Hadiállapot
Eredeti szerző: Pásztörperc
Április 23-a óta hadiállapotban állónak tekintem magam Miskolc városával. Ezt a tájékoztatót azért írom, hogy ezt ők is tudhassák.
Apait-anyait bevetve meg kívánom akadályozni, hogy Magyarországról ők vehessenek részt az európai iparvárosok talajszennyezettségét fölmérő és összehasonlító programban — épp úgy, mint ahogy kibuliztam, hogy Magyarországról ők kapják meg ezt a lehetőséget. Nem megyek többet előadni az egyetemükre, csak ha szállítanak és megfizetnek. Virágokat akarok lopni a parkjaikból és vasgömböket a herélőikről.
Az első meglepetés az volt, amikor a pályaudvaron kiderült, hogy az egyetemre menő közvetlen járatot mexüntették. Amint ezt később megtudtam, februárban a város új, fideszes vezetése „racionalizálta” a tömegközlekedést. El kell ismerjem, a város szempontjából valóban az a racionális, ha a pályaudvarra érkezők (akik közt nyilvánvalóan ott lesz a bérlettelenek jelentős hányada) nem egy, hanem két jegyet használnak el az egyetemig, és másik kettőt vissza. Így volt ez az előző jobbos vezetés idején is, a közvetlen járat Káli Sándor polgármesterkedésének terméke. Most újra jobbosok vannak, most racionalizálunk. Anyátok.
Mivel — nem túl gyakran, de rendszeresen — előfordul, hogy vonattal megyek Miskolcra (ilyenkor általában az egyetemen van dolgom), tömbjeggyel utazom, mert az olcsóbb. A „helyi közlekedést” ugyanis nem számolja el nekem senki. A vonatjegyet is csak akkor, ha még számlát is mellékelek hozzá. A meglepetés a visszaúton ért — ha ezt odafelé csinálják, a diákok aznap előadó nélkül maradtak volna. Készségesen felmutattam szabályosan kezelt jegyemet az ellenőrnek, aki a felismerés boldog mosolyával közölte velem, hogy az lejárt. Megmutatta, és valóban ott állt a sötétkék mezőben vékony fehér betűkkel, hogy „ÉRVÉNYES 2012. FEBRUÁR 22-IG” (legalábbis ezt mondta ő, mert hajlott korom okán én továbbra sem tudtam kiolvasni). Most komolyan: van köztetek vki, aki vha megnézte már, hogy meddig érvényes a jegye? Aki akár csak gyanakodott arra, hogy egy jegy (érvényessége) lejárhat?
Mondtam, O.K., zárjon ki az utazásból, majd elmegyek a pályaudvarra gyalog, és a köv. megállóban leszálltam. De ő jött, és közölte, hogy ez tőlem 6000 Ft (ha rögtön, neki kifizetem, csak 3300) és azonnal adjam oda a személyimet. Közalkalmazott vagyok, nekem az sok pénz. Úgyhogy mondtam, hogy hát azt már nem. Ő járőrt hívott, és vártunk vagy húsz percet, mire az kegyeskedett hozzánk kifáradni.
Begyűjtötte a személyimet, és megkérdezte, hogy végül is mit akarok én tőle. Mondtam, hogy méltányos bánásmódot. Tájékoztatott, hogy az a méltányos, hogy ha betartom az utazás feltételeit. Ezeket kifüggesztették minden közlekedési eszközre, és azzal, hogy én felszállok egy ilyen eszközre, elfogadom a kihirdetett feltételeket. Most pedig vagy elfogadom az ellenőr ajánlatát, vagy tizenkétezer lesz, mert hatezer pusztán az, hogy a vállalat kikéri a rendőrségtől az adataimat. Mondtam, hogy szerződés ám az adásvétel is, és amikor megveszem a jegyet, azt a jogot veszem… idáig jutottam, amikor beleüvöltött (-ordított, nem kívánt törlendő):
— Az adásvétel az nem szerződés!!!
