A teljes Lex CEU
Eredeti szerző: jotunder
2017. évi XXV. törvény
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról1
1. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 9. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A felsőoktatási intézmény elnevezésének más felsőoktatási intézmény elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet megtévesztő, nem kelthet az intézményre, annak tevékenységére vonatkozó hamis látszatot. Megtévesztőnek, illetve összetéveszthetőnek minősül a felsőoktatási intézmény elnevezése, ha annak magyar vagy idegen nyelven történő megnevezése és valamely más, az oktatási hivatalnál nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény elnevezése megegyezik. A felsőoktatási intézményt élő személyről elnevezni nem lehet. A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, továbbá olyan nevet, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a felsőoktatási intézmény nevében feltüntetni.
(2b) A felsőoktatási intézmény idegen nyelvű elnevezésének tartalmilag egyeznie kell a magyar nyelvű elnevezéssel. Két vagy több azonos nevű felsőoktatási intézmény esetén a név viselésének joga azt a felsőoktatási intézményt illeti meg, amelyik fenntartója a nyilvántartásba vételi kérelmet elsőként nyújtotta be.”
2. § (1) Az Nftv. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha
a) magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló, Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által kötött – föderatív állam esetében, amennyiben a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodáson alapuló – nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték,
b) a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül,
c) az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül és
d) működését az oktatási hivatal engedélyezte.”
(2) Az Nftv. 76. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézmény tekintetében – a történelem kiemelkedő személyiségeivel kapcsolatos névhasználati szabály kivételével – alkalmazni kell a 9. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti szabályokat is azzal, hogy a felsőoktatási intézmény elnevezése sem az 1. melléklet szerinti, sem Magyarországon képzési tevékenységet folytató külföldi felsőoktatási intézménnyel nem lehet összetéveszthető.”
(3) Az Nftv. 76. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A működési engedély megtagadható a származási országbeli vagy más, az ESG-nek megfelelő felsőoktatási akkreditációs szervezet szakvéleménye alapján. A szakvélemény nyilatkozik a képzés személyi és tárgyi feltételeiről, a képzés minőségéről.
(3) A működési engedély megtagadható, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének a magyarországi elismerésére nincs lehetőség. Ha a más államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére nincs lehetőség, akkor erre az intézménynek egyértelműen és igazolhatóan fel kell hívni a képzésre jelentkező figyelmét, amelynek teljesülését az oktatási hivatal ellenőrzi.”
(4) Az Nftv. 76. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézményt az oktatási hivatal nyilvántartásba veszi. A működési engedélyt az oktatási hivatalnak legalább ötévente felül kell vizsgálnia. Az oktatási hivatal a működési engedélyre vonatkozó határozatát visszavonja, ha a külföldi felsőoktatási intézmény, vagy a képzés az (1) bekezdés a)–c) pontjában, a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek utóbb nem felel meg.
(5b) A külföldi felsőoktatási intézmények működése felett a miniszter gyakorolja a 65. és 66. §-ban meghatározott jogkörét.”
(5) Az Nftv. 76. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdésben megjelölt, külföldi oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni.”
3. § Az Nftv. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény magyarországi működésére a 76. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá a működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadása a 76. § (3) bekezdésében meghatározott egyenértékűségi feltétel alapján nem tagadható meg.”
4. § (1) Az Nftv. 115. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) E törvénynek – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított – 9. § (2a) és (2b) bekezdésében, 76. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott feltételeket – föderatív állam esetében annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodás kivételével – a 2017. szeptember 1-jén magyarországi működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézménynek 2018. január 1-jéig kell teljesíteni. Föderatív állam esetén az ennek alapjául szolgáló előzetes megállapodást a Módtv2. hatálybalépését követő hat hónapon belül kell megkötni. A feltételeket nem teljesítő külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélyét az oktatási hivatal visszavonja és 2018. január 1-jét követően a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi képzésének első évfolyamára hallgató nem vehető fel azzal, hogy a 2018. január 1-jén már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben – de legfeljebb a 2020/2021-es tanévben – fejezhetők be.”
(2) Az Nftv. 115. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E törvénynek – a Módtv2-vel megállapított – 77. § (4) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2018/2019. tanévben indított képzések tekintetében kell alkalmazni, azzal, hogy a már megkezdett képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben – de legfeljebb a 2020/2021-es tanévben – fejezhetők be.”
5. § Az Nftv. 117. § (4) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:
„(4) A 2005. évi felsőoktatási törvény 106. § (7) bekezdése alapján nyilvántartásba vett képzéseket, valamint az azokra vonatkozó, az információs rendszer által kezelt adatokat az oktatási hivatal a képzés kifutó rendszerű befejezésével, de legkésőbb a 2020/2021. tanév végén törli a nyilvántartásából, és kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszerből való törlést, feltéve, hogy e képzések nem felelnek meg a 77. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.”
6. § Az Nftv. 77. § (3) bekezdésében a „76. § (1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „76. § (1) bekezdés b) és c) pontjában” szöveg lép.
7. § Hatályát veszti az Nftv.
a) 77. § (4) bekezdésében az „, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD)” szövegrész,
b) 104. § (7) bekezdés ba) pontja.
8. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § (3), (4), (5) bekezdése, a 3. §, a 4. § (2) bekezdése, az 5–6. § és a 7. § a) pontja 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) A 7. § b) pontja 2017. december 31-én lép hatályba.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518749-6ae57ec681756' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518749&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518749-6ae57ec681756&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518749-6ae57ec681756' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Megint csak azt kérdem én illő alázattal, hogy ha egy országban ilyen jogszabályokat alkotnak, akkor ki nem szarja le, hogy egy diploma pont abban az országban érvényes-e, avagy nem, akkreditálják-e a képzést, avagy nem, ha egyébként meg mindenhol máshol elfogadják? Ugyan kinek kellene állami támogatás, ha attól teljesen függetlenül mindenhol elismerik a képzés és a diploma értékét? Nem a magyar Parlament csinált most hülyét magából? Idézném egyik korábbi megfigyelésemet is, amit a magyar államigazgatásban eltöltött évtizedek során szűrtem le: Illegális tevékenységhez nem kell engedély.
@poszt: Jogászkormány 🙁
Fene tudja, nekem egy „bankárkormány” jobban tetszik. Azzal sokkal inkább lehet szigorúan üzleti alapon tárgyalni 🙂 Nem mindig, de azért…
Nekem erről valamiért ez a vicc jutott eszembe:
” jogi egyetem záróvizsgáján az utolsó két diák izzad a kihúzott tétele felett.
– Jöjjön kolléga! – szólítja az egyiket a professzor.
– Na kolléga… Tudja a tételt?
– Háát… Nem jut eszembe semmi. – válaszol a nebuló.
– Hát kolléga, akkor maga nem lesz kolléga.
– Professzor úr! Lehet egy ajánlatom?
– Halljuk!
– Ha fel tudok Önnek tenni egy olyan jogi jellegű kérdést, amire nem tud válaszolni, beírja az ötöst?
– Ilyen pofátlan kérés 40 éves tanári pályafutásom alatt nem volt, de lássuk!
– Rendben. Mi az ami egyben törvényes, de nem jogos, jogos de nem törvényes, és se nem törvényes, se nem jogos?
Pörögnek a kódexek, izzad a professzor úr, de nem tudja a választ.
– Rendben, megfogott, itt az ötös és takarodjon innen!
– Na, halljuk az utolsó mit produkál! – szólítja az utolsó diákot.
– Professzor úr… Én sem tudom ezt a tételt…
– Hát mi van ma itt? – fortyan fel a professzor.
– Rendben… Hallotta az előző diák által feltett kérdést?
– Hallottam – felel a diák.
– Rendben. És tudja rá a választ?
– Tudom.
– Tudja? Akkor ha megmondja, átengedem egy kettessel.
– Rendben. Szóval az, hogy a professzor úrnak van ugye egy 20 éves felesége, az törvényes, de nem jogos. Azt, hogy a feleségét az előző diák kefélgeti, az jogos, de nem törvényes. Az pedig, hogy ezért Ő most ötöst kapott, én meg kettest, az se nem törvényes, se nem jogos…”
Ez nem a végsö megoldás. Az itt van: njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=201413.337047
Ez még a szövetségi államokra vonatkozó módosítás elötti állapot.
@ámbátor: koszonom!!
Nevezzék át a Közép-európai Egyetemet Orbán Viktor Egyetemmé, hátha akkor adhat amerikai diplomát. Vagy azerit és oroszt…
Nahát! Szigorú tekintetű eselnek eddig tartott a köldökére koncentrálás, hogy eredményre jusson? 🙂
index.hu/belfold/2017/04/12/solyom_a_ceu-torveny_egyertelmuen_alkotmanyellenes/
@ijontichy:
Nyilván azért volt ott már vasárnap is a tüntetésen…
@ijontichy: http://www.ceu.edu/article/2017-04-03/former-president-hungary-solyom-supports-ceu
április harmadika
@Online Távmunkás: Ennek egyetlen, de nem megoldhatatlan akadálya van.
„A felsőoktatási intézményt élő személyről elnevezni nem lehet.”
a CEU szerencséjére Focitörpnek hamarosan ennél komolyabb problémái lesznek…
@Muad’Dib: @jotunder: Na jó. Most az egyszer. 🙂
Ha jól értem, a törvény külföldi egyetemről szól.
Talán az egyetlen vagyok, aki nincs képben.
Mitől külföldi a Közép-európai Egyetem? Van magyarországi székhelye, Magyarországon bejegyzett. Egyedül az azonos név lehet akadály.
Hogy aztán az USA-ban milyen képzést akkreditálnak, azt nemigen lehet nálunk szabályozni. Ha az USA egy állama úgy dönt, hogy elfogadja fodrász szakmának a magyar OKJ-s fodrász képzést, az az ő dolga, nem?
@sfi: A CEU egy New Yorkban bejegyzett Magyarországon működő (a KEE-vel licenszszerződés keretében) egyetem.
