A Gróf Lánczi András Egyetem nagy sikere
Eredeti szerző: jotunder
Mintha ezernyi békésmárton fénye áradna a Kárpátok minden zegzugába, úgy világítják meg a neoliberalizmus mocsarába süllyedt társadalomtudományok romvárát a Corvinus Institute of Advanced Studies bézs és pink sugarai.
Új barázdát szánt a népkohóban született magyar eke, új tudomány sír fel anyja kebelén, új horizontot épít a magyar szellem, a Társadalmi Jövőképességet, Social Futuringet, Future Koomduk Köndümdört, ahogy kirgiz vértestvéreink mondják.
Már állnak a bástyák, már visszavonulóban a zsidóbolsevik deformális logika, már kész a Conceptual Framework (Szántó professzor úr szívet s lelket egyként langyosító írásművének tizennyolcadik oldalán), tizennyolc de szép szám, virtusos magyar szám, álljon itt az amerikánus elnyomók nyelvén, hadd egye őket a fene
„The results of creating the conceptual framework can be summarised in the following analytical formula:
……Bf{Po, A, Ra}……”
(nem másolom be az egészet, mert annyira előre tetszik mutatni a Szántó professzor úrnak, hogy még kárt tesz magában az Olvasó ha teljes mértékben magáévá próbálja tenni, annyit segítek, hogy a Po a „proactive form”, az A az „active form” a Ra a „reactive form”, és a Bf az a „basic form”, az analitikusság pedig azt jelenti, hogy így le tetszik írni egymás után a dolgokat, tehát ha például azt akarom leírni, hogy Orbán Viktor egyszerre jótevőnk, nagyon okos és csinos is, akkor az Ov{J, No, Cs} lenne az analitikus formulája, amit aztán csak integrálni kell)
De ez csak a kezdet, ez csak az Alap, a Felépítmény az csak most jön, a Végre Jó Magyarnak Lenni érzés a vesetájékon. Kimondom. Igen, kimondom, sikerült. November tizenegyedikén Oxfordban fogják előadni a Főművet, egy nemzetközi konferencián.
Márcsak hatot kell aludni, és a Társadalmi Jövőképesség kilép a fényre s vele mi kismagyarok is, a csonkahaza, Árpád, Jenő és Zsombor vére.
A konferenciára eddig 115 absztraktot fogadtak el, nigériai, sri lankai, kwa zului szerzőkét, de azért leginkább nigériaiakét. Ezt a konferenciát a FLE Learning szervezi, és az egész regisztrációs csomag csak hatszáz fontba kerül, amiben ha jól értem már három vacsora is benne van, és talán a kiadvány is, mert bizony ki is fogják adni a Magyar Szellem Nagy Művét a Nigériai Szellem Nagy Műveivel együtt. Az FLE Learningnek van egy Conference Committee-je és még egy Editorial Boardja is, mely testületek valamelyest hasonlítanak egymásra. Az egyik ismert bizottsági és editorial board tag Mr. Eyo Eyo a kalabári egyetemen volt könyvelő, de már átjelentkezett a nagyhírű egyetem doktori képzésére, talán pont ő bírálta el a Magyar Szellem Nagy Művét, a Társadalmi Jövőképességet, a Koomduk Köndümdört.
Megérte piaci alapokra helyezni a Groucho Marxról elnevezett Gróf Lánczi András egyetemet, megérte kitűzni a célt, hogy ez az Universitas a világ legjobb kétszáz egyetemébe kerüljön, akkor is, ha ehhez most kb. nyolcszáznegyvenhárom egyetemen kell kitörni egy hastífusz járványnak.
Németh László írta a „Zsidóknak coki, előre a Népszocializmusért ” című munkájában: Nem lehetünk bennszülöttek a saját hazánkban, ne mondják meg nekünk a kaftánosok, hogyan kell felmászni a szilvafára, gyűrjük fel az ingujjat, szálljunk fel a kombájnra, oszt mutassuk meg mire képes fajunk (két évvel később Zelk Zoltánt bújtatta a pincéjében, aki meg is kérdezte tőle, hogy ezt most tényleg komolyan gondolta-e, de már nem emlékezett rá pontosan). A pincében majd mi is megkérdezzük a Gróf Lánczi Andrást, hogy mi a faszra tetszett gondolni, amikor.