A-ha. Szolgálunk és védünk, mi?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521147-69129efbd657b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521147&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521147-69129efbd657b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521147-69129efbd657b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Pásztörperc:
1. OK
2. Mondjuk nem tartottad be a szerződésedet az MVK-val? Még akkor sem, ha a szerződés egyébként jogszerűtlen, és akkor sem, ha ezt jóhiszeműen tetted. A be nem tartást te is elismerted, amikor azt mondtad, OK, zárjon ki az utazásból. Egyszer már jeleztem, hogy ténykérdéseken nem kellene vitatkozni, mert nem látom értelmét.
3. Miért kell polgári engedetlenséghez folyamodnod? Megpróbáltad a jogi utat? Én annyit tudok a polgári engedetlenségről, amennyi a Wikpédiában van (hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1ri_engedetlens%C3%A9g), és azzal értek egyet, hogy csak akkor válasszuk tiltakozási formaként, ha nincs más út a probléma rendezésére. Megpróbáltál egyéb utat? Ha nem, akkor szerintem ez benne a kifogásolható.
@tollaszerge: A szerintem tárgyidegen jajongástól eltekintve ez pontos kérdés, a választ az eddigiek figyelembe vételével igyekszem majd kikezdhetetlenül pontosan megfogalmazni egy későbbi kommentben.
Az üzletszabályzatban foglalt feltételeknek nyilván vannak korlátai, ezek nem lehetnek teljesen önkényesek,márcsak a kvázimonopólium és az erőfölény miatt sem (lásd a nyilván csak részben ideillő példát a banki szerződési feltételek nem korlátlan kiköthetőségéről, szóval az nem úgy van, hogy „ez van az üzletszabályzatban, te meg elfogadtad, és kész”, még ha közjegyző előtt, írásban, akkor sem, hát még ráutaló magatartással) hanem a teljesítéssel valamilyen értelemben arányosaknak kell lenniük, a „pótdíjnak” pedig a tényleges kárt kell nagy vonalakban tükrözniük és nem lehet büntető elemük. Az értelmezésemben a közlekedési vállalatot a jegy nélküli utazás minden egyes konkrét megvalósulása során kár éri, és ezt a kárt, ennek törvényes kamatait illetve követelésének behajtására fordítandó arányos összeget van joga követelnie, mert káron haszon nem szerezhető.
De akkor majd pontosabban.
@dr. Rozek sk.: Egyébként ha valaki nem fizeti meg a pótdíjat akkor rendes szabálysértési eljárás – annak minden jogorvoslati lehetőségével – indul.
Milyen szabálysértési eljárás? Ez egy polgári jogi jogviszony. Vagy mégsem?
Kibújik a szög?
Látom, hogy megadtad a linket, csak most nincs időm megkeresni benne ezt a pontot – már ha benne van. De ha nincs neked sem időd kikeresni és ideírni, akkor majd később megteszem.
@Zebrateve: Az ember, ha teheti, akkor nem megy perre, más eljárásra, pláne kis érték esetén, elvek védelmében. Ezt én is problémának tartom, mert ebből nem következik egészséges polgári mentalitás. De társadalmunk elvesztette a bürokrácia elleni harcot. Én is inkább fizetek, csak, hogy időt és idegeskedést takarítsak meg, mert lehet, hogy 3 év alatt bebizonyítom az igazam, de közben 6 évet öregszem. Pedig, ha a rendőrünket minden egyes ordibálásért felnyomták volna a parancsnokánál, akkor mostanra nyilván ez hatott volna rá. Miként a közlekedési cégre is, ha állandó jelleggel szembe kellene néznie a végigvitt és publicitást kapó eljárásokkal. Ilyen értelemben igazad van, helyesebb lenne mindenkinek így eljárni.
@Állományjavító: Te minősítgetsz, én jajongok, mindenkinek megvan a maga szórakozása.
A fenti elképzeléseid érdekesek, de exponálásukra nem igazán ez a blog alkalmas; egy bíró hivatott róluk dönteni, amennyiben megtámadod az üzletszabályzatot vagy perre viszel egy pótdíjfizetést. Sok szerencsét hozzá – szerintem a jelenlegi magyar jogrendszerben sok esélyed nincs, de simán tévedhetek, lehet hogy igazad van. De amíg valaki sikeresen perre nem viszi a dolgot, addig továbbra is kénytelen leszek azt gondolni hogy a pótdíj jogszerű, érvényesíthető, stb.
