A Gróf Lánczi András Egyetem nagy sikere
Eredeti szerző: jotunder
Mintha ezernyi békésmárton fénye áradna a Kárpátok minden zegzugába, úgy világítják meg a neoliberalizmus mocsarába süllyedt társadalomtudományok romvárát a Corvinus Institute of Advanced Studies bézs és pink sugarai.
Új barázdát szánt a népkohóban született magyar eke, új tudomány sír fel anyja kebelén, új horizontot épít a magyar szellem, a Társadalmi Jövőképességet, Social Futuringet, Future Koomduk Köndümdört, ahogy kirgiz vértestvéreink mondják.
Már állnak a bástyák, már visszavonulóban a zsidóbolsevik deformális logika, már kész a Conceptual Framework (Szántó professzor úr szívet s lelket egyként langyosító írásművének tizennyolcadik oldalán), tizennyolc de szép szám, virtusos magyar szám, álljon itt az amerikánus elnyomók nyelvén, hadd egye őket a fene
„The results of creating the conceptual framework can be summarised in the following analytical formula:
……Bf{Po, A, Ra}……”
(nem másolom be az egészet, mert annyira előre tetszik mutatni a Szántó professzor úrnak, hogy még kárt tesz magában az Olvasó ha teljes mértékben magáévá próbálja tenni, annyit segítek, hogy a Po a „proactive form”, az A az „active form” a Ra a „reactive form”, és a Bf az a „basic form”, az analitikusság pedig azt jelenti, hogy így le tetszik írni egymás után a dolgokat, tehát ha például azt akarom leírni, hogy Orbán Viktor egyszerre jótevőnk, nagyon okos és csinos is, akkor az Ov{J, No, Cs} lenne az analitikus formulája, amit aztán csak integrálni kell)
De ez csak a kezdet, ez csak az Alap, a Felépítmény az csak most jön, a Végre Jó Magyarnak Lenni érzés a vesetájékon. Kimondom. Igen, kimondom, sikerült. November tizenegyedikén Oxfordban fogják előadni a Főművet, egy nemzetközi konferencián.
Márcsak hatot kell aludni, és a Társadalmi Jövőképesség kilép a fényre s vele mi kismagyarok is, a csonkahaza, Árpád, Jenő és Zsombor vére.
A konferenciára eddig 115 absztraktot fogadtak el, nigériai, sri lankai, kwa zului szerzőkét, de azért leginkább nigériaiakét. Ezt a konferenciát a FLE Learning szervezi, és az egész regisztrációs csomag csak hatszáz fontba kerül, amiben ha jól értem már három vacsora is benne van, és talán a kiadvány is, mert bizony ki is fogják adni a Magyar Szellem Nagy Művét a Nigériai Szellem Nagy Műveivel együtt. Az FLE Learningnek van egy Conference Committee-je és még egy Editorial Boardja is, mely testületek valamelyest hasonlítanak egymásra. Az egyik ismert bizottsági és editorial board tag Mr. Eyo Eyo a kalabári egyetemen volt könyvelő, de már átjelentkezett a nagyhírű egyetem doktori képzésére, talán pont ő bírálta el a Magyar Szellem Nagy Művét, a Társadalmi Jövőképességet, a Koomduk Köndümdört.
Megérte piaci alapokra helyezni a Groucho Marxról elnevezett Gróf Lánczi András egyetemet, megérte kitűzni a célt, hogy ez az Universitas a világ legjobb kétszáz egyetemébe kerüljön, akkor is, ha ehhez most kb. nyolcszáznegyvenhárom egyetemen kell kitörni egy hastífusz járványnak.
Németh László írta a „Zsidóknak coki, előre a Népszocializmusért ” című munkájában: Nem lehetünk bennszülöttek a saját hazánkban, ne mondják meg nekünk a kaftánosok, hogyan kell felmászni a szilvafára, gyűrjük fel az ingujjat, szálljunk fel a kombájnra, oszt mutassuk meg mire képes fajunk (két évvel később Zelk Zoltánt bújtatta a pincéjében, aki meg is kérdezte tőle, hogy ezt most tényleg komolyan gondolta-e, de már nem emlékezett rá pontosan). A pincében majd mi is megkérdezzük a Gróf Lánczi Andrást, hogy mi a faszra tetszett gondolni, amikor.
