A sajátos magyar észjárásról
„A sajátos magyar észjárásra, a szellemi képességeinkre, egész egyszerűen azt kell mondani, hogy Magyarországot a tudás földjévé kell tenni.” (Orbán Viktor, Tusnádfürdő)
Létezik-e sajátos magyar észjárás? Tulajdonképpen igen. Egy posztot legalábbis megér.
A hetvenéves Szemerédi Endrét köszönti egy konferencia a héten Budapesten. Kevés konferenciát szokott együtt szponzorálni a millió dolláros Millenium dijat kiadó Clay Intézet és az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala.
Szemerédi Endre egy kombinatorikus, olyan mint az Esterházy-Nádas-Kertész, vagy talán a Czibor-Kocsis-Puskás. Legyen inkább az utóbbi, az érthetőbb, a Szemerédi Endre olyan mint a Puskás Öcsi. (Sok-sok évvel ezelőtt volt egy kombinatorika konferencia ahol magyar válogatott-világválogatott labdarúgó mérkőzést rendeztek, és a félidőben 6:1-re vezettek a magyarok, a második félidőben Szemerédi átment játszani a világválogatottba, és döntetlen lett a végeredmény, ezt az anekdotát Jarik Nesetril mesélte el az imént a konferencia előadásában.)
Puskás Öcsi a Real Madridban rendszeresen ívelt fel labdákat halálos pontossággal Alfredo di Stefano elé. Szemerédi a fél világot szolgálta ki jobbnál jobb labdákkal. A leghiresebb felivelését Regularitási Lemmának hivják, csak le kell venni és be kell rúgni.
Tehát igenis a magyarság egy részének, és Szemerédi Endre bátran mondhatjuk a magyarság egy része, nagyon sajátos észjárása van. Mondom, hogy lehet róla posztot irni.
Ez a kis esszé Tim Gowerstől származik, akiről illik tudni, hogy Fields medálja van, és az egyik legfontosabb cikke éppen Szemerédi Endrével kapcsolatos (aki esetleg nem tudja, a Fields medál az a matematikai Nobel dij, négy évente osztják, legközelebb két hét múlva, Hyderabadban). Gowers elég jól ismeri a magyar matematikát, magyar témavezetője volt Cambridgeben, Bollobás Béla. Az esszé a matematika két kultúrájáról szól (a klasszikus P.C Snow esszé cimét kölcsönözve), és ugyan nem irja le explicite, de az egyik a két kultúra, két hozzáállás közül a magyar. Az a különös, semmivel sem összehasonlitható matematika, amelyet Erdős Pál és Szemerédi Endre neve is fémjelez.
Gowers, Michael Atiyah és Erdős Pál hozzáállását hasonlitja össze, az elmélet-alkotóét és a probléma-megoldóét. Atiyah valahogy az Egészet figyelte, a nagy összefüggéseket, mély kapcsolatokat vett észre a differenciálegyenletek, a funkcionálanalizis és az algebrai topológia között, ez vezette az elliptikus operátorok indexének topologikus leirásához, a hires Index tételhez. Erdős pedig látszólag a Rész-re koncentrált, problémákon, azok általánositásain és finomitásain keresztül ásta bele magát a matematikába. A végeredmény persze mind Atiyah, mind Erdős esetében csodálatos és szinte felfoghatatlan volt, a választott utak (az Egész, és a Rész után az Út, nagybetüvel, kicsit sok lenne :))) különbözősége ellenére.
Erdős hozzáállása egészen különleges volt, őt nagyon határozottan esztétikai elvek is vezették, hitt a Könyvben, amelyben Isten (the Supreme Fascist, Erdős sajátos privát nyelvén) a Nagy Kérdésekre adandó Nagy Válaszokat irta.
Szemerédi regularitási lemmája látszólag partikuláris technikai eszköz, ami egyszerüen csak kellett neki egy probléma megoldásához. Ment előre, és szükség volt valamire amivel szét lehet verni a betont (metafora, szerkesztő úr, metafora). A technikai lemma pedig önálló életre kelt, filozófiai mélységeket tárt fel a dolgok véletlen és struktúrális tartalmának kettősségéről. Igen, megjelent benne egy sajátos esztétika, valami ami messze túlmutat azon amire eredetileg szánták.
