatékonyságot és csökkentheti a termelési költségeket.
- Technológiai elfogadás ösztönzése: Ösztönözni kell a vállalkozásokat új technológiák alkalmazására adókedvezmények és támogatások révén, ezzel növelve a termelékenységet.
b. Az üzleti környezet javítása
- Szabályozási reformok: Egyszerűsíteni kell a szabályozásokat, hogy csökkentsék a megfelelési költségeket, és ösztönözzék a vállalkozói szellemet.
- Adókedvezmények: Adókedvezményeket kell biztosítani a kutatás-fejlesztési beruházásokhoz, hogy előmozdítsák az innovációt.
2. A fiskális politika optimalizálása
a. Kiadások átcsoportosítása
- Fókusz a termelő beruházásokon: Az állami kiadásokat a fogyasztásról olyan beruházásokra kell átcsoportosítani, mint az oktatás, egészségügy és technológia, amelyek hosszú távú gazdasági hasznot hoznak.
- Közszolgáltatások hatékonysága: Olyan intézkedések bevezetése, amelyek csökkentik a pazarló kiadásokat, biztosítva, hogy minden elköltött pénz hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez.
b. Az adósság kezelése
- Adósságátstrukturálás: Olyan feltételek tárgyalása, amelyek meghosszabbítják az adósság lejáratát vagy csökkentik a kamatlábakat, enyhítve a fiskális nyomást.
- Bevételgyűjtés erősítése: A bevételi mechanizmusok javítása az adókulcsok emelése nélkül, hogy növeljék az állami bevételeket.
3. A munkaerőpiac rugalmasságának növelése
a. A munkaerő-kínálat növelése
- Migrációs politikák: A bevándorlási politikák módosítása, hogy vonzzák a képzett munkaerőt, enyhítve a munkaerőpiaci szűkösséget.
- Munkaerő részvétel: Olyan programok bevezetése, amelyek ösztönzik a munkaerő-piaci részvételt a kevésbé képviselt csoportok, például nők és idősebb munkavállalók körében.
b. Készségfejlesztés
- Oktatás és képzés: Befektetés a szakmai képzésbe és oktatásba, hogy javítsák a meglévő munkaerő készségeit, növelve ezzel a termelékenységet.
4. Hitelbővülés ösztönzése
a. A pénzügyi szektor reformjai
- Hitelezési standardok enyhítése: Ösztönözni kell a bankokat, hogy hitelt nyújtsanak a termelő ágazatoknak, az indokolatlan szabályozási terhek csökkentésével, miközben fenntartják a pénzügyi stabilitást.
- Hitelgaranciák: Az állam által támogatott garanciák biztosítása a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k), hogy ösztönözzék a beruházásokat.
b. Alternatív finanszírozás előmozdítása
- Tőkepiaci fejlesztés: A tőkepiacok fejlesztése, hogy a vállalkozások több finanszírozási lehetőséget kapjanak a hagyományos banki hiteleken túl.
5. Inflációs nyomások kezelése
a. Kínálati oldali intézkedések
- Szűk keresztmetszetek eltávolítása: Azonosítani és kezelni kell azokat a kínálati lánc problémákat, amelyek hozzájárulnak az inflációhoz.
- Verseny fokozása: Ösztönözni kell a versenyt a kulcsfontosságú iparágakban az árak csökkentése és a minőség javítása érdekében.
b. Monetáris politikai koordináció
- Célzott beavatkozások: Együttműködés a központi bankkal annak érdekében, hogy a monetáris politika támogassa a növekedést anélkül, hogy súlyosbítaná az inflációt, esetleg célzott hitelezési eszközökkel.
6. Innováció és vállalkozói szellem elősegítése
a. Startupok támogatása
- Inkubátorok és gyorsítók: Programok létrehozása a vállalkozások támogatására, ösztönözve az innovációt és a munkahelyteremtést.
- Hozzáférés a tőkéhez: Javítani kell a hozzáférést a kockázati tőkéhez és más finanszírozási forrásokhoz az innovatív projektek számára.
b. Szellemi tulajdonjogok
- Innovációk védelme: A szellemi tulajdonjogok erősítése a kutatás-fejlesztés ösztönzése érdekében.
7. Nemzetközi kereskedelem és befektetés
a. Külföldi befektetések vonzása
- Befektetőbarát politikák: Stabil és kiszámítható politikai környezet megteremtése a közvetlen külföldi befektetések (FDI) vonzására.
