Mégis, mit csinált az Alkotmánybíróság?
Eredeti szerző: jotunder
„5. A 3. pont szerint elfogadott Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) az Alaptörvény részét képezi. ” (Magyarország Alaptörvénye Záró Rendelkezés)
„Mindebből az következik, hogy az Ár. nem tekinthető az Alaptörvény részének, alaki jogforrási helyzete nem egyértelmű, és ellentétes az Alaptörvény egységes jogi dokumentum jellegével.” (Az Alkotmánybíróság határozatából)
Az Alkotmánybíróság olyan rendelkezéseket semmisített meg, amelyek az Alaptörvény Záró Rendelkezése szerint az Alaptörvény részét képzik. Ezzel természetesen nem semmisítették meg az Alaptörvény Záró Rendelkezésének 5. pontját. Á, nem, azt nem, azt ugyanis nem lehet.
Egyébként, miért is ne lehetne? Tegyük fel, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti az Alaptörvény egy paragrafusát. Mert olyanja van. Tegyük fel, hogy az Alkotmánybíróság az egész Alaptörvényről kimondja, hogy semmis, akkor mi lesz? Elmondom, mi lesz. Baj. Amennyiben az Országgyűlés úgy módosítja az Alaptörvényt, hogy Orbán Viktor örökös miniszterelnök, akkor is baj lesz. Van bármi, ami kizárna egy ilyen irányú alaptörvény-módosítást? Nincs. Valamiféle jogállami elvekkel ellentétes lenne egy ilyen módosítás, de az absztrakt elvek nem tekinthetők jogforrásnak. A jogforrás az Alaptörvény lenne, amelyben formailag szabályos módon belekerül az a paragrafus, amely kimondja Orbán Viktor örökös miniszterelnökségét. És esetleg kikerülnek azok a paragrafusok, amelyek ezzel némiképpen ellentmondásban látszanak lenni.
Az alkotmányok nem garantálják azt, hogy nem esik szét egy ország, nem tör ki polgárháború, anarchia. A polgárok szignifikáns többségének, illetve azok választott képviselőinek épeszű viselkedése a demokratikus jogállam alapja. Az Alaptörvény csak az épeszűség közegében működhet.
A polgárok épeszű viselkedése mögött egy informális társadalmi szerződés áll. Ennek a társadalmi szerződésnek a lényege az, hogy a polgárok elfogadják saját államuk működésének kereteit. Nem feltétlenül és nem minden pillanatban szeretik ezeket a kereteket, nem feltétlenül azonosulnak ezekkel a keretekkel, de elfogadják azokat. Az elfogadhatóság feltétele nem feltétlenül az, hogy a keretek megfeleljenek valamiféle magasztos, magasabbrendű jogelvnek, sokkal inkább az, hogy egy relatíve magasztos, de a polgárok számára belátható és elfogadható jogelvnek feleljenek meg. A polgárok épeszűsége ráadásul nem kényszeríthető ki. Van úgy, hogy egy társadalom összességében őrültként kezd viselkedni.
Az Alkotmánybíróság többsége jelezte, hogy valamelyest elmozdultunk az épeszű viselkedéstől. Nem arról van szó, hogy Nérók, Ceaucescuk, Bokassák kezében van az ország. Magyarország még többé-kevésbé az épeszűség keretei között van, de azért aggasztó állapotban van az informális társadalmi szerződésünk, és a közhatalom attitűdje is ijesztő néha. Akárhogy is nézzük, a hatalom explicit ígérete ellenére, mindenféle társadalmi konszenzus nélkül alkotmányozott, és ebben a pillanatban is folytatja az alkotmányozást, miközben társadalmi támogatottsága jelentősen csökkent. Formálisan joga van erre? Természetesen. Fent már jeleztem, hogy mihez lenne még formálisan joga.
Úgy tűnik, hogy a közhatalom olyan jellegű polgári attitűdöket preferál, erősít meg, próbál meg mintaként a társadalom elé állítani, amelyek már az épeszűség határát is átlépték. Bayer, Stefka, Kerényi Imre és Pataky Attila ún. Békemenete és ennek a jelenségnek a kormányzati fogadtatása, kitüntetése, teljes azonosulása már több mint ijesztő. A fenti személyek nem épeszű polgárok, és most nem mennék bele abba, hogy egészen pontosan micsodák.
Az Alkotmánybíróság kétségbeesett gesztusa nem változtathatja meg jelentősen a helyzetet. A hatalom a kérdéses, az informális társadalmi szerződést tovább erodáló átmeneti rendelkezéseket beemelheti az Alaptörvénybe. Egyébként az Alkotmánybíróság többsége pár hónap múlva a jelenlegi hatalomhoz lojális bírákból fog állni. Békemenetek indulhatnak a diákmozgalmakkal szemben, radikális ellenzéki csoportok alakulhatnak, a hideg polgárháború legalábbis langyosodhat.
Magyarországon mély válság alakult ki: gazdasági, társadalmi és alkotmányos válság. Az Alkotmánybíróság döntése csak egy szerény javaslat a kiútra: A hatalom kezdjen el normálisabban viselkedni. Ezt az Alkotmánybíróság nem tudja kikényszeríteni. Ezt senki sem tudja kikényszeríteni. Az ünnepelt Alaptörvény egyik pontját a magyar Alkotmánybíróság de facto megsemmisítette: nem fogadta el az Átmeneti Rendelkezések alaptörvényi jellegét annak ellenére, hogy ez explicite leíratott az Alaptörvényben. Ennyi történt. Ez pedig egy utolsó figyelmeztetésnek fogható fel egy hatalmát, befolyását néhány hónap múlva teljesen elvesztő testülettől.
