Woyzeck
Eredeti szerző: zsazsu4
Hát igen. Ezért érdemes. Ez az én színházam, az én előadásmódom.
Egyszerűen imádtam.
Legelső gondolatom az volt, hogy nem írok a posztba semmit, csak annyit, hogy zseniális, gyerünk az Ascher Cafe-ba be oszt’ jónapot.
De aztán ezt még magamhoz képest is szegényesnek éreztem. Hát tessék:
A történetet ugye ismerjük, Woyzeck a túl sokat gondolkodó katona, aki nem bírja tovább a nyomást, és megöli szerelmét.
Ennek a nyomásnak a fokozására van egy Kapitányunk, egy őrült Dokink, aki lexikonba vágyik és egy Ezreddobosunk aki magáévá és ezzel hullajelöltté teszi főszereplőnk Nőjét.
Mind, de egytől egyig mind remek alakítás, azt hiszem, hogy Nagy Ervint a Talizmán óta nem láttam ennyire a ,,helyén,, mint itt.
Nagyon, nagyon sokat kell dolgozni a színpadon, sajnos nem tudom, hogy az eredeti darabból mennyi maradt meg koreográfiában, és mennyi ebből a ,,hazai,, de annyira magával ragadó volt a mozgás és olyan hibátlanul csinálták, hogy akár eredeti, akár adoptált, csak elismerést érdemel. Hozzáértőbbek biztosan találnának ebben is kivetnivalót, de én csak néző vagyok, engem lenyűgözött Keresztes Tamás bukfence. Csak remélni tudom, hogy normális, nézhető, többkamerás formában rögzítve lesz ez a darab.
<
p style=”text-align: justify”>
Igen, angolul mennek a dalok és igen, olyan a kiejtés, amilyen, kedves Alfőmérnök. De nincs ezzel semmi baj, a közönség sem beszél vagy ért angolul, aki meg igen, az úgyis jobban érti, ha a megbízható kelet-európai kiejtést hallja. Tom Waits bár állítólag nem ismerte a történetet korábban, a tőle szokott mesélős, leíró zenét hozta, őrület, hogy tíz év kellett nekünk arra, hogy ez a darab itthon is színpadra kerüljön. Ez van.
A darabban mindenkinek jutott egy dal, amiben igazán nagyot domboríthatott a szomsz’asszony lazán lilává változott közben.
Na, lehet ezt fokozni, de így is túl sokat kotyogtam olyan dolgokról, amikhez nem értek.
Számomra az egyik legemlékezetesebb színházi este marad ez, hibátlanul összerakott, kigondolt díszlettel és jelmezzel — ó, az a piros nadrág Nagy Ervinen, amiben a Rose-t énekli!
Woyzeck, én így szeretlek!
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521511-6ae3cc0689a09' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521511&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521511-6ae3cc0689a09&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521511-6ae3cc0689a09' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Oké, elhiszem. De hol van Maroz???
@Szolgálati Füldugó: http://www.iaaf.org/athletes/biographies/letter=0/athcode=137390/index.html
érdemes megnézni a youtube-on a Woyzeck-eket (Nick Cave -es verzió is van egy izlandi társulat előadásában). sokkal bátrabb a nyugati színház, sokkal többet vállal, és valószínűleg a közönségük is jobb mint a mienk. Budapesten egyszerűen nincs kritikus tömegben igazi, komoly színházra vágyó ember. van néhány társulatunk amelyik komoly dolgokat csinál, bátor, kreatív, izgalmas színházat, de a „csináljunk klasszikus színházat”, értsd tegyünk fel a színpadra három embert aki szép nagy hangon elmondja a szerepét, jó statikusan, olyan díszletekkel mint 1934-ben, az amire itt többségében vágyunk. a hoffmannrózsai értelemben vett konzervatív színház, színes öltönyös közönséggel, jobbik esetben somlay artúrt idéző játékmóddal. a Katona sokkal bátrabb relatíve mint gondolná az ember, és sokkal kevésbé bátor az európai színházakhoz képest mint gondolnánk. ( OFF zsazsuékkal együtt néztem meg a Woyzecket, és nagyon szerettem)
@jotunder:
igen, pl a Maladype-s Woyzeck, az talán bátrabb volt kizökkentés terén. absztraktabb. ha ránéz az ember a díszletekre, látja.
http://www.port.hu/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=12808&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_cntry_id=-1&i_topic_id=
egyébként a Szász Woyzeckje(filmen), az sztem egy oké dolog.
mondjuk valahol a tarr-tarkovszkij vonalon megoldva.
részlet: http://www.youtube.com/watch?v=q3BeN6IOY_I
@Szolgálati Füldugó:
Maroz letiplizett …
http://www.youtube.com/watch?v=lAsB2JAiKTQ&feature=related
Én is megnéztem, hát….
7-kor kezdődött az előadás. Két óra múlva az órámra néztem és negyed nyolc volt 🙂
@simonmondja.:
Lehet, hogy maroz belső emigrációba vonult?!
Nagyon sajnálom. Akkora a baj az országban, hogy óriási szükség lenne a látleleteire, diagnózisaira.
