Egyéni nyugdíjszámla: megígérték – betartják
Eredeti szerző: Kettes
Legalábbis ezt írta az index december 27-én a címlapján. A hír egyébként csak arról szólt, hogy a kormány kijelölte a társadalombiztosítási egyéni számlát vezető szervet, ami az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) lesz.
Az egyéni nyugdíjszámlák kialakítását személyesen Orbán Viktor ígérte meg 2010-ben, amikor arról próbálta győzködni a hárommillió magánnyugdíj-pénztári tagot, hogy adják oda a megtakarításaikat az államnak, mert jobb helyen van nála. Az egyéni nyugdíjszámla kialakítása azonban úgy járt, mint az egyszeri híd: a munkálatok először késtek, aztán nem kezdődtek meg, végül elmaradtak. Orbán először 2011. május végére ígérte az egyéni számlák kialakítását, aztán 2011. februárjában bejelentették, hogy a kialakítás akár 2012. áprilisáig is elhúzódhat, aztán hónapokig vitatkozott az ONYF és a NAV, hogy melyikük kezelje a számlákat, végül Balog miniszter bejelentte, hogy ebben a ciklusban biztos nem végeznek a számlák feldolgozásával.
A legutóbbi intézkedés vajon azt jelenti, hogy végre valaki elkezd csinálni valamit? És ha igen, mit és legfőképpen minek?
Meg sem próbálok úgy tenni, mintha nyugdíjszakértő lennék, de ha más nem jelentkezik, akkor megpróbálom én áttekinteni, hogy mit is kaphatunk „egyéni nyugdíjszámla” néven az ONYF-től.
„A kormány a kötelező magánnyugdíjpénztárból való visszalépés lehetőségével hosszú távon biztosította a nyugdíjrendszer kiszámíthatóságának és fenntarthatóságának lehetőségét többek között azzal, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben is lesz egyéni számlájuk” – írta az EMMI a közleményében. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson, gondolhatták az EMMI-nél a Trabant-használati utasítás szellemében. „Az egyéni számla működése a funkciójából adódóan nem hasonlítható a bankszámlához. A nyugdíjakat továbbra is a jelenlegi szabályok szerint állapítják meg.”
Itt van a kutya elásva. Egy tőkefedezeti nyugdíjpillérben az egyéni számlán a bankszámla-kivonathoz hasonlóan a magánszemély által felhalmozott tőke időszaki mozgásait, azaz a nyitóegyenlegét, a befizetéseket, a tőke hozamait és kezelésének költségeit és a záróegyenleget mutatják ki. Ez az az összeg, amit a számlatulajdonos követelhet a számla kezelőjétől a megfelelő feltételek fennállása esetén (például, ha elérte a nyugdíjkorhatárt).
A felosztó-kirovó társadalombiztosításban ilyen adatok nem léteznek, hiszen a tb által a munkavállalóktól beszedett pénzt abban az évben ki is fizetik a nyugdíjasoknak, így nincs semmiféle tőke, aminek a mozgásait ki lehetne mutatni. A társadalombiztosítási jogszabályok nem adnak semmilyen garanciát a mai járulékfizetőknek a majdani nyugdíjukra. Ilyen jövőbeli kötelezettséget az állam formálisan nem ismer el (még a járulékot is átkeresztelte adóra), és ezen a címen nem mutat ki tartozást a könyveiben. (A magánnyugdíj-pénztári rendszer egyik szándékolt hatása pont az lett volna, hogy bekerüljön az állam könyveibe a majdani nyugdíjasaival szembeni tartozása egy része, és beleszámítson a hiány- és adósságmutatókba, rákényszerítve a mai kormányokat a költségvetési kiigazításra. Ezt interpretálta az Orbán-kormány – hamisan – úgy, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszer „eladósította” az országot, a magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolása pedig „csökkentette” az adósságot. Miközben az állam majdani nyugdíjasaival szembeni tartozása nem hogy csökkent volna, hanem még nőtt is – csak most már nem mutatjuk ki.)
Ha tőkeszámla (bankszámla) típusú egyéni számlát nem, akkor mit tud adni az állam?
Az állam által kezelt felosztó-kirovó rendszerben az ONYF-nél a munkaviszonnyal kapcsolatos adatainkat, a NAV-nál pedig a munkáltatók és a munkavállalók befizetéseit tartják nyilván.
