Egy francia „professzor” Orbán mellett+ Nagy Ervin Vincent-díjas megoldása (2-in-1 poszt).
Eredeti szerző: jotunder
A Kossuth Rádió (Lajoskám, én kérek elnézést) Vasárnapi Újság című műsorában tett hitet Orbán Viktor mellett Kevin Bossuet francia történészprofesszor.
A Google öt oldalnyi linket ad Bossuet-ról, amiből annyi derül ki, hogy a Sud Radio nevű andorrai/piré(n)z csatornán szokott főleg megnyilvánulni, és írt néhány cikket a keményvonalas jobber Valeurs Actuelles-be (pl. Orbánról, nyilván így fedezték fel Pesten), a twitter accountja szerint Bossuet professzor úr nagyjából annyit gondol a muszlimokra, mint Móricka a dugásra.
Lényeges, hogy a twitteren is Professeur d’histoire-nak definiálja magát Monsieur Bossuet.
A scholar.google nem lát olyan publikációt, amely Bossuet-től származik, egy Valeurs Actuelles cikkét idézik egy másik cikkben. A google-on sem látszik, hogy Bossuet-nek kapcsolata lenne egyetemmel. .
A megoldás valószínűleg az, hogy bár a francia nyelvben a professeur jelentheti a legmagasabb rangú egyetemi oktatót, akit megkülönboztetnek a nemprofesszori rangban állandó állásban lévő maître de conférences -től, de jelenthet egy középiskolai tanárt is, akinek a teljes titulusa professeur de lycée (sőt professeur de collège is van, ami a kisközépiskolások tanárát jelenti). És sok jel arra mutat, hogy Bossuet inkább középiskolai történelemtanár, mint történészprofesszor.
Képzeljük el azonban azt, hogy azzal reklámozzák a kormánypárti oldalak Bossuet-t, hogy „francia középiskolai történelemtanár és twittertroll védelmezi Orbánt”. Valljuk meg, nem lenne annyira ütős.
……
Hogy azért ne csak a végtelenül ciki dolgokról beszéljünk, egyik kedvenc színészem, Nagy Ervin – aki remélhetőleg sok darabban játszik még a Katonában azután, hogy szabadúszónak deklarálta magát, volt egy hónap, amikor négyszer láttam színpadon, emlékeim szerint, mindegyik alkalommal Ónodi Eszterrel, bakker, mikor fogok én legközelebb színházba menni- szóval Nagy Ervin adott egy interjút a 24.hu-nak. És olyan vincentes választ adott egy kérdőjel nélküli kérdésre, ami posztértékű.
De hát az a mondás, hogy a színművészetin liberális ideológiai nevelés folyik.
Egy lófaszt!
Nagy Ervin azt mondja magáról, hogy nemértelmiségi, hanem kicsit proli, de én is szoktam néha terézvárosi zsidóproligyereknek definiálni magam, és szerintem kicsit joggal, bazmeg. Nem lehet pontosabban válaszolni erre a liberális ideológiai nevelési szarra, nincs értelmiségibb válasz, mint az ” Egy lófaszt!”. És Nagy Ervin esetleg nem azt mondaná Huth Gerinek vagy a Bayer Zsocinak, hogy jujdecsúnyáttetszettmondanirámazérdemesművészre, hanem esetleg azt, hogy „gyere ki te kis tahó a kocsma elé”.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518093-6ae3dd9e0b35b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518093&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518093-6ae3dd9e0b35b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518093-6ae3dd9e0b35b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
hujjuj, mennyire hogy értelmiségi válasz! posztmodern, intertextualitás, mi kell még?
szezonja van a sztálinvárosi anekdotáknak.
Na, ez egy nemzetstratégai szempontból közérdekű megállapítás…
De azt már elfogadtuk, hogy az ideológia is állami monopólium lett? Politizálni is csúnya dolog, ideológiákkal foglalkozni is, tudjuk, hogy nem választott meg minket senki, tehát nekünk az nem való. Csak védekezünk, hogy mi nem is azt csináljuk, eszünkbe se jut ilyen.
Lehet bazmegezni olyan mondatban is, ami nem ilyen gyáva.