UPDATE: Grrr kommentelőnk találta, csodaszép. Ugyanazon a konferencián szerepel ez az előadás. Lehet, hogy a Társadalmi Jövőképesség lényege, hogy cseréljük joghurtra a sütiben a krémsajtot?
Sumonthip Kongtunjanphuk, Assistant Professor, King Mongkut’s University of Technology North Bangkok, The Development of Yogurt Cake Products by Replacing Cream Cheese with Probioticts Yogurt for Health
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518225-6ae428bcf3419' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518225&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518225-6ae428bcf3419&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518225-6ae428bcf3419' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@simka: jobban érti. illiberálisabban, nemzetibben, a mainstream-et meghaladva, nem majmolva John Fitzgerald Platont.
@Flageolet: Nem arra válaszoltál, amiket én írtam.
„Visszatérve a számokra: a pesti karok 2004-2019 között még nem tudtak olyan cikkeket összehozni, hogy mondjuk a legtöbbet idézett 30 BCE közlemény többségét ők adják, és ne az agrárkarok 2004-2015 között publikált anyagaikkal.”
Pl. ez egy tök más állítás, nekem ezzel semmi dolgom nem volt.
„Megnézte, hány szerzős cikkek? 🙂 Ha az agrárosra azt mondjuk, hogy review cikk, négy szerzővel, mind BCE-s, akkor a második és harmadik cikk mennyire BCE-s, ha a több tucat szerzőből egyetlen, futott még köztes szerző jött a pesti karokról? 😉 „
Dettó.
Nem azt mondom, hogy nem számít, ha review cikk, hanem hogy azért azok más műfajt képviselnek (kevesebb kreativitás, több segg, több hivatkozás), az egy másik pálya igazából. Meg azt, hogy az utóbbi négy évben publikált cikkek tök érthető, ha nem szárnyalnak toronymagasan idézettségileg, vs. egyéb, régebben írt cikkek. Ez két apró technikai észrevétel, és még jeleztem is, hogy én aztán egy pillanatnyit sem vitatom az általad fölvázolt big picture validságát.
@Flageolet: Eközben ERC starting grantot nyert – egyedüli magyarként – Mátyus Edit, az ELTE TTK vegyésze, 2010-ben doktorált, és még mindig csak tanársegéd…
Kutya legyek, ha értem.
index.hu/techtud/2019/11/08/elte-erc-tamogatas-palyazat-kutato/
doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=22150
http://www.compchem.hu/pi.html
@Bogomil: Nem friss hír tudtommal. Mátyus Edit nagyjából már mindent elnyert, amit az ő korában el lehet (Nobelt és életműdíjat még nem kapott), rejtély, hogy miért van még Magyarországon. Nincs ez így rendjén.
@Grrr: Lehet, már nem mozgok az akadémiai világban, az Index viszont (csak) ma írt róla…
@Flageolet: Tudod, ha arról lenne szó, hogy talán még ne legyen docens, azt el tudnám fogadni. De hogy ilyen publikációs jegyzékkel, majd 10 éves PhD-vel, doktori témavezetőként még adjunktussá sem nevezték ki – és most nem vetem össze a „habilitált” adjunktusokkal, akikről korábban írtál -, az egyszerűen tragikus.
@Flageolet: Ha jól látom, azért a szerzők száma kevesebb, csak van, akinek egynél több affiliációja van…:-)
@Flageolet: De Mátyus Edit eddig még adjunktus sem lett, nem mondod, hogy ahhoz is már habilitáció kellene.