Én naponta várom vissza.
@art deco arckép: Hívd vissza…
kakukkfeszek.blog.hu/tags/k%C3%B6v%C3%A9r
@simonmondja.:
Köszönöm.
@art deco arckép: Amúgy tényleg említett valami lemerülést és kibekkelést.
Az első posztban.
Engem elsőre Herzog ütött szíven vele 1981 tavaszán a Kinizsiben, azt pedig csak most olvasom, hogy tizennyolc nap alatt készült el és összesen huszonhét snittből áll. Persze nem dalmű, de azért a zene is lökött rajta jókorát.
Befejező jelenet:
http://www.youtube.com/watch?v=_XitL0QmeZQ
hát ugye én is láttam 🙂 nekem az előadással nem volt bajom, a lefúrt lábú magyar színházon belül (by cserhalmi) ez egy nagyszerű teljesítmény. engem a kiejtés nem zavart, én nagyon bírom a magyar-angolt. vicces. viszont a darabot nem szeretem túlságosan. bár werner herzog az egyik kedvenc rendezőm, az hogy ő is megcsinálta pontosan mutatja, hogy mennyire egy beteg történet ez. abban a korszakában csak effélével foglalkozott. de a kaspar hauser szerintem sokkalsokkal jobb lett.
ha büchner élne, szerintem teljesen más előadások születnének.(ez persze nem egy nagy mondás) merhogy a rendezők (humán figurák) mindig látókörön kívül hagyják azt a tényt, hogy büchner tudós volt, halbiológus. (reál figura. is.) többek között. meg orvos. így az a tény, hogy woyzeck egy „tudományos” kísérlet alanya a darabban, egészen biztosan más súlyú lehetett büchner elgondolásában. de ezzel nem szoktak a rendezők foglalkozni. szerintem baj. nálam az a kulcsa a történetnek.
„Igen, angolul mennek a dalok és igen, olyan a kiejtés, amilyen, kedves Alfőmérnök.”
Zsazsu, én sajna még mindig nem láttam a darabot, ismerőseim látták, ők kifogásolták a kiejtést. Engem valszleg nem zavarna. Egyébként Tom Waits is mintha kicsit furcsa kiejtéssel énekelne néha.
„őrület, hogy tíz év kellett nekünk arra, hogy ez a darab itthon is színpadra kerüljön.”
Szerintem ez nem olyan gáz.
Azt nem értem egészen, hogy mennyi az előadásban Robert Wilson? Csak a dramaturgia, vagy a rendezés elemeit is átvették?
btw. Robert Wilsonról ajánlom Pilinszky írását:
dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=129&secId=11461&qdcId=3&libraryId=-1&filter=Pilinszky+J%C3%A1nos&limit=1000&pageSet=1
(1971 Új színház született – 2 írás is van ezen a címen )
@Alfőmérnök: Ok, csak elmeséltem milyenek a dalok- miután hallottam is őket.
Tom Waits-re visszatérve, ahogy Nagy Ervin énekelte a dalt, az nagyon emlékeztetett Waits énekmódjára.
@zsazsu4: Nekem Kiss Tiborról jut eszembe mindig (bár a hangja inkább Nick Cave-ére hasonlít). Magyarul angol akcentussal énekel, angolul magyarral. Szerintem direkt csinálja.
MI is láttuk nemrégiben a darabot és kis családunk véleménye megoszlott. A pasimnak maradéktalanul tetszett, de nekem voltak problémáim. De előbb elmondom, hogy mi tetszett: Waits dalok, a darab elképesztően feszes ritmusa, némely színészi teljesítmény (pl. Nagy Ervin, Bezerédi) nagyon. Viszont az első negyedóra után rémülten ültem és arra gondoltam, hogy valami nagyon gyors lefolyású demenciát kaptam el a metrón idefelejövet, mert nem értem, hogy ki mit miért mond vagy tesz. Aztán valami derengeni kezdett a cselekményből, de nem igazán állt össze az ok-okozat.
Az meg az én saját bejáratú problémám, hogy a dalok alatt kiírt szöveget vakegérileg nem tudtam rendesen elolvasni (elég messze ültünk), így kénytelen voltam a (nem túl jó) angoltudásomra hagyatkozni. Ezért aztán kifejezetten hálás voltam a kiejtésért. 🙂
@seprűbajnok: Ezt másoktól is hallottam. Szerintem előfeltételezik a sztori ismeretét. Ahogy pl. az operák többségénél. 🙂 (Tán nem véletlenül van operák könyve, meg kis füzetecske, ahova le van írva a cselekmény.:)
Tegnap láttuk, még friss az élmény: a történet egyértelmű, és ha belevesszük, hogy Ascher-féle átdolgozásról van szó, akkor nem fogunk csodálkozni az elejtett és csúcspontként a felhőkbe lőtt „pisiljünk keresztbe, hogy…” kezdetű mondat az ő „művészi” filozófiájának része….
