A Tellér-tragédia
Pár napja halt meg Tellér Gyula, Orbán egyik legbefolyásosabb tanácsadója, egykori SZDSZ-es képviselő. Tellér 2009-ben írta meg Középfajú pártdráma című írását, amit nem fogok linkelni, de akinek van gyomra a Kurucinfohoz (konkrétan) megnézheti. Ugyancsak a Nagyvilágban közölte az Orbán-rendszer első négy évéről szóló tanulmányát, ami az illiberalizmus apológiája. Tellér élete utolsó tizenöt évében Bogár László szintjére küzdötte le magát. Itt viszont egy furcsa megjegyzés következik. Nemrég olvastam pár Bogár László írást a rendszerváltás előtti évekből, amelyek nyomokban sem hasonlítottak a mai őrültségeire. Fábry Sándor sem volt mindig neonáci lúzer terroristák támogatója. Tudom, blaszfémikus, már látom a kommenteket, jézusmária, de azt is gondolom, a 89-es Orbánba sem volt belekódolva egy korrupt fasisztoid autokrata.
Tellér azért lett olyan, mint amilyen (és láthatóan Fábry is), mert konfliktusainak, történelmileg determinálva, lett egy sajátos, faji színezete. Igen, ettől az embernek a gyomra fordul fel, főleg az én ellentétes faji színezetű gyomrom, de nem vagyok biztos benne, hogy csak Tellér (vagy mondjuk Csoóri) volt a hibás, sőt abban sem, hogy itt valaki hibás volt valamiben. Ezek az emberek úgy gondolták, hogy ők nem tartoztak egy bizonyos csoporthoz, és ezért szenvedtek hátrányt. Én ahhoz a bizonyos csoporthoz tartozom.
Tellér és Fábry „antiszemitizmusából”, mert most nevén fogom nevezni (Schmidt Mária antiszemitizmusát nem vagyok hajlandó megemlíteni, ő egy értéktelen ember) ki lehet vonni a jideaux-ügyet, nem szokták kivonni, de én most megteszem. Tellér nem féltudású, hanem ótudású (nagyon nagy különbség) értelmiségi volt, akárcsak Tamás Gáspár Miklós. A másik oldalon, legalábbis Tellér így érezte, az ótudást leértékelő csoportok álltak, akik, ugyancsak Tellér szerint, de itt valamelyest mellé fogok állni, nem voltak birtokában igazán valamilyen újtudásnak. E sorok szerzője nem Telléren viccelődött évekig, hanem szegény TGM-mel. És persze annak a tudásnak, aminek birtokában vagyok, az égadta világon semmi relevanciája nincs, azon az alig látható szubkultúrán kívül, amihez tartozom. Nem fogom most Tellér nemlétező nemzetközi publikációs listája felé bökögetni az ujjammal, mert teljesen irreleváns. Lánczi esetében nem egészen az, Tellér vagy TGM esetében igen, és ez itt most az óvatos önkritika helye.
Tellér elmélyülten gondolkodó ember volt (élete jelentős részében), ahogy TGM is, és ezt érdemes elfogadni egy olyan korban, amelyben az elmélyültség teljesen elveszítette az értékét, mármint a magamfajták irreleváns szubkultúráin túl. Tellér utódai már ne fordítanak Mallarmét, a Megafon stukturálatlan propagandáját a „gyűlöletbe burkolózó” „elbutult idegen nénik „szintjére lőtték be, Trombitás már kart sem lendít, már az antiszemitizmusnak sincs értelme. Tellér valójában irrelevánssá vált, ma már nincs szükség rá, dísznek sem volt igazán jó.
Ebben az országban már a harsogó és végtelenül idegesítő putyinizmus sem őszinte, hazug és felületes országocska lettünk. Térey halott, Kemény Térey-díjas.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530610-6ae1e78c81c54' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16530610&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530610-6ae1e78c81c54&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16530610-6ae1e78c81c54' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Hozzátenném a névsorhoz Pokol Bélát. A 80-as években kiváló cikkei jelentek meg a Valóságban, amely a kor egyetlen ellenzékinek mondható folyóirata volt (nagyobbrészt Kőrösi Józsefnek köszönhetően). És hát ő is eljutott az orbánizmusig és a kormánypárt által kijelölt alkotmánybíróságig.
A 2014-es Nagyvilág-cikk óta mit publikált Tellér, amivel sikerült leküzdenie magát Bogár László szintjére? (Jó persze az a cikk is eléggé Bogaras volt…)
@Bogomil: már előtte. az a 2009-es cikk volt az igazi.