@csaba76: Éppen ezért próbáltam helyenként árnyaltabban fogalmazni. A NAV-val, önkormányzattal, üzletekkel való vitáim során sosem jutottam el perig, a levelezés/megbeszélés mindig hatott.
@tollaszerge: Demokráciában nem erre a célra (is) lehetne használni az alkotmánybíróság-ombucman kombót?
@Zebrateve: Ha céget képviselsz, akkor elképzelhető, magánemberként más a tapasztalatom. (Ott túlsúlyozottan a hivatalos bürokrácia nyer, de volt rá esetem, hogy nem volt végrehajtás. Lobogtatták a bírói döntést, de nem erőltették, hagyták elfelejtődni.)
@acs63: Minek? A pótdíj egy teljesen logikus és hasznos intézmény, számos országban van, mi a túrótól lenne alkotmányellenes?
Ombudsman a konkrét implementációt vizsgálta már, számos releváns megállapítást tett, AJB 94/2010 alatt megtalálod.
@tollaszerge: Állományjavítónak!
Te mondtad – amúgy igazad van ebben -, hogy a blog nem alkalmas a vita eldöntésére. Állományjavító kérdései a díj és a végrehajtás kapcsolatát feszegetik.
„AJB 94/2010”, Nem emlékszem, hogy mi változott azóta. (Az Alaptörvényen és az AB hatáskör-nyírbáláson kívül.)
@Pásztörperc:
érvénytelen jeggyel utaztál és nem akartad kifizetni a büntetést.
azon lehet vitatkozni, hogy a jegy korlátozott érvényességi ideje jogos-e
azon is, hogy mennyire voltak intelligensek és méltányosak az intézkedő személyek.
de a büntetés megfizetésének kötelezettsége ott van, vannak emberek akik ilyen esetben elismerik figyelmetlenségüket, bosszankodnak a lehet hogy tényleg hülye szabályon, és fizetnek, helyszínen vagy kapnak csekket.
mások nem ezt teszik.
elgondolkodtató, hogy miért is van ez így.
http://www.mvkzrt.hu/docs/45_2008-onk-rendelet.pdf
A rendelet 11. paragrafus 9. pontja, illetve a
http://www.mvkzrt.hu/docs/utazasi_feltetelek_2011_aprilis_1-tol.pdf
itt a „Pótdíjfizetési kötelezettség” című fejezet a 22. oldalon.
Bár az egész eléggé zavaros és hülyén megfogalmazott a dolog.
@dr. Rozek sk.: Ehh – ez Állományjavítónak ment 😛
Egyébként az egész egy három oldalú szerződés:
1. – a közösségi közlekedés ellátásáért felelős önkormányzat (itt ugye a miskolci)>
2. – a szolgáltatást ellátó gazdasági társaság (itt az MVK Zrt.)
közöttük írásban megkötött Közszolgáltatási szerződés;
3. – az utas (itt P/c) között – vele a ráutaló magatartás.
Ahol nem kicsit keveredik a hatósági-, rendelet alkotási-, közfeladat ellátási, polgári jog.
@tollaszerge: Teljesen megértem P/c idegességét, azonban azt marhaságnak tartom, hogy haragja Miskolcra irányul. Ha pl. Debrecenbe ment volna, könnyen megtörténhetett volna ugyanez, de akkor a Hadiállapot nem jöhetett volna létre, hiszen képletesen szólva P/c a miskolci kertekbe ültette a virágot, és a debreceniekből kellene vagy minimum lehetne ellopnia. Miskolc csak azért játszott az ügyben, mert P/c-nek épp oda kellett utaznia virágültetésből kifolyólag. Ráadásul nem is a főkertész büntette meg, hanem egy arra sétáló parkolóőr.
Mindegy, azt szívesen belátom, hogy nekem sincs igazam. Ahogy elnézem, ebben a kérdésben senkinek sincs igaza.