Mivel nem találtam a posztban a linket (nem, nem a Monsieur le Professeurét), ideírom érdeklődőknek. A teljes interjú itt található:
24.hu/kultura/2020/06/25/nagy-ervin-interju-katona-jozsef-szinhaz-tavozas/?fbclid=IwAR16c3z-yQ3tZfpSd7Ka17A-8LVM3pJRhR4Q9gmnosVoqtFjxVwg_K32Qyc
Ha jól értem, akkor most a Nagy Ervin kiszervezte magát és tartalmat szolgáltat a Katona főoldalának, miközben brandjét másfelé is kamatoztatva veri fel saját árát. gg likes this. 😉
Érdemes megjegyezni:
„Saját jó minták híján ez a társadalom addig izmozott, míg posztkommunista rendszert hozott létre. Nem Orbán Viktor szervezte meg Magyarországot, hanem a magyar nép alkotta meg magának Orbánt. Megint akartak maguknak egy Kádár Jánost, egy új apukát, mert még mindig nem szeretnék önállóan maguk intézni a dolgaikat”
(Nagy Ervin 2017.márc.)
@HANO: Én ebből odáig értek egyet, hogy „jó minták híján”. Kádárt sem vettük apukának, hanem (miközben fel sem igen fogtuk, hogy ami adott, az van valahonnan, szerveződik valahogy, mert természetesnek vettük), mindenki azzal volt elfoglalva, hogy ő önállóan saját maga, személyes utakat, nexusokat és ismereteket felhasználva mit tud még összerakni, elérni. Nem a hírös-nevös fusizásra gondolok, hanem az összes olcsó de méltányolható kis vágyunkra, én márpedig jugóból akarok tornacipőt a gyerekeimnek, ilyenek.
És amit elérünk, az megint valami ilyen: amit nem hajtasz ki magadnak, az gyakorlatilag nincs. Pénz, kerülőutak, külön utánajárás, összeszűkült szemmel figyelés.
Ennél azért egy nem diszfunkcionális társadalomban elengedettebb lehet az ember – na ez az, amilyen mintánk nincs.
Ez az apu ügy valamiféle esti mese lehet, vagy nem tudom. Nincs konklúzióm, csak mondtam, ami az eszembe jutott.
Ha Kévin az ipse, akkor nem valószínű, hogy 30-nál idősebb (a franciáknál is a Reszkessetek, betörők hozta divatba a nevet). Szóval az iskolai tanár teória a sanszos, hogy stílusos legyek.
Amúgy Bossuet inkább erről híres: http://www.youtube.com/watch?v=ROHqeweViz0&list=OLAK5uy_lVryweWJza1RMM44fb-LPCnB8WM0yDeDk
@mafi mushkila: Kertèsz Ákosnak „a magyar genetikusan alattvaló” mondata miatt menekülnie kellett a hazájából.
A harmadik 2/3 óta egyes jobban átèrzem a kijelentèse igazságát 🙁
Nagy Ervin fiatalabb ès fizikailag is erősebb emiatt kevèssè tudja majd az összes hazafias èrzelmű náci beletörölni a disznószaros bakancsát.
Volt egy wikipedia oldala, amit töröltek. De a google cache-ben még megvan.
Valóban, középiskolai történelem- és földrajztanárként dolgozik. Egy hároméves törtelem-földrajz-szakos képzéssel kezdte, és szerzett egy masterst jelenkori történelemből.
@freethomas: 1987-ben született! Még a Reszkessetek előtt 🙂
@rokakutya pri: Gondolom… csak nem értem az összefüggést, nagy nekem a gondolatugrás.
A rezsim nem tud már egy másik Chantal Delsol-t se mozgósítani – aki, gondolom, sokkal inkább meggondolja majd, hogy még egyszer be lehessen őt palizni egy MCC-s fellépésre – így hát most a tanár bácsik között keresgél …
Eléggé off, de mivel meg lett említve a posztban a viccbeli Móricka, hadd kérdezzem meg. Szóval vannak a Móricka-viccek. Én velük általános iskola alsóban találkoztam először, osztálytársaim mesélték őket, és csak évtizedekkel később, 30 éves korom körül esett le, egészen véletlenül, hogy ezek eredetileg zsidóviccek, tehát hogy Móricka egy zsidó kisfiú karakterét alakítja.
