A Nyugatnak annyi (józanmérlegelésűnemzetikeresztényposzt)
Eredeti szerző: jotunder
A brit konzervatív kormányban van egy felsőoktatásért felelős államtitkár. Sam Gyimahnak hívják. Schmidt Mária nevű olvasóink most fogják be a szemüket és közben intenzíven gondoljanak arra, hogy ők Európa megmentői, ha készen vannak, akkor írom… Sam Gyimah bőre nem fehér. Direkte fekete. A szülei ghanaiak voltak, ő Angliában született, de az anyja visszavitte Accrába és ott járt gimnáziumba tíz éven keresztül. Nemzetikeresztényeurópaitajtfehérboldogasszonyanyánk ne hagyj el. Bár, ahogy a Mandiner is megírta, a brit konzervatívak tulajdonképpen baloldaliak. Csak ők a fajfideszesek jobboldaliak, mert az igazi jobboldali Wass Albertnek hívja az aranyhörcsögét és turániul van kiírva a trikójára, hogy Madzsarisztán declün askyam bilinder, ami nagyjából annyit tesz, hogy. Na, már megint egyik szavamat öltöttem bele a másikba. Ott tartottunk, hogy egy nemfehérbőrű embert láttunk valahol, tehát ki kell hívni a TEK-et és a FIDELITAS-t.
Szóval, a brit felsőoktatásba invesztáltak 14 millió fontot. És….Most jön a félelmetes dolog. Nem a Molnár Tamás Fajbiológiai Központnak adományozták orrgörbületi kutatásokra, vagy a Hungáriai Nyelvstratégosz Tanácsnak a keresztény igekötők tanulmányozására, hanem bazmeg adattudományra.
A Nyugat halott, vége. Nagyon jól megmondták Schmidt Mária nevű olvasóink ezeknek a kommunistáknak, akiket hat (lesz az hét is)-háromra vertünk a Pancho Arénában Puskás F. és Dózsa II. L. góljaival. Mennek ezek le, mi meg jövünk fel, mint doktor Dzsudzsák Andorra ellen. Hülyék ezek és kész. Mindenki tudja, hogy az iskolában, egyetemen, a fajmagyar otthonokban (tessék csak eltenni azt a klaviatúrát kezdődik a Nemzeti Együttműködési Negyedóra), hun királyaink nevét kell megtanulni Üngétől Zolobárig, nem faszom adattudományt, ami nyilván zsidó praktika, már ugye az adat, eleve, ahelyett, hogy Echo TV.
Ezeknek annyi, a második félidőre már ki sem fognak jönni.
Molnár Tamásról jut eszembe. Van egy nagyjából negyvenes kaszt, aki valami oknál fogva azt gondolja magáról, hogy társadalomtudománnyal foglalkozik. Állítólag ezekből Navracsics Tibor sokat hagyott ránk, miközben ő pommes fritest eszik brüsszeli kioszkokban (eredetit, lózsírban sütve). Nekik Molnár Tamás maga az Isten.
Valami matatóhelyet is elneveztek egy épületben róla a Fűvészkert mellett. Kissé nagyképűen egyetemnek nevezik. Szóval egyik nap úgy éreztem, hogy az élet túlzó élvezete rákényszerít valami önsanyargatásra. Az ostort elhagytam költözéskor, így inkább kijelöltem kettő darab Molnár Tamás könyvet elolvasásra. Ilyenkor végig kell
vinni a kirótt faladatot, de a végére percenként sírtam vissza az ostor teljes fonatát
bőrből. Másik kedvencük Karl Schmidt. Van egy könyve a legitimitásról. Sajnos ezt nem lehet vezeklésnek használni, mert egy jogtudós írta. Ettől még a harmincas és negyvenes évekbeli politikai tevékenysége nem teszi szimpatikussá. Attól még jogtudós, ahogy Lukács György is filozófus.