Valójában ez történt.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520439-6ae5d10b2fb14' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520439&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520439-6ae5d10b2fb14&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520439-6ae5d10b2fb14' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@dukeekud:
Őszintén szólva a hozzád hasonló képződményekről éppoly nehéz nyilatkozni, mint Pataky fényevő Attiláról, meg a Népszabadságos Bencsikről, az ember csak néz, és hüledezik, hogy ennyire primitív életformákat hogy hagyhatott életben az evolúció, de én azért megpróbálom.
„Mert nyilvanvalo volt, hogy keptelenseg az orszagot 2-3 ev alatt helyreallitani.”
Hazugság. Kurvára nem azt várta senki a fideszedtől, hogy 2 év alatt kánaánt csinál. Azt viszont elvárta, hogy elindul abba az irányba. Ehelyett Orbán (ahelyett, hogy jó irányba fordult volna, amire minden lehetősége megvolt) kétszer akkora sebességgel rohan a szakadék felé.
Hiszed vagy sem, a legtöbben nem azért szavaztak a hulladék pártodra, hogy százszor annyit lopjon, mint előtte Rákosi óta bárki.
„legalabb egy nemzeti kormanyunk van, akik kisebb nagyobb hibakkal, de vegre valoban az orszag, a nemzet erdeket szolgaljak”
És mitől „nemzeti” ez a kormány, te lobotomizált hülye? Attól, hogy ezzel reklámozzák magukat?
Mert a nemzetnek eddig csak ártottak, de mindenben. Miattuk röhög Magyarországon a fél világ, miattuk romlottak meg az ország külkapcsolatai, amit meg belföldön művelt a magát „nemzetinek” hazudó kormány, azt talán ne is taglaljuk. Az elmúlt 3 évük másról sem szólt, csak maguk meg a sameszaik helyzetbe hozásáról. Felsőoktatásra nincs pénz, de stadionokra meg Simicskáékra milliárdok vannak.
Ez ám a „nemzeti” kormány – (a hozzád hasonló idiótáknak.)
„amikor penzert, egy pszihopata elmebeteget ultetett miniszterelnoki pozicioba. „
Orbánt nem az mszp ültette miniszterelnöki pozícióba, amúgy stimmel.
Bajnaival meg mesélj, mi is a gondod? Nem tolt át milliárdokat a koleszos haverjainak, mint a vezéred?
Vagy esetleg az, hogy nem nemzetezik percenként, és ezért az egy agysejtednek értelmezhetetlen a mondanivalója?:)
Menjetek már el a picsába egy külön országba, ott senki nem zavarna titeket, éljétek meg a kancsal tündérmeséjét, lopjon szét titeket a Simicska-kormány, menjetek csődbe a „nemzeti” tolvajkormányotokkal, francot se érdekel, csak minket hagyjatok ki ebből.
@agresszív kismalac:
Akart, csak félt, hogy ennyi ésszel nem talál utána haza.
@dukeekud: „8 ev zuhanas”
Köszönheted a jelenleg hatalmon lévőknek.
” legalabb egy nemzeti kormanyunk van,”
A nemzetiségért mit adnak a bótban?
@dukeekud: „aki esetleg a 2006 -osnal is sulyosabb verfurdot rendez, hogy megtartsa a hatalmat.”
Jó lenne, ha tisztában lennél a 2006-os eseményekkel. Nem a hatalom megtartásáról szólt, hanem a demokratikus rend megtartásáról. Nagy különbség!
Ó, ez nem igaz, tudhatnád. Ha magát nemzeti zászlóba bugyolált csürhe gyújtogat meg tör-zúz, akkor az a minimum, hogy hangosan szurkolunk nekik. Hiszen ők nemzetiek, ugye, ezért minden turbómagyarnak kötelessége egyetértően bégetni, mikor felgyújtják fél Pestet.
@dukeekud:
” De aki azt gondolta, hogy 8 ev zuhanas es plusz a nemzetkozi hitelvalsag kellos kozepen, majd par ev alatt szarnyalni fog az orszag, az vagy rettento ostoba, vagy szandekosan hazudik. „
Jómunkásember elvtársam!
Ezt HAZUDTA Orbán elvtárs, a Fidesz és a magadfajta jól fizetett propagandista.
Hogy OSTOBÁK is voltatok, mert elhittétek a hazudozásitokat, ez már egy egész ország tragédiája.
Nem mellesleg most is ezt hazudja a kommunista pártod, hogy A VÁLSÁGNAK VÉGE. Orbán elvtár Karácsonyi Magyar Nemzetbeli Igehirdetése erről szól. Matolcsy elvtárs már a nyáron kijelentette ugyanezt, Kovács KOKÓ elvtárs pedig ezzel a dumával kampányol egy multi plakátján.
Talán húzd ki a fejed Orbán seggéből.
@stefan75:
Szerintem is a közalkalmazottak ellen fogják ezeket a RABSZOLGATÖRVÉNYEKET leginkább felhasználni.
Multinál már most is ez van.
Sőt, pl. nekem 18 éve nincs is érvényes munkaszerződésem.
A legvadabb labanc ellenes kirohanások közepette vágta a pofámba az osztrák tulaj, hogy ő itt Magyarországon azt csinál, amit akar, ha nem tetszik, húzhatok a picsába, de itt ő a törvény és joga csak neki van bármihez.
