Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — LXX.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Egészen borzalmas hiányosságra kellett rádöbbennem: mostanáig nem mutattam be Nektek Dr. Bobula Ida munkásságát! A hölgy egyébként nyelvésznek tartja magát (legalább nem geokémikusnak, az azért már mégiscsak ciki lenne), és ebbéli minőségében a magyarok sumér eredetének egyixószólója, mondhatnók: a leginkább szószolója.
Na, szóval a vers:
Szumír- Hunghar- Mahgar Őshimnusz
Országok országa
Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt
A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted,
Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos,
Hogy föl sem érheted.
Mint a magas mennység,
Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere
Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők,
Hős föld büszke népe,
Ez a te végzeted
Ősi öröksége:
Erős, gazdag vár vagy,
De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt,
Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön
Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy,
Emeld fel a fejed!
Rovásírás alapján: Dr. Bobula Ida nyelvész
A sumér-magyar egymásból eredet bemutatására egyébként itt van egy jó kis írás a Konzervatóriumból:
konzervatorium.blog.hu/2009/09/12/sumerok_es_kommunistak
Itten pedig nemcsak arról győződhetünk meg, hogy az alternatív nyelvészet alternatív helyesírással is jár, hanem arról is, hogy költőnk a trikolór fogalmát csak úgy Brezsnyev elvtárs szintjén ismeri:
Bobula Ida
Három kislány
Három kislány járt nálam a minap,
Szétszedték a szekrényem. holmimat.
Sált, szallagot magukra raktak,
Babaruha rongyot akartak.
Három fényesszemű, édes gyerek,-
– Nevetek én és vélük keresek.
Egyszerre csak a szemük megakad –
Elrejtve csipkék, hímzések alatt
Az. amit most kitennünk nem szabad.
Háromszínű, széles selyemszalag.
Mindhárom szótlan lett egy percre,
Aztán hat kéz mozdult egyszerre…
Az egyik hangosan fölnevetett,
A másik szeme könnyel tele lett.
Oly rég nem látták! Már olyan régóta!
A harmadik letérdelt, megcsókolta.
Kibontották. Beszélt mind a három:
„Szép, ugy-e szép? Legszebb a világon!”
Kibontották, becézték. símogatták.
Megcsókolgatni kézről-kézre adták
És reszketett a három kis poronty –
– A trikolor volt! – Egy szál tarka rongy.
Forrómeleg szállott a szívemre:
Magyarország még nincsen elveszve!
<
p style=”text-align: center”>
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521338-6ae424e84734b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521338&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521338-6ae424e84734b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521338-6ae424e84734b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Forrómeleg.
Basszuskulcs.
Egy Petőfibe oltott sumér. Pótolhatatlan.
„Egy szál tarka rongy.”
Micsodaaaa? Minek nevezte a mi szent nemzeti zászlónkat? Ez egy nemmagyar hazátlan bitang! Nemzetietlen országrontó fenevad! Kiírta magát Magyarhonból! Ki vele az országból, nincs joga a szent magyar földet taposni tisztátalan lábával!
Bobula Ida valóban állócsillag a magyarkodó butaság egén, de nyelvész az nem volt. Mindenféle egyezéseket keresett szegény naivan magyar-sumér vonalon, lelkes laikusként a nyelvészet minden szabályát figyelmen kívül hagyva, ennek megfelelően talált is (ilyen véletlen egyezések két tetszőleges nyelv között előkaparhatók).
off
Pásztörperc szíves figyelmébe a remek sorozathoz:
veszpremiersekseg.hu/wp-content/uploads/2012/02/%C3%9Aj-mondat-a-zsarnoks%C3%A1gr%C3%B3l1.pdf
Innen:
veszpremiersekseg.hu/valaszlevel-david-baer-teologia-es-filozofiaprofesszornak/
on
@netukki: Köszönöm, mindenkinek ajánlom szeretettel.
A püspök levelében sajna, az emberi butaság oly mélységes bugyraiba pillanthattam be, amelyeket magamtól elképzelni se tudtam. Mi tagadás, társadalomképem alapjai rendültek meg: mindezidáig azt hittem, hogy a főpapok a legértelmesebb emberek közé tartoznak, és az ifj. Hegedűs-féle ficamok (tudom, az hogy másik egyház!) nem a butaság, hanem pszichés problémák termékei.