Amúgy – amennyire visszaemlékszem – a habilitáció úgy került be (vissza) a rendszerbe, hogy embereket nagydoktori fokozat nélkül akartak egyes intézményekben professzorrá előléptetni, mivel az akadémiai doktori követelmények teljesítésére képtelennek bizonyultak. Családi és baráti körből származó információim szerint a habilitáció (legalábbis a csókosoknak) tiszta formalitás volt/lett több egyetemen is… (Az információk – a félreértések elkerülése végett mondom – nem az ELTE-ről származnak.)
@Bogomil: @Flageolet: Nem ismerem Mátyus Editet, csak most így hirtelen ránéztem a Scopuson: kérdem én, miről beszélünk, milyen adjunktus, milyen docens? Ez a nő olyan kemény mint a beton, nem, hogy az adjunktusokra meg a docensekre, hanem a professzorok többségére is köröket ver! Ilyen mutatókkal ma Magyarországon nem docensi, hanem kb. olyan tetszőleges kinevezést/címet/akármit kellene kapnia, amilyenhez csak kedve támad. (Amúgy nem ismerem az eltés szokásokat, de nekem kissé túlzó elvárásnak tűnik, hogy már egy docensi kinevezéshez is habilitációt várnak el.)
@fadrusz: „Amúgy nem ismerem az eltés szokásokat, de nekem kissé túlzó elvárásnak tűnik, hogy már egy docensi kinevezéshez is habilitációt várnak el.”
Szerintem nem abszurd; az SZTE-n is a PhD -> adjunktus, habilitáció -> docens, DSc -> egyetemi tanár az elvárás (persze az előbbi nem garancia az utóbbira, de ökölszabályként szükséges feltétele; gondolom, vannak persze ennél egyenlőbbek is).
@közösperonos átszállás: Ez szerintem sem abszurd, de egy adjunktusi kinevezéshez megkövetelni igen. De ennél szerintem nagyobb probléma, hogy sok helyen a habilitáció mögött nincsen a phd-t érdemben meghaladó tudományos teljesítmény. Másfelől bizonyos intézményekben (így a corvinuson vagy az orvosin) habilitált doktorként simán kineveznek egyeseket professzornak.
@Flageolet: Egy kicsit árnyékra vetődtem… Most az ELTE egyik oldaláról kiderült, hogy Mátyus Edit valójában adjunktus, korábban egy angol nyelvű oldalán magát „assistant professor” címmel mutatta be, ahogy az ELTE egy angol nyelvű oldala is
(http://www.elte.hu/en/content/edit-matyus-won-an-erc-starting-grant.t.1126 ).
Én eddig úgy tudtam, hogy az adjunktus az senior lecturer…
Ezt találtam: http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/dokumentumok/felsooktatasban-gyakran
Eszerint is senior lecturer az adjunktus, viszont az „assistant professor”, amit az ELTE honlapja is használ, egyáltalán nem szerepel. Van „associate professor”, ami a docenst jelenti a minisztérium listája szerint, és ezt én is így ismertem.
Közben ezt is találtam, elég hasznos összeállítás: humandi.unideb.hu/sites/default/files/upload_documents/angol-magyarfogalomtarafelsoktatastanulmanyozasahoz_2015.pdf
Ebből kiderül, hogy Amerikában az adjunktus tényleg „assistant professor”, míg Angliában „junior lecturer”.
@Bogomil: …Angliában „senior lecturer”.
@Bogomil: A senior lecturer tipikusan a docensnek (associate professornak) felel meg, kivéve pár brit helyet, ahol a professzorok egy része full professor, másik része associate professor és vannak senior lecturerek. És hát van a reader nevű dolog, ami a professzor és a lecturer között helyezkedik el, de nem mindenütt van ilyen.
@közösperonos átszállás: „Szerintem nem abszurd; az SZTE-n is a PhD -> adjunktus, habilitáció -> docens, DSc -> egyetemi tanár az elvárás”
Én vidékről jövök, annak is a rosszabbik feléről. Nálunk kb. tanársegéd -> PhD -> adjunktus -> docens -> habilitáció -> egyetemi tanár szokott lenni a sorrend, ami DSc-t legfeljebb csak nyomokban tartalmaz. Lehet, hogy nem így kellene lennie, csak ehhez szoktam hozzá és ezért tűnt fel a habilitáció adjunktusként.
