Alkotmányos válság Lengyelországban
Tegnap Anna Korwin-Piotrowska alkotmánybíró egy hónapra felfüggesztette tisztségéből Bogdan Święczkowskit az Alkotmánybíróság elnökét és annak helyettesét. Emiatt tüntetések kezdődtek az Alkotmánybíróság épületénél, majd szenegáli útját megszakítva megjelent Karol Nawrocki, aki ma hajnali egy órakor több bírót meglökve behatolt az épületbe és csak öt órakor távozott.
A lengyel Alkotmánybíróságnak 15 tagja van, és a Szejm hat tagot választott megüresedett helyekre március 13-án. Karol Nawrocki azonban csak két megválasztott alkotmánybírót fogadott el, akik letették előtte az esküt, a többiek a Szejm előtt tették le az esküt, és az ellenzék illetve Nawrocki szerint ők nem tekinthető alkotmánybírónak. A Velencei Bizottság október közepén nyilvánosságra került véleménye szerint az elnöknek nincs hatásköre arra, hogy egy alkotmánybíró megválasztását megvétózza.
Anna Korwin-Piotrowska az egyik újonnan megválasztott alkotmánybíró.
Korwin-Piotrowska a rendes bíróságokról szóló törvény 130. paragrafusára hivatkozva függesztette fel az Alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, azzal, hogy olyan cselekedeteket követtek el, amelyek megkövetelik a felfüggesztésüket a törvény szerint. Rendes bíróságok esetében a bíróság elnöke, illetve, ha a bíróság elnöke érintett, akkor az igazságügyminiszter rendelheti el a felfüggesztést. Az igazságügyminiszter Bogdan Święczkowski mentelmi jogát akarja éppen felfüggeszteni, de ebben a kérdésben nem ő döntött. Akkor ugye magának Święczkowski nak kellett volna döntenie. Korwin-Pietrowska szerint azonban ő nem dönthet a saját ügyében, így a döntés kontextusában nem ő, hanem a leghosszabb bírói jogviszonnyal (nem alkotmánybírói) rendelkező alkotmánybíró az eljáró bírósági elnök, és ez a jogalapja annak, hogy felfüggesztették Święczkowskit.
Ez elég neccesnek hangzik (az is), de Korwin-Piotrowska arra hivatkozott, hogy ez az egész nincs szabályozva, tehát az alkotmánybírák jogállásáról szóló törvény tizenkilencedik paragrafusa alkalmazható, ami kimondja, hogy ilyenkor úgy kell eljárni, mint a Legfelsőbb Bíróságon. Igen ám, de ez a helyzet ott sincs rendezve, tehát a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény tizedik paragrafusát kell alkalmazni, ami kimondja, hogy ha nincs szabályozva valami, akkor a rendes bíróságokról szóló törvény szerint kell eljárni, és ezért hivatkoztak a 130-as paragrafusra.
A lengyel jogtudósok is megosztottak, kormánypártinak gondolt professzor is azt mondja, hogy Korwin-Piotrowska és a kormánypárti bírói többség ezt túltolta. Vannak, akik szerint határeset és beleférhet. Az Alkotmánybírósághoz pedig nem lehet fordulni, nyilván. Nájsz.
Nawrocki ebben a pillanatban is tárgyal a politikai erőkkel, ő amióta elnök ott tett keresztbe a kormánynak ahol lehet, persze a kormány meg ott tett keresztbe az Alkotmánybíróságnak, ahol lehetett. Ezt úsztuk meg azzal, hogy Orbánt kétharmaddal küldték el kapálni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16533041-6ae617d297441' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16533041&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16533041-6ae617d297441&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16533041-6ae617d297441' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Orbán 2/3-dos elzavarása: ideiglenes kegyelmi állapot. Jószándék ellenére is tartalmazhat kritizálható lépéseket a kritikusan nehéz helyreállítás során. Az egész probléma jóval súlyosabb és túlmutat a lengyel eseményeken.
