Finnország hatmillió euróval támogatja az ukrán oktatási reformot (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
A Verkhovna Rada, az ukrán törvényhozás második olvasatban elfogadta a 3491-d jelzetű oktatási törvényt. A törvény szerint bevezetik a tizenkét osztályos oktatást, radikálisan emelik a tanárok bérét és az oktatásra fordított állami költségvetési hányadot (ha jól értem hét százalék lesz az előírás). Itt egy ukrán állami anyag az új iskolarendszerről.
Ebben a törvényben van egy paragrafus, amelyik az államnyelvi oktatásról szól.
Az ukrán alkotmány tizedik cikkelye foglalkozik az állam nyelvével
Article 10. The State language of Ukraine shall be the Ukrainian language.
The State shall ensure comprehensive development and functioning of the
Ukrainian language in all spheres of social life throughout the entire territory
of Ukraine.
Free development, use, and protection of Russian and other languages
of national minorities of Ukraine shall be guaranteed in Ukraine.
The State shall promote the learning of languages of international
communication.
The use of languages in Ukraine shall be guaranteed by the Constitution
of Ukraine and shall be determined by law.
Most ide kellene másolnom mi van a törvényben, de a Rada szerverét nem tudom elérni. Az egyik draftig eljutottam, de utána lefagyott az egész. Az ukránok azt írják, hogy továbbra is lehet kisebbségi nyelven oktatni Ukrajnában, de csak az államnyelvi képzéssel párhuzamosan. Hogy ez mit jelent, jelent-e valamit…nem tudom.
Students belonging to the national minorities of Ukraine are guaranteed the right to study in municipal institutions with the use of the language of a respective national minority along with the state language. This right shall be fulfilled through classes (groups) with instruction in the language of the corresponding national minority.
A lényeg most következik: Finnország hatmillió euróval támogatja az oktatási reformot. Ha Magyarországnak valami baja van az ukrán oktatási törvénynek a magyar nemzeti kisebbséget érintő rendelkezéseivel, akkor leginkább a finn kormányzaton keresztül tudná befolyásolni a törvény végrehajtását (Ukrajnában rengeteg kisebbség él, olyan kisebbség is, amiről még sohasem hallottam, nem tudtam, hogy még élnek avarok, azt gondolom, hogy a pakisztáni és a thai kisebbségük nem őshonos, az albánban már nem vagyok ennyire biztos).
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518688-6ae55ad74e817' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518688&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518688-6ae55ad74e817&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518688-6ae55ad74e817' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A „municipal institutions” kitétel jelenti azt, hogy az egyetemeken már nem garantált a magyar nyelvű oktatás.
„Ha Magyarországnak valami baja van az ukrán oktatási törvénynek a magyar nemzeti kisebbséget érintő rendelkezéseivel, akkor leginkább a finn kormányzaton keresztül tudná befolyásolni a törvény végrehajtását”
Ezért óriási szerencse, hogy Magyarország kiváló kapcsolatokat ápol valamennyi európai uniós tagországgal, mert ilyenkor csak fel kell hívni a baráti Finnország halszagú sorosista migránssimogató keresztényellenes buzibarát liberalista külügyminiszterét, és máris indulhat a Magyarok sorsának jobbítása.
Azok az avarok nem a kora középkori pannóniai avarok lehetnek, hanem kaukázusi avarok. Gondolom.
@velőtanya:
Nem kéne, hogy ez a magyar kormánnyal való viszonyon múljon…
Az ukrán nacionalizmus (amiben az elég virtigli ukrán náci csoportok meghatérozüó szerepet játszanak, hozzájuk képest a mi teljes miép-jovbbik-magyargárda stb. spekturmunk legfeljebb egy operettcsipetcsapat) elsődleges és mindenefelektti célpontja az orosz „kisebbség”, ez évszézados meccs, sajnos, az odakerült magyar kisebbség is beleesik a sgzórásba. Ez nem jó, sőt, elég bűnös dolog, egy nagy nemzetközi tekintélyű, komoly diplomáciai kapcsoaltrendszerrel rendelkező anyagországnak bőven lenne mit tennie. Mi pedig ugrálhatunk együtt putyinbácsival, akinek az oroszvédő fellépését a nagyvilág viszont mindenki a krími annexióval hozza össze és a Baltikumra, az ottani orosz kisebbségre asszociál. Onnantól pedig már NATO-biztonságpolitikáról van szó, vagyis itt ülünk a bajban megint, köszönhetően ezeknek a nemzetáruló paprikajancsiknak a kormánynál.