A probléma az, hogy ha te egy amerikai állampolgár vagy, és munkát akarsz vállalni Pesten, ahhoz kell munkavállalási engedély. A CEU-n nem kell. Itt van az a pont, ahol a dolgok konkrét fenyegetéssé válhatnak.
@jotunder: Az se köztudott, és érdekes módon még az ellenzékinek gondolható media (blogokat is ideértve) sem említették mint jelentőséggel bíró kiállást, hogy Sólyom László nem vett részt Áder mostani megválasztásának a színházi performanszában (bajuszkirályunk vendégként csak a búsképű Schnittet, és Dalma asszonyságot üdvizelte az esemén megnyitójában).
Szerintem Sólyom tisztességes és ember (kicsit tudós is, kicsit hiú is, kicsit naív is – ahogy én is naív voltam, és a 2o1o-es választások idején én is beugrottam annak az orbánci kijelentésnek, hogy tanult az előző ciklusának a hibáiból, és ezt egy jövőre nézve pozitív ígéretnek tekintettem)… aki annak idején valószínűleg elképzelhetetlennek tartotta az orbáni fociságokat… mert előtte még mindig a kiváló tanítvány képe lebeghetett (és nem kevésbé: hízeleghetett neki a tanítómesteri titulus).
Én úgy látom, hogy ő legalább szembenéz a saját hibáival (nagyon kevés ember képes rá)… és ha nem is nyilvánít (remélem: csak még) véleményt a múlt történéseiről, azért _ad jelzéseket_ és némi útmutatást a jelen történéseire nézvést… mégha csak eléggé implicitek is azok sokszor. Kicsit jobb lenne, ha – a politika mélyebb bugyraiba is belátóként – a jövőre nézve is adna jelzéseket, de még ezt is megértem, mert az ő részéről történő bármilyen megnyilvánulás nem kis felelősség.
@jotunder: Na de akkor azt rögzíthatjük, hogy a KEE nem külföldi.
Persze a munkavállalásit értem, amiről egyébként megjegyzem senki nem beszélt még. Nekem ez új elem. Pedig azért elég jól követem az eseményeket. Legalábbis a nem létező átlagember tájékozódottsága felett.
Eddig mindkét fél álláspontjában inkább az kapott szerepet, hogy itt két – valójában egy, ha jól értem, csak két országban akkreditált a képzés – diplomát kapnak. Egyik oldal szerint éppen ez az előny, másik oldal szerint meg ez versenyhátrány a magyar egyetemeknek. De ezt hagyjuk is, mert ez egy olyan elem, ami inkább tűnik olyan különbségnek, ami a napi gyakorlatban jelentkezik. Ami annyit tesz, hogy a KEE-re eddig sok amerikai jött tanítani, ami összességében a magasabb oktatási színvonalat is tudta biztosítani. Amihez eddig (pontosabban 2018 január 1-ig) nem kellett (kell) munkavállalási. Átugrott az USA-ból órát adni, aztán akár vissza is ment.
A kérdés az, hogy a munkavállalási akkora adminisztrációt igényel, amivel működésképtelenné teszi a KEE-t, s ezen keresztül a két országban elfogadott diplomát?
@sfi: a legtöbb doktori képzés nincs akkreditálva magyarországon és nem is lehet megoldani. a doktori.hu-n kettő darab ceu-s doktori iskola van.
én a matematika tanszéken tanítottam, az ottani doktorit magyar egyetemek honosítják.
@sfi: Gondolom, ez csak költői kérdés… vagy még mindig őrülten jóhiszeműek vagyunk, mert biztosak lehetünk a politikai korrektségben… aminek az elmúlása ugye Agyarországon a legmagasabb politika szintjén is támogatólag merült fel.
@jotunder: gondolom olvastad a törvény(tervezet) általános indoklását is. én eléggé attól félek, hogy ez a nemzetbiztonsági izé nem ködösítés, hanem tényleg ez a (saját használatú, belső) narratívájuk. de inkább ne legyen igazam!
@balmoral: http://www.facebook.com/miklos.kiraly.754/posts/1477653015619500
@Hmmm…: „Sólyom László nem vett részt Áder mostani megválasztásának a színházi performanszában”
Részt vett viszont a saját megválasztásában! Emlékszel?
„Szerintem Sólyom tisztességes és ember „
Szerintem is az szeretne lenni!
Soros megvette egész Portugáliát:
app.parlamento.pt/webutils/docs/doc.pdf?path=6148523063446f764c324679626d56304c334e706447567a4c31684a53556c4d5a5763765247396a6457316c626e52766330466a64476c32615752685a47565159584a735957316c626e5268636938334d6a67355a6a6733595330795a445a694c54526a5a4449744f544d344e4330354d444e694d5463334e5441324f4455755a47396a65413d3d&fich=7289f87a-2d6b-4cd2-9384-903b17750685.docx&Inline=true
@Wolff: futja neki. a mandineren épp az imént láttam a „balbakó” nevű jóatomközgazda megállapítását, miszerint soros 6000 milliárd dollárt tol világuralmi projektjében.
@incze:
Pedig igazából 9000 millió csillárd billió dollárt.
Fontos:
jogbiztonsag.tumblr.com/post/159830947403/lex-ceu-az-ab-el%C5%91tt