„Az egyéni számlavezetés megalapozza annak lehetőséget, hogy a későbbiekben az állami nyugdíjrendszeren belül a nyugdíj kiszámításánál a számlán lévő összeget figyelembe lehessen venni.” – mondta a „nyugdíjreformmal” kapcsolatos legtöbb jogszabály-módosításhoz a nevét adó Rogán Antal. Ez a kijelentés arra utal, hogy a kormány olyan egyéni számlában gondolkodik (vagy gondolkodott 2011-ben), amelyik a munkavállaló befizetéseit tartalmazza, és valahogy ki lehet belőle számítani a majdani nyugdíjat.
A brit állami nyugdíjrendszerben a biztosítottaknak lehetőségük van rá, hogy külön igényre előállítsák számukra a nyugdíjkivonatukat (pension statement). A kivonaton feltüntetik, hogy legkorábban mikor mehetünk nyugdíjba a hatályos jogszabályok alapján. Feltüntetik az egyes éveket, amikor nyugdíjjogosultságot szereztünk és a nyugdíjszerzésre jogosító kereseteket az adóhivatal nyilvántartásai alapján. Ez alapján készítenek egy becslést, hogy mennyi nyugdíjra lennénk jogosultak, illetve, amennyiben még nincs meg a szükséges szolgálati idő, mennyi ideig kell még járulékot fizetnünk a teljes állami nyugdíj megszerzéséhez. A brit nyugdíjbiztosító ezen kívül egy online kalkulátort is üzemeltet, amivel nagyvonalú becslést kaphatunk a majdani nyugdíjunkról.
Valami ilyesmit talán meg lehetne csinálni Magyarországon is, ha összekapcsolnák az ONYF és a NAV adatbázisait. Világos, hogy ez sem lenne egyéni számla, de a nyugdíjrendszer kiszámíthatóságát és hitelességét nagyban javítaná.
A mostani döntés viszont az ONYF-et jelölte ki a nyilvántartást vezető szervként. Az ONYF egymagában csak arra lehet képes, hogy kigyűjtse a nyilvántartásai szerint az elismert szolgálati időt és a jelenleg hatályos képlet szerint – esetleg valamilyen becsléssel élve a nyugdíjkorhatárig hátra lévő időszakban szerzett szolgálati időre és átlagkeresetre – megbecsülje a majdani nyugdíj összegét. Egy ilyen kivonatot értelmetlen lenne havonta, vagy akár csak évente is kiküldeni, bőven elég lenne egyedi kérésre előállítani. Ez részben már most is lehetséges: az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül – akár elektronikusan is – lehet kérni a nyugdíjra jogosító szolgálati idő megállapítását. Az átlagkereset és a nyugdíj megállapítása viszont feltehetően túl sok manuális ügyintézői munkát igényel ahhoz, hogy tömegesen és rendszeresen elő lehessen állítani a nyugdíjkivonatokat. Arról nem is beszélve, hogy az ONYF és a NAV rendszereinek összekapcsolása nélkül szóba sem jöhet, hogy a nyugdíjkivonaton feltüntessék a befizetéseket, ahogy azt Selmeczi Gabriella ígérte tavaly.
Ezek után el sem tudom képzelni, mit kapunk majd „Egyéni nyugdíjszámla” címen.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520442-6ae5c8c80edc7' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520442&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520442-6ae5c8c80edc7&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520442-6ae5c8c80edc7' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ez jó írás és tanulságos lenne, ha azt hinném, hogy van kormányzati szándék a hosszútávú felelős nyugdíjrendszer kialakítására.
A munkaalapú társadalomban százezrek vannak a rendszeren kívül, 3 hónap a munkanélküli segély aztán kb. semmi. Aki ilyen körülmények között megéri a nyugdíjkorhatárt, de nem szerzett elég évet, azzal mi lesz? Sokan vannak. A rendszerváltó generáció, a vadkapitalizmus viharos évei után és ebben az újabb átkosban minden szempontból vesztes.
A magas(abb) keresetűek tartalékolnak, mondjuk külföldön, és ennyi.
Jó fejtegetés. (kb. 3 hete kaptam meg a nyugdíj számításba vonható szolgálati idő és átlag fizetés kimutatásomat. Az ügyintézőnek kb. 4 napjába telt összegereblyézni.)
„Ezek után el sem tudom képzelni, mit kapunk majd „Egyéni nyugdíjszámla” címen.”