Ihletőnek találom az ótudásúak, féltudásúak és újtudásúak között húzódó ívet, és arra jutottam, hogy az ívet folytatva a végállomást a grafittisek jelentik, akikről támadt egy gondolatom, melyet ezennel megosztanék, kommentelés örve alatt, a nagyérdeművel:
grafittisek, ti vagytok dzsingisz
kán serege előtt az utolsó
védvonal. tudom, ez rossz biznisz;
magam is ingyen, harci dobszó
híján tépem a számat, de nagyon
fontos, hogy a kérdés minden falon,
kirakatüvegen, tetőn, hídon,
aszfaltfelületen ott virítson:
KÜLÖNB-E FÉREGNÉL AZ EMBER, HA
MELLÉKES NEKI, KI TÁMADOTT KIT?
festékszóró legyen a penna,
mi az égre felírja, hogy e mordbid
féregdumát tolja a patkány
a néma, tehát cinkos nép nevében,
és mindenhol habzik a szégyen:
úton-útfélen-útpadkán.
szülessen hát grafitti termérdek,
ez most eminens nemzeti érdek;
ne léphessen senki e romlott
honban az utcára ki úgy, hogy ne
szembesüljön a fentebb mondott
kérdéssel. (tegyétek hozzá,
ha jólesik, ki kit szopjon le).
rajtatok múlhat most, bizony, olybá
tűnik, tisztítótűz végre
lesz-e, de az ég szerelmére,
kolostor égjen, úgy ám, ne olaj…
grafittisek, ti vagytok dzsingisz
kán serege előtt az utolsó védvonal!
@Bogomil: https://epa.oszk.hu/01300/01326/00111/MV_EPA01326_2010_01_10.htm ez tizenhárom éves szöveg tellérrről.
Tévedsz, JT. Nagyon is hibásak (voltak) itt „valakik, valamiben”. Ha Tellér (et al.) nem (ó)mogyoró lett volna, hanem mondjuk hutu, akkor a tuszikkal kapcsolatban lettek volna hasonló nézetei/„sérelmei”. Ha malájnak születik, akkor meg a kínaiakkal kapcsolatban stb., stb., stb.
.
Ezeket az embereket a világnézetük/személyiségük/szocializációjuk/attitűdjeik (stb.) determinálták, nem pedig a történelem. (A „történelem” ugyanúgy „determinált” szó szerint több millió másik magyart is, akik ennek dacára mégsem lettek antiszemita/rasszista/orbánista barmok.)
.
…Amúgy mennyire mélyen gondolkodott ez Gyula? 10 centi? 6 láb? (Rohadtul nem ismerem a munkásságát – feltalált valamit? Meggyógyított valamit? Esetleg a szeletelt kenyér ideáját köszönhetjük neki? Megpakolt valaha lapáttal legalább egy vagont szénnel?
Vagy csak olyan tipikus Tekintély volt, aki jó pénzekért rengeteg betvet írt arról, másoknak hogyan kellene élnie & a világnak hogyan kellene működnie? 🧐 )
.
Tragédia a fenét. Nyugodjék békétlenségben.
Vágó István is meghalt. Elég baj, hogy jóformán csak azt hallotta róla a rádióban a világ szeme, hogy a DK saját halottja és Gyurcsány gyászolja, mert neki volt rendes életműve is. Vállalhatóbb, mint Telléré.
@labrys: Tellér az SZDSZ egyik alapítója volt, a szövetkezeti mozgalom kutatójaként már tíz évvel a rendszerváltás előtt ellenzéki. jeles műfordító, József Attila-díjjal. a kétezres évek elején tört benne össze valami, amikor már túl volt a hetvenen.
@jotunder: A MANCS 2012-es cikke (https://magyarnarancs.hu/belpol/megalvadt-gondolatok-82385 ) szerint „Tellér először 1991 elején (!) … ismertette elméletét, amely az éleslátás és a politikai paranoia sajátos keveréke; eszerint a „megalvadt struktúrák” olyan gazdasági háttérerőt és társadalmi beágyazottságot biztosítanak a tovább élő kádárizmusnak, amely a politikai hatalom gyakorlóit megbéníthatja, ha pedig a struktúrákat működésben tartó érdekcsoport megszerezte a politikai hatalmat is, lényegében leválthatatlanná teheti magát. A „megalvadt struktúrák” politikai képviselői nem a közérdek egy szeletét képviselik, hanem szűk és önző csoportérdekeiket, és a hatalom totális kisajátítására törnek, fenyegetik a demokráciát.”