UPDATE: Grrr kommentelőnk találta, csodaszép. Ugyanazon a konferencián szerepel ez az előadás. Lehet, hogy a Társadalmi Jövőképesség lényege, hogy cseréljük joghurtra a sütiben a krémsajtot?
Sumonthip Kongtunjanphuk, Assistant Professor, King Mongkut’s University of Technology North Bangkok, The Development of Yogurt Cake Products by Replacing Cream Cheese with Probioticts Yogurt for Health
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518225-6ae42900ccfb0' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518225&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518225-6ae42900ccfb0&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518225-6ae42900ccfb0' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Azon tűnődtem, hogy azért ez az egész magyar tudományosság renoméját rontja… meg persze a Corvinusét is, mert azért vannak a Corvinuson komoly kutatók is.
Szóval várom egyrészt az MTA-nak, mint a magyar tudományosság integritása őrének a reakcióját erre a baromságra, meg persze a Corvinus vezetése is, bízom benne, lépni fog, és kidobja ezt a kontár bandát.
@Istvan Janos Tóth: a magyar eloadok elotti hat absztraktot osszesen ket szerzo jelzi.
az egyik Puja Khatri, aki a Gobi Singh egyetem professzora, ez az egyetem nincs a legjobb otven indiai egyetemben. A masik Sumedha Dutta a Maharaja Agrasen Foiskolarol. Ez arra enged kovetkeztetni, hogy mintha nem lenne kulonosen nehez elfogadtatni egy absztraktot ezen a konferencian.
@fuhur: én csak követtem a linket, amely kies oldalukról invitál. mindazonáltal nem gondolom, hogy a magyar elnevezés egyenértékű az angollal. amióta a „social futuring” elém került, ott mocorgott bennem, hogy én ezt már hallottam, és ma be is ugrott, hogy hol. a tumblr világmagyarázati szakifejezései között ott van a mind kelentésében mind hangzásában tökéletesen megfelelő: faszfütyürü.
csak hogy biztos legyek a dolgomban beadtam a wikipédiának is, hogy faszfütyürü, és – természetesen – ugyanazt a választ kaptam, mint a „szóslfjutyürin”-nél, „The page „Faszfütyürü” does not exist. You can ask for it to be created.” na, ugye.
@jan: Nyilvan nem vagyok hajlando az akar szarkasztikusnak is ertelmezheto kommenteken tul errol barmit is nyilatkozni.
Itt bent a fejemben persze vannak bizonyos elkepzelesek arrol, hogy mi is ez.
@jotunder: félreértesz, illetve talán félreérthető (túl sok volt a vitriol) voltam.
Nagyon jó, hogy megírtad és éppen így. Én korábban – mintegy két éve – gondolkoztam róla, még a nagy műveket, és volt szerzőtársam (Szántó Z.) és pár jó kollégám involváltságát látva, hogy megírom, valami gúnyos stílusban, hogy ezt azért még sem. Aztán letettem róla. Jó hogy előadják, és jó lenne, ha a kötetben is benne lennének, mert ekkor örökre maradna nyoma ennek a Social Futuring-nak. Különben leszednek majd mindent a netről, hogy nyoma se maradjon.
@Istvan Janos Tóth: basszus, en meg azt hittem, hogy komoly. sorry. tenyleg.
mert hulye vagyok, mert nem kattintottam ra a linkre. 25.15-től ott vannak a csodaformulák, nagyon ott van.
@jotunder: nem voltam egyértelmű. Ami tényleg érdekes lesz, tudománytörténeti szempontból is, hogy hogyan fog ez az egész Social Futuring a helyére kerülni és mi is van mögötte. Szerintem van itt egy csomó elfojtás is: a téma par excellence a jövővel, a jövőre vonatkozó megfeleléssel szeretne foglalkozni. Mintha a jelen már nem is lenne érdekes. Nem jó vele foglalkozni.