@félázsiai 2llkedő:
félázsiai 2llkedő2012.12.29. 17:54:26
@paragrafus: „valójában maga a jelenleg is hatályos Alkotmány.”
Melyik ez a hatályos Alkotmány?”…..
Az 1949. évi XX. törvény. (Amelyet többször módosítottak. Sőt, az Ellenzéki kerekasztal keretében lényegében teljesen átalakították. És ebben a fidesz is részt vett. Orbán Viktorral egyetemben.)
@paragrafus: „Az 1949. évi XX. törvény. „
Alaptörvény:
„””””Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.””””””
@trin9:
trin92012.12.29. 17:55:01
@paragrafus:
” Ezért az alkotmányos jogforrás – a blogíró szavaival élve – valójában maga a jelenleg is hatályos Alkotmány. „
nagyon fontos, amit írtál. erre tudnál valamilyen forrást/törvényhelyet/rendelkezést is adni?”…
Mire gondolsz egész pontosan?
Én arra utaltam, hogy
1. Az Alkotmány ( 1949. évi XX. törvény) jelenleg is hatályos, mivel nem helyezték hatályon kívül.
2. Az alaptörvény egésze legalább öt szempontból is alkotmányellenes.
Az alaptörvény egésze sérti a liberális alkotmány elveit, ez definíció szerinti alkotmányellenességet jelent. Az alaptörvényt érvénytelen jogi mechanizmussal alkották meg, ezért alkotmányjogi értelemben is alkotmányellenes. Az alaptörvény nem alapul a választópolgárok akaratán, ez legitimációs alkotmányellenességet jelent. Az alaptörvény nincs összhangban a közösség történeti alkotmányával, ezért ez téves identitás révén jelent alkotmányellenességet. Végül ötödrészt az alaptörvény közjogi értelemben is alkotmányellenes.
3. Az alaptörvény alkotmányosan sosem lépett hatállyba.
4. MIndezekből következően az Alkotmány a jelenleg is egyetlen alkotmányos jogforrás.
@paragrafus: „1. Az Alkotmány ( 1949. évi XX. törvény) jelenleg is hatályos, mivel nem helyezték hatályon kívül. „
Az előző hsz-emben benne szerepel, hogy kinyilvánítják érvénytelenségét, azaz hatályát veszítette.
Az Alkotmánybíróság 2011 év végén az 1279/B/2011 Ab-határozatában közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvényt (Ehtv.) Az Alkotmánybíróság a törvényt tartalmilag nem vizsgálta érdemben, mivel már a közjogi érvénytelenségén elbukott az alkotmányosság.
A közjogi érvénytelenség kérdéskörében az Alkotmánybíróság az alábbiakat fogalmazta meg:
Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata, hogy magának a jogalkotási eljárásnak az alkotmányosságát is vizsgálja és dönt a formai hibás törvényhozási eljárás alkotmányosságáról. Az Alkotmánybíróság már a 11/1992. (III. 5.) AB határozatában kifejtette: A jogállamiság és a jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. (…) Csak a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály (…). (ABH 1992, 77, 85.) Az Alkotmánybíróság több határozatában részletesen foglalkozott a közjogi érvényesség eseteivel. A 29/1997. (IV. 29.) AB határozatában kifejtette, hogy a formai hibás törvényhozási eljárás megfelelő indítvány alapján a jövőben alapot ad a törvény kihirdetése napjára történő visszamenőleges hatályú megsemmisítésére.(ABH 1997, 122.) A határozat indokolása szerint a megsemmisítés alapja a közjogi érvénytelenség, amely a norma formai alkotmányellenességének egyik változata. (ABH 1997, 122, 128.) Az 52/1997. (X. 14.) AB határozat rendelkező részében az Alkotmánybíróság megismételte azt a korábbi határozatában foglalt tételt, melynek megfelelően a jogalkotás során elkövetett eljárási alkotmánysértés önmagában megalapozza a törvény megsemmisíthetőségét. (ABH 1997, 331, 332.)
Az indokolás pedig újfent megállapította, hogy a súlyos eljárási szabálytalanság közjogi érvénytelenséget idéz elő. Az Alkotmánybíróság a 39/1999. (XII. 21.) AB határozatában a hivatkozott határozatokra utalva leszögezte, hogy a törvényalkotási folyamat egyes eljárási szabályainak betartása a törvény érvényességének az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezethető jogállami követelménye. (ABH 1999, 325, 349.) Az Alkotmánybíróság 8/2003. (III. 14.) AB határozatában alkotmányos követelményként azt is meghatározta, hogy jogalkotásra csak a jogbiztonság alkotmányos elvének megfelelően kerülhet sor. A jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogalkotás (…) ésszerű rendben történjék (…). (ABK 2003. március, 90.).
A T/3507/98. számú zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása tehát nem járult hozzá a T/3507/90. számú egységes javaslatnak az Alkotmánnyal való összhangjához, hanem kifejezetten a jogbiztonságot sértő szabályozási helyzethez vezetett.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította: az Ehtv. megalkotása során a T/3507/90. számú egységes javaslathoz képest koncepcionális változást tartalmazó T/3507/98. számú zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására és elfogadására a Házszabálynak a közügyek érdemi megvitatásának, a köz érdekében végzendő képviselői tevékenységnek, ezáltal a demokratikus hatalomgyakorlásnak garanciáját képező, a jogalkotás ésszerű rendjének biztosítékául szolgáló; a 107. §-ával ellentétesen került sor, ami egyben az Alkotmány 2. § (1) és (2) bekezdésének, valamint 20. § (2) bekezdésének sérelmét eredményezte.