@Jean Claude: En nem olvastam Molnar Tamas egyik konyvet, csak olvasgattam, amikor meg ilyesmit csinaltam (nem mostanaban volt) The Decline of the Intellectual, es az a konyv Amerikaban jelentos hatassal birt, nem nagyon van magyar bolcsesz, aki ezt elmondhatja magarol. Ugyancsak olvastam par francia politikarol szolo esszejet, es azok minimum baromi erdekesek voltak. Thomas Molnar szelsosegesen konzervativ (egykori antifasiszta ellenallorol beszelunk), de pont o szemelyesen boven OK, amit a neve moge raktak, akiket a neve moge raktak, az, ami nehezen fejezheto ki izgalmas jelzos szerkezetek hasznalata nelkul.
@jotunder: Gyerekkorában hány szarvat rajzolt vajon a liberális ördögre?
Nem lehet abból kiindulni, hogy a kedves olvasónak nincs szüksége a liberalizmus pusztító természetét bemutatni. Hiszen a Föld majdnem gömbölyű, a liberalizmus pedig fekélyes kelés az emberi civilizáción. Ez nála egy premissza. Az én szememben ez súlyos módszertani hiba. Semmi baj egy konzervatívval. Nem rosszabb, mint egy liberális.
Művelt ember volt, ebben elüt az utódaitól.
Azért érdekes beleolvasni az eredeti Guardian cikkbe is Európa új(?) idegengyűlölőiről is: http://www.theguardian.com/world/2018/feb/03/europe-xenophobes-continent-poland-hungary-austria-nationalism-migrants
A kedvencem a “The Hungarians who have emigrated will eventually come back because they will realise it is better here than anywhere else” megjegyzése (Virág elvtárs se mondhatta volna szebben) 🙂
De a történelemszemlélete is érdekes: “There is a debate about the future of Europe: whether it can remain an alliance of nation states, or whether it should become an empire. I don’t believe in empires. Where is the Soviet Union now? Where is the Third Reich? Where is the Ottoman empire? Where is the British Empire? Meanwhile, Hungary is still here. This is a state which is 1,100 years old.” – úgy látszik tiszta szerencse, hogy nemzetállammá farigcsálták ezt a kis országot vagy 100 éve. Bár Oroszországról kevesebb esett le (17m km2 maradt a 22m-ból) 😉
Ez pedig megfizethetetlen: “Germany, by comparison, is a young country,” Schmidt adds, raising her voice. “I don’t like being lectured by people who couldn’t even set up a nation state before 1871.” Schmidt’s office later emailed to clarify that she had intended this as a joke. 🙂
Németországot a történettudomány alapvetően többesszámban ismeri.
Ekkor már kissé más a leányzó fekvése. Ezt nyilván nem várhatjuk el egy omnipotens milliárdostól.
@Jean Claude:
Egy Schmidt-tel vitatkozol Németország történelméről?!?! 😀
@Bolygó Hollandi:
Igen, az utolsó bekezdésedben említett ki- és befakadás olvastán felmerült bennem, hogy a versenyző nemcsak döbbenetesen ostobán gátlástalan és gátlástalanul ostoba, de akad ott némi pszichiátriai problémácska is.
@Bolygó Hollandi:
Jövő hétre átírjuk a német történelmet is, ha nem viselkednek megfelelően.
Szerintem az úrhölgynek történészként javára írhatjuk, hogy valami történelmileg releváns dologtól tart Németoország kapcsán. Nyilván nem Audival (egy patrióta példa) a tankok helyett fradiszurkolóknak szóló baromságra gondolok, hanem arra,
hogy az ötvenes évek Németországa és a mai között nem az a különbség, hogy ma minden Mercinek elektromos az első ablaka (nem vicc, az 1973-as S osztálynál ez extralistán volt, még a nyolchengeresnél is), hanem, hogy egy klasszikus etnikai nemzetállamból politikai nemzetállam lett. Az én szememben ez a XXI-századi Európa
legnagyobb kihívása. A brit és a francia poltikai nemzetállam egy történelmi időszak alatt volt értelmezhető. A német egyfajta robbanás volt a történelmi kihívásokra adott
válaszként.
@poszt: Gyimah inkább miniszternek nevezhető a nomenklatúrában, és mondjuk attól, hogy nem hófehér kékvérű lordgyerek, még nem lennének oda a honi baloldali egyetemi körökben, mert szépően továbbviszon az angol kutatási források nagyon is koncemtrált feldolgozását, ha jól olvastam itt: egyetemipolgar.net/2018/01/11/ahogyan-a-kutatas-finanszirozas-centralizalt-es-menedzsment-hangsulyos-angliaban/
@jotunder: Akárkit kérdeztem, nem tudott Molnár Tamás bármilyen komolyabb hatásáról.