@Counter: Igen, jól gondolod, ezek az avarok több, mint egy millióan vannak, (legalábbis ennyien beszélik a nyelvet), többnyire a volt Szovjetunió területén élnek, és egyelőre nem tartanak igényt kárpát-medencei szállásterületükre, és az ott fellelt nemesfém használati tárgyaikra.
Ne feledkezzünk meg arról a problémáról, hogy Ukrajnában a lakosság nagy többsége nem beszéli az ukrán nyelvet, többnyire oroszul és egy orosz ukrán keveréknyelven beszélnek. A ruszinok meg ruszinul beszélnek, ami az oroszok szerint szintén orosz, de amúgy meg nem az. A nyelvtörvény nyilván az irodalmi ukránt igyekszik védeni, ill. népszerűsíteni, ha már államuk lett, és akkor szükség van államnyelvre is. Fehéroroszországban még cifrább a helyzet, ők oroszok, és oroszul beszélnek, bjelorusz nép, nemzet és nyelv nem létezik, csak némileg önálló történelmük van (Bjelorusz Nagyfejedelemség), de most csinálnak nyelvet is, mert az kell, a helyesírásuk már el is tér az orosztól, pl. a Szergejt Szjárhej-nek írják, a Lukasenkot, meg Lukasenkának.
@balmoral: Úgy értem, hogy nincs egymáshoz semmi közük. Vagy van? Szörnyűségesek ezek az ó- és középkori, fantáziátlan hely- és népnevek. A Kaukázusban van egy Albánia és egy Ibéria is például, hát ki találja ki az ilyet?!
@Counter: Tudtommal nincs közük egymáshoz, legalábbis a tudomány mai álláspontja szerint. hu.wikipedia.org/wiki/Avarok Ebből is látszik, hogy elég nehéz az azonosításuk önmagukkal is. A mai avarok a kaukázushoz kötődnek. hu.wikipedia.org/wiki/Kauk%C3%A1zusi_avarok Az oszétok viszont a jászokkal vannak valami nagyon szoros rokoni viszonyban, velük még jó lesz vigyázni, visszakérhetik Lehel kürtjét…
nahát.
szíjjártó fel van háborodva, hogy az ukránok a magyar kisebbség ellen hoztak egy törvényt. pont.
kövezzetek meg, ha rosszul tudom, de
-az összes kisebbségre vonatkozik a törvény (beleértve az oroszokra is)
-az új törvény szerint a kisebbségek (beleértve a magyarokat) az 1.-4. osztályban az ÖSSZES tantárgyat tanulhatják a saját nyelvükön, és csak utána KELL ukránul
és akkor szembeállítanám ezt a kakadut a következőkkel:
-igaz-e, hogy magyarországon elsőtől kezdve minden tantárgyat CSAK magyarul lehet tanulni?
-igaz-e, hogy a törvény legfőképpen az orosz kisebbséget érinti hátrányosan (akik a legnagyobb kisebbség)?
-igaz-e, hogy lavrov, az orosz külgyminiszter ezeknek az oroszoknak az érdekében meg sem szólalt (mert van helyette egy EU-s tagállami külügyminiszter, aki pampog a törvény miatt)?