Arra tekintettel, hogy a T/3507/98. számú zárószavazás előtti módosító javaslat a törvényjavaslat számos rendelkezését és azon belül alapvető jelentőségű, elvi szabályozási részét is érintette, nem állapítható meg, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtása nélkül a törvényjavaslat újratárgyalásával vagy záró módosítás nélkül; milyen tartalommal került volna elfogadásra, továbbá arra tekintettel, hogy az Ehtv T/3507/98. számú zárószavazás előtti módosító javaslattal érintett rendelkezéseinek részleges megsemmisítése a jogbiztonság súlyos sérelméhez vezetne, az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint az Ehtv. egésze közjogi érvénytelenségének megállapításáról és megsemmisítéséről döntött.
Mindezt azért említettem meg és hoztam elő példaként, mivel az alaptörvény pontosan ugyanebből az alkotmányjogi sebből vérzik. Ahogy az Ehtv. esetében, úgy az alaptörvény vonatkozásában is a zárószavazás előtt olyan módosító indítványok tömegét nyújtották be és fogadta el a fidesz-többség, amelyek alapjaiban és érdemben változtatták meg azt az alaptörvény javaslatot, amelyről (képmutató módon) látszatvitát rendeztek teljesen feleslegesen. És ha az Ehtv. ezen szempontok miatt – függetlenül a konkrét tartalmától – közjogi szempontból érvénytelen és alkotmányellenes lett, akkor ugyanezen alkotmányjogi jogelv alapján az alaptörvényről is elmondható, hogy közjogi szempontból alkotmányellenes.
@paragrafus: Az orbáni PB szerepét átvevő „Ab” hatályon kívűl helyezi? Ugyan már…
És az orbáni Ab-t ki és hogyan helyezi hatályon kívül?
@félázsiai 2llkedő:
…”félázsiai 2llkedő2012.12.30. 09:12:31
@paragrafus: „1. Az Alkotmány ( 1949. évi XX. törvény) jelenleg is hatályos, mivel nem helyezték hatályon kívül. „
Az előző hsz-emben benne szerepel, hogy kinyilvánítják érvénytelenségét, azaz hatályát veszítette.”….
Már ne is haragudj, de butaságot beszélsz.
Az érvénytelenség kinyilvánítása politikai deklaráció, nem pedig jogi formai hatályon kívül helyezés.
Az Alaptörvény, ha már – elvileg – kinyilvánítja az Alkotmány érvénytelenségét, akkor legalább formailag is helyezze azt hatályon kívül. Ilyen tartalmú rendelkezése azonban nincs az Alaptörvénynek. Az Alkotmány érvénytelenségének kinyilvánítása ugyanis kodifikációs szempontból nem azonos a tényleges hatályon kívül helyezéssel, azt nem helyettesítheti.
Ezért kijelenthető és megállapítható, hogy az Alkotmányt sosem helyezték hatályon kívül.
@félázsiai 2llkedő:
Csakhogy azok, akik ezt az ÉRVÉNYTELENSÉGET kinyilvánítják, azon Alkotmány alapján szereztek mandátumot.
Tehát egyúttal azt is kinyilvánítják, hogy a képviselő, törvényhozói mandátumuk, hatalmi jogforrásuk SEMMIS, ÉRVÉNYTELEN!
@paragrafus: „Az Alaptörvény, ha már – elvileg – kinyilvánítja az Alkotmány érvénytelenségét, akkor legalább formailag is helyezze azt hatályon kívül.”
Az Alaptörvény hatálytalanította, mivel az a hatályos.
@Putyilov gyári melós:
„””””””az idős, s kora okán – ha konzervatívvá nem is, de – mérsékeltté váló Rousseau a mindenképpen új alkotmányra vágyó lengyel hazafiakat figyelmeztette. „Drága lengyelek – írta –,1 legyetek óvatosak! Vigyázzatok, nehogy a jobbításra irányuló vágyatok rontson a helyzeteteken! Amikor arról álmodoztok, amit nyerni szeretnétek, sose feledjétek el, hogy mit veszíthettek! Javítsátok ki, ha lehetséges, alkotmányotok visszáságait, de ne vessétek meg azt az alkotmányt, ami azzá tett benneteket, amik vagytok!”””””””
http://www.hvgorac.hu/sites/portal/default.aspx?page=journal&article=alkotmanybirosagi_szemle_2011_1_58.htm
@félázsiai 2llkedő:
félázsiai 2llkedő2012.12.30. 09:00:20
@paragrafus: „Az 1949. évi XX. törvény. „
Alaptörvény:
„””””Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.””””””
Pusztán elméletileg:
1. Ezen általuk el nem ismert Alkotmány alapján szerezték meg a jelenlegi mandátumaikat. Ha nem ismerik el az alkotmányt, akkor a mandátumaikat vissza kellett volna adniuk.
2. Ezen, általuk el nem ismert Alkotmány alapján alakítottak kormányt. Ha nem ismerik el az Alkotmányt, akkor a kormány sem legitim.
3. Ezen, általuk el nem ismert Alkotmányt módosították többször is. Értelmetlen módosítani azt, amit el sem ismernek.
4. Ezen, általuk el nem ismert Alkotmányra esküdtek fel. Ha nem ismerik el az Alkotmányt, akkor érvénytelen az esküjük.
5. Az összes – ebben a ciklusban – általuk megválasztott alkotmánybírót, akiket az Alkotmánybíróságba juttattak, még az Alkotmány alapján választották meg. Ha nem ismerik el az Alkotmányt, akkor az összes, általuk megválasztott alkotmánybíró megválasztása semmis és hatálytalan.
