Ki tartja blokád alatt az egyetemeket?
Eredeti szerző: jotunder
Ki tartja blokád alatt az egyetemeket? Az a pár száz diák, akik tegnap bementek az egyetemi előadásokra tüntetni, vagy azok, akik miatt nem lehet kifizetni az előadó tanárokat?
Az ELTE kétségbeejtő helyzetbe került. Borzalmas pénzügyi gondjaik vannak, fűt-fát ígérnek nekik, és nem tudják, hogy mi lesz velük hó végére. Az egyetemek költségvetési támogatása folyamatosan csökken. Ráadásul a felsőoktatás finanszírozása nem kizárólag oktatásügyi probléma: hatalmas klinikákat működtet pár egyetem, és ezektől is óriási pénzeket vettek el.
A HaHa egy elfogadhatatlan, méltatlan helyzetre irányítja a figyelmet. Nem az a fontos, hogy mit követelnek, hanem az, hogy legalább azok felfigyelhetnek rájuk, akik képesek még arra, hogy egy öt szónál hosszabb mondat elejére emlékezzenek a vége felé. Ez pedig, lássuk be, kisebbség.
Az újságíró szakma gyakorlatilag megszűnt. A zsurnaliszták valamiért azt gondolják, hogy a munkaköri leírásukban a felületesség mellett egyedül a bérgyilkosság van megnevezve. Teljesen tudatosan, összevissza hazudnak, ugyanis a szakmai előrejutás egyetlen feltétele a kampfban használhatóság. Az állampolgár pedig elfogadja ezt a helyzetet… Jó, nem vásárol Magyar Hírlapot a standokon, de ezen az alapon arra is büszkék lehetünk, hogy nem fizetnek külön azért, mert valaki egy felhevített csavarhúzót dug fel nekik oda, ahová nem feltétlenül való felhevített csavarhúzó.
Az ellenzékiek szeretik azért bántani a HaHa-s gyerekeket, mert azok nem óhajtanak politikusokat látni maguk körül. A politikai vita Magyarországon kissé redukálódott, nagyjából a papucsállatkák szintjére. A politikusnak reggel a habonyárpija megmondja, hogy mi az a legbrutálisabb, legotrombább, legprimitívebb hazugság, amit a választói talán még képesen lenyelni, azt gyorsan beszorozza tizenhárommal, és már megy is a mikrofonhoz. És az állampolgár ezt is elfogadja. Maximum azt mondja a kocsmában, hogy mind szemét állat, persze X.Y szemetebb állat, mint W.Z.
Az ún, értelmiség (public intellectuals) szereptévesztésben van. Magassarkú, piros cipőben, neccharisnyában képzelik el magukat egy kies utcasarkon, csinos kis boával a nyakuk körül, havi egészségügyi felülvizsgálattal — remélem, nem túl bonyolult a metafora.
És akkor jönnek ezek a húszéves gyerekek, és tisztességesek akarnak maradni. Nagy komolyan beszélnek olyan dolgokról, amelyekhez nem egészen értenek, és kinevetik őket azok, akik egyáltalán nem értenek semmihez. A HaHa-s fiúk és lányok megpróbálják megérteni a világukat, olvasnak, vitatkoznak, azt teszik, amit a többiek nem tettek meg huszonhárom mocskos éve.
Igen, meghívják Gazsi bohócot, aki elmagyarázza nekik, hogy ők tulajdonképpen a kapitalizmus-ellenes világforradalom egyik csatáját vívják, de hálistennek nem veszik komolyan. Tiszteletben tartják benne azt, ami valóban tiszteletreméltó, a kétségbeesett törekvést a minőségre és a tisztességre. Igen, azt, ami hiányzik azokból, akik Soros-bérencezik őket havi háromszázezer szánalmas forintért.
A felsőoktatás Magyarországról szól. Nincs olyan, hogy valakinek nincs elképzelése Magyarországról, de azt tudja, hogyan helyezze benne a felsőoktatást. A felsőoktatás tartja fent azt a valamit, ami megkülönböztethetne minket a makákóktól, a gazdaság, a kultúra, a közigazgatás elválaszthatatlan része. Nem tudjuk pontosan megfogalmazni a szerepét, ugyanis nem lehet. Talán emlékeznek arra, amikor valaki, akit nem Orbán Viktornak hívtak, havonta két oldalon magyarázta meg a vízióit az országról. Egy olyan emberről van szó, akinek papírja van arról, hogy nem szabad olyat mondani róla, hogy a sógorától lopta a kib.szott szakdolgozatát. Ezért én ilyet nem is mondok, és amit a fejem belsejében gondolok, azért meg nem lehet perelni. És igen, akiben most bízni próbálok (ez itt az önemésztés helye), az az ő egyik embere volt. És ebben az országban nemcsak Hoffmann Rózsi néninek van véleménye a felsőoktatásról, meg általában a körténél bonyolultabb dolgokról, hanem Mesterházy és Szanyi akadémikusoknak is. Oltári nagy szarban vagyunk, barátaim.
