Mégis, mit csinált az Alkotmánybíróság?
Eredeti szerző: jotunder
„5. A 3. pont szerint elfogadott Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) az Alaptörvény részét képezi. ” (Magyarország Alaptörvénye Záró Rendelkezés)
„Mindebből az következik, hogy az Ár. nem tekinthető az Alaptörvény részének, alaki jogforrási helyzete nem egyértelmű, és ellentétes az Alaptörvény egységes jogi dokumentum jellegével.” (Az Alkotmánybíróság határozatából)
Az Alkotmánybíróság olyan rendelkezéseket semmisített meg, amelyek az Alaptörvény Záró Rendelkezése szerint az Alaptörvény részét képzik. Ezzel természetesen nem semmisítették meg az Alaptörvény Záró Rendelkezésének 5. pontját. Á, nem, azt nem, azt ugyanis nem lehet.
Egyébként, miért is ne lehetne? Tegyük fel, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti az Alaptörvény egy paragrafusát. Mert olyanja van. Tegyük fel, hogy az Alkotmánybíróság az egész Alaptörvényről kimondja, hogy semmis, akkor mi lesz? Elmondom, mi lesz. Baj. Amennyiben az Országgyűlés úgy módosítja az Alaptörvényt, hogy Orbán Viktor örökös miniszterelnök, akkor is baj lesz. Van bármi, ami kizárna egy ilyen irányú alaptörvény-módosítást? Nincs. Valamiféle jogállami elvekkel ellentétes lenne egy ilyen módosítás, de az absztrakt elvek nem tekinthetők jogforrásnak. A jogforrás az Alaptörvény lenne, amelyben formailag szabályos módon belekerül az a paragrafus, amely kimondja Orbán Viktor örökös miniszterelnökségét. És esetleg kikerülnek azok a paragrafusok, amelyek ezzel némiképpen ellentmondásban látszanak lenni.
Az alkotmányok nem garantálják azt, hogy nem esik szét egy ország, nem tör ki polgárháború, anarchia. A polgárok szignifikáns többségének, illetve azok választott képviselőinek épeszű viselkedése a demokratikus jogállam alapja. Az Alaptörvény csak az épeszűség közegében működhet.
A polgárok épeszű viselkedése mögött egy informális társadalmi szerződés áll. Ennek a társadalmi szerződésnek a lényege az, hogy a polgárok elfogadják saját államuk működésének kereteit. Nem feltétlenül és nem minden pillanatban szeretik ezeket a kereteket, nem feltétlenül azonosulnak ezekkel a keretekkel, de elfogadják azokat. Az elfogadhatóság feltétele nem feltétlenül az, hogy a keretek megfeleljenek valamiféle magasztos, magasabbrendű jogelvnek, sokkal inkább az, hogy egy relatíve magasztos, de a polgárok számára belátható és elfogadható jogelvnek feleljenek meg. A polgárok épeszűsége ráadásul nem kényszeríthető ki. Van úgy, hogy egy társadalom összességében őrültként kezd viselkedni.
Az Alkotmánybíróság többsége jelezte, hogy valamelyest elmozdultunk az épeszű viselkedéstől. Nem arról van szó, hogy Nérók, Ceaucescuk, Bokassák kezében van az ország. Magyarország még többé-kevésbé az épeszűség keretei között van, de azért aggasztó állapotban van az informális társadalmi szerződésünk, és a közhatalom attitűdje is ijesztő néha. Akárhogy is nézzük, a hatalom explicit ígérete ellenére, mindenféle társadalmi konszenzus nélkül alkotmányozott, és ebben a pillanatban is folytatja az alkotmányozást, miközben társadalmi támogatottsága jelentősen csökkent. Formálisan joga van erre? Természetesen. Fent már jeleztem, hogy mihez lenne még formálisan joga.