@Bogomil: „De ennél szerintem nagyobb probléma, hogy sok helyen a habilitáció mögött nincsen a phd-t érdemben meghaladó tudományos teljesítmény.”
Legjobb emlékeim szerint a habilitációs eljárás célja elvileg a „vezető oktatói és előadói képesség megítélése” lenne (by Wikipédia), tehát nem feltétlenül arról kellene szólnia, hogy a jelölt hogyan áll a PhD-t érdemben meghaladó tudományos teljesítménnyel. De ezt csak úgy megjegyeztem, egyébként nem akarok ideákat kergetni egy olyan világban, ahol nagyjából leszarják mind a tudományos teljesítményt, mind a vezető oktatói képességeket, és ahol általában ez is csak egy megszerzendő plecsni a többi között.
@Flageolet:
A megismert tenyek alapjan modositom a korabbi velemenyemet es megkovetem magam.
1/ Tudomanyosan ertekelheto hozzajarulas tovabbra sem lelheto fel
2/ Oktatonak, szakembernek tovabbra is kivalonak tartom
Viszont, ez a fajta szemelyre szabot toveny farigcsalas, teljes mertekben vallalhatatlan. Kulonosen azert felhuzos, mert egyebkent a teljes szakma az elmult 20 evben 0-24 oraban, osszes konferencian, osszes eloadason, egyetemi szeminariumon, mindenhol, bele ertve Bumbit is, plusz az egesz tanszeket, szinte kiatkozta a szemelyre szabott es kovethetettlen ado es egyebb jogszabaly modositgatasokat = „jogszabaly inflaciott”.
Ennyire nincsen a BCE-en senkinek legalabb egy minimalis egeszseges megfontoltsaga?
@Flageolet: ki a bumbika?
@Flageolet: „egy apró hiba van a felsorolásban: PhD -> még akár három évig tanársegéd”
Ez nem hiba, ha jobban megnézed, mit írtam („persze az előbbi nem garancia az utóbbira, de ökölszabályként szükséges feltétele”).
@Flageolet: Persze, az egész pofátlanság úgy, ahogy van, arról nem is beszélve, hogy pont ami a közalkalmazotti (és így az akadémiai) vonal egyik fő vonzereje lenne (a kiszámíthatóság), azt nullázza le. Miközben nyilván azt se tudta, hogy ez egyáltalán szempont.
@Flageolet:
1/ Hozzam anno, Bumbis sztori ugy szurodot at, tobbszoros atteten, hogy hianyoztak a megfelelo kutatasi eredmenyek es ezert tortent egy joindulatu rasegites. Amit oszinten meg megisertenek, magyarorszagrol szamvitelbol kutatasi eredemenyt, nem fizikai, hanem szellemi keptelenseg produkalni. De a lany fekvese teljesen mas.
2/ Azert nem voltam vakumban lattam a lassu hanyatlast, de akkor meg a tudatom nem volt kepes atfogni a maga teljessegeben, hogy ez inkabb fuggoleges szabadeses. Engem az a 2013-as, 47% realertek sokkol.
@jotunder
Viszont errol a 47%-rol, eszembe jutt egy altalam korabban latot video a UK-benni helyzetrol, errol akinek van kozvetlen tapasztalata, nem szeretne kommentelni?
http://www.youtube.com/watch?v=z27XvJ17h4Y
Termeszetesen nem al eso par perc technikai ismereto a lenyeg vagyis a hogyan mukodik a student loan, sokkal inkabb az ebbol szarmazo sulyos kovetkezmenyek: vagyis az egyetemi finanszirozas szukulese + massziv szinvonal eses.