@félázsiai 2llkedő:
félázsiai 2llkedő2012.12.30. 09:27:56
@paragrafus: „Az Alaptörvény, ha már – elvileg – kinyilvánítja az Alkotmány érvénytelenségét, akkor legalább formailag is helyezze azt hatályon kívül.”
Az Alaptörvény hatálytalanította, mivel az a hatályos”…
Megismétlem: tévedsz, de nagyon. Az alaptörvény NEM – ismétlem: NEM – hatálytalanította az Alkotmányt.
Ilyen pontja egyáltalán nincs az alaptörvénynek.
Amit te idéztél, az nem hatályon kívül helyezés. Arról nem is beszélve, hogy az általad idézett rész az alaptörvénynek a Preambulumában van megfogalmazva.
És a preambulum egyetlen egy jogi normában sem – így az alaptörvényben sem – jogforrás, nem jogi norma, nem jogi szabályozás.
Joghatása nincs.
A preambulum az csak politikai deklaráció.
@Putyilov gyári melós:
Tulajdonképpen ALKOTMÁNYOS PUCCS történt, a hatalomhoz jutók kasztrálták magukat, és a kiherélt tökeikre írtak egy új és érvénytelen(helyesebben az erőn és nem a jogon alapuló), jogforrás nélküli Alaptörvényt, de akkor a RENDSZER és a rendszert irányító HATALOM nem a demokratikus normákon alapul, ergo nemzetközi szerződésekbe ütközik, törvénytelen, felhatalmazás nélküli illegitim hatalom.
@sortelen:
Amit kifejtetzem, abban az alkotmányjogi jogelvekről elméleti szinten értekeztem.
Hogy mindezekre az orbáni hatalom nagy ívben tesz, az alkotmányosságot nem engedik érvényesülni, ezért annak érvényesítése, érvényre juttatása szinten lehetetlen alkotmányosan, az már egy másik tészta.
Legalábbis Orbán alatt.
Majd az új kormány alatt – remélhetőleg – már lesz minderre esély.
@félázsiai 2llkedő:
„Már többször kérdeztem, hogy be vannak-e tiltva a szakszervezetek? Van-e jogilag akadálya, a szakszervezeteknek? Ha három ember alakít szakszervezetet, azt lehet-e legálisnak nevezni? Képviselhetik-e az adott cég dolgozóit? Ha az emberek nem lépnek be a szakszervezetbe, mert nem akarnak tagdíjat fizetni, akkor miért az adott hatalmat hibáztatod azért, hogy nincsen szakszervezet? Szerintem nem állambácsinak kellene a szakszervezeteket létre hozni. Állambácsinak a leehetőséget kell biztosítani. Ez pedig biztosított. (Szerintem az új Munka törvénykönyve is engedi). Ettől demokratikus a rendszer. A jelenlegi rendszer nem ettől hajlik diktatúrába.”
Figyelj baszki, még Észak Koreában is van szakszervezet, tehát nincs betiltva, és Kínában is van, de ettől még nem fognak demokratikusan működni a munkavállalói jogviszonyok.
Sem ott, sem pedig itt Mo-on. Nem azért nem lesznek szakszervezeti tagok az emberek mert nincs rá igényük, hanem azért mert nincs értelme. Valószínűleg pl Ausztriában pedig azért lépnek be sokan mert ott van értelme. A jelenségek már önmagukban utalnak valamire.
És de, a jelenlegi rendszer többek között ettől is hajlik diktatúrába.
Elhazudod a tényeket, ellent mondasz saját magadnak és ha visszaolvasok ez végig látszik. Azt mondani már eleve nyilvánvaló butaság hogy ahol tömeges elnyomás van ott annak ellenére lehet demokrácia. Nem bazmeg, nem lehet. Viszont rá lehet terhelni a nyomorult melós rétegre a felelősséget hogy hát ha nincs rá igényük… nem sokára lesz, arra felé úsznak az események. Most még csak diákok és hallgatók voltak az utcán, de hamarosan pont ez az elnyomott melós réteg fog csatlkaozni hozzájuk és pont azért lesznek kénytelenek kimenni az utcára mert máshogy nem tudják érvényesíteni az érdekeiket.
@dr kotász:
„pont ez az elnyomott melós réteg fog csatlkaozni hozzájuk és pont azért lesznek kénytelenek kimenni az utcára mert máshogy nem tudják érvényesíteni az érdekeiket.”
Ebben az évben többször bebizonyosodott, hogy a hatalom csak az erőböl ért. A parlamenti álellenzéki bohócpártok, ugyanúgy a hatalom részesei, hisz működésükkel legitimizálják az elnyomó rendszert.
@dr kotász: „Elhazudod a tényeket,”
Nem hazudom el a tényeket, mert attól, hogy egyetértek azzal, hogy felháborító amit művelnek a munkáltatók, attól még nem diktatórikus a rendszer. Nem attól az. Az, hogy Te nem élsz valamelyik jogoddal, ami nincs korlátozva, az a Te dolgod. De nem mondd azt, hogy azért, mert nem élsz vele, akkor diktatúra van. A jogok alapján lehetne normális szakszervezeti mozgalmat működtetni. De ehhez szervezkedni kellene, vezetni kellene, kiharcolni kellene a dolgokat, a jogok érvényesítését. Viszont mindenki ül a babérjain, és várják, hogy valaki majd megoldja helyettük a problémát.
