Közgép infografika
Eredeti szerző: Kettes
(Kattintásra nagyobb)
A teljes lista a Magyar Narancs nyomán.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521149-6ae4861f47b54' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521149&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521149-6ae4861f47b54&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521149-6ae4861f47b54' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Putyilov gyári melós: nem értelek, mit gondolok komolyan?
Kína maholnap a világ vezető hatalma lesz, erősödő alsó-, közép- és felső-osztályokkal.
@Dr. Furia: A nyílvános és titkos közbeszerzési pályázatoknál a bontásnál derül ki az ajánlatadó cég neve.
Onnan kezdve azután minden a bírálókon múlik.
Előre azért nem lehet minden levajazva. Persze lehet előre súgni, pl. ha ismerjük a kiíró beruházóit meg lehet környékezni őket, hogy mégis mekkora ráfordítható összegetek van rá: súgjatok már egy kicsit.
De ha önkormányzati a dolog ott már érvényesülhet a demokratikus ellenőrzés.
A nem meghívásos nyilvános és titkos építészeti tervpályázatoknál egy fokkal jobb a helyzet:
ott ugyanis csak az eredményhírdetéskor derül ki a nyertes, amikor közjegyző jelenlétében felbontják a névtelen pályázathoz csatolt zárt borítékot, amelyekben a pályázók adatai vannak.
Persze egy építészterv stílusjegyeiből bőven ki lehet előre is olvasni, hogy ki is az a névtelen,
akinek a neve ott lapul a borítékban.
Nem létezik hibátlan rendszer.
A kivitelezős cégben a főnököm azt tartotta, hogy a közbeszerzési pályázatok lebonyolítási rendszerében az lenne a legjobb, ha az azon indulók közül – már akik beadott pályázatuk alapján megfelelnek a kiírási követelményeknek – közjegyző jelenlétében megtartott sorsolás alapján hirdetnék ki a győztest.
@dolgozni kék:
Erősödő alsó és középosztályok, akiket adminisztratív-törvényi úton, katonai-rendészeti erővel ad el rabszolgának az állam és az állam vezetői?
Ugyan mit erősödnek ezek a fásult, kiégett fiatalok a rabszolgalétben?
kep.index.hu/1/0/282/2820/28208/2820804_99936bda4474c52d49bd0b191c0d5c55_wm.jpg
Használja őket az állam, az elit, aztán eldobja őket.
@Putyilov gyári melós:
jó, de még mindig nem értem, hogy mire kérdeztél rá, hogy komolyan gondolom-e?
nézz körül idehaza.. ugyanilyen fiatalokat látsz, mint amilyenek a linkelt képen láthatóak.
továbbá, mi az hogy eladja rabszolgának? nem kapnak bért munkájuk után? nem szavazhatnak? vagy gospelt énekelnek?
szerintem keress olyan képet is Kínából, hogy hogyan nézett ki 60-80 évvel ezelőtt, és mennyit fejlődött ezen időszak alatt..
@ATCG:
melyikre gondolsz? a debreceni stadion vagy a Népstadion titkos tervpályázatára?
az olyan titkos volt, hogy senki nem tudta, hogy kiírták.. 🙂 egyszer csak kész lett a terv a semmiből.
@dolgozni kék:
És mi fejlődés?
15 órás lelketlen robot egy gyárban?
Talán próbáld ki!
„nézz körül idehaza.. ugyanilyen fiatalokat látsz, mint amilyenek a linkelt képen láthatóak.”
Ebben igazad van, nálunk is csak rabszolgának kellünk az elitnek.
Ja, ők is kurvára szeretnek pofázni a munkáról, csak dolgozniuk ne kelljen.
” nem kapnak bért munkájuk után?”
Az éhbért nem a munka után adják, hanem csak azért, hogy ne pusztuljon el azonnal a rabszolga.
A nácik is relatíve jobb ellátást adtak azoknak, akiket dolgoztattak.