@Flageolet: egyetértek, hogy jól teszitek, hogy nem nevezitek nevén ezt a bizonyos Bumbikát, bár meg kell jegyeznem, hogy rendkívül bosszantó, hogy szinte mindenki tudja rajtam kívül, kiről van szó… de hát ez van, nem kell mindent tudnom 🙂
@jan: én megtaláltam. soha életemben nem hallottam róla, és jó eséllyel nem is fogok. még emlékszem a nevére, de kb. egy hét múlva nyilván el fogom felejteni. engem sokkal jobban érdekel, hogy miért hívja mindenki Bumbikának :)))
@Flageolet: az „accounting” egy teljesen bevett nemzetkozi tudomanyterulet. es valoban nehezen magyarazhato, hogy a „legjobb ketszazba” tarto corvinuson egyetlen egy nemzetkozileg merheto szakember sincs.
Ha szabad még ide, kicsit kattogtam rajta hétvégén offline, aztán utánanéztem.
@fadrusz: ” Nem ismerem Mátyus Editet, csak most így hirtelen ránéztem a Scopuson: kérdem én, miről beszélünk, milyen adjunktus, milyen docens? Ez a nő olyan kemény mint a beton, nem, hogy az adjunktusokra meg a docensekre, hanem a professzorok többségére is köröket ver! Ilyen mutatókkal ma Magyarországon nem docensi, hanem kb. olyan tetszőleges kinevezést/címet/akármit kellene kapnia, amilyenhez csak kedve támad. (Amúgy nem ismerem az eltés szokásokat, de nekem kissé túlzó elvárásnak tűnik, hogy már egy docensi kinevezéshez is habilitációt várnak el.) „
Szóval ez azért kémia, van ott konkrétan egy db. ismerősöm, ő nemrég habilitált, megnéztem, pont 2x olyan „kemény”, mint Mátyus Edit. (Nincs értelme az összevetésnek persze, életkor, iskola, stbstb., csak a teljesítmény egyedülállósága meg mindent túlszárnyalósága a kérdés.) Úgyhogy beírtam a gugliba, hogy „szte adjunktus kémia”, ez az első találat: www2.sci.u-szeged.hu/chem/index/index.php . A találat relevanciáját az adja, hogy a Kémiai Intézet weblapját egy adjunktus tartja karban (nevet direkt nem írok, mert az pont tökmindegy), aki az MTMT szerint tudománymetriailag PONT megegyezik Mátyus Edittel (oké, a cikkek meg a független hivatkozások számát néztem csak, de ott tényleg koppra). A lapon szintén említett tanszékvezető egyetemi tanár ezen két értéke 9x, ill. 10x annyi.
Igen, a standard számok _ennyire_ szórnak területenként.
@Flageolet: Ó, én nem mondtam, sőt mi több, nem is gondoltam, hogy akkor hát itthon minden a legnagyobb rendben. 🙂
Csak azt, hogy ~600 hivatkozás és 40-50 folyóiratcikk lehet tök erős mondjuk CS/IT vonalon (egy pár éve az előbbi elég volt a DSc-hez, az utóbbi meg hohohohó, de még mennyire), miközben meglepő módon (és: a jelek szerint, mert amúgy csak ennyit értek hozzá, hogy kicsit körülnéztem) lehet teljesen átlagos egy adjunktusnál mondjuk kémiából. Attól a konkrét teljesítmény még lehet tök jó egyénileg életkor szempontjából pl. (ami akár azt is jelezheti, hogy az illető tehetséges, szorgalmas, meg még szerencséje is volt azzal, hogy hová került és mikor (pl. pont volt pénz vegyszerre — CS/IT vonalon meg konferenciára)), ezt sem akartam vitatni, csak az általam idézett hozzászólásban ennél kicsit jobban elragadtatta magát az olvtárs, ami szerintem némileg túlzó.
@közösperonos átszállás: Valóban, lehet, hogy elragadtattam magam, és az is igaz, hogy nem néztem utána alaposabban. Csak abból indultam ki, hogy feltételeztem, hogy legalább a műszaki- és természettudományokon belül a számok, ha nem is közvetlenül összehasonlíthatók, legalább nagyságrendjükben hasonlók. Az én területemen a Mátyus-féle számok pedig csillagászatinak számítanak, hazai viszonylatban legalábbis mindenképp, ennek szólt az elragadtatás. De lehetséges, hogy tévedtem.