@paragrafus: Ennél súlyosabb a helyzet az Alaptörvénnyel, bár biztosan írta már valaki. Miután a Preambulumban harsányan kijelentik, hogy nem ismerik el (ők a magyar nemzet tagjai) az 1949.évi XX.tv-t (Alkotmány), a záró rendelkezésben ezt írják:
„2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.”
És még tegyük hozzá, hogy a doktori címétől megfosztott Dr. Schmitt aláírás szentesíti ezt a kodifikációs remekművet.
@dukeekud: Kedves-redves agyhalott barátom. Nem az a felháboritó, hogy minden állitásod könnyen cáfolható, hanem az az érzéketlenség azon több millió honfitársad irányában akik évtizedekre elvesztették annak a reményét, hogy ha szerényen is de emberi módon éljenek, nevelhessék gyerekeiket, akik kénytelenek voltak végérvényesen a társadalom perifériájára szorulni, közben tehetlenül nézik, hogy a felső tizezer azon tagjai akik eddig sem voltak rossz helyzetben tovább gazdagodjanak pusztán azért, mert szolgai módon kiszolgálnak egy szűk politikai elitet, akik úgy érezték, hogy kimaradtak a rendszerváltozás anyagi hasznából és most például a te segitségeddel is feltőkésitik magukat, ha az ország belegebed akkor is. Ezen törekvésük 1998 óta teljesen nyilvánvaló volt, kivéve azokat akiket a nemzeti (árpádsávos) lobogó látványa szellemileg megbénitott, sőt legrútabb emberi tulajdonságokat hozott felszinre, többek között benned is (honfitársaid szelektiv gyűlölete). Tudom most fel vagy háborodva, mit képzelek rólad. Ismeretlenül is kimerem jelenteni IGAZI BÉKAMENETES vagy.
@félázsiai 2llkedő:
„Viszont mindenki ül a babérjain, és várják, hogy valaki majd megoldja helyettük a problémát. „
Igen, ez a lényeg. Valami miatt az ingerküszöb kitolódott, de előbb utóbb be fog következni. Melléjük kell állni és félretenni Orbánt, Bajnait, bárkit
Egy nem túl népszerű klasszikust idézve:
„A forradalmi helyzet akkor következik be, amikor az uralkodó osztályok már nem tudnak a régi módon kormányozni, az elnyomottak pedig már nem akarnak a régi módon élni. A forr. sikeréhez szubjektív tényezőként az elnyomott néptömegek tudati állapota, szervezettsége is hozzájárul.”
@paragrafus: „Megismétlem: tévedsz, de nagyon. Az alaptörvény NEM – ismétlem: NEM – hatálytalanította az Alkotmányt.”
hetivalasz.hu/itthon/ket-alkotmanyunk-lesz-37287
@dr kotász: „Igen, ez a lényeg. Valami miatt az ingerküszöb kitolódott, de előbb utóbb be fog következni.”
Látom, végül csak megértetted, amit gagyogni próbáltam.
@paragrafus: Neked is ajánlom elolvasásra:
http://www.hvgorac.hu/sites/portal/default.aspx?page=journal&article=alkotmanybirosagi_szemle_2011_1_58.htm
Csak a tisztánlátás érdekében.
@paragrafus: Az előző Alkotmányt (1949. évi XX. tv-t) az Alaptörvény életbeléptetéséhez kapcsolt zárátmeneti rendelkezések hatálytalanítják.
31.cikk
(3) Hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1101231.ATV&celpara=#xcelparam
Én egyébként a Preambulumot rövidebbre fogalmaztam volna. Elég lett volna annyi, hogy:
„Mi a magyar nemzet tagjai nem ismerjük el, hogy a múltban bármilyen disznóságot csináltunk.”
Kész is.
@nu pagagyí: Az egész alaptörvény is lehetett volna egyszerűbb.
1.§. ….
2.§. ….
@nu pagagyí:
nu pagagyí2012.12.30. 10:14:09
@paragrafus: Az előző Alkotmányt (1949. évi XX. tv-t) az Alaptörvény életbeléptetéséhez kapcsolt zárátmeneti rendelkezések hatálytalanítják.
31.cikk
(3) Hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1101231.ATV&celpara=#xcelparam”……
1. Ez nem az alaptörvény része. Ha az lenne, akkor az Alkotmánybíróság nem semmisítette volna meg.
2. Az alaptörvénynek magának kellene erről rendelkeznie.
3. Az átmeneti rendelkezéseknek nem az a jogi funkciója, jellege, feladata, hogy a korábbi szabályt hatályon kívbül helyezze, csupán az , hogy a két szabály közötti átmenetről rendelkezzen. A korábbi szabály hatályon kívül helyezése nem az átmenet része, ezért erről nem rendelkezhet az átmeneti törvény.
4. Az átmeneti törvény az „csak” törvény. Alkotmányos erővel nem rendelkezik. Ezért egy törvény az alkotmányt nem helyezheti hatályon kívül.
Tehát fenntartom, amit korában állítottam:
Alkotmányosan – ismétlem: alkotmányosan az Alkotmányt sosem helyezték hatályon kívül.
Ez, amire hivatkoztál, nem alkotmányos módszer. Ezért ez számomra nem releváns, nem szempont.
@félázsiai 2llkedő:
félázsiai 2llkedő2012.12.30. 10:11:53
@paragrafus: Neked is ajánlom elolvasásra:
http://www.hvgorac.hu/sites/portal/default.aspx?page=journal&article=alkotmanybirosagi_szemle_2011_1_58.htm
Csak a tisztánlátás érdekében”….