* Komplex rendszert jogszabályilag lehetetlen „lyukmentesre” végérvényesen leszabályozni, pláne ha a résztvevők nem elkötelezettek a hosszabbtávú „intézmények/ellensúlyok és fékek” irányába. Miközben támadni egy komplex szabályozást (öncélú haszonból), sokkal könnyebb, gyorsabb, alkalmazkodóbb és így pusztítóbb is.
* Míg a sportban teljesen legális (sőt!) például teniszben a hosszabb szimmetrikus alapvonali játékot felváltva gyorsítva, „rövidítve”, a hálóhoz menni röptézni asszimmetrikus előnyökért, addig ugyanez, ha a demokrácia aláásására irányul, akkor problémát gerjeszt. Ezt az inkorrekt indíttatású röptézési igényt láttuk Orbánnál, Putyinnál és Trumpnál (imho).
* Egy demokratikus jogállam stabilitása látnivalóan nem alapozható kizárólag a jogszabályok teljességére. Szükségszerűen függ a résztvevők tisztességétől, önkorlátozásától, a normák elfogadásától és az ellenőrző intézmények tényleges működőképességétől. Fel kell készíteni egy demokráciát a tisztességtelenség intézményi túlélésére, hogy ne adhoc legyen (mint most Orbán kirúgása)
* OpenAI-os, biztonsági áthallásos friss eredmény: Bruce Schneier biztonságkutató és Anthony Vance 2025-ös tanulmánya szerint a komplexitás növeli a támadható felületek számát. A védekezőnek sok lehetséges gyenge pontot kell kezelnie, a támadónak viszont elég lehet egyetlen kihasználható sérülékenységet találnia. Ami noch dazu védekező rendszer alkalmazkodóképességét is megbéníthatja. Orbán összes „zsenialitása” ebben gyökerezett, hogy talált támadási pontot, learatta önző babérait és tehetetlenül kellett szemlélni 16 évig.
* Egy másik kritikus pont meg ebben a cikkben firtatódik. „Manipulating political tempo in democratic backsliding: lessons for democratic resilience”. A gyorsított döntéshozatal, az eljárási időkorlátok kihasználása és a politikai lépések sorrendjének befolyásolása önmagukban is az intézményi gyengítés eszközei lehetnek. Emlékszünk még Matolcsy „unorthodox fordulékony gyorsnaszádjára”?
* Egy harmadik kritikus pont még veszélyesebb: amikor a támadó tanul, a védekező pedig merev marad. Orbánék kemény pofont kaptak a 2019-es önkormányzati választásokon. Onnantól pörgették fel a Facebook-os adaptációjukat, ami hatékony pusztítást jelentett (költségvetésből könnyedén finanszírozni és tömegben teríteni az ártást).
* Nem offtopikolok. Ezek a pontok mind megtalálhatók a 2015-től íródó posztbeli lengyel sztoriban is.
* Mi lehet a megoldás, magyaroknak, lengyeleknek, EU-nak, amcsiknak?
- Minimális támadási felület: Egyértelmű hatáskörök, kevés önkényes eljárási vétópont
- Redundancia(!!): Több, egymástól ténylegesen független ellenőrzési út
- Hibahatárolás: Egyetlen vitatott kinevezés ne béníthassa meg az egész intézményt
- Gyors hibafelismerés: Nyilvános, ellenőrizhető eljárások és indokolási kötelezettség
- Helyreállíthatóság: Hatékony, időben alkalmazható jogorvoslat
- Adaptív védelem: Folyamatosan felülvizsgálható intézményi biztosítékok
- Társadalmi immunitás és elszámoltathatóság: Állampolgári jog- és intézményismeret, közérthető nyilvános kontroll és az intézményrombolás politikai, reputációs és jogi költségeinek növelése (ez az amit Magyar Péter ösztönösen nagyon jól csinált eddig!)