Azért kérdeztem rá, mit publikált az utóbbi 10 évben, mert csak észre kellett (volna) vennie, hogy épp a Fidesz szervezi (szervezte) meg magát egy olyan struktúraként, amely a hatalom totális kisajátításara törve (már nem is csak) fenyegeti a demokráciát.
Csak sebtében, hevenyészve, szőrmentén, nem határozott állítások, csak a benyomásaim:
Szerintem ezek kevésbé antiszemiták (ilyesformán nem annyira nácik), mint amennyire antikomenisták (ettől még simán lehetnek fasiszták és tulképpen azok is egytől egyig.) De csak annyiban fasiszták, amennyiben egy olyan fasiszta hívei, követői, aki az elvei szerint nem is fasiszta (meg nem is náci – nyilván az Első Számú Elkövetőről beszélek), hanem csak egy elvtelen populista szarjankó, de a rendszere az fasiszta, bezony. Lásd még erről Balavány György jó írását: https://24.hu/poszt-itt/2018/08/14/balavany-gyorgy-mar-miert-ne-volna-fasiszta-az-orban-rezsim/
Azt azért vitatnám, hogy eme szóban forgó szarjankóról (Nem Tellerről, őt nem ismerem) nem látszott már a gengszterváltás előtt, hogy… mi is látszott?… szóval az kb. a temetéses beszédekor (nem csak a beszédből, de ott kulminált) világossá vált, hogy ez a fickó egy pszichopata törtető, és kb. bármire képes a hatalomért.
Szóval, miért is antikomenista (eredetileg) és most már antiliberális is a mogyoró rosszoldal? Főleg azért, mert „történelmileg” a komenisták (az annak mondottak) voltak a legközelebbi, és legkézenfekvőbb ellenségei annak a világnak (ásatag, maradi, konzerv, stb.), amihez ők vonzódnak. Az antiszemitizmusra kevesebb okuk van (az irracionális őrültség is ok lenne), de ha mégis (ha mégis van bennük antiszemita), akkor az pl. egy ok rá, hogy a komenisták (vezetők) között felülreprezentáltak voltak a zsidók.
Ez tulképpen jó hír ezeknek a fasiszta geciknek, hiszen míg egy népet gyűlölni (antiszemitának lenni) tényleg komplett őrültség, addig egy eszmét gyűlölni, az lehet racionális, jogos, és igazságos is. Már amennyiben az az eszme olyan, hogy megérdemli a gyűlöletet.
De itt vissza kell térni oda, hogy én ezeknek nem nagyon tulajdonítok eszméket, szerintem ezek elvtelen gazemberek. Sok sütnivalójuk sincs nekik (különben nem lennének rosszoldaliak).
És jut eszembe erről a végén: a Posztoló írja: „Tellér elmélyülten gondolkodó ember volt.” Erre egy klasszikussal válaszolhatok: „de sikerült?”. Ha Tellér valóban az Első Számú Elkövető tanácsadója volt, vagyis beállt a bűnbandába, akkor a válasz az, hogy nem, nem sikerült. Talán megpróbált gondolkodni szegény, de aztán a végén valami nagyon- nagyon rossz (hibás, hamis) válasz jött ki neki. Ezek a rosszoldaliak jellemzően mindig így járnak.
Nagyon szép, pontos és fontos poszt. Fontos, de sajnos már nem aktuális, mert addig hadakozott ez a két tábor, míg végül jött a csősz, és mindenkit hazazavart az erdőből. Mert hát ugye az világos, hogy az Orbán-maffia (hívhatjuk Fidesznek is, de az Orbán-maffia pontosabb, és ezt nem csak én mondom, hanem Magyar-Madlovics (2022) is) nem tartozik egyik táborhoz se, még ha mindkét tábor sokáig azt is hitte, hogy igen. Mire a két tábornak leesett, hogy mi van, és végre összefogtak, és pl. Haraszti és Kőszeg beállt MZP mögé, addigra már jócskán késő volt. (Sajnos valahogy mindig 4 évvel le vagyunk maradva a realitástól. 2018-ban azt hittük, hogy a Fidesz széttagolt ellenzékkel is talán legyőzhető. Pedig dehogy volt az. 2022-ben azt hittük, hogy a Fidesz teljes ellenzéki összefogással még éppen legyőzhető. Pedig már nem volt az. Talán 2018-ban még az lett volna, de 2022-ben már nem volt az.)