@Secnir:
1. Nem.
2. Nyilván igen.
3. Igen praktikus!
mert mit jelent az, hogy „magyar”, „ukrán”, „finn”, „avar”, stb?
az valami vagy megy valahova?
a matematika az máshogy működik „ukránul” mint „oroszul” ?
hogy az „ukránoknak” „országuk” van?
nem unalmas már ez a kibszott 19.századi logikai séma?
no az ellenzék erre szépen rárepült, mint hiller a kerítésre
kmksz.com.ua/2016/11/10/appeal-on-violation-of-constitutional-rights-of-persons-who-belong-to-national-minorities-regarding-their-education-in-their-native-language/
ebben a levélben szó van a draft-ról. pont a magyar nyelv esetében (merthogy hivatalos nyelve az EU-nak, explicite van leírva az akkori draftban, hogy választható oktatási nyelvként)
nagyon lényeges, hogy egészen pontosan mi van a törvényben.
@ingyenebed: „nem unalmas már ez a kibszott 19.századi logikai séma?”
De. Sőt, már száz éve is az volt.
@labrys: @ingyenebed:
Az identitásban felesleges XIX. vagy XXI. századi logikát keresgélni. Vagy bármilyen logikát.
Az összetartozás érzése megmagyarázhatatlan erőt adhat illetve szabadíthat fel szellemi, mentális és érzelmi téren.
A lefikázott 19. századi logikai séma éppen hogy pozitív eredményeket hozott, amennyiben a nemzeti önrendelkezés és szuverenitás kivívott, vagy éppenséggel ki nem vívott eredményeit tekintjük. Ha mást nem, legalább definíciót.
Az pedig, hogy a most agyon ajnározott demokráciák mit műveltek a határaikon kívül a 19. vagy akár a 20. században is, jól lemérhető, vagy tetten érhető napjaink történéseiben.
@jaegtoer: De ez azt is jelenti, hogy ha egy másikfajta identitást, összetartozási alapra kezdenek el annó rákapni, akkor ma nem nemzeti identitásra éreznének – a mostani helyiértékén amúgy teljesen valós, az előzményekből következő – éhséget az emberek, hanem arra a másikra.
És azt is jelenti, hogy ha idáig zajlott egy folyamat, akkor sokkal valószínűbb, hogy a továbbiakban is zajlani fognak folyamatok, amikben a nemzeti identitás felfogása, szerepe megváltozhat – ez az, amit meg lehet előlegezni.
Még azt is jelenti szerintem, hogy érdemes ezt is úgy kezelni, mint az ember bármelyik másik hozott (zsigereiben hordozott, menetközben kapott, kitalált, ötletszerűen kipróbált, akárhonnan való) anyagát, és minél veszélytelenebb, ártalmatlanabb mederbe próbálni terelni.
Szerintem sikerülhet: http://www.youtube.com/watch?v=czgOWmtGVGs
(Megígérem, hogy viccesek a feliratok 🙂
@mafi mushkila:
A fejlődés lépcsősorának fokait egyesével veszi sorra az emberiség, s az egyes társadalmak gyorsabban, mások lassabban haladnak rajta.
Van abban valami anakronisztikus, ahogy az ‘éhező Afrikában’ a vadászó-, gyűjtögető- életmód mellett teret hódít a mobilkommunikáció, az internet, vagy ahogy Indiában megfér egymás mellett a vonatok tetejére is felzsúfolódó utazóközönség, a vidéki életet mai napig átszövő kasztrendszer mellett a Föld legnagyobb naperőműve és a fúziós reaktorral való kokettálás, vagy a mediterráneum és a Közel-Kelet kaotikus társadalmi viszonyai között is jelenlévő tudományos és az általunk alig ismert kulturális élet.
A ‘felvilágosodás’ a bolygó szempontjából elég periférikus, vagy talán inkább lokális, és filozófiai kitekintést véve alapul, napjainkban is tart s nem terjed olyan sebességgel, ahogy az a társadalmak (gazdasági-technikai-kulturális-tudományos) fejlődésének ütemével lépést tarthatna.
Gondolom és vallom, hogy a ‘felvilágosodás’ megállíthatatlan, az ember tanulási képessége (a kifejezés mindkét értelmében) ‘határtalan’, de ami igaz lehet 12000 év viszonylatában, vagy jóval több, akár több millió évre ‘vetítve’, nem igaz az egyes emberre, az egyes társadalmakra és az emberiségre is csak erős premisszák, és jó néhány ‘változó’ figyelmen kívül hagyásával.