@Istvan Janos Tóth: en ehhez egyaltalan nem ertek. hogy erthetnek. nem is vettem volna eszre, csak ok, hogy mondjam, a trambulinrol irtak bele a nevuket a tudomanytortenetbe.
a nigériai versenyzők a részvételi díjat gondolom a CIG Pannónia megmajmozásából fedezték
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: en ismertem baromi jo nigeriai matematikust. meg amerikaban voltam diak, o meg posztdok volt, parszor talalkoztam vele konferencian. meno professzor lett, komoly helyeken voltak cikkei, es aztan eltunt, fogalmam sincs mi lett vele.
Ha megnézzük ezt a tavaly nyári videót (http://www.youtube.com/watch?v=CIcXfz3HBHc, csak 3,3 perc), akkor képet kaphatunk a jövőről, az idei tervekről. Szóval ennek alapján lehet vizsgálni a Social Futuring center jövőképességét is, hiszen ez is egy társadalmi entitás.
+ nemcsak Oxford hanem a volt Dél-Kínai Császárság fővárosa, Hangzhou is terítéken van:
socialfuturing.com/storage/uploads/Events/WHS_China_101119.pdf
Érdemes oda is elmenni, kicsit messze van, de tényleg nagyon szép város, hatalmas buddhista kolostorral és a város közepén tavakkal (az egy Jüan-os bankjegyen az hangzhou-i tavak egyikének részlete látható; ott láttam életemben először Aston Martin szalont — egy CIRET http://www.ciret.org/ konferencián adtunk elő ott anno…)
@Flageolet:
Fent mindent megírtam szépen és majdnem nulla vitriollal.
Ínyenceknek még ez a videó is érdekes lehet:
http://www.youtube.com/watch?v=nzgdwxFzRho
Remélem sokáig lesz látható.
Egyszer pár hónapja felmentem a corvinusos honlapjukra ezeknek a futurátusoknak, és döbbenetes érzés volt szembesülni vele, hogy van itt 5-6 ember, akik teljesen értelmetlen bullshitet írnak 5-10-20 oldalas terjedelemben, körbeidézik egymást stb.
Szóval hogy én ha köteleznének is, akkor sem tudnék ilyen terjedelmű értelmetlen zagyvaságot összehozni: ilyen terjedelemben halandzsázni szerintem már fárasztóbb lehet, mint valami értelmeset mondani…
nem lehet, hogy a távolból Alan Sokal mosolyog igyekvő, tehetséges tanítványaira?
@Istvan Janos Tóth: dzsiszoszkrajszt.
»South Korea’s education ministry wants to stop academics from participating in conferences that it considers “weak” and of little academic value. The ministry announced on 17 October that it will require all universities to adopt measures to vet academics’ travel to overseas conferences so as to “prevent researchers from engaging in poor academic activities”.«
http://www.nature.com/articles/d41586-019-03372-z
Elvesztegettem az életemből több értékes percet arra, hogy megértsem, a szántói koncepció szerinti konjunkt komplex (szükséges) feltételek a jövőképességet csak olyan társadalmi entitások tudhatják magukénak, amelyeknek
– van ön-tudata,
– képesek funkcionálisan működni,
– képesek magukat tartósan fenntartani, és
– képesek jövőbeli környezetüket és működésüket befolyásoló cselekvésre, önszervezésre, meg (itt már belezavarodtam)
Ez már jó kiindulópont, hiszen gondolhatná az ember, hogy egy moziban véletlenszerűen összeverődő nézősereg is lehetne jövőképes. De nem.
A fentieket együttesen kell birtokolni amúgy, tehát ha egy szervezet stratégiai jövőképen alapuló cselekvésre és önszervezésre képes, ámbár anélkül, hogy funkcionálisan működni tudna, vagy hogy nem képzeli magát létezőnek, akkor baj van. Ilyenre is biztos számos példa hozható fel.
@Grrr: Ráadásul angolul kezdtem olvasni. Igen, ennyire hülye vagyok.
A jövőképes társadalmi entitások lehetnek például: … társadalmak.
