Elitklub nélkülünk
Eredeti szerző: jotunder
Néhány nappal ezelőtt kiadták a legújabb Sanghai Egyetemi Rangsort.
Nem érdemes nagyon komolyan venni, de én azért érdekességképpen pár adat.
Az ötszázas lista :
Az első húszban csak angolszász egyetem van, tizenhét amerikai és három brit. Az első három: Harvard, Stanford, MIT. Az ELTE és a szegedi egyetem a 301-400. helyen van. Az első háromszázban, tehát előttük 110 darab amerikai egyetem van, 29 brit és 23 német. A Sao Paulo-i egyetem az első százötvenben van, a buenos aires-i a legjobb kétszázban.
A természettudományos százas lista :
Az első három Harvard, Berkeley, Princeton. Az első húszban tizennégy amerikai. A zürichi ETH nyolcadik. A legjobb százban négy izraeli egyetem van, továbbá egy-egy tajvani, koreai és ausztrál egyetem.
A műszaki tudományos százas lista :
Az első húszban tizenhét amerikai (alma materem a tizennegyedik, az ötszázas listán a hatvanegyedik, tökjó). Két izraeli és két szingapúri van a listán.
Az élettudományi százas lista :
Harvard, MIT, University of California, San Francisco. Az első húszban tizenhat amerikai, tizenhetedik a svéd Karolinska Intézet. Egy finn és három belga.
Klinikai orvostudomány és gyógyszerészet százas lista :
Az első húszban van tizenhat amerikai, Harvard, UC at San Francisco és University of Washington. Finn, spanyol, szingapúri és brazil a listán.
Társadalomtudományos százas lista :
Harvard, Chicago, MIT. Az első ötvenben (50) csak angolszász (amerikai, brit, kanadai) egyetem van. Öt holland, két izraeli.
Matematika százas lista :
Princeton, Harvard, Berkeley. Az első húszban van három párizsi egyetem és tizennégy amerikai. Két ausztrál és három izraeli. Továbbá egy szaúdi (?).
Fizika százas lista :
14 amerikai az első húszban. MIT, Harvard, Caltech. Négy holland, három izraeli.
Kémia százas lista :
Harvard, Berkeley, Stanford. Tizenhárom amerikai az első húszban. Öt kínai.
Computer Science százas lista :
Stanford, MIT, Berkeley. Az első húszban tizenhat amerikai. Az első harmincban négy izraeli. Görög, tajvani, hongkongi.
Közgazdaságtudományi százas lista :
Az első harminchét angolszász. Harvard, Chicago, MIT. Az első százban van hatvankilenc darab amerikai egyetem.
…………………………………………………………………………………..
Aki akarja még nézegetni, megteheti.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521907-6ae31dc29a56f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521907&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521907-6ae31dc29a56f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521907-6ae31dc29a56f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Közel-kelet tényleg nagyon nyomul, pl NYUADról nagyon jó dolgokat hallottam, persze ez ilyen listákon még nem látszik. A vicces az, hogy Budapestre pl sokkal könnyebb embereket odacsábítani pár hónapra, relatíve kevés pénzből kijönne 1-2 (nem eszközigényes) szakterületen. Persze akarni kellene, jelenleg fontosabb az hogy ne angolt tanuljanak a diákok, mert az túl könnyű, vagy vmi ilyesmi.
Ebből is látszik, hogy nem érdemes angolul tanulni. :-)))
A szaúdi egyetem azért került be a matematika top 100-ba, mert nekik két highly cited emberük is van, Madan Puri (tavalyelőtt igazolták le Indianaból) és Harald Niederreiter, akinél nem is világos, hogy ott van-e (vagy valaha volt-e) egyáltalán, de odaszámolták. A highly cited emberekre pedig irreálisan sok pontot adnak ezen a listán.
@Nemlineáris: sőt találtam még kettős affilációval további négy embert, akiket szintén mostanában szerződtettek, de gyakorlatilag szerintem nincsenek ott. Ha csak a hi-ci scoret néznénk, szerintem top 20-ban lennének ezekkel.
egyszerű a megoldás!
Kell egy Nemzeti Kormányzati lista, abban majd az élen leszünk.
A stranddal, ásványvízzel már bejött.
Azonnal fel kell állítani egy elitvédelmi bizottságot, és megnevezni a felelősöket.
