Érvénytelen Bajnai miniszterelnöki esküje?

Az Alkotmány értelmében Bajnai Gordon nem miniszterelnök.

„33/C. § Konstruktív bizalmatlansági inditvány esetén nem jelölhető miniszterelnöknek az előző kormány tagja.”

Hogyan lehetséges az, hogy az egykori alkotmánybírósági elnök, Sólyom László, alkotmányosnak találta Bajnai Gordon miniszterelnökké választását?

Kumin Ferenc a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője szerint az Alkotmány 33/C paragrafusa a Házszabály 11. paragrafusának második bekezdése értelmében nem alkalmazható abban az esetben, amikor a konstruktív bizalmatlansági indítványt a kormányzó párthoz tartozó képviselők nyújtják be. Dr. Lövétei István alkotmányjogász az ELTE adjunktusa szerint azonban ez az érvelés nem állja meg a helyét, szerinte ugyanis minden konstruktív bizalmatlansági inditvány egyenlő, függetlenül attól, hogy ki nyújtotta be. A szocialista Incés Gábor szerint a házszabály világosan pontosítja az Alkotmány 33/C-t azzal a kitételével miszerint „a konstruktív bizalmatlansági inditvány csak akkor jelent korlátozást a miniszterelnök személyére, ha azt az ellenzék nyújtja be”.

Az általunk megkérdezett alkotmányjogászok szerint a Házszabály 11. paragrafusa önmagában alkotmánysértő, hiszen az Országgyűlés nem jogosult az Alkotmány értelmezésére. Dr. Zlinszky János egykori alkotmánybíró szerint az Alkotmánybíróságnak rendkívüli ülésen kellene tisztáznia a helyzetet. A professzor szerint az a tény, hogy Bajnai Gordon nem tett esküt a történelmi zászlókra önmagában érvényteleníti a kormányfői esküt, de a Házszabály 11. paragrafusának alkotmányellenessége visszamenőleges hatállyal semmisíti meg Bajnai Gordon kormányfői kinevezését. Érdemes megjegyezni, hogy a konstruktív bizalmatlansági inditvány intézménye az egykori Nyugat-Németországból származik, és az eredeti nyugatnémet alkotmányból vettük át 1989-ben a jogintézményt. A nyugatnémet alkotmány világosan fogalmaz (forrás: Constitutions of the World)

„21/A No member of the previous government can be elected as Chancellor after a constructive vote of no confidence.”

1963-ban Franz Joseph Strauss éppen a nyugatnémet alkotmány 21/A paragrafusa miatt nem lehetett nyugatnémet kancellár.

 

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16516747-6ab419423f173' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16516747&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16516747-6ab419423f173&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16516747-6ab419423f173' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>