„Erősödő alsó és középosztályok, akiket adminisztratív-törvényi úton, katonai-rendészeti erővel ad el rabszolgának az állam és az állam vezetői?”
pár kép Kínából (1900-1940), hogy legyen viszonyítási alapunk, honnan indult Kína.
http://www.chinesephotography.org/?p=1888
te mit olvasol ki ezekből a képekből? és mondd, jártál mostanában Kínában?
@dolgozni kék: Az országos nyílt, titkos tervpályázatokra gondolok, de mint utaltam rá a stílusjegyek alapján tulajdonképpen felfedhető a névtelenség.
De kesergünk itt a „Magyar Ugaron”. Hallottatok az üvegbetonról biztosan. Egy magyar építészdiák találmánya (a BME építőanyagok tanszéke bábáskodása mellett), amely végül svéd tőkével érett gyártmánnyá, sajnos azonban csak aranyáron gyártható, ennélfogva a vékonyra vágott márvány olcsóbb nála, a fény viszont ugyanúgy átszüremlik rajta.
Mondok egyet álljunk össze köznépek, hozzunk létre egy versenyképes terméket, olyat, amit csak mi tudunk és a KÖZGÉP is kénytelen lesz tőlünk megvenni.
Most csak kicsit hülyéskedek.
A konkrétum: egyre komolyabb igény a fenntartható jövő, az ökológiai egyensúly megőrzése, az ökoépítészet igénye, hogy olyan építőanyagokkal építkezzünk, amelynek a lehető legkisebb a gyártási energiatartalma.
Az egyik ilyen ötletem az olyan – minősített – receptbeton, amelyben
az adalékanyagon (homok, kavics) kívűl csak nanoszálasított Sio2 (ez kvarc, kvarchomok) van és a kötőanyag a DNS spirál információt átadó négy szerves kötőmolekulája (a nick nevem négy betűje ezt a négy molekulát takarja.
A másik, hogy a vasbetonból a vasat is kiválthassuk az acélhajbeton helyett csináljunk bambuszhajbetont.
A bambusz húzószilárdsága az acéléval vetekszik.
Na összeállunk egy innovativ kis- vagy nagymagyar pártfüggetlen világverő Rt.-vé?
Csak tőke kéne hozzá, semmi más. És sok évi munka.
Megyek Anyák napozni.
@dolgozni kék:
Szerintem te csak a csillogó kirakatvárosokat látod és a propagandisztikus dicshimnuszokat hallod.
Tudod, hogy Kínában az számít szegénynek, aki NAPI 1 DOLLÁR ALATT KERES?
800 millió kínainak nincs társadalombiztosítása.
Nincs általános orvosi ellátás, az öregek 2/3a nem kap nyugdíjat, szociális ellátórendszer pedig egyáltalán nem létezik. A lány újszülötteket százezrével gyilkolják le.
Üsd be a Gugliba, hogy Kína + powerty
http://www.google.hu/search?q=china+powerty&um=1&ie=UTF-8&hl=hu&tbm=isch&source=og&sa=N&tab=wi&ei=aE6mT578Bs-cOqbu8K8D&biw=1280&bih=652&sei=bE6mT6b5HIrtsgauiMDeBA
De mondok neked jobbat, Észak Koreáról is találsz fantasztikus, propagandisztikus fotókat, filmeket.
Bevásárlóközpont és McDonalds is van, gigantomán stadionok, épületek, Potemkin városrészek.
Ja, és Magyarországról is találsz épp elég szegénységről szóló irodalmat, a húszas-harmincas évek népi írói mind erről írtak.
És ha lemész vidékre, vagy egy külsőbb budapesti kerületbe akkor most is látni ÉS EGYRE JOBBAN!
Eközben harsog a nem vagyunk gyarmat…
Dehogynem, az elit gyarmatosít bennünket.
@ATCG:
már alapvetően az a baj, hogy nincsenek közös társadalmi célok. mit szeretnénk, milyen legyen Mo. 5-10-20-50-100 év múlva? Mi a jövő útja? Mit szeretnének az emberek? Tudja valaki?