A világpolgárság, vagy a nemzetek felettiség érzetének általánossá válásához még hosszú és fáradságos út vezet, amelyet rendszeres időközönként több kevesebb időtartamra mindig megszakít a ‘kiegyenlítődés’ kataklizmája, mint ahogy napjainkban látható az elmaradott DÉL és a fejlett ÉSZAK, s a vele egy időben zajló KELET és NYUGAT látszólagos, társadalmi konfliktusa, amely konfliktusoknak csak mellékes motívuma a kulturális, a politikai, s az egyéb különbözőség, a probléma közös nevezőjének a gazdasági erőforrások birtoklásának és hasznosításának kérdése tekinthető. [szerintem].
Nincs kizárva persze, hogy minden másképpen van, és minden egyszerűbb, de attól tartok, a világ ‘kitágulásával’ minden bonyolultabbá vált, és egy sok ismeretlenes egyenlet opcionális/spontán változókkal megoldhatatlan feladat elé állítja az embereket, hiszen a megoldáshoz ’emberiség és bolygó’ léptékben kell gondolkodni, de az egyes ember, egyelőre még egy nemzedéknyi időt is választási ciklusokban (már ahol van választási lehetőség) mér.
Az, hogy a bolygó népességéhez mérten folyamatosan jelen van egy nagyon-nagyon marginális kisebbség, melynek tagjai nemzedéknyi időtartamnál hosszabb időtávokban gondolkoznak, nagyon keveset jelent egy-egy emberöltő életében. A technika száguld, az ember pedig nagy-nagy kitérőkkel támolyog a haladás útján, hiszen gondolkozásmódja alig-alig változott, csak a termelési viszonyok, de az alap, az elosztási viszonyok olyanok amilyenek, bár lehet, hogy a 12000 évvel ezelőttihez képest és a mai korszellemet tekintve, inkább visszalépés történt.
Már csak magamnak teszem fel a kérdést, hogy az européer gondolat és Orbán Viktor és magyarországa hogy illik ebbe a képbe? Sehogy. Sosem illett.
@jaegtoer: tök igazad van: a Homo sapiens esetében az igen erős csoportidentitás(ra törekvés) fajspecifikus jellemző.
Ami a társadalmi – az egyszerűség kedvéért fogalmazzunk úgy, fejlődés – egy bizonyos pontján óhatatlanul a nacionalizmus/nemzeti gondolat formáját ölti. (Teljesen függetlenül attól, hogy az adott társadalmat a világegyetem legnagyobb rohadékai/hülyéi, vagy egytől-egyig kivételes zsenik & jellembajnokok alkotják.) Ez a „bizonyos pont” a szűken vett európai térség esetében valóban a XVIII–XIX. század környéke volt.
Korábban ugyanez a csoportidentitás(ra törekvés) más formában nyilvánult meg: a hordához tartozás, vagy a római polgárjog birtoklása stb. mentén. És ahogy a feudális Magyar Királyságban sem számítottak a „nemzet” részének a népesség túlnyomó többségét kitevő jobbágyok, úgy ez utóbbiak sem akként tartották számon magukat (nem az adta az identitásukat), hogy milyen „nemzetiségűek” (mely fogalmat értelmezni sem tudtak volna), hanem hogy pl. konkrétan melyik földesúr a gazdájuk.
De erről sokkal alaposabban lehet olvasni nálam milliószor hozzáértőbb szakemberek, kitűnő történészek tollából, pl.:
bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=168780&type=20
bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=168785&type=20
Továbbá arról sem lenne szabad megfeledkezni, hogy az emberiség története során a (csoport)identitás mindvégig az elsődleges alapja volt _minden_ kifelé, a nagyszerű identitultak csoportján kívülre irányuló agressziónak, gyilkolászásnak és népirtásnak is. Az örök „mi” az örök „ők” ellen (lehetőleg baltával, és a csecsemőket se hagyjátok ki!).