@Szindbad: Természetesen Gyurcsány. Van még kérdés? 🙂
A poszt témája amúgy egyszerre 1) borzasztóan fontos, és 2) elenyészően kevés embert érdekel az országban. Az, hogy milyen szerepben tudunk részt venni a XXI század globális gazdaságában, nem kis mértékben az elit egyetemeken múlna (meg persze a többi egyetemen, a közoktatáson, stb, az egész fontos). Mindig, amikor kijön ez a felmérés, lesz belőle egy kisszínes a napilapokban, nyugtázzuk hogy szilárdan tartjuk a helyünket a „méréshatár alatt” kategóriában, aztán megy tovább az élet.
Nemrégiben beszélgettem egy svájci közgazdásszal arról, hogy nem félnek-e a frankárfolyam exportjukra gyakorolt hatásaitól. Azt mondta hogy igen, de az ország exportjának jelentős része elég magas hozzáadott értékű termék, pár évig le tudják nyelni az árfolyamingadozást. Így is lehet, meg lehet stadiont építeni ásóval.
Valaki nem foglalná össze a sorrendállítás módszerét? Mert érdekelne, de annyi időm nincs erre, hogy utánanézzek.
Ha valaki vágja fejből… ?
@fuhur: Olyasmit neznek, hogy hany Nobel dijas egykori diak, oktato van. Hany Nature/Science illetve HiCi cikket publikaltak. Altalaban mekkora a publikacios erejuk. Sulyozottan adjak ossze a pontokat. Szinte minden kategoriaban a Harvard a legjobb.
engem az is érdekelne, hogy álltunk 5-10-20-30 éve. bár nem tudom, mióta állítják össze ezt a rangsort.
Tíz évvel ezelőtt nézegettem utoljára, akkor emlékezetem szerint csak a szegedi egyetem volt benn a 300-400.-ban, gondolom, a biológia miatt.
@jotunder:
Ennyi az egész ?
Kedvesen leigazoltuk volna Kertész Imrét és míg élt, Habsburg Ottót, és előrelépünk pár helyet ?
„Kezdjük egy meghökkentő, de igaz kijelentéssel: Kopátsy a világ nagy történészei közül való. Történelmi, gazdaságtörténeti és természettörténeti felfedezéseinek minősége és száma a nagy kreatív gondolkodók sorába emeli. A francia Annales iskola, Braudel, Toynbee, Hobsbawn és a fiatal Liall Ferguson rokona, akik millió tényből, adatból és élő jelenségből vonnak le eredeti következtetéseket, ezzel új irányokat szabnak a történelem öntudatának: a történelemismeretnek. Kopátsy azonban nagy magyar tudós, aki Kőrösi Csoma, Németh László, Hamvas Béla és Karácsony Sándor méltó rokonaként rejtőzködő magyar kincs: mint nyelvünk és ízeink, gondolatai is rejtve maradnak a nagyvilág előtt. A magyar tanya és falu, a magyar politika és gazdaság, a magyar hegyvidék és az Alföld természetrajzából von le általános történeti tanulságokat: de sok más nép is meríthetne találmányaiból, segítő tanácsaiból. Kopátsy szellemi ember és kézműves, szobatudós és vadász, politikával foglalkozó és a politikától magát távoltartó polgár. Egyszerre helyi és globális, európai és közép-európai, múltba merülő és a jövőt fürkésző. Egyedi és megismételhetetlen, mint a többi nagy magyar szellem. Az lesz az igazi szellemi globalizáció, amikor Kopátsy gondolatait forgatják majd a nagy kínai és indiai egyetemeken, szemelgetnek belőlük Bakonybélben és Párizsban egyaránt. Ez is eljön egyszer, addig is értsünk egyet Jókai Annával: Isten áldja Kopátsy Sándort. – (Matolcsy György)”
@Wolff: Az lesz az igazi szellemi globalizáció, amikor Matolcsyból és Kopátsyból szemelgetnek végre. Indiai és kínai állatkertekben a krokodilkák, cápácskák, esetleg egy-egy tudásra éhes párducocska. Kár, hogy csak egy van belőlük, hamar el fognak fogyni.
index.hu/belfold/2011/08/20/beperelne_a_hok_a_muszaki_egyetemet/
@jotunder:
„A professzor szerint a hallgatói érdekképviselet azért is erősödhetett meg ennyire, mert „ha régebben valaki el akart érni valamit, egyszerűbb volt leülni a hallgatókkal és megkérni őket, hogy szavazzanak mellette, mint meggyőzni a többi kart.”