Csak a tisztánlátás érdekében.
Ez csak egy vélemény. Tiszteletreméltó, de akkor is csak egy vélemény.
Egyébként nézd csak meg, hogy mióta a Balsaiékat odarakta Orbán, ahová, Mennyire erőlködnek és mindent bevetnek annak az érdekében, hogy ugyanabból a normából mennyire mást olvassanak ki, mint a szakmailag tényleg hozzáértő alkotmányjogász alkotmánybírák.
@félázsiai 2llkedő:
…”félázsiai 2llkedő2012.12.30. 10:08:13
@paragrafus: „Megismétlem: tévedsz, de nagyon. Az alaptörvény NEM – ismétlem: NEM – hatálytalanította az Alkotmányt.”
hetivalasz.hu/itthon/ket-alkotmanyunk-lesz-37287″…
Amit ebben a cikkben megfogalmaztak Kolláth-tal szemben, az meg egy jogi maszlag. Egy halandzsa.
Csak egy példa:
Fentebb azzal érvelt nu pagagyí2012.12.30. 10:14:09, hogy az átmeneti rendelkezés alapján:
31.cikk
(3) Hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
2012. január 1.-jén.
Viszont ebben a cikkben meg arra hivatkoznak, hogy – idézem:
…”A jelenleg érvényes alkotmány hatályának kérdése azonban magából a mostani alkotmány szövegéből is kiolvasható. Az ottani preambulum – amelyre hivatkozva szokták (nem egészen helyesen) ideiglenesnek nevezni a jelenlegi alkotmányt – a következőképpen szól: „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg.” Azaz az 1949. évi XX. törvény önmagáról jelenti ki, hogy egy új alkotmány „elfogadásáig” érvényes.
(Ehhez én teszem hozzá, hogy a megfogalmazottak szerint az elfogadásáig és nem a hatálybalépéséig)
Azonban más gond igenis van az érvényesség és a hatályosulás körül. Az idézett preambulum részlet szerint az 1949. évi XX. törvény egy új alkotmány „elfogadásáig” érvényes. Az új alaptörvényt az Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta, Schmitt Pál államfő pedig április 25-én már alá is írta.
Vagyis ezzel azt sugalmazza a cikk, hogy az Alkotmány 2011. április 18.-án hatályát vesztette. Míg az átmeneti rendelkezések szerint csak 2012. január 01.től vesztette hatályát.
Nos, ehhez csak annyit, hogy ez a szöveg, miszerint az új Alkotmány elfogadásáig (és nem az alaptörvény elfogadásáig) érvényes, azért bukott, mert egyrészt,, ahogy arra már utaltam, az új Alkotmány elfogadásáig tart és nem az alaptörvény elfogadásáig.
Másrészt az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottságának akkori fideszes elnöke, Salamon László (aki úgy lett most alkotmánybíró, hogy még a fidesz szabályok szerinti feltételeknek sem felelt meg), 2011. június 6-án (tehát jóval az alaptörvény elfogadását követően) benyújtott egy törvényjavaslatot a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról címmel, amely a 2011. évi LXI. törvényként került kihirdetésre. Egy elvileg – legalább is a kormányzó erők szerint már hatályban nem is lévő Alkotmányt akkor hogyan is lehet módosítani?
@paragrafus: „(Ehhez én teszem hozzá, hogy a megfogalmazottak szerint az elfogadásáig és nem a hatálybalépéséig)”
A hatályba akkor léphet, ha azt elfogadták. Az, hogy nem a nép, a zemberek fogadták el, hanem a parlamenti 2/3, nem jelenti, hogy nem lett elfogadva.
Én is szerettem volna ezt hinni, de sajna nem így van.
Lovagolhatsz a szavakon, de ez ugyanaz, mint amit Te írsz a másik oldalról:
„Mennyire erőlködnek és mindent bevetnek annak az érdekében, hogy ugyanabból a normából mennyire mást olvassanak ki, mint a szakmailag tényleg hozzáértő alkotmányjogász alkotmánybírák.”
@félázsiai 2llkedő:
félázsiai 2llkedő2012.12.30. 10:08:13
@paragrafus: „Megismétlem: tévedsz, de nagyon. Az alaptörvény NEM – ismétlem: NEM – hatálytalanította az Alkotmányt.”
hetivalasz.hu/itthon/ket-alkotmanyunk-lesz-37287″….
Ebben a cikkben ezt is írják:
….”A korábbi jogszabály automatikus hatálytalanodása a jogtudományban a római jog óta elfogadott jogelvből is következik, miszerint „lex posterior derogat legi priori”, azaz a későbbi jogszabály – feltéve, hogy ugyanaz a szabályozási terület – lerontja a korábbi jogszabályok hatályát”…
Nos, ez is nagy jogi marhaság.
Ez egyáltalán nincs így.
Nnem véletlenül találták ki azt a jogelvet, hogy a korábi szabályok hatályvesztéséről (jogi értelemben) EGYÉRTELMŰEN rendelkezni kell.
Különben jogértelmezési problémák miatt beláthatatlan jogi következményekkel járhat.
Az Alkotmánybíróság már egy korábi határozatában is kifejtette azt az alkotmányos jogelvet, hogy a norma valamennyi rendelkezése a norma ímzetjei számára félreérthetelennek és egyértelműek kell lennie.
Az a megközelítés, ahogy az alaptörvény védelmezői és támogatói ezt beállítják viszont csak egy politikai maszlag.