„Ezek az emberek úgy gondolták, hogy ők nem tartoztak egy bizonyos csoporthoz, és ezért szenvedtek hátrányt.” Ez az állítás valóban igaz lehet, de már Csurka esetében is a levont következtetés egy tévút. Nem azt mondja, hogy a magyar közélet belterjességét, urambátyám-ságát kellene megváltoztatni, és hogy nézzük meg máshol hogyan is működik, ahol nem jelent problémát vagy csak kisebb probléma. Ez már a marxista gondolkodás alaphibája is, amit már egy a vicc is jól kifejez, a kapitalizmus az ember-ember általi kizsákmányolás volt, de a szocializmusban majd fordítva lesz. A fogalmi keret nem változik, ezért „Minél inkább változni akar, annál inkább ugyanaz.”
Olyan vagyok, mint Móricka, már megint a régi nünükém tud csak eszembe jutni: vajon miért van Magyarország lakói között ennyi nárcisztikus ember? Aki ha azt érzi, nem ismerik el eléggé, erre nem úgy reagál, hogy a.) azon gondolkodik, mit tudna tenni azért, hogy ő maga jobb legyen b.) ha arra jut, hogy ő éppen elég jó, akkor viszont büszke öntudattal fütyül arra, mit gondolnak róla mások. Nem, ehelyett oda jut, hogy nyomják Krahácsot. Másról sem szól a közbeszéd :(((
@steinerzsiga::
Dehogy hittük 🙂 🤨
Már 2014/15-ben sem mind hittük, hogy demokratikus választásokon legyőzhető a Seggfej maffiája. Csak olvasd vissza a venszan’os posztokat…
(Persze az időközben felnövő csecsemőknek minden régi vicc új.)
@jotunder: Akartam volna rá válaszolni korábban, de más már lelőtte a poént: leginkább az, hogy a kedvenc elméletét nagyjából mindenki kiröhögte ott, ahol eredetileg házalt vele. Tehát addig keresgélt, amíg talált egy olyan közeget, ahol nem.
@Külsős: Szerintem ez van annyira fontos komment, mint a poszt maga.
.
@Külsős:
.
Adatokkal nem tudom igazolni (de más sem): M.o.-on mértékét tekintve nincs több narcisztikus, mint más országokban.
.
A baj az, hogy jobb helyeken ez vagy családban marad, vagy kolportálják kevés érdeklődés közepette, avagy pszichoterapeuták foglalkoznak az üggyel. Biztos máshol is vannak olyanok, mint nálunk Fábry Nárcisz Sándor – de aki nem kíváncsi rá, az nem nézi. Talán olyanok is vannak (miért ne lennének), mint Orbán Viktor, de ők előbb-utóbb belebuknak, mert tartósan nem lehet egy országot narcisztikus kézzel kormányozni. Csak nálunk lehet.
.
.
@jotunder:
.
Köszi Ripp Zoltán kiváló cikkét (nem csalódtam benne, csak az utóbbi években szem elől tévesztettem).
.
tldr – de mindenkinek ajánlom elolvasásra (de legalábbis végiglapozásra).
.
@hakohen:
Nem is tudományosan megalapozott (megalapozható) állításnak szántam, inkább csak egy laikus megérzésén alapuló plasztikus képnek a Tellér-történet apropóján. Hogy még tovább merészkedjek, elég sok jellemző történet sorolható: az ún. jobboldaliak sértettsége, hogy őket a „kommunisták” nem hagyták kibontakozni (aztán érdekes módon a rendszerváltás után valahogy mégsem kerültek elő a fiókban tartott remekművek), az örökös magyar sértettség, hogy mi a történelmünk során mindig másoknak köszönhetően szenvedtünk (lásd még: „balsors, akit régen tép”), mi magunk soha semmiért nem voltunk felelősök, nem hibáztunk, ott sem voltunk.
Ilyesmik.
Pedig nem biztos, hogy nem ártana kicsit mutogatni arra a nemlétező publikációs tevékenységre. Látom azt a mintát benne, amikor az „ótudás” az valamiféle, már egészen puhára rágott, régi és nyugaton már ki is köpött gitt továbbrágása. Aztán a „csoporthoz nem tartozás” az a sok ótudás és a talán nem olyan általános, de újat hozó új tudás közötti ellentétet jelenti. A nyugalmazott adjunktusok forradalma.
Kifejezetten idevág a Partizán tegnapi interjúja (https://www.youtube.com/watch?v=M9xIFJrueeM) Stefano Bottoni olasz-magyar, korábban itthon (MTA), most már Firenzében dolgozó történésszel, különsen a 32. perctől érdekes. Bottoni részbeni kivülállósága miatt valószínűleg olyan dolgokat észlel és mer leírni, amiket más nem nagyon. Amikor Gulyás a 90-es évek médiaviszonyairól és az SZDSZ „zsidó” jellegéről kérdezi, akkor összefoglalva ezek hangzanak el:
1, A környező országok rendszereivel szemben (Meciar, Iliescu, Tudman, Milosevic) az Antall-kormány kifejezetten konszolidált és szekularizált volt. A Csurka-vonal lényegében valami ilyesmit akart Magyarországon is, de ennek Antall ellenállt, így viszont egy kétfrontos háborúra kényszerült.