Arra lennék kíváncsi, hogy vajon rajtam kívül mindenki mindig is tudta, hogy a Móricka-viccek zsidóviccek (eredetileg)? Vagy épp ellenkezőleg, Móricka mostanra annyira emancipálódott, hogy már csak a műveltebb emberek tudnak a zsidóvicc-eredetről?
Le Penék vizén hajózik , eszméikkel a szélső jobbos Kevin gyerek…..antiszemita,muzlim ellenes,anti szélső balos, de pro orbanista, s ezt az egyet a magyarok kimazsolázták a multikulti francia sajtóból,
ahol főként a JT által idézett Valeursbe irkál.( hogy kinek érték s meddig csak idő kérdése
Fenn volt a wikin,de már nincs,ez is mutatja jelentőségét,szegény gyerekek…..
@Grrr: @freethomas:
a világban a Kevin nevet népszerűsítő focista ‘ 79- ből
http://www.youtube.com/watch?v=3MnMskejuvc
@mafi mushkila: lehet, azt könnyedén 🙂 megértik
@jan: Én nem tudtam. (36 éves vagyok.)
@jan: Hm. Rémlik, hogy valamilyen szinten tudtam, hogy zsidó gyerekről van szó (a Belvárosban nőttem fel, részben zsidó környezetben), de ez csak egy elvont, jelentőség nélküli részlet volt.
@jan: én is alsóban (vagy még korábban) találkoztam az elsővel, 30 éves koromban még biztos nem tudtam, és még most se vagyok benne teljesen biztos.
zsidóságról nem volt szó se a családban, se másutt, annyira, hogy hét éves voltam, amikor meghalt a dédnagymamán, és csak sokkal-sokkal később tudtam meg, hogy ő volt az utolsó, aki járt zsinagógába és számon tartotta, mikor van újév (és ma se tudom, hogy ejtette a róshasanát).
@jan: soha eszembe se jutott. De ez biztos így is van?
@Podvinecz Marsall: Nekem se jutott magamtól sosem eszembe, de egészen biztos. Itt van a kezemben Salcia Landmann klasszikus Jüdische Witze c. gyűjteménye, és ott külön fejezet van a kis Moritznak szentelve.
Kishon
https://de.wikipedia.org/wiki/Jüdischer_Witz
http://www.wienerzeitung.at/meinung/blogs/juedisch-leben/2036014-So-geht-juedischer-Humor.html
@jan:
Én nem tudtam.
Engem és a testvéremet anyám kiskoromban biboldónak nevezett. Felnőtt koromban találkoztam azzal, hogy az zsidót jelenthet. Nem tudok róla, hogy lenne zsidó felmenőm, de anyám is csak azért használhatta, mert önmagában kedves hangzása van.
Franciaországban a „professeur/-e d’université” az egyetemi, a sima professeur/-e a középiskolai tanár.
@jan:
És pontosan ez az egyik alapja (van más is) a könyvet ért kritikáknak /pl.Torberg/: a Móricka-viccek attól nem lesznek zsidó viccek, mert Moritz a gyerek neve, mivel Hans vagy Fritz is lehetne.
Tulbonyolitod. A magyar nyelvben az a professzor akit annak hívnak, azt nevezik ki akit ki akarnak nevezni, és akit kineveznek az professzornak van nyilvánítva kérem. Ne soroljak fel vagy húszat akit nem lát a Scopus de a scholar sem mégis prof dr habild phd egyetemi tanárnak szolittatja magát és az a durva hogy joggal.
@harmadikszem: OFF azt hiszem tudom, hogy miről beszélsz, mármint volt szó itt egy cikkről, ami ezt vizsgálta, mintha sasvári lenne az egyik szerző neve, de lehet, hogy keverem valakivel, azért régen volt. nem tudom, egy-két éve még határozottabb lettem volna, mostmár belátóbb vagyok. valamivel. azt alig tudom elhinni, hogy valakit egyáltalán nem lát a scholar.google és mégis professzor lett, de nyilván így van.