Pedig egyszerű: egyénileg kapsz egy számlát, rajta egy tetszőleges, infinitezimálisan kicsiny összeg (legyen epszilon), mellette egy csekk, amire ráírják, hogy nyugdíj, Te pedig ballagj el a postára (No átutalás!) és add fel az ONYF-nek, ha nyugdíjat akarsz kapni. Aki erre a számlára nem utal, az nem kap nyugdíjat, aki utal, de nem találta el, hogy mennyi legyen az epszilon, az sem kap.
Legyen a neve Inverz-Manyup. Vagy Selmeczi Békekölcsön Számlaprogram. A számla és a postai csekk vízjelébe égetve szenátorasszony felejthetetlen mosolya…
lényegét tekintve rendben van, bár pontatlanságok azért vannak benne:
” A társadalombiztosítási jogszabályok nem adnak semmilyen garanciát a mai járulékfizetőknek a majdani nyugdíjukra. „
Dehogynem adnak, nyugdíjtörvénynek hívják, igaz, a fenntarthatóság és a politikai szempontok között egyensúlyozva tulajdonképpen tetszőlegesen változtatható a nyugdíjváromány. Ez azonban minden felosztó kirovó rendszer sajátja, hiszen amíg törvény rögzíti a nyugdíjmegállapítás szabályait, amelyek szükségképpen nem állnak kapcsolatban a kifizetés közgazdasági feltételeivel (pillanatnyi aktívat járulékfizetési képessége), addig ez egy általános sajátosság, tökmindegy, hogy német pontrendszer, NDC, svéd modell, katyvaszos magyar rendszer stb.
„„Az egyéni számlavezetés megalapozza annak lehetőséget, hogy a későbbiekben az állami nyugdíjrendszeren belül a nyugdíj kiszámításánál a számlán lévő összeget figyelembe lehessen venni.” – mondta a „nyugdíjreformmal” kapcsolatos legtöbb jogszabály-módosításhoz a nevét adó Rogán Antal. Ez a kijelentés arra utal, hogy a kormány olyan egyéni számlában gondolkodik (vagy gondolkodott 2011-ben), amelyik a munkavállaló befizetéseit tartalmazza, és valahogy ki lehet belőle számítani a majdani nyugdíjat.”
Nem hinném, hogy erről van szó. Inkább csak arról, hogy a kormány megpróbálja összemosni a tényleges tőkeszámlát egy olyan virtuális számlával, amivel a funkciója tulajdonképpen „csak” annyi, hogy (bonyolult rendszer működtetésével a háttérben) teremtsen valamiféle transzparenciát a nyugdíjvárománnyal kapcsolatban. Ehhez a kommunikációs fordulathoz nem azért ragaszkodnak, mert nem értik a kétféle rendszer közötti különbséget, hanem azért, mert így lehet venni az élét a manyup-pénzek lenyúlásának.
„Az ONYF egymagában csak arra lehet képes, hogy kigyűjtse a nyilvántartásai szerint az elismert szolgálati időt és a jelenleg hatályos képlet szerint – esetleg valamilyen becsléssel élve a nyugdíjkorhatárig hátra lévő időszakban szerzett szolgálati időre és átlagkeresetre – megbecsülje a majdani nyugdíj összegét. „
Az ONYF elvileg persze ezer mást is tudna csinálni, de amíg azt feltételezzük, hogy a nyjrendszer változatlan, addig valóban nincs értelme mást számolnia. Ha feltételezzük, hogy más szabályok is létezhetnek egy NDC-ben, akkor az ONYF máshogy is számolhatna. Persze ez az NDC, és ez a „máshogy” a fasorban sincs. Úgyhogy nem is igazán világos, hogy mit is akar most a kormány az ONYF-fel.
@rosencrantzhu: A nyugdíjtörvény csak annyit mond, hogy _most_ hogy kell megállapítani a nyugdíjat, de értelemszerűen semmit nem mond arról, hogy mi lesz 20-30-40 év múlva. Ezt én nem nevezném garanciának.
ad Rogán: ez is egy lehetséges magyarázat és kacérkodtam is vele. De mostanra lecsengett a magánnyugdíj-vagyon lenyúlása miatti felháborodás, és kétlem, hogy a károsultakat bármiről is meggyőzné egy virtuális egyéni számla. Őszintén szólva nem jövök rá, miért erőltetik az egyéni számlát (azon kívül, hogy Orbán megígérte, tehát meg kell lennie).