No meg ‘intézmények’, azaz „az emberek közti interakciót meghatározó, az emberek által kialakított korlátok”. Melyek szabályoknak és korlátoknak a fentiek alapján csupán ön-tudattal kell rendelkezniük, valamint funkcionális működésre és cselekvésre és önszervezésre kell képeseknek lenniük.
Az is jó, hogy a „Futuring Centre” úgy nevezi magát, hogy „Multi-disciplinarian Research Unit”.
Ez helyesen persze multi-disciplinary lenne, a disciplinarian jelentése kb. az, hogy túlfegyelmező, erőszakos, önkényes figura. Szóval a multi-disciplinarian research unit valami szado-mazó hely lehet, ahol sok researcher fenyíti egymást?
Viccesen kilóg a központ tanulmányai közül a Gál Róbert Iván – Radó Márta által a Szociológiai Szemlébe írt „Felkészülés a társadalom idősödésére: Esettanulmány a demográfiai jövőképesség tárgykörében” munka. Ez egy tradicionalista irányt követő írásmű, ún. ‘tudományos cikk’, amely sajnos még nem tudott elszakadni a meghaladott imperialista társadalomtudományi megközelítéstől. A ‘jövőképesség’ fogalma a cikk címében megjelenik; ezenkívül még háromszor: egyszer a cikk elkészültét támogató központ nevében, majd kétszer a következő mondatban: „A demográfiai átmenet hosszú távú hatása attól függ, hogy egy társadalom felismeri-e az előtte álló kihívásokat, képes-e válaszolni rájuk, és jó válaszokat ad-e, tehát, ahogy Szántó (2018) és Csák (2018) nevezik, „jövőképes”-e. Ezért is adtuk tanulmányunknak az „esettanulmány a demográfiai jövőképesség tárgykörében” alcímet.”
@jan: !! Ó, ezt nem is vettem észre !!! 🙂
Azon viszont sírok, hogy az „associated research fellow”-k listáján egészen normális emberek is vannak, azok hogyan keveredhettek ebbe a társaságba? :(((
socialfuturing.com/staff
@Grrr: igen, ez egy igazi aranybánya „Az első részben a személy (kiemelve dőlten – tij), mint az emberi lények és társadalmi entitások bizonyos jellemzőit harmonikusan integráló fogalom hátterét világítjuk meg.” (Csák, 2018: 4. oldal).
Remélem sokan letöltik, archiválják a papírokat.
@Istvan Janos Tóth: tényleg nagyon erős ez a videó, pedig eddig még csak hang nélkül mertem megnézni, de úgy is nagyot üt.
Barabásit szerintem zsarolják valami, elrabolták egy rokonát, ilyesmi lehett.
Viszont a közönséget pásztázó felvételeken azért én fel véltem fedezni néhány „mi a fasz van?”-tekintetet… 🙂
@jotunder: Leesett, hogy Barabási mégis benne van?
@jan: Csak nem Ablonczy Bálintra gondolsz, akinek a Heti Válasz bukásából ide sikerült átmentenie magát? (És az Országgyűlés Hivatalába, ahol konkrétan cenzorkodott is, vagy legalábbis nagyon úgy tett…)
@Wolff: Elsősorban Szepesi Balázsra, Gál Róbert Ivánra és Radó Mártára, és tulajdonképpen még Bakacsira is gondoltam, de igazság szerint ebből a csapatból még Ablonczy Bálint is felfelé lóg ki.
Egyébként milyen undorító már tényleg, hogy, ahogy @Grr idézi fentebb, Gál és Radó a teljesen normális cikkének az elejére kénytelen volt berakni egy részt, ahogy Csák géniuszáról megemlékeznek – bocsánat, ez már lassan a sztálinista vörös farok, nem?
@Wolff: voltak nála bostonban. nem állítom, hogy maradéktalanul boldog vagyok.
@jan: + Bartus Tamás, aki elég jó nközi reputációval rendelkezik, elsőrangú szociológus és empirikus elemző, lásd:
journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/1536867X0500500303
@balmoral: „Az eb csahol, a konvoj pedig továbbmén.”
Nana… a ló néz, a csitkó lát !!! Legyünk naprakészek..
@jotunder: Megértettem a képletet.