@cruickshank: jó, én ezzel nem vagyok így, de ez gondolom érthető… valamelyik lap lehozta, hogy szegény benedek tibor a székely gyökereit kutatta a halála előtt. szerintem én azelőtt tudtam, hogy neki nemcsak székely gyökerei vannak, mielőtt ő megszületett volna. ez egy ilyen ország. én tudtam ki volt a zacsek, mert a nagymamám mesélt róla.
@jotunder: sasvariek kutatása szerint jóval hatvan százalék felett van az olyan profok száma kiknek egy darab scopusos cikkuk sincs, társadalomtudományok egyes agaiban nyolcvan százalék. És ezek döntenek palyazatokrol kinevezéséről lol.
@harmadikszem: Ez szinte érthetetlen számomra. Én világéletemben a magánszférban dolgoztam, nincs PhD-m, nyilván sohasem tanítottam egyetemen meg sehol sem, és nem voltam kutató sem. Mégis lát a Scopus.
A nerrencek meg vannak őrülve a titulusokért. Pharaon is mekkora nagy professzor volt, bár hogy miben, azt talán csak a fénylő csillag tudja. Talán terrorista oktató és szervező lehetett.
Érdekes, eddig mindig gyalázták gyakorlatilag a teljes világsajtót, hogy hazudnak, meg nem értik a szittya lélek rezdüléseit. Majd jön egy futóbolond, aki rokonlélek a csuti tudatrepedéssel és akkor kiderül, csakis a színtiszta igazság folyik a nyugati imperialisták sajtójából.
@harmadikszem: @Grrr: ez szerintem valami nagy tévedés, mert mint ez nemrég kiderült, a Scopus nekem is tucatnyinál több vackomat látja, döntően a „Social Sciences” és az „Arts and Humanities” témaköréből.
Pedig nem vagyok valami nagy tudós és soha nem szerettem volna professzornak tűnni.
@flort: pedig nem. De itt q1 és q2 cikkekrol van szó mert az új mab ajánlás szerint az kell a professzorihoz amit persze magasról letojnak ha valakit ki akarnak nevezni
@harmadikszem: lehet, de az eredeti állításodban („sasvariek kutatása szerint jóval hatvan százalék felett van az olyan profok száma kiknek egy darab scopusos cikkuk sincs, társadalomtudományok egyes agaiban nyolcvan százalék.”) erről szó sem volt.
Egyébként vannak q1-es cikkeim is, de ezek rendszerint konferenciák anyagának kiadására specializálódott folyóiratokban. Az általam jobbnak tartott dolgaim viszont jellemzően nem ott jeletek meg, És ez nem egyedi jelenség mifelénk: a kutatási pénzzel bőven ellátott konferenciaturisták minden félkész vackukat megjelentetik IF-os, q1-es lapokban, miközben évek óta gyakorlatilag helyben futnak, mert sohasem fejeznek be egy témát. Nyilván, annyi konferenciára nem mehet az ember új előadásokkal (mondják ők) – illetve nem is tudnak érdekeset mondani, mert azzal dolgozni kellene – mondom én.
De lényegében kizárt, hogy a professzorok ne ez utóbbi körből – az intézményesített korrupció mintapéldájának tekinthető, leánykori nevén OTKA által megtámogatott emberek közül kerüljenek ki még akkor is, ha 8-10 éve csak magukat ismétlik, ugyanazt mondva az éppen trendi kifejezésekkel.
Még két apróság Kevinről.
1. Valóban 33 éves földrajz-történelem tanár. Van egy halom linkje a fb oldalán magyar nyelvű NERcikkekre, és az egyik posztjában meg is jegyzi, hogy valaki elmagyarázhatná már ezeknek a magyaroknak, hogy ő nem történész.
2. Van még egy hely, ahova rendszeresen hívják mint expert-et: az RT (Russiatoday) nevű orosz állami propaganda csatorna.
