Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — CX.
Eredeti szerző: Pásztörperc
A nemzeti együttműködés kulturális életünket is átszellemíti, és ettől Magyarország „szellemiekben” is egyre jobban teljesít. Ennek első szakasza — ahogyan ez a fülkén kívüli forradalmak után is szokásos — a mennyiségi (extenzív) fejlődésé: amíg korábban csak az országnak (a múlt század első harmadától egyes, elszakított részeinek) volt himnusza, most már a városi vezetők is törexenek az őket támogató egység efféle, verses megjelenítésére. Természetesen — miként annyi másban — ebben is Debrecen jár az élen. Nekünk, elmaradottabb régiókban élőknek jóformán nem is marad más dolgunk, mint hogy csodáló tekintetünket az élcsapatra függesszük, lépteinket pedig a csasztuska ritmusához igazítsuk — bár ez utóbbi, amint alant láthatjátok, nem is oly egyszerű.
Jantyik Zsolt: Debrecen himnusza
Miért ne lehetne úgy, ahogyan kéne?
Miért úgy legyek boldog, hogy aztán mégse?
Debrecenbe kéne menni, ott is boldogabbnak lenni.
Ennyi. Szeretni.
Jó vagy rossz-e, csúf vagy szép,
úgyis Isten osztja szét,
nem az én dolgom ítélni,
én csak úgy szeretek itt élni.
Annyi édes mozdulásból épült fel ez a város,
áldott nevet adott hozzá a sors.
Két kezével szórja ránk az idő az igazságot.
Én nem szeretnék nem szeretni,
Magyar szeretnék maradni.
Ennyi. Szeretni.
E magasztos költeményről viszonylag objektív, bár fájó helyesírási hibákkal terhelt elemzést olvashattok Vendéghy Kornél tollából. A jól értesült elemző egyúttal arról is tájékoztat, hogy ez a szép vers nem valami spontán felbuzdulás terméke: a város 2 millió forintot fizetett érte a jeles művésznek. A meglehetősen korrekt eszmefuttatást mindössze annyival egészíteném ki, hogy bár a vers formája valóban szabálytalan, a soroxámának megoszlása arra enged következtetni, hogy a neves költő alighanem ún. „petrarcai szonett” alkotásával próbálkozott, csak éppen:
* nem tudta, hogy abban nem csak a soroxáma kötött, de a rímképlet is;
* fogalma sem volt arról, hogy a szonett és a himnusz az két teljesen különböző költemény; alighanem úgy gondolta, hogy a szonett az afféle „elegáns vers”, és ennyi pénzért ő „elegáns” akart lenni. Rejtő ezt (miként a köpcös öltözködését) „kültelki eleganciának” nevezte volna.
Nehogy véletlenül azt gondoljátok, hogy ez valami elszigetelt jelenség, tájékoztatlak Titeket, hogy van már himnusza olyan további, úgyszintén élenjáró településeinknek is, mint például Albertirsa vagy Monor. Bár ezek a himnuszok valójában indulók, az vesse alkotóikra az első követ, aki képes pontosan különbséget tenni e két, egyaránt magasztos verstípus között (aztán a második hajításának jogát engedje át nekem, mert nagy ám a késztetés).
Nem tudom megállni, hogy ne csatoljak ide még egy „települési” záró verset. Igaz ugyan, hogy ez nem himnusz — de Katona László írta!!!
Negyvenkét évvel a Világégés után
„ABLAK”-ot nyitottak Pincehely faluján !
Friss szelek ózona járja a községet,
melyből erőt szívnak elfáradt emberek !
De, köztük mit látok ?! Sokan csak SZELLEMEK,
kiknek a homlokán aranybetű remeg !
Eddig eltiporva, nevüket sem tudva
feküdtek föld alatt, szanaszét szóródva !
Szörnyű Világégés őket FRONTRA küldte,
tizenötmillió magyar „érdekében” !
Felvidék és Bácska, azután jött Erdély;
majd külső parancsra Szovjet ellen küldték !
A „nagy POLITIKÁT” mindig fent főzik ki,
míg annak számláját a NÉP fizeti ki !
Így lett ÁLDOZATTÁ FÉLMILLIÓ magyar,
melyből több százezret idegen föld takar !
Ezek után újra, új „BÉKÉT” diktáltak,
több millió magyart újra elcsatoltak !
Itthon MEGTILTOTTÁK anyának, árvának,
hogy MÁRVÁNYT állítson fiának, apjának !
Több, mint negyven évnek kellett így eltelni,
hogy EMBERI-ÉRZÉS kezdjen újra élni;
hogy a Nemzet sírján új remény fakadjon;
hogy Pincehely község „ABLAKOT” nyithasson !
Most, EZERKILENCSZÁZNYOLCVANHETES évben
Halottaknapján már gyertya lángja éghet !
ELESETT KATONÁK: fiak, férjek, apák
szelleme ébredhet, visszakapja jogát;
Pincehely községben nem szégyenkezik már !
Kérdem ezek után, és nem véletlenül:
„Hogy élhettünk eddig ilyen LELKETLENÜL ?!”