74c06c55-a-58caa8ec-s-sites.googlegroups.com/a/flelearning.co.uk/icisss/ICISSS-AICSSH%202019%20November%20%28Oxford%29%20Conference%20Programe.pdf
szerintetek sikerül belógnom holnap? ezek a számozott székek kicsit gyanúsan néznek ki…
@fadrusz: Én is meglepődtem, nem is kicsit.
@emhem: Szerintem igen. meglepődnének, hogy valaki önszántából be akarna menni.
@Grrr: @Flageolet:
sikerült.
még sosem voltam kamukonferencián, nem nagyon tudtam mire számítsak. igazából nem volt túl izgi, olyasmi hangulata volt mint egy egyetemi szemináriumnak. a létszám 8 és 12 között változott az előadás alatt, a nő beleéléssel beszélt (bár persze nem értettem meg, hogy mire is van ez a social futuring), és aki nem aludt, az komolyan vette magát (voltak bólogatások is, a végén meg kérdések). a chairnek egy szavát sem értettem, szegény nőtől pedig kérdezett is valamit a végén.
csináltam videót, de azon kívül, hogy felvettem, ahogy a nigériai hapsi nyalókázik a közönségben, elég uncsi lett.
már majdnem megbántam, hogy elmentem, de aztán az egész azzal zárult, hogy a chair ünnepélyesen átnyújtott egy oklevelet az előadónak (taps és fotózás közepette).
úgyhogy mégis vigyorogva távoztam a helyszínről.
@emhem: Koszonet a lebilincselo beszamoloert! 🙂 De mi lett a masik 100 „shortlisted” absztraktal? Poszter szekcio?
@emhem: Grats! 🙂
@emhem: zsenialis.
@Flageolet:
hat ez egy fiatalos konferencia volt, a keynote speaker is csak 2017-ben szerezte meg a doktorijat. (es o mar tavaly is keynote speaker volt cambridge-ben: http://www.flelearning.ca/wp-content/uploads/2019/01/AICSSH-AICLEF-2018-December-Cambridge-Conference-Programe-1.pdf )
@Bolygó Hollandi:
biztos nem sikerult idoben vizumot szerezni 🙁
mindenesetre igy a konferencia utolso (harmadik) napjan kenytelen mindenki egesz nap a varosnezo buszon ucsorogni.
azt azert egy kicsit sajnalom, hogy a networking lunchbol kimaradok.
Bevallom sok dolgot nem értek abból, amit beszéltetek, sokat igen. Pl. azt, hogy a mi főiskolánkon docens volt egy adóhivatali osztályvezető. Most a főiskola azon részlege, ahol ő oktat , átkerült egy vallási fenntartóhoz, és jelenleg csak címzetes egyetemi docens a titulusa.
Mert állítólag a docensi címnek komoly szakmai-publikációs követelményei vannak. Címzetesnek meg nincsenek.
A hatalom mindig, mindent megtehet, meg annak az ellenkezőjét is.
Szerintem aki tud, az cím nélkül is tud, legfeljebb a lehetőségei szűkebbek. Lovász sem lett attól sem jobb, sem nagyobb matematikus, hogy akadémiai elnök lett. Legfeljebb hamarabb kap infarktust.
@látjátok feleim szümtükkel: A címzetes az egy honorary cím tényleg, a világon semmivel nem jár. Általában olyanoknak adják (felénk legalábbis), akik jófejségből segítik az intézetet, pl. külsősként szoktak bírálni szakdolgozatokat, járnak államvizsgáztatni stb., természetesen ingyen.
(Mondjuk címzetes docens abból szokott lenni, aki amúgy jó lenne adjunktusnak, de ez már tényleg lokális népszokás lehet.)
@Flageolet:
2015 előtt lett docens.