Fogalmunk sincs arról, hogy mi lesz, fogalmunk nincs arról, hogy mi van, és valójában azt sem tudjuk, hogy mi történt tegnap. Volt valami vízilója valakinek, aztán más lett a vízilója, aztán más lett a valaki. A HaHa-s gyerekek közben kiáltványokat fogalmaznak, kisokosokat írnak, számokat próbálnak meg értelmezni, és mániákusan el akarják játszani nekünk, hogyan is kellene viselkednünk. Mi meg legyintünk rájuk, mert mi már láttuk az Igazi Harmadtudású Elitet egyszer egy étteremben, és még mindig érezzük a kisugárzását.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520371-6ae5fd613958d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520371&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520371-6ae5fd613958d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520371-6ae5fd613958d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ez sokkal jobb, mint amire számítani lehetett.
…
„‘az szerepel, hogy az egyetem állandó jelleggel biztosít nekik egy termet, ahol megtarthatják fórumaikat, továbbá több teremben szervezhetnek kisebb összejöveteleket. Ezen felül ajánlatot kaptak arra, hogy az ELTE rektora, Mezey Barna konferenciát hív össze, amelyen bárki felteheti majd kérdéseit, és javaslattal fordulhat az egyetem vezetőihez.
Ezenfelül a rektorhelyettes felajánlotta, hogy csoportjuk állandó megjelenést kap az ELTE honlapján. Fábri György javasolta, hogy alakuljon konzultációs csoport a hallgatók és az egyetemi vezetés képviselőiből.
…
Az ELTE rektorhelyettesének javaslatcsomagját a teremfoglalók megszavazták. Kenéz Áron azt mondta, sikerült elérniük céljaikat, amiért 12 napja ott tartózkodtak, „konstruktív munka” kezdődött, így az eddigi teremfoglalásuk megszűnik.”
galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=193141:hallgatoi-tiltakozas-vege-a-teremfoglalasnak-az-elte-rektorhelyettese-javaslattal-kereste-fel-a-diakokat&catid=76:hazai-vonatkozasu-hirek&Itemid=113
hallgatoihalozat.blog.hu/2013/02/22/egyetemfoglalas_beszelgetes_fabri_gyorgy_rektorhelyettessel
@neoteny: más a kereslet és más a fizetőképes kereslet, ráadásul ezek különböző igényű társadalmi osztályok mentén egyre élesebben elválik
én szeretném, ha az általam is befizetett közpénzből mindenféle értelmiséget képeznének, és mindenki azt tanulhatná, amit akar, mert abból lesz a legjobb és leghasznosabb. Ez egy szavazat
@l ember:
„más a kereslet és más a fizetőképes kereslet”
Közgazdasági értelemben csak a fizetőképes kereslet létezik; a nem-fizetőképes „kereslet” óhaj, vágy vagy ilyesmi.
Az hogy az _egyéni_ választások _közpénzből_ történő finanszírozása „a legjobb és leghasznosabb”-hoz vezet-e, vita tárgya.
@neoteny: Igaz, de a helyzethez lennék cinikus kissé: a nem-fizetőképes „kereslet”, ha mondjuk korrupt közbeszerzésből, aztán teljesítés során feketemunka s lopott anyag, – ebből keletkezett nyereség mint anyagi bázis, -hova sorolhatjuk a kereslet megítélésekor, klasszik közgazd értelemben persze?:)
@Pelso..:
Azt úgy hívják hogy „rent-seeking” (nem tudom hogy mi a magyar kifejezés rá).
@incze: nol.hu/belfold/a_rektorok_elmentek_a_falig
index.hu/belfold/2013/02/24/egyetem/
@neoteny: A gond, hogy ha hosszútávon leszarjuk a különböző okokból nem fizetőképes óhajt, az marha sokba fog nekünk kerülni biztonságtechnika, militarizált rendőrség és magánhadseregek formájában. Minden erkölcsi állásfoglalás nélkül, közgazdasági értelemben.
@l ember:
[…]
Egyszóval, a kommunisták mindenütt támogatnak a fennálló társadalmi és politikai állapotokkal szembeforduló minden forradalmi mozgalmat.
Mindezekben a mozgalmakban a kommunisták a mozgalom alapvető kérdéseként a tulajdon kérdését helyezik előtérbe, függetlenül attól, hogy ez a kérdés többé vagy kevésbé fejlett formát öltött-e.
A kommunisták végül mindenütt az egész világ demokratikus pártjainak szövetkezésén és egyetértésén munkálkodnak.
A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek.
Világ proletárjai, egyesüljetek!
@neoteny: Túl régi henger maradt a verklidben.
@l ember: Arra mindig lesz pénz, akadt rá példa számos.
Legfeljebb néha jön egy Auróra.
@ipartelep:
Hogyan is?