2, Ennek ellenére folyamatos volt az Antall-kormány faisztoid jellegének a sejtetése
3, Bottoni szerint itt játszik közbe az SZDSZ és a budapesti értelmiség családi történeteinek fel nem dolgozottsága és az ezzel összefüggő sérelmek, ami miatt megtörtént ez a fajta projekció. Bottoni felidézi, ahogy a 90-es években többször is előkerült pesti, liberális körökben informálisan egymás származása, és őt is kérdezték erről.
4, Az SZDSZ ezzel a politikával magát zárta be: 1990-ben a párt még vidéken is tényező volt, 1 millióan szavazták rá. 94-től (98-tól már biztosan) nem volt több egy budapesti (maximum nagyvárosi) pártnál
@kozgazdaszocska:
Arról is beszélt az úriember, hogy az SzDSz az előtt zárta-e be magát a belvárosi zsidóságba, mielőtt az antall-kormány nagy pompával újratemette vitéz kőbányai világost? És hogy az, hogy nem a zsidótörvények megszavazása idején uralkodó kormányzó újratemetése tette-e feldolgozatlanná az értelmiségi családok történeteit?
@szazharminchet:
Nem vitatom, hogy sokak számára sérelmes és ízléstelen volt az újratemetés. De abban egyetértek Bottonival, hogy a nagyobb kontextus is ugyanilyen fontos. Magyarország a 90-es évek elején egy demokratikus sziget volt a környező országokhoz képest. Ma Szlovákia, Horvátország és Románia számít demokratikus szigetnek hozzánk képest. Én alapvetően azokat az egymásra kölcsönösen ható (adott esetben személyes) folyamatokat akarom megérteni, ami miatt így alakult az elmúlt harminc év. És nyilván azokat a történeteket, amikor valaki, akinek a családját sérelem érte az egyik rendszerben – lásd Térey – meg tudta találni a hangot olyanokkal is, akiknek máskor érte sérelem a családját.
@kozgazdaszocska:
Az a baj, hogy ha olyanokat írsz le, hogy „sokak számára” volt ízléstelen az újratemetés, akkor már nem fogsz tudni egy nyelvet beszélni sokakkal. Az újratemetés szerintem ízléstelen volt, így, a mondat további bővítése nélkül. A horthy-rendszernek áldozatai voltak, ahogy a rákosi-rendszernek is voltak, csak a baloldal még soha nem volt akkora hányadék, hogy újratemesse rákosit.
Azon lehet vitatkozni, hogy miért kellett Antalléknak újra elkaparni a kormányzót. Szerintem egyrészt benne volt Antall nemesség-fétise, és benne volt egy adag kikacsintás a fasiszták felé is, Antall próbálta egyensúlyban, de a saját oldalán tartani őket. Aztán csurkával ráfaragott. Sajnos Antall nem volt sem elég okos (nem látta előre, hogy fogják jobbról előzni), sem elég tisztességes (nem megnyitotta az ügynökaktákat, hanem az ellenfeleit, csurkát és torgyánt, próbálta vele megbuktatni). Ezt súlyosbította, hogy folyamatosan vágyott egy egyszerűbbnek tűnő régmúltba, amit talán megértene, és azt a két világháború között találta meg.
@szazharminchet: : Az a feneség, hogy a nerfan mogyoróagyak állapotának elemzésétől, nemcsak egy szolid MI bukna ki, de még az azt futtató hardver is leblokkolna. Lóbányai Homályos kalandozik a Don-kanyarban (fenébe ezzel a kalandozási vággyal, sokba volt), de a nyugat a feketeseggű, amiért hagyta a szövetséges muszkának (Don-kanyar, dolficsatlósság, 600e magyar zsidó ide, vagy oda) dúlni Mária országát, és Lóbányai a sztár (temessük, szoborjuk). Ugyanakkor a Mária országát dúló, exkgb-s muszka seggébe tonguetövig cuppanó álkeresztény-álantikommer-lóbányai (és fodball) rajongó bolsiivadék is sztár, a nyugat meg feketeseggű, mert nem ad puszira pénzt a mogyoró tanárok! fizuemelésére… (estébé, estébé). Ha az emberi agy nem kocsonyaalapú lenne, „ezekében” már összes dióda elfüstölt volna :-).