@dr. Rozek sk.: „1. – a közösségi közlekedés ellátásáért felelős önkormányzat (itt ugye a miskolci)>
2. – a szolgáltatást ellátó gazdasági társaság (itt az MVK Zrt.)
közöttük írásban megkötött Közszolgáltatási szerződés;
3. – az utas (itt P/c) között – vele a ráutaló magatartás.
Ahol nem kicsit keveredik a hatósági-, rendelet alkotási-, közfeladat ellátási, polgári jog.”
Én is így látom, és azt gondolom, hogy egy alapos és tisztességes alkotmányossági vizsgálat nyomán át kellene alakítani az eljárások rendjét, élesen elkülönítve egymástól a polgári jogi jogviszonyt a hatóságitól, mivel polgári jogi jogviszonyban és ilyen követelések kapcsán hatósági jogkörök érvényesítése alkotmányellenes és hátrányos az állampolgárra nézve . Ez volt a részletesen leírt álláspont lényege. Ugyanez vonatkozik természetesen, csak még nyilvánvalóbban a parkolás kapcsán kiszabott „büntetésekre”.
@tollaszerge: „A fenti elképzeléseid érdekesek, de exponálásukra nem igazán ez a blog alkalmas; egy bíró hivatott róluk dönteni, amennyiben megtámadod az üzletszabályzatot vagy perre viszel egy pótdíjfizetést.”
Ez így rendben is van. Én is így látom, hogy a felvetés érdekes, de nyilván komoly jogi munkával kell alátámasztani. Természetesen nem gondoltam ebben a blogban döntésre vinni a dolgot. Sajnálom, hogy a szerződés létrejöttével kapcsolatban pontatlan, hamis állítást fogalmaztam meg, de így legalább az is kijött, (ha jól látom) hogy ráutaló magatartással nem lehet olyan szerződéses viszonyokat létrehozni, amelyeket amúgy csak írásban lehetne (kötbér stb.), éppen azért, mert ezek a kártérítésen túlmenően lehetnek szankció-jellegűek, és így kifejezetten írásban nyilatkozni kell azok elfogadásáról – hisz a jogviszony egyenlő felek között jön létre, így nem lehet egyoldalú büntetési eleme.
Amint azt írtam, az én esetemben, egy parkolási bírság kapcsán kifejezetten első és másodfokon a bíróság elfogadta az itt leírt lényegű érvelést, nem ítélte meg a parkolási társaságnak a bírságot, hanem továbbította a beadványomat az Alkotmánybíróságnak. Tehát egy fél bírói döntés már van…
Többen írtátok, hogy miért nem kért az ellenőr / kalauz valami „kezelési költséget”. De hát pont ezt tette lévén a pótdíj, igaz nem kezelési hanem külön eljárási díj. Meg még bevonta az érvénytelen jegyet és kizárta az utazásból P/c-t – ez utóbbit el lehet kerülni, ha az ember vesz- és érvényesít egy vonaljegyet, igaz ez már nem kedvezményes mint a tömbjegy.
Innentől szvsz. már csak a 6 000 Ft mértéke és hogy mit is fedez (kár, elmaradt haszon, stb.) a kérdés – a két hatósági közeg bunkóságán kívül, de ez meg sajnos nem kérdés :P.
Azt azonban jó tudni, hogy az utas által fizetett vonaljegy nem fedezi a helyi közösségi személyszállítás elismert költségeit, – nem csak itt Miskolcon, hanem gyakorlatilag a világon sehol sem – az általam linkelt rendeletben benne is van, hogy a jegybevételt az önkormányzat kiegészíti, pénzügyi kompenzációt nyújt.
Tehát nem igen lehet a jegyárból – illetve magából a pótdíjból összegéből – a nyereségre következtetni, emiatt szerintem itt mi nem fogjuk tudni megállapítani, jogos, vagy jogtalan az összeg.
Magam részéről egyébként túlzóan magasnak tartom.
Egyrészt mert egy ilyen szituban ami P/c-vel történt még jobban felnyomja az ember agyvizét.