- Kereskedelmi megállapodások: Olyan kereskedelmi megállapodások megkötése, amelyek új piacokat nyitnak meg a hazai termelők számára.
b. Export előmozdítása
- Exportőrök támogatása: Segítség és ösztönzők biztosítása a vállalkozások számára termékek és szolgáltatások exportálására, ezzel növelve a hazai termelést.
Következtetés
Bár a felvázolt feltételek jelentős kihívásokat jelentenek, egy sokrétű megközelítés, amely ötvözi a kínálati oldali reformokat, az okos fiskális politikát, a munkaerőpiac bővítését és a hitelbővülés ösztönzését, segíthet a kormánynak a magas nyomású gazdaság követésében. A kulcs a termelési kapacitás és a munkaerő-kínálat bővítésére irányuló politikákra való összpontosítás, miközben óvatosan kezelik az inflációt és a fiskális hiányokat. Ily módon a kormány ösztönözheti a növekedést, csökkentheti a munkanélküliséget, és elősegítheti egy erősebb és ellenállóbb gazdaság kialakulását.
****************************************************************************************
.
Azért ezt egy jó hazai makroközgazdász (pl. Bod Péter Ákos vagy Surányi György, esetleg Bokros Lajos) ugyanilyen szépen felsorolná; hozzátéve, hogy mindez tankönyvi leírás.
.
Viszont veled és a GPT-o1-gyel ellentétben közölnék, hogy de, ez bizony vicc! Ugyanis ha ezt OVi megfogadná, akkor azonnal rombadőlne az egész önkényuralmi rendszere.
.
Vicces 🙂 Hantázik egy kicsit olyan dolgokról, amikről nem volt információ a prompt-ban, de persze nagyon tipikus EC-ECB-OECD-IMF stb. ajánlások szoktak lenni.
Viszont, csak a pontosság kedvéért: a potenciális kibocsátás nem a technikailag lehetséges maximális kibocsátás, hanem a fenntartható, hosszabb távon leghatékonyabb, túlfűtés nélküli erőforrásfelhasználás melletti kibocsátás. Szerintem Magyarországon negatív kibocsátási rés jelenlegi szerkezeti okok miatt van, konkrétan egy specifikus keresletcsökkenés az autó- és akkumulátoriparban, tehát nem valami keynesi makrojelenségről van szó (az output gap határozottan pozitív volt a túlfűtéses 2017-2021 években).
A fentiekkel összhangban: szerintem a növekdési számok nem lennének még vészesek, ha ez a külső (export)keresleti sokk nem lenne. Más kérdés, hogy a közepes jövedelmi csapdából éppen kimászni készül-e Magyarország, vagy sem (annak megítélését, hogy melyik eset áll fenn, az olvasóra bízom).
altalanos libsi hanta! ki gondolta volna az AI-rol????
A Hortobágyi Halgazdaság Zrt hosszú évekig folyamatos és masszív veszteséget termelt. Több vezérigazgatót is kipróbáltak, a veszteség csak nőtt, majd kinevezték az egyik fiatal munkatársat vezérnek. A vállalat azonnal átment nyereségesbe. Megkérdeztem a srácot, ezt mégis hogy csinálták. “Nem lopunk” – jött a lakonikus válasz. (2010-ben természetesen a fidesz őtet is az utcára rakta.) Ez a javaslat valahogy nem jutott a derék szoftver eszébe, pedig már holmi kőtáblákon is szerepelt.
(1) Úgy látom én is, ahogy korábban elhangzott. Az ördög a részletekben lakozik (tankönyv után). Ahogy az is egyébként elágazik, hogy mi a történelmi tapasztalat illetve ujdonságként milyen irányba lehetne gondolkozni.
(2) Én azt tettem volna fel kérdésként az Erste prezi nyomán, nem prejudikálva előre a HPE-t (=Hugh Pressure Economy), hogy adott feltételek mentén milyen politikát javasolna az egyes területeken akkor, ha
(a) az ország javának szolgálása a cél
(b) uralkodó rezsim hatalomban maradása a cél.
(3) Esetleg külön kérdésben megfirtatnám a történelmi tapasztalatot és a proaktív kezdeményes lehetőségeit.