@ijontichy:
Azért az a kocsonya sem teljesen friss annál, akinek ez még értelmes.
@szazharminchet:
Ez egy zárójeles megjegyzés, de Ungváry Krisztián elég jól bemutatta Horthy szellemi korlátozottságát (abban egyetértünk, hogy Antal se volt okos, de pragmatikus biztos nem). És ezért tartom nagyon furának, ahogy a jobboldal hőst, a baloldal pedig bűnbakot akar csinálni belőle. Horthy kétségkívül antiszemita volt, a magyar holokauszt viszont legalább ennyire az inkompetenciájának és gyávaságának az eredője.
Abban is egyetértek veled, hogy az újratemetés ízléstelen volt. És szerintem a szabadság téri szovjet emlékmű is ízléstelen. Azért írtam, hogy sokak, mert egyik esetében sincs nemzeti konszenzus. Lehet azt mondani, hogy létezik univerzális erkölcs (ezt katolikusként tudom is osztani), de az kiderült, hogy a képviseleti demokrácia ezzel nem tud mit kezdeni. Amiben nem értünk egyet, hogy Horthy párja Rákosi lenne. Szerintem Rákosi párja Szálasi, és Horthyé Kádár. Kádár végigasszisztálta a magyar demokrácia szétverését, 48 és 50 között belügyminiszter, majd 56 után végigasszisztálta megint a magyar demokrácia szétverését. 89-ben „szép” temetése volt, sokan részt vettek rajta. A baloldalnak szintén komoly problémái voltak a múlttal való szembenézéssel.
Én Antallról a hiábaival együtt azt gondolom, hogy abban a történelmi pillanatban – figyelembe véve a regionális kontextust – konszolidáltnak számított, és Magyarország élhetőbb hely volt a posztkommunista szomszédainál.
Hiv.: @kozgazdaszocska:
Horthyt, és Antallt leszarom, de van itt egy mellék-, viszont alapvető szál, aminek a nem tudásába már sok millió ember halt bele. Vagyis fontos.
Írod: „Lehet azt mondani, hogy létezik univerzális erkölcs (ezt katolikusként tudom is osztani)”…
Mondani persze lehet. De nem igaz. Az ellenkezője igaz: nem létezik olyan. Nincs felírva az „univerzális erkölcs” a kéménybe (sem) korommal. Sehol nincs.
Az egyes „erkölcsi rendszerek” hívői persze rendre azt hiszik, hogy az ő erkölcsük az igaz, egyetlen jó, és érvényes erkölcs. Sőt, ennél többet: hogy az az „univerzális”. Hát ez egy alapvető tévedés.
Helyette egyéni-, és csoport- erkölcsök vannak. Mindenféle képzett, kitalált, vagy csak implicite erkölcs, amit néha meg sem fogalmaztak, csak „éreznek”. Ez ilyen dolog ugye. Ezek között vannak olyanok, amelyek minden józan, racionális, és jóakaratú emberi belátás szerint helyesebbnek, jobbnak, igazságosabbnak, célszerűbbnek stb. tűnnek mint mások, és vannak olyanok, amelyek kevésbé jónak. És hát ezek koronként, meg helyileg is változnak, alakulnak. Egy másik világnak másféle erkölcsei lesznek.
De az „univerzálisat” meg az abszolútat, meg a hasonló marhaságokat felejtsd el. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell igazodni valahova, és kitalálni egy „jó erkölcsöt”. Kell. De az veszélyes (következményeiben), ha azt hisszük, hogy a mi erkölcsünk „univerzális”.
@kozgazdaszocska:
Azt nem hiszem, hogy horthy bűnbak lenne, mert ahhoz az kellene, hogy ne legyen bűnös. Antiszemita volt, a zsidótörvényeket az ő hatalmon léte alatt hozták, belevitte az országot egy vesztes háborúba, hitler szövetségeseként.
A Kádárral való párhuzamot pedig azért nem tartom korrektnek, mert Kádárnak volt egy pályaíve. 48-49-ben azért mellékszereplő volt, viszont 56 után már csak a kisebbik rossz (rákosi és gerő visszatéréséhez, vagy egy új moszkovitához képest), és utána azért a szovjetek adta keretek között igyekezett a lehető legkevésbé kártékonynak lenni. 89-ben a „szép temetése” azért leginkább az amnesztia utáni szakaszért volt. És a mai baloldal nem újratemetgeti, hanem elismeri ambivalens figurának, a bűneivel és az érdemeivel együtt.