Másrészt meg aki „életvitel szerűen” bliccel az semmiképen nem fogja ezt az összeget kifizetni.
Véleményem szerint emiatt a pótdíjazás ezen módja duplán nem éri el a célját. A tisztességes, de tévedő emberből sok esetben dacot és haragot vált ki, a nem annyira tisztességed és nem annyira tévedő meg nagy ívben tesz rá – esetleg ellenőrt ver, vagy meghal.
@dr. Rozek sk.: „”életvitel szerűen” bliccel az semmiképen nem fogja ezt az összeget kifizetni”
És ezt hogy fogja csinálni? Simán végrehajtják, csak úgy sokkal tovább tart és jóval drágább. Max az van „biztonságban”, akinek nincs végrehajtható vagyona (pl hajléktalan).
„Magam részéről egyébként túlzóan magasnak tartom.”
Londonban £80 (fele, ha 21 napon belül befizeted), Bécsben azt hiszem €70 körül van. Jegyárhoz hasonlítsd, nem kiemelkedően drága a helyszíni 3300 Ft (sőt).
@Állományjavító: „Én is így látom, és azt gondolom, hogy egy alapos és tisztességes alkotmányossági vizsgálat nyomán át kellene alakítani az eljárások rendjét, élesen elkülönítve egymástól a polgári jogi jogviszonyt a hatóságitól…”
Perfekt – még annyi hozzá, hogy ezt nem csak az utas szolgáltató viszonyban, hanem a szolgáltatói, tulajdonosi és a hatósági jogosultságok területén is meg kéne tenni.
Szvsz „összeférhetetlen” hogy önkormányzati rendelet tartalmaz kimondottan:
– tulajdonosi jogosítványokat (beruházási döntések pénzügyi fedezetének biztosítása);
– hatósági jogkört (pl. maximált hatósági áras díjmegállapítás);
– megrendelői elvárásokat és kötelezettségeket (pénzügyi kompenzáció).
Bár ez már messze túlmutat az eredeti poszt keretein.
@Vortumnus: „én meg azzal, hogy mivel vannak helyek, ahol nem korlátlan ideig voltak érvényesek (pl. szeged) „
Én egyedül annyit kifogásoltam, hogy Zebrateve ezt jelen időben állította, miközben múlt időben kellett volna állítania (ahogy azt most te is teszed). Örülök, hogy végül egyetértünk. 🙂
@Zebrateve: „A „mindenhol”-t én úgy értettem, hogy a felsorolt 4 városban. Amiket azért néztem meg, mert hirtelen ez jutott eszembe – ennyi az indok.”
Ez egyértelmű, a „tényleg mindenhol” onnan jött, hogy a „van lejárat”-ra utólag azt a definíciót mondtad, hogy ha öt éve járt le utoljára jegy, akkor is van lejárat, most. Én még emlékszem rá, mikor a 18 Ft-os BKV-jegy nem volt már érvényes, a pénztárnál fizetni kellett 1 Ft-ot és kicserélték 19 Ft-osra. 🙂 Így aztán akkor Pesten is lejárnak a jegyek (most nem tudok utazni a 18 Ft-os jeggyel, hiába őrizgettem kb. 20 évig), meg az országban mindenhol.
Nu, éshát ha így gondolod, akkor nyilván nem rántod elő a Guglit, hogy keress négy példát, ahol „van lejárat”, mikor nyilvánvalóan mindenhol „van lejárat” (ezen definíció szerint). Ergo akkor nem így gondoltad.
Mindegy, fátylat az egészre.
@dr. Rozek sk.: „Egyébként minden évben a decemberi közgyűlés tárgyalja a következő évi viteldíjakat és ha változás van bennük az január 1-től érvényes, ehhez képest van még plusz két hónap türelmi idő a február utolsó napján való lejárattal.”
Csakhát ez a két hónap türelmi idő nem nagyvonalúság, hanem épphogy kisstílűség. Jogilag ez nyilván semmit nem számít, de erkölcsileg a dolog elég egyértelmű.