Úgy tűnik, hogy a közhatalom olyan jellegű polgári attitűdöket preferál, erősít meg, próbál meg mintaként a társadalom elé állítani, amelyek már az épeszűség határát is átlépték. Bayer, Stefka, Kerényi Imre és Pataky Attila ún. Békemenete és ennek a jelenségnek a kormányzati fogadtatása, kitüntetése, teljes azonosulása már több mint ijesztő. A fenti személyek nem épeszű polgárok, és most nem mennék bele abba, hogy egészen pontosan micsodák.
Az Alkotmánybíróság kétségbeesett gesztusa nem változtathatja meg jelentősen a helyzetet. A hatalom a kérdéses, az informális társadalmi szerződést tovább erodáló átmeneti rendelkezéseket beemelheti az Alaptörvénybe. Egyébként az Alkotmánybíróság többsége pár hónap múlva a jelenlegi hatalomhoz lojális bírákból fog állni. Békemenetek indulhatnak a diákmozgalmakkal szemben, radikális ellenzéki csoportok alakulhatnak, a hideg polgárháború legalábbis langyosodhat.
Magyarországon mély válság alakult ki: gazdasági, társadalmi és alkotmányos válság. Az Alkotmánybíróság döntése csak egy szerény javaslat a kiútra: A hatalom kezdjen el normálisabban viselkedni. Ezt az Alkotmánybíróság nem tudja kikényszeríteni. Ezt senki sem tudja kikényszeríteni. Az ünnepelt Alaptörvény egyik pontját a magyar Alkotmánybíróság de facto megsemmisítette: nem fogadta el az Átmeneti Rendelkezések alaptörvényi jellegét annak ellenére, hogy ez explicite leíratott az Alaptörvényben. Ennyi történt. Ez pedig egy utolsó figyelmeztetésnek fogható fel egy hatalmát, befolyását néhány hónap múlva teljesen elvesztő testülettől.
Valójában ez történt.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520439-6ae5d0d657ea5' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520439&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520439-6ae5d0d657ea5&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520439-6ae5d0d657ea5' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@dukeekud: Érdekes, engem nem terrorizáltak. Ugyanis nem mentem ki autókat gyújtogatni, meg feldúlni a Magyar Királyi Televíziót.
@dukeekud: 2002-2010 között az országot vagy MSZP-s, vagy MSZP-s részvételű koalíciós kormány kormányozta. Szeretném tudni, hogy 2002, 2003, 2004, 2005, 2007, 2008 és 2009 október 23-án miért maradt el a rendőrterror; illetve kíváncsi vagyok, mivel tudod alátámasztani, hogy „az mszp-sek” szerint fasiszta ellenforradalom történt 1956-ban.
(Amennyiben a nem kicsit ellenszenves személyiségű Havas Szófia idiotizmusát erre elégségesnek tartod, úgy nyilvánvalóan elégséges bármely párt bármely, közepesen alacsony rangú funkcionáriusának bármely nyilatkozata ahhoz, hogy „a párthívek” véleményét kreáljunk belőle. Ez nagyon hülye dolgokra vezetne.)
@dukeekud: „2006 elsosorban a lakosag megfelemliteserol szolt,”
A 2006-os események az 56-os események újrajátszásáról szólt volna a fidesz részéről. Semmilyen megfélemlítésről nem volt szó, csak a törvényes rend fenntartásáról. Ne gyere a szemkilövetéssel, meg Mártírusz megveretésével addig, amíg végig nem veszed az előzményeket, hogy miért és hogyan fajultak el a dolgok odáig, ameddig.
Tisztelt Fórumtársak!
