Demeter Szilárd és a Kellék (meglepőposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Demeter Szilárd (és testvére Demeter M.Attila kolozsvári filozófus) a Kellék című filozófiai folyóirat szerkesztőbizottságának tagjai (a bizottság kétötödét alkotják). A lapnak különös jelentősége van Magyarországon. Bizonyos egyetemi állások betöltéséhez külföldi folyóirat-publikációkra van szükség, és a Kellék természetesen külföldinek (nem-hazai) számít.
A kilencvenes évek elején még Lukács-tanítványok publikáltak a Kellékben. Bezzeg most. Pont ugyanúgy. Azoktól a posztmarxista filozófusoktól hoznak le fordításokat, akiket Scruton kiátkozott a könyvében (melyet személyesen Betlen János filozófussal fordíttatott le Schmidt Mária), queer-issue, gender, minden amit akarsz. És ez nem a Kommentár szintje, színes, izgalmas, érdekes, a színvonalát nem tudom megítélni, de a szerzőkből ítélve elég komolynak lapnak tűnik. Nem hiszem, hogy csak azért publikálnak a Kellékben, hogy legyen külföldi cikkük, azért publikálnak ott mert ez valamiféle erdélyi filozófiai tradíció része, és ezt most valahogy a Demeter Brothers is képviseli.
És akkor most mi van? Ez van. Semmit sem lehet kiszámítani ebben az országban. És abban sem.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518037-6ae3ab5db4c26' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518037&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518037-6ae3ab5db4c26&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518037-6ae3ab5db4c26' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@combo: „Ha ez így van, ahogy írtad, akkor az emberek többségét a személyes életkörülményein kívül tényleg nem nagyon érdekel semmi. „
Ezzel mindenki így van (szerintem te is), amennyiben az „életkörülményekbe” beleértjük a köz-, igazság- valamint biztonságérzetet és hasonlókat.
Ha csak az anyagi boldogulást érted rajta, akkor ez nem következik belőle. Nagyon sok minden befolyásolhatja a szavazatokat. Az általam említettek sem (csak) a személyes boldogulással kapcsolatosak. Pl. a szemérmetlen lopás attól függetlenül tudja fölháborítani az embereket, hogy nekik okoz-e az személyes hátrányt, vagy várnak-e személyes előnyt annak csökkentéséből. Két olyan ismerősöm is van, akik személyesen profitálnak a lopásból (nem a lopott pénzből kapnak, hanem lopásorientált projektekből is kapnak megbízásokat, egyik szakértőit, másik tervezőit), de a rendszert gyűlölik (épp mert belülről is látják a működését).
A kérdés az volt (arra reagáltam), hogy a motiváló tényezők között a „demokrácia” milyen súllyal szerepel. Szerintem M.o.-on viszonylag csekéllyel. De még az sem világos, hogy mi lenne az a „demokrácia” amiről szó van.
Ezen a blogon azért temetjük a „demokráciát”, mert annak formai kereteit Orbán kiüresítette. De a keretek megvannak. A választási rendszer arányosítása és/vagy a két forduló visszaállítása vagy az OVB tagok választásának módja meg ilyen nyalánkságok mind nagyon fontosak, de nem gondolnám, hogy a magyar választók tömegei ilyesmire lennének rácuppanva. Az átlag választópolgár nem feltétlen azt látja, hogy nincs elég demokrácia és több kéne, hanem esetleg az intézményesített korrupciót azonosítja a demokráciával, és éppen elege van belőle. (Én nem így látom, de tömegek vannak erre idomítva, ismétcsak Orbán által).
A szemérmetlen lopás vagy a növekvő egyenlőtlenség szerintem sokkal többeket háborít föl, mint a demokrácia-deficit.
A 90-es évek nem feltétlen voltak „nyomasztók” (legalábbis azoknak, akiknek nem vesztették el a megélhetésüket), de nem is hozták el a kánaánt, tömegek csúsztak le, megnőtt a korrupció, stb. Orbán jórészt ennek az időszaknak a „zavaros” voltával indokolta a NER „szükségességét”, és ezt tömegek nyalták be.
A lényeg: nem biztos, hogy a „demokrácia” lenne a leghatékonyabb hívószó az ellenzék kezében. Faék egyszerűségű üzenetek (mint a Jobbik „Ti dolgoztok – ők lopnak” kampánya) sokkal hatékonyabbak lehetnek.