A lényeg persze az, hogy előbb a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és transzparenciáját kellene biztosítani, és aztán intézkedni az egyéni számlák lekérdezhetőségéről. Abban a sorrendben, ahogy a kormány csinálja, nehéz elhinni, hogy nem csak parasztvakítás az egész.
Ez olyan garancia, amilyet bármilyen felosztó-kirovó nyújtani tud. Az egyéni számlás rendszerben majd nem az induló nyugdíj számításának képletét változtatják meg, hanem a néveleges kamatot, amivel „kamatozik” a virtuális számlán „lévő” pénz. Ez már csak ilyen.
@rosencrantzhu: Nekem nincs bajom azzal, hogy a felosztó-kirovó nem tud formális garanciát adni, amíg látható az állam hosszú távú elkötelezettsége a nyugdíjrendszer fenntartására. De az elég baljós előjel, amikor a nyugdíjjogosultság alkotmányos alapját kezdik ki (nyugdíjjogosultságot nem keletkeztető szociális hozzájárulás adó…). Orbán erőlteti az állami garanciavállalást, nyilván hitelességi okok miatt vagy másért, ki tudja.
Nem akarok úgy kinézni, mintha ezt a viccet, amit csinálnak védeni akarnám (sőt), de:
a nyj-jogosultság „alkotmányos” alapja eddig sem a járulék, vagy szochó adó volt, hanem a szolgálati idő és a kereset. a közgazdasági alapja persze a járulék volt, ezért volt bicskanyitogató gengsztertempó ahogy csinálták.
az állam hosszú távú elkötelezettsége a nyj-rendszer fenntartására egyébként jelenleg épp azt jelenti, hogy lassan majd csökkentse a nyj-ígérvényeit, ahogy a rendszer fenntarthatatlanná válik. Azon sztem a mostani politikai rendszerben felesleges aggódnunk, hogy a nyugdíjasok pénzét zsebre teszi az állam.
@rosencrantzhu: valami hasonlót érzek én is, de majd 2014-től bedöngölik az arcunkba! Még nem tud senki, semmit a választási tv. beta-verziójának gyakorlati alkalmazásáról!
Itt beszámolnak egy értelmes projektről. Semmi egyéni számlás handabandázás, csak földhözragadt, teljesíthető részcélok.
http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/e-ugyintezes-az-1955-es-1959-kozt-szuletetteket-mar-rogzitette-az-onyf-394528
Egy dolog nyilvánvalóan hülyeség: „Volt olyan, hogy egy napon mintegy 800 ezer ember dolgozott az adatok rögzítésén – hangsúlyozta a főosztályvezető.” :-DD Ez a szám magasabb a közszférában foglalkoztatottak számánál, és a foglalkoztatottak kb. egyötöde.
Kdves Kettes!Kdvs Olvtársak! (minden nap olvasok, de még soha nem írtam, de most):
Én már rég óta figyelem ezt az értekezést.
Mondanék valami érdekeset 🙂
Na az van, hogy én (még nem eléggé)egészen „öreg” vagyok.Mondjuk bohócnak nagyon is.Ami azt jelenti, hogy soha nem voltam kötelező ny.p.tag -sehol,semmikor egy pillanatra sem.Így az én zsebemből nem loptak kis semmit.
96′-óta dolgozom,még megvan a régi munkakönyvem is;-)szagos barna műbőr!
Na szval amikor kitalálták ezt az egészet, akkor lehetett tanakodni egy jó ideig, hogy megéri-e vagy sem belépni.Elég nagy habveréssel telt a 97′ év aztán szép lassan mindenki belépett valahova. Vagy nem!
Én pl. nem.Mert úgy számoltam,hogy semmivel nem jobb, és nem előnyös.Ha meg a magam biztonsága a fontos, akkor saját számlára gyűjtögetem a pénzecskémet.
Régen azért döntöttem így mert majd 30 évesen tudtam, hogy amiben az állam benne lesz, azt előbb utóbb kilopja a szatyorból.Valahogy ezt tanultam a nagyszülőktől, szülőktől.
Pontosan emlékszem rá, hogy amikor lezárult ez a pénztáros hajcihő a Nyufig-tól kaptam levelet,amiben megköszönték, hogy „náluk” maradok, és megígérték, hogy ezután minden évben kiküldik az egyéni számlámon lévő -általuk könyvet összeget, mivel az a pénztáraknak is kötelessége, így ők is tartják magukat a jogszabályhoz.