@Jean Claude: Carl Schmittet elkezdte mondogatni nekik Lánczi, de csak azért, hogy vezekeljen a Leo Strauss korszakáért. A felét se értik, persze. Igazi, nagyformátumú sötét gazember volt, teoretikusan is.
@fortin2: “eddig majd 200 szövege jelent meg, melyek közt Tóth Gabi, Muri Enikő, Dér Heni, Veres Mónika Nika, Zséda, Oláh Ibolya, Soerii és Poolek, Takács Nikolas, Varga Viktor, Oláh Gergő, Pál Dénes és Dobrády Ákos slágerei is szerepelnek. Megannyi közülük listavezető lett a zenecsatornákon, a leghallgatottabb hazai rádiókban és az online letöltési listákon is egyaránt”
nekem tudom ezek kik a f@szom de ha csak a fele igaz, az már hatás!
@harmadikszem: Ezeknél is fonrosabb, hogy a Molnár Tamás Intézetben iszonyú sokan idézik Molnár Tamást, ami mutatja, hogy komoly ember.
@seol: :))))
Őt is Soros indította el a pályán a 80-as években…
“és ott járt gimnáziumba tíz éven keresztül”
Csak a miheztartás végett: hány osztályosak Ghánában a gimnáziumok?:)
Hát igen. Magyarországnak nemhogy felsőoktatási de még oktatási minisztere sincsen, viszont van egy csomó kreacionista minisztere. Van egy bukott rasszista lelkész emberminisztere, aki felügyeli a felsőoktatásért felelős államtitkárt, aki iparbarát oktatásról álmodik. Meg van egy polgármesteri táskahordozóból előléptetett miniszterelnökséget vezető minisztere, aki felügyeli a kutatási pénzeket osztó Hivatalt.
Amúgy az NKFIH épp most küszködik a Nemzeti KFI stratégia upgrade-elésével, lehet kommentálni itt: nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia/velemenyezheto-kfi-strategia
Érdemes megnézni a 33. (!) oldalt, mutatja hogy halad az 1.8% K+F finanszírozási cél felé Magyarország: nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia/megujitott-kfistrategia
Plusz egy idézet, ami kiváncsi vagyok benne marad-e miután a kormány véleményezi: “Az elöregedés okozta munkaerőhiányra lehetséges megoldásokat jelenthet a magasan képzett külföldi munkavállalók intenzívebb bevándorlása, a robotok fejlesztése és a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazása.”
@velőtanya: Hat (=3+3)
en.wikipedia.org/wiki/Education_in_Ghana
😀
@fortin2: nem, Gyimah inkább államtitkár. furán hangzik, de a Secretary of State for Education a miniszter és a Minister of State for Universities az államtitkár, ez a hierarchiából következik.
@Jean Claude: Carl Schmidt azért amellett, hogy élete nem minden szakaszában volt egy finom ember, elég okosan vett észre és írt le dolgokat.
Ezzel szemben vannak olyan emberek is, akik szintén nem valósítják meg életükben és jellemükben a finomságot, de az általuk észrevett és leírt dolgok érvényessége csak addig áll fönn, amíg gond nélkül tudják uránbányászatra utalni az elégedetlenkedőket.
@jotunder: Nem kruciális kérdés, de ez a magyar és német rendszerhez hasonlít, ahol nagy, összevont minisztériumok vannak, amin belül a “miniszterek” “államtitkárok” lényeglében miniszteri pozíciót töltenek be, de az igaz, hogy nema kabinet tagjai, míg a Secretary of State a kabinet tagja. Viszont mindenki tudomány- és felsőoktatásügyi kormányzati főemeberkétn hivatkozik rá (ahogy nálunk pl. Palkovicsra.)
http://www.gov.uk/government/ministers/minister-of-state-for-universities-science-research-and-innovation
@Bolygó Hollandi: Ráadásul amit Oroszországként ismerünk ma, az Oroszország plusz gyarmatbirodalmának nem kis része.