A Nagy Tétel, ami Szemerédi leghiresebb munkája, a tetszőleges hosszúságú sorozat létezése sürü számhalmazokban, látszólag teljesen izolált, ad hoc gondolatok random összessége. (A tétel saját scholarpedia oldala, a második szerzőről Taoról már irtunk posztot.)
Olyan, mint tizenhat méterről hátravetődve kilőni a felső sarkot. Begyakorolhatatlan, elképzelhetetlen és egyszeri. Hillel Fürstemberg bizonyitása után vették észre, hogy Szemerédi egyszerüen kidolgozta a dinamikus rendszerek strukturális elméletét, csak úgy benne a fejében, anélkül, hogy megfogalmazta volna, anélkül, hogy valóságos dinamika jelent volna meg a gondolataiban. Az intúiciónak olyan szintjére jutott, ahol a teória és a praktikum nem választható el, az ember csak ül és néz és nem érti, hogyan lehet valaki ennyire hihetetlenül okos.
<
p style=”text-align: justify”>Ennyi jutott eszembe a sajátos magyar észjárásról a péntek délutáni apolitikum jegyében.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517186-6ae1c36a795e9' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517186&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517186-6ae1c36a795e9&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517186-6ae1c36a795e9' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Flow
Szórakoztató írás, bár én azt hittem, hogy a ránk lőcsölt szabályok kreatív megkerüléséhez való képességeinkről fog szólni…:)))bár talán nincs is nagy különbség.
Az oldalsávban miért „Boldenglog” van írva Goldenblog helyett?
Az írás érdekes volt.
Igen, és ennek semmi de semmi köze a magyar észjáráshoz. Ami nem különleges semmilyen módon sem. Aligha van olyan nép amely ne lenne büszke néhány kivételes tudósra és sportolóra.
Másrészt Erdős Pál, Neuman János, Wigner Jenő, Szilárd Leó, Teller Ede bár magyar állampolgárok voltak és magyarnak tartották magukat (és én is annak tartom őket) valójában zsidó származásúak. (magyarul a magyar génekhez nem sok közük van)
Ez azt jelenti hogy a „magyar zsenik” titka nem a magyar génekben hanem inkább a két háború közötti és előtti oktatásban van.
@lyesmith:
Vannak genetikusan, rassz szerint jó szellemi tulajdonságok?
Mert ha igen, akkor jogunk van feltételezni, h rossz szellemi tulajdonságok is adottak lehetnek genetikusan, rassz alapján.
Csak óvatosan az ilyen kijelentésekkel.
@lyesmith: A Kárpát-medencében élőknél nehéz azt definiálni, mi az a magyar gén meg mi nem, magyarnak lenni nem származás, genetika kérdése, hanem sokkal inkább kulturális hovatartozásé.
Nem nagyon lehet definiálni azt, hogy mi a magyar gén. Nagyon kevés emberben vannak meg a keletről származó markerek, a Magyarország területén élő népek annyira kevertek és sokszínűek, hogy lehetetlen genetikailag kimutatni, ki a magyar.
Lásd: mno.hu/portal/165385
Génekben keresni gondolkodási külnbségeket annyit tesz, hogy nem vagy tisztában azzal, hogy a genetika normál esetben (azaz a genetikai, örökletes pszichés kórokat kivéve) nem határozza meg azt, hogy ki mennyire okos, vagy mennyire nem. Einsteinnek sincsenek eltérő génjei, vagy különleges agya (ezt is vizsgálták ugyanis).
A kölönbség valóban az oktatási rendszer, és a meglévő elitiskolák, valamint a családjukban (tehetős zsidó családok) meglévő értékalapú életben keresendő. Fontosabb volt a családok számára a kultúra, mint a pénzhajhászás vagy bármi. Ezért tudtak zenélni, ezért voltak műveltek, olvasottak, egyszóval intelligensek. Manapság sok tehetős család tesz arra, hogy kiművelje magát, elég neki, hogy meg tud adni a gyerekeknek bármit amit azok megkívánnak. De ez édeskevés, komoly családi kulturális háttér nélkül a jólétből, a neves iskolából, a jó taníttatásból még nem születik művelt ember.
@lyesmith: Vigyázat! A „zseni” 🙂 Szőcs Géza is hogy kinevettette magát azzal, hogy a gének alapján szerette volna meghatározni, kik a legközelebbi rokonaink. (Mondjuk attól, hogy baromság, lehet, hogy beleölnek egy kis pénzt.)