Politikailag ugyan – látszólag – jól hangzik, viszont alkotmányjogilag nagyon is aggályos.
Viszont fenntartom, amit 2012.12.30. 09:16:30 alatt írtam.
Az alaptörvény KÖZJOGI ÉRVÉNYTELENSÉGÉRŐL.
És mivel az Alkotmányt – alkotmányosan! – sosem helyezték hatályon kívül, (maximum alkotmányellenesen, ez meg nem relevéns), ezért elmondható, hogy az egyetlen alkotmányos legmagasabb szintű jogi normánk, ami hatályban van, az az Alkotmány.
Az alaptörvényt viszont alkotrmányosan – ahogy azt már részletesen kifejtettem – sosem helyezték hatályba.
@paragrafus: Lovagolj tovább a hintalovadon. Üdv!
@félázsiai 2llkedő: Pedig ilyen van:
a 2005 evi Felsoktatasi Torveny vegen ez all:
„151. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel 2006. március 1-jén lép hatályba.
….
(3) 2006. március 1-jén
a) hatályát veszti a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény)”
@félázsiai 2llkedő: Nem vagyok ilyen mértékben jogi szakértő, de végigolvasván kettőtök vitatkozását, elfogulatlanul azt kell hogy mondjam, paragrafusnak van igaza.
Felsorolhatnék sok-sok mindent, ami engem meggyőzött, és amit téged nem, de egyetlen dolgot hadd emeljek ki.
Ha _valóban_ új alkotmányunk van, akkor _valóban_ új kormányt kell alakítani. Új alkotmány nem létezhet új _legitim_ kormány nélkül.
A kételkedés soha nem árt, sőt jó is, de van egy pont ahol be kell látni a másik igazát.
@Snowheart: „Ha _valóban_ új alkotmányunk van, akkor _valóban_ új kormányt kell alakítani. Új alkotmány nem létezhet új _legitim_ kormány nélkül.”
Ebben nincs vita közöttünk. Normális esetben ennek így kellene lenni. De a nem normális dolog is lehet törvényes.
@félázsiai 2llkedő: „Attól még nem diktatórikus a rendszer.”
Érdeklódéssel olvasom a szakszervezetek passzivitásáról és cselekvőképtelenségéről szóló vitátokat. Kommentedből azért emeltem ki ezt a mondatodat, mert megengedőnek tűnik a szellemisége.
A diktatúra nem mindíg látványosan, radikális formában jelenik meg. Kiváló eszköz az, amikor a regnáló hatalom az érdekérvényesítő szervezeteket, vagy azok képviselőit hatástalanítja. Teheti ezt a hatalom és az anyagi javak birtokában.
Ez történik ma nálunk a szakszervezetekkel például. Néhány éve még Gaskó volt a legmarkánsabb, leghangosabb képviselője ágazati szakszervezetének, most már a kormány támogatója, és ezt már nyíltan deklarálja is. A Pedagógus Szakszervezet korábban a médiában szereplő érdekképviselőjét, Kempert már nem látjuk ebben a szerepében, mert fontos állami szerepkört bíztak rá.
Parragh László az Ipari és Kereskdelmi Kamara elnöke megnyilvánulásai alapján nemhogy a vállalkozók érdekeit nem képviseli, hanem ellendrukkerként lép fel, totális szereptévesztésben.
Kritikád szerint mindenki a sült galambot várja, passzív az érdekviszonyainak jobbításában. Azonban az nem kétséges, hogy fellépni csakis szervezetten lehet, de a fenti példák alapján az erre szerződött emberek kivonásával így a lehetőség megszűnik.
@Mariann19: Ennél már csak az a szebb, mikor valaki egyszerre a Nemzetgazdákodási Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, ill. a Budapesti Kereskedelmi-, és Iparkamara elnöke.
@agresszív kismalac: Parragh László az NGM-ben államtitkárként? Ez elkerülte a figyelmemet.
Így saját magának tudja bevezettetni a kötelező kamarai tagságot a díjakkal együtt a döntési poziciója által. Remek!
Ezáltal az is világossá vált, hogy a pénztárgépek NAV-hoz való bekötésének vállalkozók terhére áthárított költségei miatt – mint érdekvédelmi szervezet – miért nem lép fel. Saját döntése ellen valóban skizofrén jelenségként hatna.
@Mariann19: Mondom, Budapesti…
(megfejtés: Szatmáry Kristóf)
@agresszív kismalac: Ja igen! Egy blogbejegyzésben olvastam ezt.
Köszi a kiigazítást!
@paragrafus: Öööö… persze, hogy az új kormány alatt. De az orbáni AlkotmányPolitbüró működni fog. És mivel nincs az orcájukon bőr (vagy nagyon is: krokidil- és vizilóbőr), minden jogszerű módosítást, hatályon kívülhelyezést megvétóznak.
Szóval?
@Mariann19: „Ez történik ma nálunk a szakszervezetekkel például. „
Az elmúlt 23 évről szólt a vita, nem pedig a jelenlegiről csak.
@félázsiai 2llkedő: „Jó lenne, ha tisztában lennél a 2006-os eseményekkel. Nem a hatalom megtartásáról szólt, hanem a demokratikus rend megtartásáról. Nagy különbség! „
2006 elsosorban a lakosag megfelemliteserol szolt, es arrol, hogy a mszp-sek nem tudtak elviselni, hogy az emberek meg 50 ev mulva is az 56-os forradalmat unneplik, ami szerintuk valojaban fasiszta ellenforradalom volt. Es ezert terrorizaltak valogatas nelkul az embereket.