És.. kaptam is!!!
Igaz a nagy fogadkozásból nem lett minden év, de én két évre emlékszem amikor megkaptam.
Rajta volt minden adatom,azzal kezdődött,hogy mikortól dolgozom, és a tárgyévi (99′) teljes évi befizetésem. Következő évben megint. Azóta -le vagyok x.arva:-D (de ugye akkortól lett a fidesz, aki már akkor is köpött a levesekbe ahol csak tányért látott, így nem is csodálkoztam a dolgon)
Szóval ezt az egyéni számlát tudták már 99’ben is.(hülye szocik ugye, azok még tartották magukat a törvényekhez, amiket maguk találtak ki.) Nincs ebben semmi látnivaló… Most csak az derül ki -számomra -hogy a fideszes törpék annyira kretének hogy nem is kérdezik meg a szakértőket ez ügyben. Na persze lehet, hogy vissza kéne hívni azt a programozót aki megcsinálta az adatbázis szűrést, és selmeciefftárnőnek megmutatja az enter gombot.
Szval: tudnak mindent, eddig is tudtak mindent. Csak könnyebb lopni, ha nem tartom fontosnak a korrekt elszámolást:-) Most egy kis maszatolás, hazudozás, aztán hápogás, hogy :még pár év… Hja, ha nem akarom nem is megy:-D
Ismétlem: soha sehol nem voltam kötelező tag. Ha munkahelyet váltottam mindig egy néma pillanat telet el, ha közöltem, hogy nem vagyok „kötelező” tag – de a bérszámfejtőket soha nem zavarta. De az kétségtelen, hogy igen kevesen vagyunk ilyenek. Aki viszont így döntött 98-ban az kapott korrekt egyéni számlát a Nyufigtól. Azok mindent tudnak;-) talán azt is, hogy mikor fogok meghalni?
@Kettes: Újságíró hadilábon áll a számokkal (íme egy újabb példa): 800 – 1000 ember hangozhatott el, csak neki így jött le.
@IrishOak:
Oh pardon:’86ban léptem először a húspiacra.
Így a „nagyon megfontolandó” életkori kategóriában voltam épp akkor amikor dönteni kellett.
Persze győzködtek, hogy hozam,meg mutatók, de én is számjegyek kezelését tanultam, úgyhogy akkor régen úgy döntöttem, magam kezelem a pénzügyeimet.
Mert az erőszakos biztosítási ügynök -meg a pocakos focista -na az a halálom.
Jelentem, egyéni nyugdíjszámla az állami rendszerben most is van, egészen pontosan 1988 óta. Kell is, hogy legyen, mert a hatályos szabályozás szerint a nyugdíjszámítás alapja a szolgálati idő és a nyugdíjjárulék alapját képező kereset együtt.
A szolgálati időt mindig is nyilvántartották. Aztán volt ugye az átkosban az a rendszer, hogy a nyugdíj számításának alapja a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó 5 évből a legkedvezőbb három évben elért kereset (ez jellemzően többnyire az utolsó 3 év volt). Ezt Antall József idején cserélték le az „életkereset” alapján történő számításra. Mivel azonban évtizedekre visszamenőleg nem voltak kereseti adatok, mert azokra az előző számítási rendszerben nem volt szükség, a „nulladik” évnek 1988-at jelölték ki, és a foglalkoztatókat visszamenőleges adatszolgáltatásra kötelezték, aminek a határideje 1996 vége volt. Nyilván abból indultak ki, hogy az öt (igazából tulajdonképpen hat) éves adóügyi elévülés miatt az adatoknak még mindenütt meg kell lenniük. Ezt követően pedig évente rendszeres adatszolgáltatási kötelezettség volt érvényben egészen 2009-ig, a könyvelők nagy örömére. Ez volt a NYENYI (nem NENYI !), azaz a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartás. Egy ideig papírnyomtatványon is le lehetett adni, amit aztán az ONYF a pincében gyűjtögetett, ha pedig szükség lett rá, mert valaki nyugdíjba ment, akkor bekérték újra a munkáltatótól, mert a pincében megtalálni reménytelen volt. A munkáltató meg, ha selejtezte az iratanyagát, gondolván hogy az ONYF-nek már jelentett, és a leadott kartonokról sem tartott meg legalább egy másolatot, akkor szívott és fizette a büntetést. A belinkelt vg.hu tudósítás ennek a papírhalmaznak a számítógépre vitelét ünnepli. Nem kapkodták el.