Nagyon rosszul esik belátnom, de nem így van: ez bizony rendszerszerű. Sokkal rosszabbul állunk, mint hittem.
@tollaszerge: Saját álláspontom ugyebár az, hogy „A hölgy egyébként nyelvésznek tartja magát” — SZVSZ ez így rendben is van. Értelmezésemben az, hogy „Rovásírás alapján: Dr. Bobula Ida nyelvész” a vers utolsó sora. Nem jobb, nem rosszabb, nem kevésbé igaz a többinél.
@Pásztörperc: Ha még csak mezei butaság lenne…
De visszabüfögni a kormánypropaganda legbornírtabb elemeit (pl. sok komcsi bíró van, ezért kell nyugdíjazni), a katolikus egyház képviselőjeként lepedofilozni Cohn-Benditet, és – ami a legszomorúbb – örvendezni egy keresztény felekezet kicsinálásának és annak vezetőjét hazugsággal rugdalni több mint butaság. Az már – bibliai értelemben – bűn.
A három kiscsaj gondolom nem jár boltba, mert ha járnának, észrevennék, hogy a trikolor ott figyel minden lecsókolbászon, tejfölön meg mittoménmin. Anyuka, tessék többször boltba vinni a gyereket!
@Pásztörperc:
Nem akarlak elkeseríteni, de az evangélikusok honlapján, ahol a Baer-levél eredetiben megjelent, egy bennfentes hozzászóló azon örvendezik, hogy Magyarország(!) végre felvette a kesztyűt, amikor a legképzettebb, legtudósabb püspököt küldte megvívni ezt a harcot a liberális métellyel. Nincs okom kétségbe vonni ezt az állítást, csak elképzelem a többit…
Érdemes szemezgetni a kommentekben, mert hiányzik a kurucos stílus, de az éjfekete sötétség képzett, tanult stílusban előadva még rémisztőbb valahol. Több olyan hozzászólás van, amit én egy paródiában nem mertem volna leírni, mert oda túlzásnak érezném.
Pl. a nyugat ne pofázzon, mert ne segített a tatárjárás(!!!) idején:DDD
http://www.evangelikus.hu/panorama/nyilt-level-nyugatrol-a-magyar-egyhazaknak-2013-a-vallasszabadsagot-mi-keresztenyek-nem-igy-ertelmezzuk/?searchterm=baer
de vajon mi a ******** ***** * ****** ******* ********-ból doktorált ez a… kreatúra???????
úgy tűnik, a szanatóriumokban a rács mindkét oldalán doktorok vannak.
de ez annyira fostos, hogy muszáj elemeznem. 🙂
> Országok országa
a tudjukmelyik országoké.
> Törvénytudás népe,
sosem dolgozott jogászok martaléka,
> Napkelet s Nyugat közt
ezzel a legtöbb ország így van. milyen egyéb opció lehetséges?
> A világnak fénye,
…és szívcsakrája!
> Nagy a te nemzeted,
ha a sumér és kínai testvéreinket is beleszámoljuk
> Nagy a te végzeted,
nem olyan nagy. százhetven centi sincs.
> Oly messze magasztos,
> Hogy föl sem érheted.
… ép ésszel.
> Mint a magas mennység,
ilyen szóság nincs.
> Szíved mérhetetlen,
bizony, az egész ország… SZÍV
> Életed gyökere
meg a gyökerek élete
> Szent és sérthetetlen,
pont annyira szent, mint amennyire sérthetetlen
> Hegyek, árnyas erdők,
halló, el tetszett lapozni az atlaszt!!
> Hős föld büszke népe,
akinek Brüsszel nem parancsol
> Ez a te végzeted
> Ősi öröksége:
hősi ökörsége
> Erős, gazdag vár vagy,
ld kanadai kutatók által feltárt végtelen földgázmezők. plusz a vízkészlet. plusz a szívcsakra.
> De az örök törvényt,
> Amit Isten rád rótt,
a Fidesz éjjel egy szavazás előtti módosítóban hatálytalanította.