De érdekes témákat feszegetsz, engem is foglalkoztat pár éve a fenntartható jövő. és ezzel nagyon egyetértek: „A konkrétum: egyre komolyabb igény a fenntartható jövő, az ökológiai egyensúly megőrzése, az ökoépítészet igénye, hogy olyan építőanyagokkal építkezzünk, amelynek a lehető legkisebb a gyártási energiatartalma.” Bár én nem a gyártási energiatartalmat nézném, hanem a gyártási+karbantartási+hulladék feldolgozás energiaminimumát keresném. 😉
Boldog Anyák napját!
@Putyilov gyári melós:
engem biztos nem hallottál azt hőzöngeni, hogy nem vagyunk gyarmat.
szerintem a magyar történelem 1100 évének összesen nem volt 100 éve, amikor nem voltunk gyarmat.
Kínában az átlag melós 1usd-t keres óránként. (ehhez képest a napi 1 usd tényleg szegény lehet..) heti 50-60 órával havi 200-250 dollár (van olyan gyár, ahol sztrájkoltak, és már 300 usd). 50.000Ft.. összemérhető a magyar bérekkel, egy nagyságrend. És mekkora ott a vásárlóerő?
egészségügy: en.wikipedia.org/wiki/Public_health-care_in_China
itt azt írják, hogy 2007ben az emberek 80% (685 millió fő) rendelkezett eg. biztosítással.
szerintem kutakodj Kínáról, mert a szociális ellátórendszer létezik és fejlődik.
na, mind1. Kína végtelen. az én időm is, és a jó idő is véges. béke.
@dolgozni kék: Az IGO (Nav N Go) most éppen bajban van, ha olvasol híreket …
@dolgozni kék:
„heti 50-60 órával”
Robert Owen gyártulajdonos 1817-ben így foglalta össze munkásai követeléseit: 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás.
” Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest”
en.wikipedia.org/wiki/Eight-hour_day
Az általam belinkelt cikkben 15 órás munkanapról van szó és hétnapos munkahétről, tömeges öngyilkosságokról.
Milyen fejlődésről beszélsz ezek után?
Szerintem ez visszafejlődés!
@dolgozni kék: Köszönöm szépen
Hankiss Elemér megpróbált egy mozgalmat elindítani:
Találjuk ki Magyarországot (a modern Magyarországot) 1996-2000 táján úgy emlékszem.
Nem lett nagy foganatja.
Igazad van: a teljes életciklust kell figyelembe venni.
@Zebrateve: „A 1,5-szeres ár is elég figyelemfelkeltő, még akkor is, ha tudjuk, hogy rövid szakaszra sok csomópont esik.”
Meg közműkiváltás. Hát így már erősen alma-körte.
@közösperonos átszállás: Persze, meg az altalaj, meg a zajvédő fal, meg a stb. Ilyen erővel akár anyósomnak is magyarázhatnám, ha valaki nem akarja látni, nem látja. Azért megpróbáltam.
@Putyilov gyári melós: Akkor pontosan mi is volt 40 milliárd? A kármentesítés és útépítés együtt? Honnan szedted az adatokat? Tényleg kíváncsi vagyok.
@Zebrateve: a közműkiváltás kurva drága. Sőt.
Itt van pár dolog a Közgépről és egy vasútfelújítás pontos árát is sikerült beletenni…
vastagbor.blog.hu/2011/05/23/autopalyaepites_helyett_vasutfelujitas_a_tuti_biznisz
@komplikato: igen, egy hete átfutottam egy hírt, hogy perben állnak egy izraeli befektető csoporttal.. de ha jól emlékszem, azt írták, hogy a per az igo számára kedvezően alakul.
@közösperonos átszállás: Igen, az, én tudom. Azt hiszem, szimplán elbeszéltünk egymás mellett, de ugyanazt mondjuk.
@Zebrateve: Jó, hát én azt mondtam, hogy az M6 bevezetőjének költségét semmi értelme átszámítani Ft/km-re, aztán ezt hasonlítani az M3-as gödöllői szakaszához. Semmi, de semmi. Épült akkoriban pont elég külterületi pályaszakasz, tessék azt nézni (aki itt meg a völgyhidat célozza meg, hogy lámlám, tolvajGyurcsány, az valószínűleg menthetetlen), amit abból nem sikerül kihámozni, azt bölcsebb is hagyni.