Maga a keret, a csontváz-minimalista megvalósítás jó kezdőötlet, de az ember nem tudja, hogy ez most akkor musical vagy színház (vagy a kettő egy és ugyanaz?)… Tom Waits-ből kicsit sok volt, mert minden száma tök ugyanolyan, és aki nem szereti a feketén a pirosat, annak még Ervin sem fog tetszeni… (mozgásszínház? a műfajok „hányásig” kevert elegye vonul fel)…
Az őrült professzor és az ideológus diktátor által életre keltett fodrászgyerek (frankenstein) sikeresen skizofrén lesz a borsóba adagolt kábítószertől, és a családra küldött kan felteszi az i-re a pontot… végleges tudathasadás történik… de akkor most öngyilkos lesz a szürke égre akasztott szöggel vagy inkább megöli azt, aki annak idején a legjobban szeretett?
az eredetit majd Dániában fogom megnézni.
Na, megnéztem. Ha már meg lettem említve a posztban, leírom a véleményemet.
Engem nem zavart sem az, hogy angolul vannak a dalok, sem a kiejtés. A történetet ismertem, így a megértése nem okozott gondott. Összességében az előadást viszont erőtlennek éreztem. Valahogy érződik, hogy ez egy másfajta (egyébként modernebb) színház, mint amit Ascherék csinálnak. Így a Waits-dalok és a szöveges részek nem alkotnak szerves egységet (elsősorban nem a nyelvi különbözőség miatt). Régóta megfigyeltem, hogy a magyar színészek (főként a „kőszínházas”, szfe-n végzettek) többsége nem tud elég jól mozogni. Az eredeti előadásról nem találtam videót, de a Black Rider, ami szintén Waits-Wilson produkció, fent van a youtubeon, látható, hogy mennyivel expresszionistább az egész, és a színészek minden mozdulata végletekig stilizált, és pontosan kiszámított.
http://www.youtube.com/watch?v=l5P_mVQNnbE&feature=related
@Alfőmérnök:
Nem is került be a POSZT-ra.
A Katonából a Nordost(ami szvsz kirájjj) és az A filozófus került.
katonajozsefszinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=39873:ket-eladasunk-a-poszt-versenyprogramjaban&catid=4:fooldal&Itemid=77
A Magyar Teátrumi Társaság is részt szerzett a Posztban, szóval asszem a Pozsgai darabok fénykora világítja be agyunk a jövőben:))
Pénteken irány a Trafó!
trafo.hu/hu-HU/maladype_macbeth_premier
@Alfőmérnök: Jó lesz, ígéred?
@zsazsu4: nekem már van jegyem :))
@zsazsu4: lesz Petrik Andrea is. Vagy ez téged nem dob fel már önmagában? :))
@zsazsu4: Egy próbát szerintem megér, nem tudom, mikor játsszák legközelebb.
Garancia nincs rá, hacsak nem Orosz Á. és Petrik Andrea személye.
Beszélgetés velük a 8. perctől:
mno.hu/paletta/macbeth-1181119
@oOoOoO: „Önmagában” engem csak ez dobna fel: ” Balázs Péter a Vígszínház élén.”
A többieknek ezért meg kell dolgozni… 😉
@zsazsu4: most nem a talpaidról beszélek, hanem rólad:))
@oOoOoO: A hangja bármikor 🙂
@zsazsu4: tényleg, a nemeuklidesziben milyen jó is volt a…. hangja 🙂
@oOoOoO: Be kell vallanom, hogy nem láttam még őt játszani.
Nna, ez is megvolt. 🙁
@zsazsu4: Hát ez most annyira nem jött össze. 🙁
Persze érteni vélem Balázs Zoltán szándékát, de ez (egyelőre) eléggé szét van csúszva.
@Alfőmérnök: Akartam kérdezni, milyen volt, végül nem tudtam elmenni…
@zsazsu4: Ez egy korrekt írás, én sem tudtam volna megfogalmazni jobban, hogy mi volt a probléma az (egyébként sok részletében értékes) előadással.
szinhaz.net/index.php?option=com_content&view=article&id=36774:ady-maria-a-diszlet-anatomiaja
Látta valaki?
vigszinhaz.hu/szindarab/276+1914/
@Alfőmérnök:
Igen. Ma este láttuk.
Nem találok rá szavakat.
Annyira másként szól…..
@mórka: Lehet, hogy nem is kell rá szavakat keresni, mert Wilson művészete túl van a szavakon. 🙂 De sajnos ő is iparos lett, állítólag sok középszerű produkciót (is) csinál. Az 1914-et semmiképpen nem sorolnám ezek közé.
Én tegnap láttam, kicsit csalódott vagyok, mert, bár nagyon tetszett, nyilvánvalóan más minőség, mint ami a magyarországi színpadokon látható (90%-ban), de nem hatott rám elementáris erővel.
Persze lehet, hogy rossz helyen ültem.
@Alfőmérnök:
Nekem is nagyon tetszett.
„Túlcsordult a világ”- mondták és mutatták is a színpadon.
A hetedik sor is rossznak bizonyult, mivel a felirat majdnem a plafonon) volt: amikor olvastunk, a színpadkép teljesen kiesett. Ez bosszantott.
Ugyanakkor – számomra – külön érdekessége volt az előadásnak a többnyelvűség.
Engem az élmény nagyon megkólintott.