@lyesmith: „Ez azt jelenti hogy a „magyar zsenik” titka nem a magyar génekben hanem inkább a két háború közötti és előtti oktatásban van.”
A konkrét személy esetében ez már nem áll, hiszen 1940-ben született, az egyetemet 1960-ban kezdte.
@a chinese lollipop man: A Nobel-díjasokra büszkék vagyunk, nagyon is.
Viszont Einsteint tudnám idézni: „By an application of the theory of relativity to the taste of readers, today in Germany I am called a German man of science, and in England I am represented as a Swiss Jew. If I come to be represented as a bête noire, the descriptions will be reversed, and I shall become a Swiss Jew for the Germans and a German man of science for the English! „
Ilyen fantasztikus teljesítmények láttán elgondolkozom, hogy egy matematikusnak inkább a tehetségét vagy inkább az okosságát érdemes-e inkább dicsérni? Nyilván sok ész (=általános értelmesség, intelligencia) kell a matematika műveléséhez, de egy ponton túl már szerintem egyfajta specifikus képesség (a matematikai tehetség) játszik döntő szerepet, ami többek közt lehető teszi, hogy az illető könnyen eligazodjon olyan gondolati struktúrák közt, amelyek szépsége, érdekessége mások számára -éppen ilyen érzék/látásmód híján- teljesen rejtve marad, noha általános értelmességet tekintve nem feltételenül maradnának alul.
A szerencsés magyar zsenik (zsidők és mások) időben mentek el, a nem annyira szerencséseket megölték. Hát, nem túl bíztató a jövőre nézve.
igen, ahogy Párizsban hivják őket: hazudósak
a románok a lopósak
egy világ égés szerencséje- vagy szerencsétlensége- hogy ez a társaság anno Amerikában összekerült
Eszterházy matematikus, Kertész másosik Sorstalanság forditása kapott csak Nobel dijat
gének? igen poligenetikusak, sőt néha véletlen mutáció is van
igen, ez a sajátos magyar észjárás ma:
tudatlanság
s régi dicsőségünkből élünk
@malacz69 rettegéselemző: @persicsbalint: @ppppalika: @a chinese lollipop man:
Éppen arra próbáltam rámutatni hogy NINCS „sajátosan magyar észjárás” A magyar gondolkodás nem jobb, nem szebb és nem is rosszabb, mint más népek észjáráss.
ez a cikk barmelyik orszagbeli emberekrol szolhatna. mi ebben a magyar eszjaras? az, hogy a cikkben szereplok epp itt szulettek?
viki aranyos, pont az o altala is kepviselt kivagyi, kooperaciora keptelen hozzaallas miatt nem lesz egyenlore az orszag a tudas foldje. talan ha a vilagraszolo okossag ellenere az emberek megis kepesek lesznek nyitottak lenni a vilagra.
Latom mennyire sajatos.
Meglatszik a hetkoznapokban ezzen a retek Magyarorszagon.
Huh! Ez érdekes volt.
Amúgy szerintem elég sajátos a magyar észjárás, mert, ha egy magyar mondatot meg akarsz szerkeszteni, akkor a rémára figyelsz, és azt rakod az ige előtti helyre, vagyis a rémára (az új információra) fókuszálsz mondatalkotás közben, míg a legtöbb idegen nyevben az egyes mondattípusoknak megvan a kötött szórendje és beazonosítják, hogy milyen mondatrészek az egyes szavak. Egészen máshogyan alakulnak az idegpályáik.
CSÉ:
pontosan erre akartam utalni, de lecsúsztam róla 🙂
Mindenesetre nem lehet, hogy nem a genetika, az állampolgárság, hanem a használt (anya)nyelv, ami az esetleges sajátos magyar észjárást eredményezi?
(Szvsz de.)
„A sajátos magyar észjárásra, a szellemi képességeinkre, egész egyszerűen azt kell mondani, hogy Magyarországot a tudás földjévé, a magyar tudományt pedig a földdel egyenlővé kell tenni.”
😉
ez a post alapból fasság, mondom ezt úgy hogy végig sem olvastam..
Létezik sajátos magyar észjárás. Ám ez nem genetikai, de még nem is műveltségi okokra vezethető vissza.
Egyszerűen a nyelvünk, az a szép magyar anyanyelvünk a ludas ebben.