„Mikor nyílhat „ABLAK” az egész Országban ?!”
„ELESETTEK vére mikor lesz szent, s drága ?!”
„NEVÜK mikor kerül emlékműbe vájva ?!”
SOHA nem volt ilyen EZERÉVÜNK során,
hogy az ÁLDOZATOT cserbenhagyjuk gyáván !
Török megszállhatott, labanc elnyomhatott;
elesetteinktől el nem tántorított,
és lelkünk mélyéből ki nem fordíthatott !
Azért csak meg kellene zenésíteni ezt a szép himnuszt. Úgy elnézegetném, ahogy a városatyák a testületi ülés előtt eléneklik. Aztán, évekkel később, a fogházban, minden étkezés előtt és után is, kötelező jelleggel.
Kétmilliót? Szűzanyám.
Kiváncsi lennék a kifizetést engedélyező teljesítésigazoló személyére.
jantyikográfia: http://www.zeneszoveg.hu/szemely/528/jantyik-zsolt-dalszoveg-lyrics-bio-adatlap.html
És azt a kétmillát meg is kell ám szolgálni:
index.hu/belfold/2013/05/09/iskolasokat_akartak_biodiszletnek_fekete_gyorgy_kiallitasmegnyitojara/
Ákos vagy Pataky Atti ócsón írhatna hozzá zenét.
@maybach: A vicc kedvéért kigyűjtöttem, kik kaptak Kossuth-díjat eddig + Kovács Ákos.
El lehet ájulni.
Remélem, kattintottatok a linkekre!
@Kettes: Ön nyitott kapukat dönget.
http://www.youtube.com/watch?v=ttT7wc–OLA
Nem kommentálom.
Végre Katona László!!!
@Pásztörperc: Vendéghy elemzése tankönyvbe illik! A XXI. sz. második évtizedének magyar irodalmi remekművei 1-18 kötet összes darabját majd hasonlóan fogják elemezni a század második felének irodalomtörténészei. Sajnos ez engem mondjuk már nem fog vígasztalni.
Hah.
Lelkem mélyéből ki vagyok fordítva.
Ajtó
Amikor a LELKI HÉV,
erős húrokat fakaszt,
NEMZETI érzelmű költő „tolla”,
nem számolja verse mélyén, a sorokat!
Olykor tán, a kevesebb: TÖBB!!!
Például, nem három. Hanem, KETTŐ.
Nem véletlenül, teszem hozzá. Vagy, öt.
Jövőbe repítő „ajtó”, mely, IGAZSÁG „magvait”, hinti!!!
Múltunk felé, DICSŐSÉG hangjait emlegeti.
Teszem azt, Hőseink fényét, zengi!!
Helyi Lakosok érdekében, hirdeti.
Magyar Ember, SZÜLŐHELYÉRŐL származik!!!
Ennek hatására gyakorta, „Emlékmű” magasodik.
Erre, MÚLT árnya, hanyatlik.
Hősök vérhullása árán, AJTÓ nyílik!
Mely, ismét új Sort, indít.
Emlékműbe vájva, hallik „példázata” .
Követendőnek tartjuk!!
LAKÓHELYÉN lakjon,
„Zömében”, számos Állampolgárunk!
olyan összeillő, mint de ha beírom mire gondolok akkor ki leszek tiltva, úgyhogy rátok bízom összeillő a város és a himnusza, mint:….
@rodeo36: Bizony, akkor ki leszel… (8-I)))E
@rodeo36: mint két kicsi legó?
@dogfüggő: ez NAGYON, jó, lett! (esetleg litván)
@Beri Svarc:
Köszönöm szépen! : )
@dogfüggő: Hiába, no: aki tud, az tud…
@dogfüggő:
MESTER!
Engedje meg nekem hogy makszimális áhítattal terítsem az ÖN igaz MAGYAR lábai elé hálás Magyar szívemet!
Köszönöm, köszönöm; hirtelen nem is jut eszembe, mi okozhatna felemelőbb érzést, mint a Magyar láb elé terített Magyar szív.
Ja, de…
Kétmillió Magyar forint.
Kedves P/c,
remélem, népköltészeti leleményeket is gyűjtesz:
ROZI NÉNI:
Szerzek pízt, kell, hogy szerezzek pízt
A pénztárcám
a pénztárcám
a pénztárcámba’ de nincsen pénzem,
csuhajja!
Ha nincs benne,
maj’ lesz benne
a miniszter maj’ tesz bele,
de csuhajja!
Ha nincs benne
maj’ lesz benne
az Orbán Viktor maj’ tesz bele,
de csuhajja!
http://www.youtube.com/watch?v=An1nP2IJhzs
@Kovács János 18: az első versszakot egy másik költő így írta:
[…] zsebemnek zord egén
Pénzfogyatkozásnak éje
Űl sötéten, feketén.
de nem volt se jobboldali, se borzalmas, a többi versszakot kihagyta.
@Kovács János 18: index.hu/napirajz/2013/05/21/majd_lesz_benne/