Az első magyar tudós, aki leírta azt, hogy
Eredeti szerző: jotunder
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518234-6a7b001c69512' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518234&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518234-6a7b001c69512&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518234-6a7b001c69512' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>„A fönni szerént mondom, ha csak 30-tól 40 éves koráig nemzene is a
férjfi (noha 60 évesen is nemz elég ma is), sőt mi nagy ritkaság: éppen a
nagy Newtont anyja 60 évesnél idősöbb korában szülte, holott az asszonyok
nálunk már 40 éves korukon föül többé ritkán fogadnak méhökbe
(concipiunt) s még ritkábban szülhetik, ha nem éltök, legalább megromlás
veszélye nélkül meg, vagy ki, e világra: a nőnek 20-tól 30-ig mégis 5 gyermeke lenne; holott más párnak lehet, hogy most egy sem lesz, mi utóbbi
azonban véleményem szerént inkább a mai elfajult, természet elleni mértéktelen közösülés (nőzés, nőszés, trivialisnak tartott, képzelt, keresztelt, de
azonban eredetibb, tisztább, saját, tehát jobb szóval: baszás) s egyéb életmód
s elgyengülés (enervatio) következése, mint egyébé.”
Newton anyja, Hannah Ayscough 1623-ban szuletett, 19-20 evvel Newton elott.
Tolmácsot kérek! 🙂
@Külsős: „Ezek a mai fiatalok.”
@Külsős: Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai
Fogalmazványok a Tanhoz, illetőleg az Üdvtanhoz )))
@nerángass: Köszönöm 🙂
@Külsős: Szívesen
eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/8949/06272.pdf
„eredetibb, tisztább, saját, tehát jobb szóval: baszás”
Saját? Ezek szerint már akkor is ment a türközés?
»baszik – ‘közösül’; ‘‹a nyelv durva rétegében› nem törődik ‹vele›’: baszik rá. A ma durvának számító szó eredetileg eufémisztikus okokból került a magyarba valamelyik ótörök nyelvből: türk, oszmán basz-, csuvas pusz- (‘megnyom’), egy ma már nem ismert, nyilván finnugor eredetű ige helyettesítésére. (Olyan szerepe lehetett a ~nak, mint ma a dug igének). Lásd még boszorkány.«
http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/b-F1794/baszik-F1834/
@netukki: ez tényleg bolyai jános. egész kis elmélete volt a dugásról, nem véletlen, hogy az üdvtan publikálhatatlan.
@netukki: @jotunder:
„Jellememben két fő, uralkodó alap-vonal volt egész életemben: az igazságnak (tanilag és erkölcsileg, vagy munkásan tettel, praktice) és a némbereknek határtalan szeretete.” 😉
Bolyai János mint blogger. Semmi nincs előzmények híján…
@jotunder: Miért lenne publikálhatatlan? A nyelvezete miatt? Egy bayer kötetben simán ez lenne a kulturált kivétel. 🙂
@nerángass: Jó arcnak tűnik.
valamiért most beugrott az a régi angolórás oskolás vicc, hogy egy fiú és egy lány hevesen csókolóznak és gyömöszölik egymást a buszmegállóban. megérkezik a busz és nyitja az ajtót, azok persze oda se neki. egy idő után a sofőr türelmét vesztve kikiabál: „hey, sir, you will miss the bus!”, mire a fckó visszaszól: „no, sir, i will basz the miss”.
@incze: Ezt magyarul már csak azért sem lehetne megcsinálni, mert nem lenne benne várakozó buszvezető, apránként fogyatkozó türelem, egalitárius urazás, kerek mondatokban folyó párbeszéd… A vulgáris vágyakozás örvén egy ilyen élhető társadalomról alkotott képet kapunk a viccben 🙂
@mafi mushkila: hát valami ilyesmi is van benne, bár nekem a driver inkább a formaságokat betartó angol fapofát jelentette, de tökmindegy, hamisítatlan, zamatos kamaszbárgyúság.
@mafi mushkila: Hát ja, úgy látszik eredménytelenűl hadakozott a „némberek” okozta kísértésekkel, ezért azán érdekes javaslatai voltak ezen fölhorgadások megelőzésére 😉
Nemrég kaptam egy mit is? Mondjuk regényt?
Szerző Láng Zsolt (nem a bukott polgi), címe – minő meglepetés – Bolyai.
Csak erős idegzetű, ráérős olvasóknak. A mű súrolja Bolyai és az általa elsőként (tudósként) leírt szóval kapcsolatos témakört.
@ikaruss:
A könyv 2/3-ánál járok, és tényleg létezik. Én nem igazán ajánlottam, de hátha valaki kedvet kap:
konyves.blog.hu/2019/12/05/bolyai_a_mindent_bevilagito_ertelemben_bizott