Ezek a MI-adta tanácsok engem a Monty Python Repülő Cirkusza-sorozat egyik epizódjára emlékeztetnek, amelyben arra a kérdésre válaszolnak (nem biztos, hogy pont ez volt, de hasonló), hogy “hogyan legyünk világhírű, Nobel-díjas tudósok?”. Na hát, először is, szülessünk valami jó helyre, ahol a nevelés, és a szocializáció során megkapjuk azokat az ösztönzőket, amelyekkel felvértezve jó eredményekkel elvégezzük az iskoláinkat, beiratkozunk egy kiváló egyetemre… Tetszik érteni ugye? A kocsmában az ilyen tanácsokra azt mondanák, hogy “nesze semmi, fogd meg jól”, és akkor még árnyaltan fogalmaznának.
A MI még butuska. Semmi gondolata nincs szegénynek. Honnan is lenne? Hát itt pont ez a legnagyobb gond, Dadus!
@ipartelep: ez tudod mi volt? odaadtam neki a kérdést, és válaszolt. megkérheted, hogy soronként érvelje le. vitatkozhatsz vele. magasszintű érvelési képessége van. hidd el, ennek a közelébe nem jön egy átlagember. és ez az o1preview. nem az igazi.
@ipartelep:
Én ezzel vitába szállnék.
(1) Arról volt szó, hogy jótündér feltett egy pár betűből álló kérdést. Ezt lebontva, többszörös terjedelemben megválaszolta a GPT modell, Az érdemi munka meg még csak itt kezdődik, hogy a válasza milyen kérdéseket generál az emberben, hogyan milyen részlet irányába kérdez tovább.Mit akar firtatni, milyen konkrétumot akar megtudni az ember, ehhez hogyan tudja segíteni a GPT-t a jobb válaszadás érdekében, stb.
(2) A “semmi gondolat”-hoz meg érdemes lehet azt hozzátenni, hogy zöldmezősen nulláról indult az AI a sakk és gó játékokban. Kizárólag saját magát javítva időben nagyon gyorsan produkált brutál látványos eredményeket.
(3) Múltkor én azt számolgattam, hogy a brute force számolásokhoz is lassan elegendő lesz a számolási kapacitás. Most képzeljük el, ha az ember be is segít az AI-nak, például avval, hogy hogy csomó fesleges utat vágjon le.
(4) Én a magam számára azt állítom egyébként, maradva a poszt témájánál, hogy Orbán VIktor helyében, hozzátéve, hogy az én célom az ország érdekében való politizálás lenne, csak avval, hogy minél erősebb, célravezetőbb kérdéseket próbálok feltenni az AI-nak, már avval közelebb kerülhetek a kívánatos politizáláshoz, ha amúgy mellesleg minden AI-tanácsot figyelmen kívül hagyna is az ember. Merthogy ennyire fontos a jó kérdezés, szvsz.
@jotunder:
Gyorsabb voltál 6 perccel megelőzve. Dettó én is ezt próbáltam volna kommentemben hangsúlyozni.
@ipartelep: mondj egy olyan feladatot, ami aránylag egyszerűen kommunikálható, nagyjából értelmezhető, és van rá egy aránylag rövid megoldás, és úgy gondolod, hogy nem tudja megcsinálni. hát a pudding próbája …..
@jotunder:
Goldbach-sejtés bizonyítása 🙂
PS: az aránylag rövid megoldás, az nem biztos 😉
Nem tudom, honnan, milyen infókat használ – de az látszik, hogy nem kell kitalálni a spanyolviaszt.
Hogy mennyire nem hülyeség, amit kihozott – egy bizonyíték: https://www.youtube.com/watch?v=V6mkesSrJbI
(Tényleg lehet 5 perc alatt kormányprogramot írni, ehhez nem kell GPT-o1 🙂
Jelzem: ez inkább egy poén, nem is kell a posztot elolvasni, elég a két linket megnézni https://geo1.blog.hu/2017/04/29/kormanyprogram_5_perc_alatt 🙂 )
.
@Geo:
.
Gratula a parodisztikus (ám tényleg az 5 percet túllépő) posztodhoz. Régi szép idők, amikor a Fidesznek még volt programja, ha nem is vette sohasem komolyan. Mindazonáltal:
.
1.) Csaba László mellé odatehetnél még néhány kiváló makroközgazdászt (lásd fenti kommentemet). Viszont kétségtelen, hogy ő ismeri közelről OVi mentalitását.
.
2.) Ceterum censeo: ha mindezt megvalósítanák, összeomlana az egész rendszer gazdaságostul, politikásostul, szerkezetestül.
.
3.) Amint az egyik kommentelőd is mondja: a megoldás kulcsa, hogy nem kell lopni. Álmodj, királylány! – tehetem hozzá. Viszont ez csupán szükséges, de nem elégséges feltétele a megoldásnak. És akkor most visszajutottunk a 2.) pontomhoz.