> Vállalnod kell önként,
> Hogy beteljesüljön
> Győzelmes végzeted:
Urt és Urukot vissza!! nemnemsoha.
> Úr oltára te vagy,
> Emeld fel a fejed!
… különben ellep a szar
> Rovásírás alapján: Dr. Bobula Ida nyelvész
a Fény Galaktikus Magyar Vándorainak sugallatára: Lasombra ufológus
@Lasombra:
DR. BOBULA IDA
Budapest, 1900. – Gaffney, SC, USA 1981
„Történettudományi doktorátusát, summa cum laude, 1923-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte, majd az USA-ban a Bryn Mawr College-ben fejlesztette tovább tudását. 1929-ben Budapestre visszatérve ő volt az első nő, aki a történelemből egyetemi magántanári képesítést nyert Magyarországon, minisztériumi előadó és kollégiumi igazgató. 1947-ben érkezett ismét az USA-ba, ahol előbb a New Jersey Women’s College, majd a Kongresszusi Könyvtárban dolgozott évekig. Ezután a houltoni Rickers College-ben francia-német nyelv és antropológia tanár, majd a délkarolinai Limestone Collegeben történelmet és szociológiát adott elő.”
Stb. itt: arpad.org/forras/forras/
(1928-ban már aktívan publikált; 2 cikkét találtam.)
„Bobula Ida egyike a nemzetközileg elismert legkiválóbb sumirológusoknak. Egyetemi éveit Budapesten kitűnő eredménnyel végezte el. Doktori értekezésének tárgya: „A Magyar Őstörténelem” és a közel keleti nyelvekkel kapcsolatos kutatások voltak. Az első nő volt Magyarországon, aki történelemből magántanári képesítést nyert. Már negyven évvel ezelőtt felfigyelt Dr. Varga Zsigmond debreceni egyetemi tanár, hittörténész hatalmas munkájára, aki „Ötezer év távolából” c. művében megírta a sumír nyelvvita történetét, a nemzet-közi tudósok közötti hosszú harc részletes elemzését, a sumír nyelvtannak a magyarral való egyezését és a sumír-magyar rokonság fennállásának az elméletét igazolta. Könyvét a Magyar Tudományos Akadémia 1942-ben nagydíjjal jutalmazta. A sumír-magyar rokonság kérdésében azonban nem döntött, mert a két nyelv közötti nyelvtani egyezéseket akkor még nem támasztotta alá elég nagy sumír szótári anyag.
Bobula Ida 1946-ban az Egyesült Államokba kerülve, fáradhatatlan munkával, „rossz csillagok alatt”, hihetetlen nehéz körülmények között, különböző nemzetek könyvtáraiban és múzeumaiban kutatva, az Akadémia által hiányolt sumír szókincs megkeresésére, a legújabb kutatások eredményével kibővült, — külföldi tudósok által összeállított — szótári anyag bemutatására helyezte a hangsúlyt és több száz példán mutatta be és védte meg az 1951-ben megjelent „Sumerian Affiliations…” c. munkájában a sumír-magyar rokonság elméletének a helyességét.”
Ez meg itten, ni: http://www.magtudin.org/Bobula%20Ida%20I.htm
Ez a hölgy sokkal nagyobb nyilvánosságot érdemelne. Szerintem a tudjukkik hallgatták agyon.
@Pásztörperc: köszi.
nem mondom, hogy fringe science, de rezeg a léc.
de lehetne rosszabb is. ha tudom is én, az olimpiák történetéről írna bolgár rovásírásos emlékek alapján.
de a wiki egy mondatban sommázza ezt:
„As the most ancient written language, it has a peculiar prestige, and such proposals sometimes have a nationalistic background and enjoy virtually no support among linguists because of their unverifiability.”