Ó. Tehát építgetjük itten a léthazugságokra a szarvárat, és ha visszanyal, akkor lencsiszemekkel csudálkozunk, hogy nahát, mik vannak. Annyira bűzlik ez már, hogy szerintem lassan csak robbantással lesz szanálható ez az egész építmény. 🙁
@Wolff:
„Évszázadok óta a parasztok erkölcse írta elő, hogy a rendes ember akkor is dolgozik, amikor a munkájának a hozadéka nagyon kicsi, szinte semmi.”
in: mek.oszk.hu/01400/01423/01423.htm#43
Hángérien nyúdíl: dógozz, paraszt, hozadékra ne adj! 🙂
@maroz: Jessz! A közműmunka mellett a fóliázás lenne a másik nem XXI. sz-i technológia, ami szóvirágzásba szökkenthetné a szentistváni agráriumot.
„Ez az önkormányzati feladat kísértetiesen ismétlődött meg a sztálinista évek alatt, azzal a különbséggel, hogy az elnyomó hatalom székhelye Isztanbulból Moszkvába költözött. A Kádár-rendszer kényszerű lazításait is ugyanezeken a területeken használták ki a legjobban. Itt érték el a legmagasabb szintet a másodgazdaságok. Itt lett a fóliázás mindmáig a magyar gazdaság legvirágzóbb ága, minden központi és tudományos támogatás nélkül. Ma e terület lakossága a minél kisebb adók érdekében sikerrel szervezkedik az évszázados tapasztalatai alapján.
Bármennyire megdöbbentő, húsz éve ott a legnagyobb a gépkocsiállomány sűrűsége, ahol a török ideje alatt megvalósulhattak a helyi önkormányzatok.”
@maroz: Az európai felsőoktatásra sok országban jellemző, hogy a diákoknak kiterjedt, formális beleszólási joguk van, akár ilyen 1/3 szavazatosdi formájában. Sokak szerint ez a rendszer hibáztatható azért, hogy az európai egyetemek többsége nem tud az élvonalba (ahol az USA van) kerülni, pl Henry Rosovsky is ír erről a népszerű könyvében. Szerintem is rossz ez a rendszer, de nem Magyarország találta ki. Sok ország kezdi felismerni, hogy ebből szabadulni kell, megpróbálnak létrehozni intézményeket, amik mentesülnek ezen szabályok alól, de ez lassú folyamat.
Közgázos tapasztalataim alapján borzasztó véleményem van a HÖKösökről, annál korruptabb és butább embereket még nem láttam egy rakáson. Nekem úgy tűnt hogy azok mennek el ebbe az irányba akik szakmailag nullák, egyenes út vezetett innen a pártok ifjúsági szervezeteibe.
@Szolgálati Füldugó: 2003 ota van a Shanghai lista. Egyebkent jol emlekszel: akkor Szeged a 201-250, az ELTE a 401-450 helyen volt.
@Wolff:
Ez a Matolcsy-idézet valódi?
Vagy te találtad ki?
Vagy a Hírcsárdáról másoltad ide?
@HaKohen: http://www.libri.hu/konyv/az-emberi-faj-tortenete.html
konyvdaralo.blog.hu/2011/08/18/kopatsy_fomuve_azert_valaki_segithetett_volna
gugliztam Kopátsyt és a szélsőjobbodali blogok tele vannak a beszervezési anyagaival. belügyes ügynök volt 56 után. azt nem értem, hogy lehet, hogy ezek az akták csak a fasisztoid oldalakon vannak fent, ki szerezte meg őket, ki hozta először nyilvánosságra. Kopátsy egyébként jövőre lesz kilencven éves, ő már Nagy Imrének is írt reformtervet 1954-ben.
@jotunder:
A kuruc emlékeim szerint már többször szivárogtatott ilyesmiket, ugyanígy levéltári vízjeles anyagokkal. Valószínüleg van egy emberük „odabent”, akitől csurran-cseppen néha ez-az.
@snakekiller23: Amennyire tudom a levéltári anyagok kezelése elég szigorúan van szabályozva. Nem lehet csak úgy fénymásolatokat készíteni, valahol nyoma kell, hogy legyen. Az az ember, odabent, nem biztos, hogy az ő emberük. Szerintem csak felhasználja a nácikat.
@HaKohen: Google egyből kidobja. Valódi.
@tollaszerge: volt is botrány a 2000-es évek elején, ott az egész HÖK-öt újraválaszttatták, azzal a feltétellel, hogy a régi vezetés nem jelöltetheti magát.
attól még a kapcsolat megmaradt, pl az a vállalkozás, amelyik a diplomaosztóra a talárokat kölcsönzi egész jó áron (persze nézőpont kérdése, kinek a jó) a korábbi HÖK elnök cége.
kíváncsi vagyok, lesz-e bármilyen változás ezen a fronton (teljes felsőoktatási szinten), mondjuk talán szerencseként is felfogható, hogy 18 évig a családban nem kell emiatt aggódni…