.
@hakohen:
off
Nekem nem lépte át az 5 percet – a “Nemzeti Ügyek Kormánya”-t cseréltem le “Nemzetért Felelős Kormány”-ra 🙂
Csaba László pedig csak azért van külön nevesítve, mert ez az egyik legfrissebb. S ami külön tetszett, az az, hogy egy pillanatig sem volt az az érzésem, hogy “na, én most megmondom a tutit” – hanem arról beszélt, hogy van sok jó, fiatal szakmbar szerte a világban, “Brüsszelben”.
on
Hiv.: @jotunder:
Én nem arról beszélek, hogy nem tud megcsinálni egy feladatot, amit mások már megcsináltak, és le van írva valahol. Lám, ezt az általad feladott gazdaságpolitikai feladatot is milyen jól megoldotta, még az iskolában is ötöst kapna rá. Hanem arról beszélek, hogy nem érzem, hogy “van ott valaki”. Egy olvasó-, és információ-tárológép valóban van ott, amely nagyon jól felmondja a leckét, amiről kérdezik. De ebben van akár egy szemernyi kreativitás, saját ötlet, gondolat, vagyis önálló gondolkodás is? Ez ügyben vannak nekem erős kételyeim. De erről már beszélgettünk korábban is. Bármi is legyen a “gondolkodás” definíciója (és itt most nem az a téma, hogy azt definiáljuk), úgy tűnik, az enyém erősebb, szigorúbb, mint a tiétek. Ez (hogy gondolkodik-e, vagy nem) nem ténykérdés (mert ugye a tényekről lehet igazán egzakt módon vitatkozni), hanem definíciós kérdés. Nekem ez még túl sárga, és savanyú ahhoz, hogy narancs legyen, nektek meg már narancs. De hogy valamikor narancs lesz belőle, azt én sem kétlem.
Hiv.: @ipartelep: Én asszem lemaradtam erről a gondolkodás definíciója témáról, de érdekelne. Nem hinném, hogy sok esetben lehet tettenérni egy eredeti gondolatot. Mind ismételjük a tanultakat, azután meg ismételjük magunkat. Ha a gép megtanult mindent, ami elérhető egy témáról, akkor több iskolával, és nézőponttal is megismerkedett. Vagyis olyan, mint egy okos ember. Innentől választania kell egy szempontot, ami szerint előadja a tanultakat. Tényleg nem mindegy, hogy milyen szempontot választ. Kinek az iskolája szerint, kinek az érdekét nézve, vagy esetleg a kérdező képességeihez mérve adja elő a válaszát. Szerintem is most egy további kérdésre vár, amivel jobban belőheti az igény irányát és szintjét. Ez egy okos ember gondja, ha kérdeznek tőle valamit. Láthatóan nem a problémát akarja kibogozni, hanem a kérdezőt.
Hiv.: @annokkk:
MInt mondtam, itt nem az a cél, hogy a gondolkodás mibenlétéről filozófiai vitát folytassunk. Úgyse lenne “megoldása”, hiszen – mint jeleztem – ez nem tény- hanem definíció kérdése. Magyarul: nincs “ott kint” (objektíve) egy olyan tény, hogy “ez és ez a gondolkodás”. Ki hogy határozza meg, és hányan fogadják el úgy.
Hanem nekem az a bajom vele, hogy nem érzem, hogy valakivel beszélgetek. Persze ebben az is benne van, hogy tudom, hogy tényleg “nincs ott valaki”, de ha nem tudnám, egy kis dumálgatás után akkor is rájönnék erre. Vagy pedig azt hinném, hogy egy bolonddal beszélgetek, aki össze-vissza szövegel, nem is érti amit mondok, nincs ki a 4 kereke, hazudozik, és hantázik. Eddig a chat-GPT-vel való minden egyes beszélgetés erre futott ki, az új verzió viszont még annyira korlátozva van, hogy nem lehet vele ingyenesen hosszabb beszélgetést folytatni. De ez sem úgy beszélget (a rövidek alatt sem) mint egy normális, értelmes ember, úgyhogy nálam a Turing-teszten sem megy át.
És ugye a kreativitás kérdése. A kreativitás arról szól, hogy valami újat összerakunk azokból a morzsákból, amikben direktben, és explicite nincs benne ez az új. Nem egy tankönyvet olvasunk fel, hanem alkotunk valami újat. Ha valami akkor ez is a gondolkodás egyik mutatója. Ilyenre képes ez a gép?