@közösperonos átszállás: Ha egyszer nem Birodalomnak (vagy uniónak) hívják, akkor nem az. De ha annak, akkor az. És punktum! 😉
(illetve tényleg egy izgalmas kérdés, hogy a történész néni vajon miként definiálja a birodalom fogalmát, de talán tanultabb olvasótársak segítenek ennek megértésében)
Tudom, hogy csak hasonlat volt meg minden, de jelezném, hogy az igekötők kutatása komoly dolog, és még az adattudományhoz is van köze (mint a nyelvészetnek általában). Egyebek mellett az igekötők igéhez viszonyított elhelyezkedése az egyik fő diagnosztikája a mondat ún. információs szerkezetének, ami az egyik legizgalmasabb téma a nyelvészetben. Úgy érzem, tartoztam ezzel az igekötőknek.
@jan: Ezt meg kell köszönnöm a többi igekötők nevében is…
@balmoral: Azt hiszem, hibáztam: a többi igekötő (egyes szám) nevében köszönöm. Meg.
@jan: Én nem mertem szóvá tenni, de amúgy ja; nemrég én is rászóltam valakire, aki a “képezzünk még több nyelvészt” mondatot a “képezzünk még több semmiresejó léhűtőt” értelemben használta.
Sírva röhögtem…
@balmoral: ez, hogy melyik nyelvben van többesszám a számnevek, ill. hasonló izék után, és melyikben nem, és ez mi minden mással függ össze, ez is egy érdekes téma. A magyarban ugye a számok után ingadozás nélkül egyesszám van: két kutya (néhány kivétel: háromkirályok stb.), a többi után viszont egyes beszélők többesszámot használnak: a többi kutyák. Összefügg ez az ún. osztályozószók (classifiers) kérdésével is (darab, szál, szem): pl. egy szem homok (nincs viszont olyan, hogy egy homok).
Az ezzel a kérdéssel foglalkozó legfontosabb cikkeknek 1000 fölötti idézettsége van, ami a nyelvészetben nagy szó, tehát ez egy fontos téma.
@jan: Ezek szerint amiben hibát vétek, az talán nem is hiba, csak még nem terjedt el eléggé. A nyelvész nővérem szerint, ha az emberek valamit máshogy mondanak, mint ahogy azt elfogadottnak tekintjük, az még helyes, mert a nyelvet nem az akadémikusok fejlesztik, hanem magától fejlődik, és nincs kitüntetett jó, avagy rossz iránya. Szerinte el kell fogadnom a vej és nej szavakat is, ha már a fej szó is meggyökeresedett a fő helyett. Alig várom már az erej szóalak elterjedését… A helyesírás más dolog, azt az akadémikusok generálják.
@balmoral: teljesen igaza van a nyelvész nővérednek, jól mondja a tutit 🙂
Egyébként az is lehet, hogy a többi+többesszám a régebbi forma, és akkor te egy konzervatív beszélő vagy. Pl. az összes után régebben talán inkább használták a többesszámot: “Petőfi Sándor összes versei”, mint most.
Az erej szóalakra nem fogadnék nagy összegben: a vej, nej, fej azért tudott elterjedni, mert ezeket szinte mindig birtokos szerkezetben használjuk: valakinek a feje, neje, veje, azért adta magát az átértelmezés, hogy a vej, fej, nej az eredeti szótő. Viszont az erőt bőven használjuk csak úgy magában is.
@jan: esetleg erély?
@ámbátor: Ez jó tipp, de azt írja a történeti-etimológiai szótár, hogy az “erély” szót a nyelvújítás során, kvázi mesterségesen találták ki. Azon túl, hogy ez elég pontosan kimutatható, az is az ereje-erély kapcsolat ellen szól, hogy régebben a j és a ly tényleg külön hang volt, nemcsak a helyesírásban tért el.
@jan: A szakértelem ócska bolsevik trükk. Ha mind akarjuk, akkor az erély a vej és a nej mintájára kialakult forma amit több szászsági rovásírásos töredék igazol.
@Boycie:
Né’má’, az ügyeletes fél- és funkcionális analfabéta idióta a maga három hozzászólásával. Szia, máris hiányzol! 🙂