A harmadik, akit mondasz, szálasi szerintem megint más kategória, egy vérengző elmebeteg. Ilyen balosban nem volt, talán farkas vagy gerő lett volna ilyen, ha valamelyikük a góré.
@kozgazdaszocska: : „az újratemetés ízléstelen volt. És szerintem a szabadság téri szovjet emlékmű is”. Szvsz. attól függ, milyen nézőpontból nézem. A szovjet emlékműről: ha ez emlékmű a számos nyomorultnak, akik a sztálini diktatúra katonájaként (egyik rémség), a hitleri fasizmus (másik rémség) elleni harcban Mo-on döglött meg (jó eséllyel azt se nagyon tudva, melyik országban van), akkor számomra max a „helyszín” és a „forma” vita tárgya, nem az emlékmű léte (OK, lehet a generális „Ismeretlen Katona” is elég lenne).
Vitéz lóbányai homályos temetgetése/szoborgatása (állami szinten támogatott kultusza) viszont több évtized felgyűlt ismerete alapján kínos (ti. „illene már több eszednek lenni, fiam!”). Nem volt sikeres a gazdasági világválság kezelésében, belevitte Mo-ot rossz oldalon, rossz célokért indított háborúba, és – mint említetted – a magyar holokausztban sem volt szeplőtelen (erős eufemizmus ;-)). A vitathatatlan antikommersége, ezek mellett nem bír túlzott jelentőséggel. Egyáltalán: életműve erősen híján volt annak, amitől egy embert jelentős „államférfiként-nőként” aposztrofálunk (nem írok neveket, nem akarok ebből vitát generálni). Viszont sokat elmond vityáék elvtelen, gátlástalan gazemberségéről a Horthy-kultusz feltámasztásához való hozzáállásuk.
Ami Antallt illeti, gyűlölte a világot (az „ittmaradókat” – valószínűleg betegsége miatt). A gyűlöletet már korábban világosan láttam a tekintetében (ha jól emlékszem valami Majálison, emberek között készült felvételen), de megérteni csak akkor értettem meg, amikor megtudtam, hogy beteg. Ő már nyilván korábban tudta, hogy neki harangoztak (amúgy az vesse rá az első követ, aki biztosan tudja, hogy hasonló helyzetet jobban lenne képes kezelni).
Ami Kádárt illeti (@szazharminchet +1), a konszolidált kádári Mo. (is) tényleg élhetőbb hely volt a szekértábor többi tagjánál, feltéve, hogy nem állt szándékodban a Kossuth tér közepén, fényes délben, habzó szájjal szidni a rendszert (mondjuk az súlyos hiba, sőt Bűn!, hogy még egy orbán is bekerülhetett az egyetemre :-)). Emlékszem, amikor NDK-s és bolgár kollegák pár hetet nálunk töltöttek ESZR-es vackok „együttműködésre” rábírásával/összecsiszolásával :-). Jó szokásunk szerint vittük őket magunkkal sörözni, bulizni. Gyanakvóak voltak, lesápadtak a nekünk természetes, számukra elképzelhetetlen szabadszájúságunk miatt. A vége felé azért kiderült, hogy meg voltak győződve, miszerint a nagy pofánk csak nekik állított csapda, és van közöttünk megbízott „farkaskölyök” ;–), aki skribálja a jelentéseket róluk.
@ijontichy:
Örülök, hogy valakinek még rosszabb véleménye van Antallról, mint nekem. Én alapvetően egy buta (ezért a múltbavágyás: az egy lassabb, egyszerűbb világnak tűnik) és sunyi (az ügynökakták megtartása, csurka és torgyán elleni kijátszása) embernek tartom, de hogy rosszindulatúan gyűlölte volna az „ittmaradókat”, arra eddig nem gondoltam. Majd ha ráérek, visszanézem.
Az biztos, hogy amikor a 2000 körül Prágában voltam szakmai gyakorlaton, akkor már a Cseheket érezte az ember civilizációnak, amihez jó lenne felzárkózni. A jövőbe néztek, nem molyirtós vén fasisztákat ástak át jobb kilátással rendelkező sírokba.
@szazharminchet:
Mint távoli rokonság által érintett én sem győzöm tisztelni a csehek jövőbe nézését amivel bátran hátrahagyták azokat az apróságokat amik a Benes dekrétumokban itt-ott előfordultak. Mély tisztelettel nézek rájuk amiért nem aggasztotta őket olyan apróság, hogy emberektől mindenüket elvették majd kipaterolták őket az országból olyan jövőt álló gondolatok alapján mint a kollektív bűnösség. Sőt nagy és bátor európai valójukban máig büszkén állnak ki mellette.