Ha már felemlegetésre kerültek a 2006-os események, akkor elmondanám, hogy a fidesz 2006-ban (éles lőfegyverrel) a tömegbe lövetett volna. Legalábbis az akkori kritikájukból erre lehet következtetni:
A tévészékház 2006-os ostromának másnapján együttes ülésen tárgyalta a történteket az Országgyűlés rendészeti és nemzetbiztonsági bizottsága. Az ott elhangzottakat 80 évre titkosították, de ezt a minősítést a fidesz a hatalomra kerülésekor eltörölte. Mindenki számára megismerhetőek lettek a dokumentumok a Parlament honlapján. Ezekből az anyagokból egyértelműen kiderül, hogy Nyitray András, a fidesz akkori országgyűlési képviselője szerint éles lőfegyvert kellett volna használni a tüntetők ellen.
http://www.parlament.hu/biz38/bizjkv38/HOB/0609191t.pdf
38. oldal:
….”Elhangzott itt több soron – és itt jönnek a kérdések -, hogy a rendőri állománynak olyan utasítása volt, hogy nem használhat fegyvert. Szeretném megkérdezni, hogy ez egy külön extra utasítás volt-e az adott helyen, az adott napon. Mert egyébként ez egy képtelenség. A szolgálatban lévő rendőr az egyik olyan, aki egyébként, ha az ő életét és testi épségét fenyegető veszéllyel találja magát szemben, minden külön engedély nélkül használhatja a fegyverét, és akit mondjuk kockakövekkel hajigálnak – és higgyék el, hogy isteni szerencse, hogy ott nem halt meg egy-két rendőr, meg egy-két nem rendőr is, hozzáteszem, mert ott össze-vissza hajigálták a köveket. Ha ez nem elég jog arra, hogy valaki használja a fegyverét, akkor itt nagy baj van. Azért mondom Petrétei miniszter úrnak külön, mert a bemutatkozásakor én már egyszer ezt nagyon hangsúlyosan felvetettem, hogy Magyarországon a polgárok – és a rendőr is polgár – önvédelmi joga sehol a világon nincsen tiszteletben tartva. Micsoda dolog az, hogy ilyen esetben kvázi külön megtiltják a rendőrnek – ha ez így történt, és erős a gyanúm, hogy így történt, mert ezt többször hangsúlyozták -, hogy önmaga testi épségét megóvja. És most teljesen függetlenül attól, hogy ott mi történt, akárhol történik ilyen, szerintem ez végtelenül lelkiismeretlen parancs, ha ilyen parancs volt. Tehát volt-e ilyen extra külön parancs erre a helyzetre?”…..
http://www.parlament.hu/biz38/bizjkv38/HOB/0609191t.pdf
A 2006-os előzmények jobb megítéléséhez még egy adalék:
Hangos üzenet: Lángolni fog Budapest!
Népszabadság • Scherer Zsuzsa • 2006. szeptember 15.
A XIV. kerületi rendőrkapitányság tegnap délelőtt lefoglalt egy CD-t, amelyen egy magát a Demokrácia Harcosainak nevező szervezet eddig soha nem látott erőszakhullámmal fenyeget. A hanganyagot Rónai Egon, a Budapest Rádió ügyvezető igazgatója találta meg a napi postai küldemények között.
– Délelőtt tízkor kezdtem kibontani a rádióhoz érkezett leveleket. Ezen a CD-jén csodálkoztam, mert bár gyakran kapunk hanganyagot, mindig írnak hozzá valamilyen kísérő- levelet – mondja a rádió vezetője.
Rónai meghallgatta az üzenetet, amelyen egy eltorzított férfihang követeli, hogy szeptember 20-ig mondjon le a kormány. Ellenkező esetben „készek vagyunk párizsi mintára lángba borítani Budapest utcáit. Minden eszközzel megvédjük országunkat a zsarnokoktól. Készek vagyunk soha nem látott erőszakhullámot indítani a jelenlegi hatalom ellen… Ha a kormány nem mond le, lángolni fog Budapest”.
http://www.nol.hu/cikk/417353/
@paragrafus:
És?
De ne válaszolj! Már anélkül is hányok az ilyen igyekezettől. Aki ekkora sóderrel jön, attól semmit nem várok. Mindössze undoromat szerettem volna kifejezni. Gliwice.
@ByA:
Gratulálok!
Ez aztán egy frappáns érv volt.
Ezt még én sem tudom überelni.
Le a kalappal előtted.
A köd elégg hatékonyan kifejtette a hatását.