Mi a nyelvünket természetes módon használjuk, ám minden külföldinek nyelvünk logikai felépítése felettébb furcsa, kifordítottnak, urambocsá torznak, vagy csak különlegesnek titulálják. E miatt egy-egy probléma megoldása is másmilyen, mint a világ más táján. Ez nemcsak a logikai, hanem furcsa mód a matematikai gondolkodásunkra is igaz.
Mi ez, ha nem sajátos magyar észjárás?
Magyar észjárás = nyelv. „Cogito ergo sum= gondolkodom, tehát vagyok. Amilyen nyelven gondolkodom, az határozza meg a tudatom.
Házamban= in meinem Haus. Egy szóval kigondolom és kifejezem, amit más nyelven hárommal. Ezáltal a gondolkodásom gyorsabb, összetettebb, zártabb, logikusabb. In meinem Land= Hazámban: logikailag összefüggő kifejezéseket hangtanilag azonos, egymásból képzett, logikailag felépített módon fejezek ki, míg más nyelvekben ez nincs így. A logika a matematika katalizátora.
Ez magyarázza, hogy miért a magyar nyelven gondolkodó zsidók értek el kiemelkedő eredményeket a matematikában és az arra és a logikára épülő elméleti fizikában. Azért a zsidók, mert anyagi helyzetük miatt ők jutottak emelt szintű oktatáshoz, és azért a magyar zsidók, mert az ő nyelvük nyitott nekik lehetőséget ahhoz, hogy a legtökéletesebben kidolgozzák, kifejezzék gondolataikat.
Ennyi…
huhh… :)))
nol.hu/tud-tech/20100804-sztarmatematikus_los_angelesbol
Ha jol ertem a poszt gondolatmenete a kovetkezo:
Mivel vannak zsenialis magyar matematikusok EZERT a magyaros gondolkodas csavaros.
Igaz egyeb meghatarozo alakok, akik korukban atalakitottak a matematikai gondolkodast Cauchy, Boole, Euler, Gauss, Cantor es ide sorolhato Newton es Einstein lete es gondolatai mit is bizonyitanak? Vagy Ramanujam, akinek az intuicioi kovethetetlenek voltak?
Andrew Willes es Grigori Perelman korunk zsenijei sem magyarok.
A Fields Medalt sem kapta soha magyar.
Tehat egy halmaz reszhalmazabol kovetkeztettunk egy masik halmazkepzo operator altal letrehozott halmaz tulajdonsagara.
Ezert mielott mindenki elolvad, hogy mi magyarok, ugye mennyire is kivaloak es okosak, es egyediek – gondolkozzon! Ha mar pont erre akarunk buszkek lenni 😉
@escaper: Szerintem ne keress ilyen mélységeket a posztban. A poszt, úgy tűnik, érdekes szösszenet a matematika és története néhány magyar vonatkozásáról, valamint egy igen jeles, de a nagyközönség számára ismeretlen magyar matematikus méltatása. Mindezt pedig egy politikai beszédben elhangzott politikai szlogen kapcsán. Politikai szlogenekkel tartalmilag nem érdemes foglalkozni (ld. még: Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata), vagy ha mégis, akkor kb. pont így. 🙂
En sajnos nem ertek a focihoz, meg tudnad magyarazni Szemeredit bridzs-zsel is?
@dvhr: Nekem sudokuval!
@escaper: Nem a cikknek nem ez a gondolatmenete. :))) Tessék elolvasni Gowerst.
@tanarseged ur: Hát igen. Az egyetlen mód, hogy az ember index címlapra kerüljön az, hogy Kedves Vezetőnk egy fontos gondolatára reflektál.
@tanarseged ur:
Úgy gondolom, hogy az ilyen – a nagyközönség számára még – ismeretlen magyar matematikus méltatása teljesen egybevág a béke, szabadság és egyetértés szellemével, ui. az ilyen emberek képesek megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat.
Mellékszálként viisszatérve viszont a poszt témájára, íme az egész beszéd, amely csak a törvényhozás eléggé el nem itélhető nyári szünete miatt nem került még be a NAT-ba (Nemzeti Alaptanterv), mint kötelező érettségi tétel:
http://www.miniszterelnok.hu/beszed/a_nyugati_tipusu_kapitalizmus_kerult_valsagba
Érdemes elolvasni a nyolcadik „Tisztelt Hölgyeim és Uraim!” második bekezdését, amelyet elsősorban az alapvetően szintetizáló észjárásúak fognak megérteni.