@AdvocatusDiaboli: Az utolsó bekezdéssel egyetértek. De mi legyen a hívószó helyette? A növekvő egyenlőtlenségek is egy elvont dolog: Aki eddig nem vette észre (márpedig a választási eredmények tanúsága szerint a legszegényebb települések a legfideszesebbek), az akkor sem fogja, ha szép grafikonokat mutogatunk. Korrupció? A nemzet gázszerelőjét tényleg mindenki ismeri, aki nem csukott szemmel jár, de csak nyernek és nyernek.
Orbánék demokráciafaragása azért nem feltűnő, mert kihasználják a „jog diktatúráját”: Ezen már őrjöngtem itt egyszer, nem ismétlem meg; a lényeg az, hogy az emberek elfogadták, hogy az az igazságos/erkölcsös, ami jogszerű. Lehet 2/3-dal választási törvényt módosítani? Lehet. A Fidesznek egyedül 2/3-a van? Igen. Akkor módosíthatja egyedül a választási törvényt akár úgy, hogy neki lejtsen a pálya? Persze. Az nem baj, hogy a 2/3-os törvények SZELLEMISÉGE a konszenzuskényszer (azt feltételezi, hogy egy pártnak nem lesz 2/3-a egyedül), ami a fenti eljárásban nem jelenik meg? Nem.
Eleve nem értem, hogy mit kell azon magyarázni, hogy kurvára nincs rendben, hogy 1 db párt változtat a választási törvényen, akármekkora felhatalmazást is kapott. Ha nem lenne „jog diktatúrája” a fejekben, már emiatt lázadásnak kellene lennie, függetlenül a változtatás tartalmától…
Én a személyes életkörülményeken egyébként főleg a pénztárcavastagságot értettem. Először majdnem így írtam, de aztán olyasmikre is gondoltam, hogy milyen ellátást kapok a kórházban stb. De igazságérzetre semmiképp. 🙂
Az a baj az személyes életkörülményekkel, hogy abban nem igazán jelenik meg, hogy a javulás hitelből történik meg. Mert objektíven a Kádár-rendszer mind morálisan, mind igazságérzet, mind a gazdaság szempontjából sokkal rosszabb volt, mint a 90-es évek. De a jövő kontójára egész élhető volt sokaknak…
@perspectus: Nálam alapelv – nyilván nem kötelező velem egyetérteni ebben -, hogy határon túlinak többet megbocsátok, mint határon inneninek. Míg nekem sosem okozott hátrányt a magyar voltom, addig Demternek, Vidnyánszkynak stb. sok esetben okozott. Nem lenne igazságos ugyanazt a tisztánlátást elvárni tőlük, mint egy határon innenitől, pláne nem azonnal. (Azon már lehet vitatkozni, hogy mennyi idő után várható el tőlük is.) Tőkés László ma a fideszes bűnszervezet legitimációs kirakati figuráinak egyike, és nagyjából semmi egyéb, de ne feledd, hogy a nevének 1989-90 táján még (méltán) pozitív csengése volt. Gondolom, Demeter taknyos kölyökként ikonként tisztelte, szóval önmagában véve az, hogy a sajtósa volt, nem sokat jelent.
@rinaldo-rinaldini: Nem ismerem részletesen Demeter élettörténetét, nem tudom, mitől traumatizált, de kétségtelen tény, hogy neki lehetett része olyan pofonokban, amiket én megúsztam. (És te is, ha nem vagy határon túli.) Bródyt és Fodor Gábort egy kalap alá venni jó esetben baromság, kevésbé jó esetben szemétség. Döntsd el magad, hogy nálad melyikről van szó, az önvizsgálat sosem árt.
@libernyák: „Orbáni értelemben vett libernyák mindenki, aki az ellenzékre szavaz,vagy a kormánnyal szemben erősebb kritikát fejt ki.” Ugyancsak orbáni értelemben a libernyák ellentéte a fideszes. Nem orbáni értelemben ezt könnyebb definiálni, mert mindössze annyit jelent, hogy ruszibérenc bűnöző. (Nyilván nem a mezei szavazókra gondolok, hanem a pártelitre, a „médiaértelmiségre” meg a többi effélére.
@jizzaircargo: nem tudom, léteznek-e ruszik, de én ruszkibérenc bűnözőkre gondoltam, természetesen.