2006 óta a munkáltatók már nem csak összesített adó- és járulékbevallást adnak az APEH-nek (most NAV), hanem tételesen személyekre és jogviszonyokra bontva, szolgálati idővel együtt. Ez a bevallás az internetes Ügyfélkapun keresztül kerül a NAV-hoz, vagyis az adatrögzítést áthelyezték oda, ahol az adatok keletkeznek, ami egy racionális döntés volt (noha az MSZP kormányzott…). Ezzel egyidejűleg a NYENYI nyilvánvalóan feleslegessé vált, hiszen az állam minden adatot megkapott, igaz egy másik hivatal (nem az ONYF, hanem az APEH/NAV) révén. El is határozták a megszüntetését, de aztán ez mindig újra tolódott egy-egy évvel. Gondolom, az ONYF nem bízott az APEH-ben. Végül Oszkó Péter pénzügyminiszter (áldassék a neve) bírta keresztülvinni, hogy 2010 óta nincs NYENYI (csak NENYI van).
Szóval egyéni nyugdíjszámlák vannak, rajtuk éves bontásban a járulékalap és a befizetett járulék. Természetesen maga a pénz nincs meg, a számla nem örökölhető, ez csak a nyugdíj összegének megállapításához szükséges adathalmaz. Hogy akkor a Fidesz miről beszél? Nem tudom.
„Ezek után el sem tudom képzelni, mit kapunk majd „Egyéni nyugdíjszámla” címen.”
A) Semmit. Pont, mint eddig.
B) Egy kockás lapot, rajta egy Selmeczi Gabriella által írt számmal.
Az index.hu cikkei között is egyre több a hurrá-optimista.
Ideológiailag képzett munkatársakat, szerkesztőket vettek fel?
a magyar közigazgatási informatikai rendszereket ismerve kizárt, hogy ezt a kimutatást tömegesen elő tudnák állítani az illetékes szervek…
@dr. pretender: Nagyon píszí megfogalmazás. Orbánnak minden kakálása során támad egy olyan ötlete, amitől hegyek és struktúrák mozognának, ha tudnák hogy hova, és oda miért. Mostanra meg hasmenése van. Informatikailag ezt az szabályozási dodzsemet nemigen lehet követni. Föl fogják találni a K-vonalat, az legalább a parancsláncra jó.
—
Miközben a kormány zökkenőmentes átállásról beszél, több hivatali vezető arról tájékoztatta a Napi Gazdaságot, hogy a budapesti kerületeknél és a „hozzájuk rendelt” 23 járási hivatalnál teljes a káosz, több helyen még az informatikai rendszer sem állt fel.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/tobb_jarasban_is_kaoszt_hozott_az_indulas.541264.html
@incze: „23 járási hivatalnál teljes a káosz, több helyen még az informatikai rendszer sem állt fel.”
Majd O. ra fog jonni, hogy szabotazs folyik es kemeny kezzel rendet kell tenni.
@dvhr: Hát én még emlékszem kormányváltáskor az új informatikai-szervező stáb mellányméretére (OMG). Hát eddig amihez nyúltak, abban sok köszönet nem volt. Hogy a kórházi lovakat össze akarták írni, az csak vicces volt, nekem abban a tréfasorozatban a nyomasztóbb elem az volt, hogy a lábtörlőket is. Népszámlálás feldolgozásban is sikerült a kézihajtányos időket alulmúlni. Szegény rokkantakkal is végigjátszattak egy heródesi borzalmú fölülvizsgálatöt. Valahogy az az ember benyomása, hogy aki a nagytömegű adatfeldolgozás éceszgébere, az ebben a műfajban egyedöl a ruhásszekrényben végrehajtott gatyaszámlálást ismeri.
Az iskola el-Kúnó központ adatszolgáltatása is is érdekes (mind küllemben, mind tartalomban). Persze még zsibonganak a megkönnybbüléstől, hogy nincsen baj. Naná, hogy nincs. Mindenki bement tanulni, dolgozni oda, ahová eddig is, elővette az év végén letett krétát, és ír a táblára.
Az esedékes bukfencek közül először fájni valószínűleg a pénztárgép akció fog, erre a bevételi sorra szép nagy számokat „tervezett” (if you see what I mean) a pöttyös fenekű.