@sajtohuba: Ez akár értelmezhető úgy is, hogy Több Pénzt a Zegyetemeknek. Helyes. 🙂 De úgy is értelmezhető, hogy „gyerünk barátaim, csináljuk meg!” Az egész NENYI egy „csináljuk meg!”, csak hát más párt, más megfogalmazás. Nota bene Gyurcsánnyal sem az volt a baj, hogy azt mondta, hogy „csináljuk meg!” Ennyit a beszédekről.
@jotunder: Megy az máshogy is, de nem kell ennek örülni. 🙂 Emlékszel még a „Simicskó a gerlicé”-re? Itt egy pár veréb:
mszp.hu/belfold/bovebben/ujabb-tragedia-vedjuk-meg-a-rendoreinket
@tanarseged ur:
„Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kereszténydemokrata elnöke kérdésre válaszolva közölte, hogy egyelőre még nem ismeri az ügy részleteit, de mint mondta, a rend és a biztonság kell, hogy uralkodjon.
Szavai szerint „egy normális országban, egy tisztességesen működő kormány a rendet és a biztonságot garantálja az ott élő állampolgárok számára”. Hozzátette, ezen a területen is nagyon komoly változásokat kell elérni. „
Gyakorlatilag szo szerint egyezik Mesterhazy es Simicsko szovege. Az ornitologia tudomanya foglalkozik ezzel a kerdeskorrel…
@tanarseged ur: Nem nagy kunszt kilistázni a fidesz.hu-ról a közbiztonsággal kapcsolatos nyilatkozatokat, beleértve Balog Zoltán igen ízléses benyögését a romagyilkosság-sorozat közepén, amikor burkoltan a cigányokat tette felelőssé a gyilkosságokért.
Az mszp nagyon mélyre süllyedt. Ha ezt így folytatja, néhány éven belül a fidesz szintjén lesz. Már ami a jóízlést illeti.
@Kettes: A „Ki tud több hülyeséget összegereblyézni az általa utált párt honlapjáról” nem az én játékom. 🙂 Ha lenne blogom, „Napi Szíjjártó” helyett persze „Napi Szanyi” vagy ilyesmi volna benne, de szerencsére nincs blogom. Csupán olvastam a rendőrgyilkosság kapcsán megjelent nyilatkozatot, és Jótündérnek az a régi posztja jutott eszembe róla, ennyi.
Látom, a sajátos magyar gondolkodás alig néhány poszt alatt sikeresen eljutott az aktuálpolitikáig :-)))
@Auris: én is így gondolom, bár nem vagyok nyelvész – de így logikus, hogy a poszthoz is kapcsoljam 🙂
nol.hu/lap/kult/20100805-ne_szolj_szam
index.hu/tudomany/2010/08/05/aki_primszamokkal_lett_a_matematika_rocksztarja/
Holnap a salsatáncos és a rocksztár egymás után fog előadni a konferencián :)))
http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=390&tt_news=128646&cHash=6c098ab203
Eletem egyik nagy elmenye volt ez a penteki konferencianap. Nem lehet rola posztot irni, istenem, ez van. Van fent a magasban egy haza, eleg kicsi, kevesek altal lathato, de ketsegkivul nagyon magasan van.
@jotunder: Örülök, hogy jól telt a konferencianapod.
Viszont vigyázó szemedet vethetnéd jobban SZE-re, mert a kanti dichotóma szerint ő most egy analista elhajló, márpedig manapság szintetizáló gondolatokra van igény a magyar társadalomban.
Fontos, hogy a tusnádfürdői beszéddel egyser s mindenkorra kiöntsük a magyarázó (analitikus) ítélettel előhozakodó gyereket és csak a gyarapító (szintetikus) ítélettel bíró szabadságharcos gyerek maradjon jövőnk fejlődésének záloga.
http://www.economist.com/blogs/easternapproaches/2010/08/correspondents_diary_hungary_day_three_budapest_and_food
http://www.hirextra.hu/2010/08/08/nekem-turan-pal-professzor-az-isten/
@jotunder: Rigai rokonaink is szóba kerültek. 🙂
” Csak mi maradtunk Vincentek e hazában,
mig ők,
lettek lettek. „