A BF Po A Ra arra utal, hogy a diszciplína magyar kötődésű, ezért hiányzik belőle a H betű ennyire feltűnően. Ha hozzáadjuk, minden világos lesz: BF pohara.
De kihez tartozik a monogram?
@Flageolet:
A Bumbi-val szembeni vehemens ellenkezes mar tobbszor is szemet szurt nekem, de nem igazan tudom hova tenni, ha meg kerlek kifejtened, oszinten erdekel, hogy mi ez a becsipodes az iranyaba. Elmagyarazom miert zavar.
Elorre bocsaltom, hogy:
– nem kivanom vedeni a mundert, nagyon sokk sebbol verzik az egesz BCE
– engem oktatott tobszor is tobb targybol, szoval kozvetlenul ismerem
– palyam alakulas miat, plenier planba latom, hogy mi tortenik es merre megy a nemzetkozi szamvitel kutatas Amerikaban, Europaban, Azsiaban etc…
Ket faktorbol lehet ertekelni Bumbi teljesitmenyet: 1) tudomanyos-kutato 2) oktatoi
1) Teljesen nyilvanvalo, hogy nincsen nemzetkozi szinten ertekelheto tudomanyos eredmenye szamvitel-konyvvizsgalat teruleten, semmi ez teny. Ahogyan az is teny, hogy magyarorszagon sincsen senkinek, de tenlyeg senkinek, egy arva cikke, meg q4 nek a q4 nek a q4 szintjen sincsen. Az hogy miert van ez, osszetett problema, hianyzik a hagyomanya, hianyoznak a megfelelo adatbazisok etc…, senki nem ert hozza, senkit nem tanitottak ilyenre, nincs egy olyan ember aki ki lenne arra kepezve, hogy valoban tudomanyos szinten szamvitel-konyvizsgallattal foglalkozzon. Szoval ezek utan ezt felroni neki, hat… lelked rajta. Nem erzem aranyosnak.
2) Ezzel szemben mint oktato, szerintem egy nagyon tisztesseges es igenis a BCE szinvonalabol kiemelkedik (barhol is talalhato most eppen). Egyreszt ert hozza maximalisan, naprakeszen, tovabba atlatja a kapcsolodo penzugyi, jogi, adozasi etc.. teruleteket is, ami eleg nagy ritkasag. Masreszt, egy jo eloado is, logikus kovetheto informativ a stilusa, neha napjan meg humoros is.
Azert sem ertem ezt az egesz ellene valo kirohanast, mert a BCE tele van szanalmasabbnal szanalmasabb figurakkal, akiknek hadjan, hogy nincsen ertekelheto tudomanyos teljesitmenyuk, de meg 10 evvel levannak maradva az oktatott anyagban, raadaskent meg borzaslmas eloadok is. Az emberi silanysaguk pedig csak a cseresznye a torta tetejen.
Szoval a fentiek alapjan, nekem nem egy objektiv ertek itelet sokkal inkabb egy jo adag magyaros iregyseg faktor sejlik fel a hatterben.
Miert ez szerintem aranytalan utalat?
@Flageolet:
Igen, mindenki tudja, hogy csak az o hozza igazitott ujra szerkesztett szabalyok alapjan valhatott docense.
Es azt is, tudom, hogy vakok kozott felszemu a kiraly erveles, nem egeszseges es kontra szelekciohoz vezett. Hiaba, o az egyetlen felszemu.
Es azt is tudom, hogy mar 10 eve Lukacs eldontotte, hogy Bumbi lesz az uj Szamvitel tanszekvezeto. Ezert kellet ezt az egesz kutyakomediat lezavarni.
De, arrol o nem tehett, hogy nincsen Magyarorszagon senki de tenlyeg senki, aki erdemben oda erhetne. Egyetlen ertelmes megoldas az lenne, ha kulfoldorl hivnanak valakit, csak azt ugye nem fogjak 1) megfizetni, 2) tulsok erdek serelemmel jarna 3) Meg be kellene vallani, hogy sehol sem vagyunk. Plusz ez tisztan nem Bumbi dontesi szintje.