.
Summa: a nacionalizmus nagyon is történelmi termék – akár a felfújható guminő –, így bizonyos feltételek mellett ugyanúgy elkerülhetetlenül megjelenik, akár a csípő érzés gonorrhea esetén.
@labrys:
akár csíp, akár nem, egy ideig a fennmaradás feltétele volt a közösséghez tartozás, amely aztán csoporttudat érzetét váltotta ki. Anélkül, hogy ebbe a csípős érzésig legalább deréktájig belemerülnék, az hiszem nyugodt lélekkel kijelenthetem, hogy a nagyobb közösség nagyobb erőt, nagyobb védelmi képességet és átfogóbb kulturális közösséget jelent. A nemzetállami lét (amelyet sok helyen el sem értek) történelmi szerepét betöltötte, s a globalizáció korában meghaladott képződmény.
Tehát nem vitattam és nem vitatom azt, hogy az ‘európához-tartozás’ előre vivőbb lenne, vagy magasabb szintű, mint a nemzeti közösséghez tartozás. Még csak azt sem gondolom, hogy a kettő kizárná egymást. Ellenkezőleg, az ‘építő nemzettudat’ erőssége lehet egy nagyobb közösséghez tartozásnak, míg az amolyan orbán-féle, nem csak a periférikus nemzeti lét romlását hordozza magában, hanem gyengítőleg hat az európai közösség egészére is.
A lesajnálólag említett egykori csoportok közötti agresszió pedig annyiban volt csak a csoportok, vagy a definiált közösségek aktiválható társadalmi terméke, amennyiben az erőforrások megszerzésére avagy megvédésére irányult.
Ebből az aspektusból szemlélve pedig az Európai Unió sem kivétel, csak közben a szemlézett korokhoz képest eltelt pár évezred, vagy évszázad vagy évtized és ma már szofisztikáltabbak a körülírások. Ennyit a gonococcus-ról.
@labrys:
a magyar nemzettudatról külön fejezetben értekezhetnénk, de ne tegyük, mert egyrészt nagy vonalakban feltehetően egyetértés van közöttünk, amit most és itt nem fejelnék meg azzal, hogy nem véletlen a magyar nemzettudat barázdáltsága, másrészt már egyáltalán nem érzem magam magyarnak, így okafogyott is, és teljes nyugalommal viszem magammal a sírba, amely remélem idegen földben vagy vizeken lesz, akkor is, ha Magyarország-ként definiált részén képződik az ökológiai lábnyomom.
@jaegtoer: Én azt gondolom, hogy szerencsére éppen az egyes ember szempontjából tényleg egyszerű: akár van kedve, rálátása hosszú távú víziókkal foglalkozni, akár nincs, a jelenben megvan a lehetősége megpróbálni mindig a kicsivel jobbat választani. Ehhez nem is kell beleérteni, beleálmodni magunkat abba, hogy a megállíthatatlan felvilágosodás részei vagyunk, és hogy a magunk kis tanult adagját az összegészhez szeretnénk hozzátenni – elég csak csinálni, aztán majd összeadódik és távlatossá válik óhatatlanul.
Köszi, hogy elrészletezted ezt az egészet, mert félreértettem a megközelítésedet.
Még az jutott eszembe, hogy a demokráciák persze nem voltak és most sem tökéletesek, sem a tetteikben, sem a kidolgozottságukban, de mégis pótolhatatlan, hogy ezekben van meg a lehetőség az önkorrekcióra – ez is egy szépen emberi oldaluk.
@mafi mushkila:
Minden O.K.
Néha (gyakrabban mint szándékozom) nagy ívet akarok rajzolni, aztán meglepődök, hogy nem ív az, hanem görbe:)
@balmoral: „Az oszétok viszont a jászokkal vannak valami nagyon szoros rokoni viszonyban, velük még jó lesz vigyázni, visszakérhetik Lehel kürtjét… „
Üzemképes állapotban?