@ipartelep: kétféle MI van, a GOFAI típusú és a machine learning típusú. az első, ha jól tudna működni emberszerű lenne grounded conceptjei lennének, gyakorlatilag tudná, hogy miről beszél, ez olyan System 2 típusú lenne Kahneman szerint. a GPT System 1 csak nagyon jó. és azzal, hogy ezt a CoT-t (wei et al., 2022) belerakják, valamiféle GOFAI-t modelleznek vele. elég jól.
Hiv.: @ipartelep:Nekem úgy tűnt, hogy a kérdéshez igazította a választ. A kérdésben a dolgok alacsonyak, magasak, szűkösek, vagy óriásiak. Az AL úgy válaszolt, hogy ezeket a minőségeket kell javítani, vagyis ami alacsony, az mitől lesz magas, a magas meg hogyan lehet alacsonyabb, stb.. Ehhez talált is információt, és beírta. Biztos jó is. Csak ehhez jónak kell lenni a kérdésnek is.
A stílusgondok engem nem zavarnak. Mivel kommentelésre is lehet használni, szerintem hamar megtanul csövesül, vagy palócul.
Hiv.: @annokkk:
Itt olyan kérdések merülnek fel (abban, amiről én beszélek, lehet, hogy mások másról beszélnek), hogy mi az intelligencia, a gondolkodás, ezek mennyire komplex dolgok (és mik az összetevőik), feltételeznek, ill. eredményeznek-e személyiséget, sőt, jellemet, sőt (még sőtebben), érzelmeket… Ezekre nincs kész válasz, az majd akkor lesz, ha évtizedek múltán valami kialakul. Most ezek még a zsenge kezdetek. De nem hiábavaló kérdések ezek sem, nagyon is összefüggenek pl. azzal a nagy kérdéssel, hogy mit várhatunk egy, az embernél okosabb MI-tól. Vagy pl. azzal a kérdéssel, hogy a nagyon magas fokú intelligencia, és a moralitás hogyan függhet össze. Ezek filozófiai kérdések, az meg technikai, hogy hogyan lehet olyan MI-t építeni, amit nem nézünk 2 kérdés után bolondnak/hülyének.
Hiv.: @ipartelep: Az én kérdésem inkább az, hogy a használója mit akar és fog kezdeni az emberiség összehordott tudásával. Valószinű, hogy rossz kezekbe fog kerülni, hiszen minden hatalom rossz kezekbe kerül.
@ipartelep: : “mi az intelligencia?” Ezt a kört már egyszer megfutottuk, szóval kihagyom. Amit én várok az AI fejlesztéstől, arra érzésem szerint 10-15 év múlva ráérek visszatérni (csak meg kell érni).
Kicsit más: még a ’90-es években volt egy “Artificial Brain” néven futó (G)UI próbálkozás. Annyiban volt érdekes, hogy – tán Vannevar Bush-tól indulva – a központi elem(ek) a “gondolat(ok)”. Nem lett belőle kiérlelt product, talán nem is volt járható út. Mindenesetre más volt, mint a megszokott SAA gyökerekre alapozó megoldások. Hiába no, a “nyelv” nehézkes eszköz. De talán egyszer valóság lesz, amit a SF már rég megálmodott (kiváló írónk Zsoldos Péter “közvetlen út”-nak nevezte). Ezért érdekes gondolat a “gondolat” :-).
GPT-o1g? (bocsbocsbocs, tényleg, de nem bírtam kihagyni 😀 😀 😀 )
Ha jól emlékszem, Joseph Heller “Gold a mennybe megy” című regényében van egy fazon, aki nagyszerűen megél abból, hogy gazdasági tanácsokat ad. A tanács mindig ugyanaz az egy mondat: “Egyensúlyba kell hozni a költségvetést!”
https://magyarnarancs.hu/belpol/orban-viktor-bemutatja-a-nagy-tervet-ha-romlik-az-eu-versenykepessege-azt-a-magyar-gazdasag-nem-birja-ki-271249
(Orbán) “Beszédében egyébként többször is felhozta a ChatGPT-t: először azzal, hogy megpróbálta vele megírni a beszédét, ehhez utasítást is adott:„Legyen harcos beszéd!”. Ezt egy 5-ös skálán 4-es értékelte. A végén pedig felidézte, hogy arról kérdezte a Chat GPT-t, képes-e Magyarország a gazdasági semlegességre, amire az a válasz érkezett: igen.”