Mindenkinek megvan ám az a sötét oldala.
Valójában a magyarok legnagyobb baja a kishitűség. Az termeli ki az Orbánokat. El sem hiszik, hogy jobbat érdemelnének. Kényszeresen bizonyítgatnák a magyarságukat kisebbrendűségi komplexusukban. Érdekes, hogy svédekkel mit röhögtem ezen a viking mánián világszerte. Eszük ágában nem volt két mondatonként megemlíteni, hogy ja igen raboltak és gyilkoltak. Bezzeg ha mondjuk szóba kerül a honfoglalás két hozzászólás múlva bármelyik fórumon előjön, hogy jajj mi a fosztogatókra vagyunk büszkék.
: @szazharminchet: Kádár alatt alakult ki* a modern Magyarországon az az életmód (?) – „a titkos, a cinkos, az összekacsintó”-, amivel senki utána következő meg se próbált szakítani, sőt, és nyögi az ország azóta is.
A „kisebbik rossz” fogalomtól pedig szinte kontextus-függetlenül rosszul vagyok, pláne ilyen gazembereknél.
*vagy konszolidálódott?
@Podvinecz marsall:
Azért ott volt az már Mikszáth-nál is, volt ideje Kádárig konszolidálódni. Azon szoktam gondolkozni, hogy Kádár gazember volt-e. Az a kérdés, hogy a Kádár-rendszer gazságainak az-e a helyes interpretációja, hogy Kádár csinált gazságokat, vagy az, hogy Kádár a nevét adta a szovjetek gazságához cserébe azért, hogy egy kicsit visszafogottabb legyen a dolog. Mindenesetre az utolsó beszéde olyan, mint egy Arany-balladában, a büntetés a beleőrülés.
@muaddib00:
Az a kollektív bűnösség valóban nem okés. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy ezért az egészért nem a nácik a felelősek, amikor a szudéta-németekre hivatkozva rohanták le a csehszlovákokat. Most meg már a cseheknek kicsit drága lenne kompenzálni a kipaterolt németeket, magyarokat.
@muaddib00: : „mi a fosztogatókra vagyunk büszkék.” Speciel ezt én is fel szoktam hozni (viccből, de egy barom se nagyon érti), amikor egy orbántudatú idióta rázendít a „jajj minket szegín magyarokat mindenki csak bánt, összeesküdött ellenünk a világ, de főleg a nyugat!!!, vityaurunk mencs meg minket….” c. nótára. Mondván, hogy csodálkozol? mi kezdtük :-)))! Ja és ugye én aztán röhögve megtehetem, elvégre – mint írtam volt – elég jó esélyem van atyai ágon, a Vereckénél érkező fosztogatókig nyúló DNS-re (amit pont lesz@rok, mert ami számít, az úgyis Afrika szívéig ér). De ha egyszer magunkra gyújtjuk ezt a tetves sártekét, az jó eséllyel emiatt az elcseszett törzsi mentalitás miatt lesz :-/.
@szazharminchet: : „Azért ott volt az már Mikszáth-nál is” :-))).
: @szazharminchet: Kádár alatt (de nem feltétlenül miatta) érte el a gyakorlatilag össztársadalmi szintet.
És nem tudom, hogy visszafogottabb volt-e KJ alatt-miatt.
@Podvinecz marsall:
Valahol olvastam egyszer, sajnos a forrást már rég elfelejtettem, hogy azért nem lehet itt civilizációt csinálni (ennél finomabban fogalmazott), mert ez az összekacsintós mindentelcsalás már szépen kialakult a reformkorban. Akkor alakult ki, és alaposan konszolidálódott is, hogy ha valaki átkúrja az állam fejét a palánkon, azzal ellenáll a rohadt császárnak, és nem pedig a többi adófizetőn élősködik. Azóta csak annyi kellett, hogy a császár szót lecseréld valami aktuálisabbra.
Ezzel persze nem akarom Kádárt felmenteni. Volt annak a rendszernek számos egyéb bűne, de ez speciel szerintem megvolt már előtte is, Kádár alatt inkább csak visszatért, mert előtte a keményebb diktatúrában kockázatos volt a kacsintgatás.
@szazharminchet: persze. Amire én gondolok, az az, hogy a magyar történelemben kb akkor osztottak először lapot az összekacsintáshoz is a társadalom egy hatalmas részének. Mikszáth korában ez fel se merült.
Az utolsó mondat egészen zseniális.
„Csak a nagy harcost hiányoljuk.”
https://index.hu/belfold/2023/06/24/orban-viktor-teller-gyula-temetes/