Hasznosítható-e az illiberális demokrácia a politikatudományban ?
Eredeti szerző: jotunder
A rendszerváltás utáni évtizedben Magyarország „érdekes” ország volt. Ennek az érdekességnek az egyik következménye az volt, hogy tranzitológia címen rengeteg cikk jelent meg közgazdaság-tudományi és politológiai folyóiratokban, úgy értem, olyanokban, amelyekben való publikálásról magyar szerző addig nem is álmodhatott.
Aztán Magyarország uncsi ország lett. Egészen mostanáig.
Egyre divatosabb témává válik a hybrid/illiberal democracy, a competitive authoritarianism. Magyarország pedig az egyik legfontosabb példa.
Az” illiberal democracy” „hungary” keresésre 433 találatot jelez a scholar.google, ha 2018-ra szűkítem a keresést. És ez valóban nagyjából 433 találat, nem úgy, mint a sima google-on.
A Journal of Democracy, a Democratization, a Public Choice, az International Relations, a Contemporary Politics, a Geoforum, a Journal of International Affairs, a Journal of Contemporary European Studies, az International Reviews of Social History, az East European Politics hozott le olyan cikket tavaly, amelyben szó van a magyar illiberális demokráciáról. A legtöbb magyar politológusnak nem nagyon vannak komolyabb nemzetközi folyóiratokban publikációi. Tipikusan egy sem. És nem csak a köztévében őrjöngő debilekről beszélek, hanem egészen komolynak tűnő politológusokról is.
Itt a lehetőség. És még csak nem is viccelek.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518415-6ae1e05dab965' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518415&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518415-6ae1e05dab965&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518415-6ae1e05dab965' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder: Megmutattam egy érintettnek, a válasza:
Amúgy az nem igaz, hogy magyar politológusoknak nincs érdemi angol nyelvű publikációja: Bozóki András, Hegedűs Dániel, főként Tóka Gábor és Enyedi Zsolt többek között épp ebben a témában nagyon sokat idézett szerzők.
De az jó megfigyelés, hogy aki most kezdi a karrierjét, annak érdemes erre indulnia.
@Flageolet: Condi eredetileg egy elég jónevű egyetemi oktató volt egy nem teljesen periférikus helyen,a Stanfordon (még provost is lett).
@Geo_: CEUs oktatók, nyakig benne a nemzetközi politikatudományi szakmai életben, konferenciákkal, közös publikációkkal stb. Ez nem kritika, de nem is érdem, csak adottság.
@Geo_: A posztban nincs leírva olyasmi, hogy „egyetlen politológusnak sincsenek komoly nemzetközi publikációi”. Arról van szó, hogy „meglehetősen sok, ismert, valóban tudománnyel foglalkozó politológusnak nincs”.
@jotunder: Abszolút nyitott kapukat dönget a poszt. Pontosan ez történik. Ezt politológusként mondom és olyanként, akinek remélhetőleg idén lesz a témában angol könyve.
Nemzetközi publikációkért amúgy az MTA TK PTI-t érdemes főleg nézni, meg a CEU-t, az ottaniak számára ma már azért a nemzetközi publikálás az elvárás. PTI-ből pl. Papp Zsófia, Sebők Miklós, Medve-Bálint Gergő, Szabó Gabriella, Bene Márton, Boda Zsolt – hogy néhány nevet mondjak, akiknek elég jó helyeken vannak publikációi, bár nem feltétlenül közismertek itthon. CEU-ról Enyedi, Bozóki, Littvay, Greskovits, Bruszt, Tóka (hogy a polfilozófusokat most ne említsem) is meglehetősen rendben vannak.
@harmadikszem: Ez a téma messzire vezet, a társadalmak fejlődése vagy hanyatlása nagyban múlik az elitek rugalmasságán. A Mért buknak el nemzetek c. klasszikus könyv szerzői ezt az összefüggést vezetik le, és ők azt a tételt állítják fel, hogy a nyugati liberális demokráciában a törvények nem azért voltak, hogy az elitek hatalmát szolgálják, mint a diktatúrákban vagy kvázi-diktatúrákban.
Azonban az oktatási rendszerünk mégis mintha újratermelné az eliteket és zárt kasztokat, kasztosodást hoz létre a nyugati demokráciákban is. Ez nagyon káros folyamat két okból: egyrészt kulturálisan, mert csőlátást, belterjességet hoz létre. Egyik megjelenése az ún. „polkorrekt” beszédmód, amely kissé életszerűtlen feltevéseket használ.
Másrészt genetikailag is, mert az emberi intelligencia és tehetség nagy szórásokat mutat egy adott vonalon belül is, tehát nem igaz, hogy a nagy IQ-jú és tehetséges szülők gyereke is olyan lesz, sőt nagy valószínűséggel valami egészen más lesz mint ők. Viszont fordítva is, a legszegényebb, elmaradott körülmények között is születnek nagy tehetségek – a nagy számok törvények alapján még gyakrabban is mint az előbbiekben. Viszont ha nem jutnak el az elit oktatásba, akkor hiába. Good will hunting c. film egy példa erre.
Tehát a belterjes elit miatt csak akkor van lehetőségük a nulláról, ha valami egészen új területen indulnak, amelyik most fejlődik ki. Microsoft, Google, Facebook és hasonlók.
Viszont ezek a területek szűkek és a fejlődés láthatóan lelassult az utóbbi időkben, a nagy civilizációk belterjessé váltak és a nem fejlődés (mivel mindig valami új kell az embereknek, ha más nem pótcselekvés) hanyatlást von maga után…
Ez persze így nyilvánvalóan sántít, túl általános és jócskán finomításra szorul.
@Tamáspatrik:
ennek vannak kritériumai és a legszebb benne- nekem- az egyén szabadsága
89- s pártocskáink, pont a szabad, meg a demokrata nevet hordozók ,szépen
vakvágányra vitték, SZDSZ, meg kistestvére a Fidesz ;sajnos
S lett belőle a lipsi / bolsi vagdalkozás, érdekes ez a németes B/ P keverés.
Ez a vagdalkozóknak fel se tűnik.
( ezt pl Márai olasz naplójában nagyon fejen találta:il fascista/nero mondja minden olasz a másikra a II . VH után, ami devalválta is )
azt hittem OV találta fel az illiberalis spanyol viaszt, de utána nézve, megnyugodtam, hogy nem kreativ, csak destruktiv
Mára a Kárpát medencének is van géniusza
@Tamáspatrik: faszt sántít, tökre így van.
@lüke: Ez nem tudom, hogy jön pont ide, de egyetértünk.
ez ugyan nem tudmányos idézettség, de azért ha a new yorkerben fölemlítenek egy magyar társadalomtudományi munkát, számít.
The Trump-Russia Investigation and the Mafia State
http://www.newyorker.com/news/our-columnists/the-trump-russia-investigation-and-the-mafia-state