Szoval en, tovabbra sem tartom fernek ot savazni azert, mert a hazai Egyetemi szfera ott tart ahol tart es ezt tudta magabol kifozni az elmult 30 evben. Sajnos nagyon szomoru lat lelet, de errol o nem tehet, foleg, ugy hogy amihez kepessege tudasa meg van azt o tisztessegesen megcsinalja. Lasd: oktatas, tankonyv gyartas, szakmai dolgok.
@Flageolet: Ki az a Bumbika?
@jotunder: Válassz: http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=psz_munkatarsaink
@Flageolet: jó, most már tudom, kicsoda Bumbika. utána kellett néznem.
@yorix: ez nem az a tanszék. 🙂
@jotunder: Már megint azok a személyiségi jogok…
@Flageolet: „személyiségi jogok”
Hiszen az, hogy a Corvinuson „a számvitel” tanszék vezetője, és docens, még tökre nem elég. 🙂
@közösperonos átszállás: a kereső nem látja. a Bumbikát igen. és ez jól van így.
@Flageolet:
1/ Ezek szerint a sztori, maga teljessegeben hozzam nem jutott el, csak annyi, hogy a szabalyzatba belenyultak egy picit, de korbe kerdezek. Ha tenyleg annyira csunya, hogy nem egyezik az en altalam korabban ismert Bumbival, akkor termeszetesen megkovetem magam.
Megjegyzes: 2013-bol mar nincsenek kozvetlen tapasztalataim, csak atteteles.
2/ Semmi keppen nem allitottam, hogy hazudott csak mar tobbszor olvastam ilyen fajta „kritikat” (gyakorlatilag osszes korabbi a BCE-hez kapcsolodo posztnal felmerul) es nem egyezet az en prekoncepciommal. Utana kerdezek.
Az a 380 milliard pedig egy vicc, addig amig nem kezdenek egy szisztematikus „research culture” felepitesebe, addig bohockodas az egesz. Ha pedig egyszer elkezdik, beleteszik a fegyvert-paripat, kb 30 ev mulva, lehet majd elkezdeni valamirol beszelni.
@jotunder: Erről az analitikus formuláról még nagy viták lesznek. Az elsőre is látszik, hogy a kapcsos zárójelek helyett szögleteseket KELL írni!
@Jonesmodel: Egy olyan egyetem, aminek a közelébe engedik Továris Radevet és Csák Jánost, ahol Gróf Lánczi András lehet a rektor, nem nagyon lesz elitegyetem. A Corvinus nagy sansza éppen az lett volna, ha nagyon masszívan összeáll a CEU-val és az MTA-val, ha Orbán egy deGaulle karakter, még meg is lehetett volna csinálni.
@Flageolet: Azon gondolkodom, hogy a BCE jövőképes entitás-e már…:-)
Social Futuring? Ahelyett, hogy a Backhand Hittinget kutatnák, az legalább valami. Vendégprofesszor: S. Wawrinka.
@Flageolet: Valóban poénnak szántam, de válaszodat elolvasván inkább rezignált lett a hangulatom…
@Flageolet: Egy pillanatig, és apró pici részben sem vitatva, amit mondasz, azért egyrészt a „pedig már négy év eltelt” nem egy nagy időszak, mármint azért a cikkek jó esetben vagy egy évtizedig gyűjtik a hivatkozásokat (nekem se tavalyi a legjobban hivatkozott cikkem…), másrészt a linkelt cikk egy áttekintő cikk, ami meg azért na.
(Tudom, ha arra olyan sok hivatkozás jön, akkor én miért nem írok olyanokat — mert akkor az egész kutatós vonalból a maradék fun factor is elfogyna.)
Sajnos belenéztem a linkelt szövegbe, és egészen az 5. oldalig jutottam, ahol viszont az a határozott benyomásom alakult ki, hogy Prof. Dr. Szántó nem érti a szükséges feltétel fogalmát. Az, hogy a „formulában” a nyilak rossz irányba mutatnak, még talán lehetne elütés, de utána el is magyarázza, hogy
„if all the necessary conditions are met, the futurability of social […]”
persze ez legyen a legnagyobb baj 🙂