@flort: nem tudom, szerintem nem nagyon lehet vackokat megjelentetni jó helyen. Én több d1es lapnak vagyok szerkesztobiz. tagja illetve associate editor, itt ilyen kilencven-kilencvenot százalék a reject ráta. Lejjebb el tudom képzelni hogy valamilyen lap kihoz konferenciára egy tematikus számot de ez a d1 q1 szinten abszolút nem jellemző társadalomtudományokban. De itt a magyar profoknal ez nem a fő narrativa hogy most akkor d1 vagy q1 vagy q2 hanem hogy egyáltalán bármi normális helyen, lektoralt, indexalt cikke van e és hát az a helyzet hogy elég gyakran nincs. Nem azt mondom hogy csak ilyen helyeken lehet jó anyagot találni és hogy nem lehetséges nem jegyzett helyen jó anyagot találni csak azt, hogy szerintem azt prezentalnia kellene egy professzornak hogy ha akarná akkor tudna ilyen jegyzett kompetitiv helyeken is megjelenni. Én ezt annak hiszem el akinek van pár ilyen cikke.
@harmadikszem: „It is just a small preliminary study, I hope I can finish the full study soon.
Thanks again, K.” Ezt irta egy horvát kolleganő, amikor az idei egyik Quaternary International (ez: http://www.journals.elsevier.com/quaternary-international) cikket kértem tőle researchgate-en keresztül, aminek egyedüli szerzője ő.
A cikk maga egyébként nem rossz, egy tübingeni konferencia-előadás irott változata, sőt, vannak ugyanabban a kötetben sokkal gyengébb, már máshol is megjelent munkák.
Néhány éve ugyanebben a folyóiratban jelent meg egy cikk (szintén konferencia-előadás cikk változata), minek egyik kedves ismerősöm a 2. szerzője. Az egyik lektor egy sorban elintézte, hogy úgy jó, ahogy van, a másik (aki én voltam), 8 ponton javasoltam változtatást. Mindet át is vezették.
Végül ugyanebben a folyóiratban jelent meg egy harmadik konferencia egyik cikke, amiben 26 ténybeli hiba szerepel, elkezdve attól, hogy más számadat szerepel a szövegben és más az ugyanott hivatkozott táblázatban, egészen a tények kreativ megalkotásáig, amit egyszerűen hamisitásnak szokás nevezni.
Tudom, hogy van, aki mindent is jobban tud nálam, de a mi szakmánkban az efféle helyen megjelent cikkek nem a minőséget, csak a pénzügyi háttért jelzik.
@flort: nem ismerem ezt a területet így elhiszem neked de mint mondtam nálunk ez nagyon nincs igy
@harmadikszem: de. az a kérdés, hogy mit nevezünk vacaknak. és vannak, nem kevesen, akik egész tudományterületeket neveznek vacaknak, a legjobb újsággal együtt. itt van rögtön jordan peterson.
én óvatosabb lennék, de vannak olyan tudományterületek, amelyeket problematikusnak gondolok, és nem csak ún. szoft területeket, hanem elég hardnak gondoltakat is, és ebben sem vagyok egyedül.
vannak olyan tudományterületek, amelyeket én, személy szerint, egyszerűen nem tartok tudománynak, vannak amelyeket inkább valamiféle alkalmazott technikai területnek tartok, valamennyire talán tudománynak, van, amit igazi tudománynak tartok de erősen problematikusnak. és hát aránylag sokan vannak ezzel így.
@jotunder: ja de hát vannak mindenféle minősítési rendszerek én ezekkel dolgozom nem annyira arról beszélek hogy szubjektíven ki mit tart tudománynak mit nem. Pl amire van web of science kategória azt én tudomanykent merem pont azon adatok alapján amit a clarivate analytics szolgáltat stb. Szubjektíven szolva én nagyon sok mindent tartok sima szofosasnak aminek semmi köze a tudomanyhoz, de ezt zárójelbe kell tennem kutatás közben.
Orbán-jelenség a bolgárok szemszögéből | Magyar Nemzet
„Szeretem Orbán Viktort, mert szeretem Magyarországot”
magyarnemzet.hu/kulfold/orban-jelenseg-a-bolgarok-szemszogebol-8311965/