@közösperonos átszállás: Nem, még ne dobjunk rá fátylat. Mivel nem voltam benne biztos, hogy máshol is van-e példa a lejáratra, megnéztem 4 találomra kiválasztott várost. Mind a 4-ben volt rá példa, hogy egy valamikor vett jegy egy bizonyos idő után lejárt. Az most másodlagos fontosságú kérdés, hogy ilyen lejáratos jegyet most is lehet-e venni vagy nem.
És számomra nem volt nyilvánvaló, hogy mindenhol van vagy volt lejárat. Éppen te írtad, hogy Szegeden most nincsen lejárat. Így most éppen olyan jegyet lehet venni, amelynek – jelen pillanatban – nincsen lejárata. Ez persze még megváltozhat, sőt valószínűleg meg is fog, de ezt nem tudhatjuk biztosan.
És még abban sem vagyok teljesen biztos, hogy minden közlekedési vállalat életében volt már lejárat.
Azt hiszem a fenti kiegészítésekkel érthető, mit akartam mondani.
@közösperonos átszállás: „Én még emlékszem rá, mikor a 18 Ft-os BKV-jegy nem volt már érvényes, a pénztárnál fizetni kellett 1 Ft-ot és kicserélték 19 Ft-osra. 🙂 Így aztán akkor Pesten is lejárnak a jegyek (most nem tudok utazni a 18 Ft-os jeggyel, hiába őrizgettem kb. 20 évig), meg az országban mindenhol.”
Meg kell nézni, hogy hogyan definiálják a menetjegyet, szeerintem sehogy, ha mégis, akkor az a „viteldíj” megfizetésének igazolására szolgáló irat vagy efféle – na most ha ez így van, akkor lejárhat ugyan, de vissza kell fizetniük az árát, legalább öt évig, mert akkor jár le a követelés behajthatósága, de amúgy a követelés sohasem évül el, azaz valójában korlátozás nélkül visszajár az ára. Akármit irkálnak az „üzletszabályzatukba”, mert az én üzletszabályzatomba meg az van írva, hogy a Ptk előírásai az irányadóak, amennyiben kifejezetten és írásban nem rögzítünk olyan kötelmeket, amelyeket a Ptk szerint írásban kell rögzíteni illetve a Ptk által biztosított jogaimról való lemondást tartalmaznak.
Ahhoz, hogy visszafizetés nélkül lejárhasson, valami opciófélének kellene definiálniuk, ahogy fent írtam, de nem hiszem, hogy idáig végiggondolták volna a dolgot – hiszen hatóságnak képzelik magukat, és éppen ez az, amin mielőbb változtatni kellene, hiszen egyenrangú szerződő felek vagyunk velük.
@Zebrateve: „És számomra nem volt nyilvánvaló, hogy mindenhol van vagy volt lejárat.”
Sőt később sem írtad, most visszanéztem, én emlékeztem rosszul.
A kulcsmondat amúgy talán ez:
„Az, hogy Szegeden a jelenleg árúsított jegyre nincs ráírva lejárat, nem érvényteleníti az állításomat, hogy vannak városok, ahol van lejárat, maximum Szegedet kivehetjük a példákból.”
Igen, pontosan annyit mondtam eredetileg, hogy Szegeden, most, ez így nem történhetne meg. (A kábé egy éve vett tízesjegy, meg a hat éve vett tízesjegy, az nagyon nem ugyanaz.) Sok helyen igen, ideológiai szórás sincs (ld. Fidesz-Jobbik együttműködés Szegeden), meg Szegeden is volt ilyen, csak _Szegeden_, _most_ nincs.