„a kommunisták a mozgalom alapvető kérdéseként a tulajdon kérdését helyezik előtérbe”
és vitatársam is a tulajdon (ill. annak hiánya által fellépő „társadalmi feszültségek”) kérdését feszegeti.
@neoteny: No de te egy „eléggé régi” szövegből idéztél itt, olyan formában téve ezt, mintha azok, akik „ma a tulajdon kérdését helyezik előtérbe”, (a komenisták ugye) azok úgy egyáltalán, és minden másban is azokat az irányelveket követnék most is, mint másfélszáz éve. Tehát az ügynek árnyékbox íze van.
@ipartelep:
„azok úgy egyáltalán, és minden másban is azokat az irányelveket követnék most is, mint másfélszáz éve”
Nekem úgy tűnt hogy vitapartnerem a forradalom viharára utalt, ill. az annak elnyomásához szükséges erőszakszervek fenntartásának költségeire. Én úgy gondoltam hogy helyes ennek kapcsán a forradalmi kommunizmus klasszikusait idézni.
@neoteny: Jó, hát ezt a részét a vitapartnereddel kell megbeszélnetek.
vitapartner megdöbbenve tapasztalja, hogy három hét alatt jó kommunistázásba fordultatok, pedig mondtam, hogy ennek semmi köze az elvekhez. Egyszerűen nem éri meg anyagilag hagyni tömegeket lecsúszni, eddig is csak a baj volt belőle. Ráadásul az, hogy mindenkinek megadjuk a lehetőséget, hogy a tehetségéhez és szorgalmához mérten boldoguljon, az még nem kommunizmus, csak a születési előjogokkal szemben ható intézmény, ami ráadásul roppant produktív és mindenki számára hasznos. A szabad versenyre épülő berendezkedés lényege, hogy mindenki számára azonos feltételeket biztosít. Az marhára nem azonos feltétel, hogy neked, 352 pontot elért proligyerek dolgozni kell az egyetem mellett, neked meg 352 pontos úrifiú kifizetik a kötségeidet a szüleid.
vitapartner megdöbbenve tapasztalja, hogy három hét alatt jó kommunistázásba fordultatok, pedig mondtam, hogy ennek semmi köze az elvekhez. Egyszerűen nem éri meg anyagilag hagyni tömegeket lecsúszni, eddig is csak a baj volt belőle. Ráadásul az, hogy mindenkinek megadjuk a lehetőséget, hogy a tehetségéhez és szorgalmához mérten boldoguljon, az még nem kommunizmus, csak a születési előjogokkal szemben ható intézmény, ami ráadásul roppant produktív és mindenki számára hasznos. A szabad versenyre épülő berendezkedés lényege, hogy mindenki számára azonos feltételeket biztosít. Az marhára nem azonos feltétel, hogy neked, 352 pontot elért proligyerek dolgozni kell az egyetem mellett, neked meg 352 pontos úrifiú kifizetik a kötségeidet a szüleid.
@l ember:
„Egyszerűen nem éri meg anyagilag hagyni tömegeket lecsúszni, eddig is csak a baj volt belőle.”
A tömegek miért hagyják magukat anyagilag lecsúszni?
„A szabad versenyre épülő berendezkedés lényege, hogy mindenki számára azonos feltételeket biztosít.”
Nem; az a szocializmus/kommunizmus lényege. A „szabad versenyre épülő berendezkedés” lényege az azonos _törvényi_ feltételek biztosítása.
Itt (ismét) a negatív és pozitív jogok közötti különbségről van szó. Az hogy bárki beíratkozhat egy egyetemre, negatív jog; az hogy bárkinek biztosíttatik az egyetemre beíratkozás (és legalább is annak elkezdése) „joga” (ti. a köz általi anyagi támogatás) már egy pozitív jog, aminek a megléte közel sem annyira egyértelmű mint a negatív jogoké.
@l ember:
„Egyszerűen nem éri meg anyagilag hagyni tömegeket lecsúszni, eddig is csak a baj volt belőle.”
A tömegek miért hagyják magukat anyagilag lecsúszni?
„A szabad versenyre épülő berendezkedés lényege, hogy mindenki számára azonos feltételeket biztosít.”
Nem; az a szocializmus/kommunizmus lényege. A „szabad versenyre épülő berendezkedés” lényege az azonos _törvényi_ feltételek biztosítása.
Itt (ismét) a negatív és pozitív jogok közötti különbségről van szó. Az hogy bárki beíratkozhat egy egyetemre, negatív jog; az hogy bárkinek biztosíttatik az egyetemre beíratkozás (és legalább is annak elkezdése) „joga” (ti. a köz általi anyagi támogatás) már egy pozitív jog, aminek a megléte közel sem annyira egyértelmű mint a negatív jogoké.
Tök jó, hogy ezt tisztáztad, én a fentiek értelmében ezek szerint a pozitív jog alkalmazását tartom hatékonyabbnak
Tök jó, hogy ezt tisztáztad, én a fentiek értelmében ezek szerint a pozitív jog alkalmazását tartom hatékonyabbnak