@dr.maybach: Volt szerencsétlenségem egyik művét legalább részben átlapozni. A legfőbb érve volt, hogy a tudjukkik agyonhallgatják.
a szalagot 1 db l betűvel írgyuk, akkor is ha nemzeti színű. kivel doktorált együtt ez a szerencsétlen
@dr glaci ph 5.5 D: SZVSZ a ’30-as években, amikor ezt írhatta, a helyesírás még engedékenyebb volt. Volt pl. egy olyan (rövid) időszak, amikor az utcát szabad volt uccának írni, ekkor jelent meg Földes Jolántól A halászó macska uccája (amit egyébként ajánlok B. Figyelmetekbe, mert érdemleges). Simán elképzelhetőnek tartom, hogy akkoriban a szallag is lehetett helyes — no de ehhez vmi nyelvész alkalmatosabb lenne.
@netukki: @Pásztörperc: csak en latom eloszor egy „hivatalosabb” levelben, nem szobeszedben a biroi kar nyugdijazasara vonatkozo elmeletet? koncepcios perek, stb?
nekem ez fura, ezt igy eddig nem olvastam mastol.
erdekes mindenesetre, hogy innen nezve kicsit aggalyos egy elfogult, partos biraskodas, illetve gondolhatnank azt is, hogy azokat nyugdijjazzak, akik lattak mar koncepcios pert kozelebbrol, megismerik azt… onnan nezve meg az egyensuly helyreallitasa.
@Pásztörperc: igen, Mikor az uccán átment a kedves, és a szöllő volt a helyes.
@netukki: Szegény Illyés Gyula, hogy ezt nem érhette meg. Jobb, mint az eredeti.
Azért arra kíváncsi lennék, hogy mikor szállta meg az ihlet, mert „tanács”-ot írt a művébe.
Hát, ha ennyi a foglalkozás Bobula Idával, kedveseim, nehéz lesz továbbhaladni. Nagyon sajnálom.
@Pásztörperc:
Ez a Halászó macska szerepel egy történetben, amelyet Karinthy Ferenc ír le, és a szereplői K. Frigyes és a haldokló Kosztolányi. Nagyon megragadt bennem a sztori, és mivel szegény könyv negatív kontextusban merül fel benne, soha nem jutott eszembe elolvasni. Valami őrült pénzdíjat nyert abban a korban, amikor azért még óriások mozogtak a magyar irodalomban, és ezért került a pellengérre.
@prandelli: Az egy lektűr. De annak jó. Nem tudom, hogy vagy vele, de én bizony olvasok mindenféle fantasztikusokat, időnként még krimiket is: no, A halászó macska legfőbb „baja”, hogy kvázi félúton áll a „parasztromantika” (paraszt helyett munkással; ez ebben az időben divat volt) meg az ún. „magas művészet” között, és a kritikusok semmit se utálnak jobban, mint amikor vmit nem tudnak a mexokott skatulyáikba belegyömöszölni.
@Mihint: Komolyan gondolod, hogy Bobula Idával „foglalkozni” kellene? SZVSZ a versek beidézésével máris túlértékeltem a hölgyet…
@Pásztörperc:
Persze, ez nekem is evidens, ha tetszik akkor olvasom, egyik nap Mester és Margarita, másik nap Chandlertől az Elkéstél, Terry.
Ha nem tetszik, akkor meg nem olvasom, akármit ír róla a világ három legfontosabb kritikusa, vagy akárhány millió példányban kelt el.
@iii: Az 🙂
@Pásztörperc: Mondjuk ártani nem ártana. Mert akkor esetleg kiderülhetne, mikben is tévedett valójában, bár tény, hogy költőnek nem volt „jó”, a szó köznapi értelmében, továbbá történeti, nyelvi elemzéseiben is számos hibát véltem felfedezni (én, a nem nyelvész és történész). Az sem éppen rokonszenves, hogy az „újkori sumimogyik” milyen bőszen takaróznak vele, de hát – foglalkozás nélkül – ez nem derülhet ki, és akkor csupán némi gúnyos mosolyra futja, amit viszont nem érdemel meg.
Az Edda Művek tolmácsolásában:
http://www.youtube.com/watch?gl=SG&feature=related&hl=en-GB&v=df1706KdByo
@sunny_alberta: Kösz, hogy beidézted. Rendesen büntet.
Ez a Pataki Attila vajon mikor bolondult meg?
Ja, az álnyelvészeket amúgy ki nem állom,
a Varga Csaba sose lesz az ideálom.