egy kommentből idézek szegeddel kapcsolatban:
„Valaha réges-rég a vonaljegyek a megváltást követő év jan. 31-ig voltak érvényesek, ami annak rendje és módja szerint jó apró betűkkel rá is volt írva a hátoldalukra. 2005-re azonban megérett a helyzet arra, hogy ha már egyszer az utas megvette elővételben a jegyét, azt fel is használhassa később bármikor. Ez év végén a Rendelet szokásos évi módosító javaslatába (http://www.szegedvaros.hu/?option=com_presentation&task=show&cid=271&id=1120) bekerült a következő gondolat:
„Az SZKT javaslata két olyan, az érvényességre vonatkozó módosítást is tartalmaz, amelyet támogatásra javasolok:
A vonaljegyekre nyomtatott, apró betűs szöveg szerint a jegyek csak a vásárlásukat követő év január 31-éig használhatók fel, ill. március 31-ig beválthatóak. Erre a korlátozásra a jelenlegi, fémszalaggal védett nyomdatechnika mellett nincs szükség. Az az utas, aki a mindenkor érvényes jegyáron utazási jogosultságot vásárolt, időkorlátozás nélkül használhassa is azt.”
A Közgyűlés meg is szavazta a módosítást, így került bele 2005. november 11. napján a Rendeletbe az alábbi mondat:
„A 2005. január 1-ét követően váltott vonaljegyek korlátlan ideig felhasználhatóak.”
Teltek-múltak az évek, az utasok vígan utazgattak előre megváltott jegyeikkel, a Közgyűlés vígan módosítgatta a Rendeletet évente kétszer(?), mígnem a 2007. év végi módosító javaslat előterjesztésében (http://www.szegedvaros.hu/eservices/letoltes.php?dokumentumID=18350) fel nem tűnt a következő két mondat:
„Az értékszelvények gyártatásáért felelős Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Közlekedésszervezési Divízió közbeszerzési eljárást folytatott le az értékszelvények legyártására. A új típusú értékszelvények fokozott biztonsági elemeket tartalmaznak és a visszaélések elkerülése érdekében a Koordinátor javasolja a hosszú évek óta használatban lévő értékszelvények felhasználási lehetőségének korlátozását és lezárását.”
És a módosítás, mellyel ennek igyekeztek eleget tenni:
„A R. 3. § (1) bekezdésének utolsó mondata az alábbiakra módosul:
A 2005. január 1. és 2007. december 31. között váltott vonaljegyek 2008. december 31. napjáig, a 2007. december 31. után vásárolt vonaljegyek korlátlan ideig használhatóak fel.”
@Állományjavító: „Ahhoz, hogy visszafizetés nélkül lejárhasson …”
Miskolcon van a érvényét veszített jegyek cseréjére lehetőség – tehát nem az van hogy ha nem használtad fel a jegyet, bérletet akkor „kidobtad a pénzed az ablakon”.
Igaz nem pénz visszaadás, hanem értékkülönbözetes csere.
„Vonaljegyek, bérletek visszaváltásának lehetőségei” – fejezet a linken.
http://www.mvkzrt.hu/jegy-es-berlet-tipusok/
Meg még valami a látszat ellenére itt sem a MVK a hatóság, hanem az önkormányzat, amely önkormányzati rendeletben ír elő a társaság számára – ezen a területen is – kötelezettségeket.
Egyébként itt jól látszik – olyan cseppben a tenger módon – az állam (a Volánok esetében) és / vagy az önkormányzat (a helyi személyszállító társaságok esetében) legalább három részre szakad skizofrén viselkedése.
Egyszerre próbál meg hatóság, tulajdonos és megrendelő lenni.
Nagyjából mintha a vasárnapi ebéd húslevesét, rántott húsát és orosz krémtortáját azonos időben, egy tányéron tennék elénk.
@dr. Rozek sk.: „Nagyjából mintha a vasárnapi ebéd húslevesét, rántott húsát és orosz krémtortáját azonos időben, egy tányéron tennék elénk. ” …egy étteremben, ahol mi fizetjük ugyan a cechet, de a helyes táplálkozásban testesülő közjóra hivatkozással a pincér hatósági jogkörben eljárva tömőfával letolná a torkunkon a készítményt, esetleges ellenszegülésünk szankcionálását pedig az étlapon feltüntetett ár ötvenszeresére rúgó eljárási díj megfizetésének polgári perbeni érvényesíthetősége mellett írná elő üzletszabályzatában.
Egy kvázi válaszcikk:
totalcar.hu/magazin/velemeny/2012/05/09/hogyan_intezkedjunk_rendorrel_szemben/