Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — LVII.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Az előző számban fedeztük fel Pályi György művészetét, de éppen csak ízelítőt kaphattunk költeményeiből. Úgyhogy ismerjük meg újabb oldalairól is ezt az ezerarcú poétát!
Pályi György: Feladatunk
Megmaradnunk magyarnak
Megmaradnunk embernek
Ellenállni Júdás pénznek
s a viharos szeleknek
Ez a feladatunk
hiszem nem is kevés
Földi jutalmunk
lesz a megfeszíttetés
Lelőnek majd minket
vagy akasztanak fára
Cipeljük keresztünk
a Magyar Golgotára
Pályi György: Uram irgalmazz!
Palesztin városok falvak
Vérben és romokban
Meggyilkolt gyerekek
Fekszenek a porban
A vér és a könny ömlik
Ismét patakokban
A bosszú népe tombol
Gyilkol szakadatlan
Lépj közbe Istenünk!
Bízunk irgalmadban
Pályi György: Vessétek le papi ruhátok!
A harminc ezüstöt megkaptátok
Krisztus Urunk helyett gyilkosait magasztaljátok
Atyánk helyett a Sátánt szolgáljátok
Keresztünket sárba tiportátok
Vessétek le papi ruhátok!
A pokol örök tüze vár rátok
Pályi György: Doni ballada
Mint győztes sereg indult el
Egy szép nyári napon
Vert sereggé vált
Csúf téli alkonyon
A Donnál állt már
Nagy büszke seregünk
Mégis egy újabb
Háborút vesztettünk
Sok-sok anya szenvedett
Kiknek fia ott veszett
Még ma is könnybe lábadó szemek
Az én fiam is ott veszett
Nagyon szörnyű volt
Mert szörnyű a halál
Szegény ifjak teteme fölött
Egy kereszt sem áll
Gyászba borult az ország
Sírtak szeretteik
A fiaikat, férjeiket még
El sem temethetik
A Donnál ért véget életük vonala
Ezt nem felejtheted soha
Ne feledd, kik a gyilkosok
Kik ma az elnyomók
Vannak anyák, asszonyok, gyerekek
Kiknek fia, férje, apja ott veszett
Kik sosem lesznek boldogok
Gondoljátok meg Magyarok!
Helyesírása, központozása mindvégig az eredeti…
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521651-6ae3dd3daf27a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521651&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521651-6ae3dd3daf27a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521651-6ae3dd3daf27a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
index.hu/bulvar/2011/11/12/whisky/
Ha ebből a csodából kortyolgatnék hozzá, akkor is élvezhetetlenek. 🙂
kitartas.mozgalom.org/aktualis/hungarista-megemlekezes-a-corvin-kozben#comment-10680
azért tegyük ide is, h gyuribá kiket támogat.
Pályi György
Az első
Egy színház újra magyar kézben
Már sírnak,jajongnak a zsidók
Milyen képet vágnak majd
Amikor visszavesszük az utolsót
Ha újra magyar lesz a tulajdon
Magyar lesz ez egész politika
Sikeres lesz és magyar a sport
Nemzeti lesz az egész kultúra
Véget ér a mocskos korszak
Elhúz az idegen uraink hada
Szabadok leszünk nem szolgák
Újra miénk lesz a HAZA!
2011.10.08.
Ez gecinagy!:D
Pályi György
Evita Peronhoz
A szegény nép gyermeke voltál
Ezt soha a csúcson sem feledtet
Argentínáért a népért éltél
Ez szabta meg minden cselekedetted
Bár rövid időtt adott az élet
Sok ezernyi jót csináltál
Hazádban az emberek ma is
neved nap mint nap áldják
Tragédia volt korai halálod
Hatalmas volt a fájdalom
Könny ár söpört végig
Egész Buenos-Aires-on
A falvakban a városokban
Zokogtak az emberek
Azóta is Szent Evitaként
Említik a nevedet
Hiába kérték az egyházat
A Vatikán Szentté nem avatott
Ott voltak a püspöknek álcázott rabbik
A báránybőrbe bújt farkasok
Remélem szobrod majd itt áll
Budapest valamelyik főterén
Azt jelentené.hogy győztünk
S végre újra itt a fény!
2011.05 29
ha már jobboldal és kultúra.
Pozsgai drámájából írt hangjáték volt ma este a Kossuthon.
Arthur és Paul címmel lényegében a Rimbaud sztori.
1995-ben mutatták be a Madách színházban(honlap).
Abban az évben mutatták be a Teljes napfogyatkozást.
Valszeg innen jött az ötlet, gondolom drága volt a jogdíj,
írt egy saját verziót.
Ez nem gyenge, ez a hangjáték csontközepes.
a sztori egy perspektívából időrendben való felmondása.
@El Topo (Sgt. Elias): en.wikipedia.org/wiki/File:Evita_y_Golda_Meir.jpg
:)))))
Nincs meg a palyi osszes valakinek rovasirassal, rackaborben?
@karnak: minek? Szaros kis náci marad akkor is csak. Kiskretén és köpönyegforgató csürhéje adhat nekik akár Mária Terézia Nagyvalagrendet is, akkor is az aljanép, primitív, tehetségtelen náci csürhe maradnak.
én nem helyesírás-központozás vonalon kötnék bele, abban minden verselőnek szabadsága van. a helyesírás ugyanis az egyértelműsítést segíti, én viszont ezt tudatosan kerülöm is. tudnék neves elődöktől is idézni olyasmit, ami szintén nem tökéletes helyesírással íródott, sőt, tudatosan helytelenül, ha épp a ritmika úgy kívánta. és az előd ettől még nagy költő.
@El Topo (Sgt. Elias): hehhe, ez tényleg jó, szerencsétlen barom 🙂
pályi helyében még faragtam volna pár rímet a rabbik-jobbik témában.
Költöttem én is egyet, mert az ember mindég kedvet kap a verseléshez, ha a líra ilyetén magasságokba kezd szárnyalni.
Íme hát a mű:
A vitéz címzetes Nemzetmentőhöz
Mit akarnak ezek a jobbosok?
Látta már őket az orvosuk?
Mentenék ők Magyarországot
Ha maguktól tennék, szereznének sok jó barátot.
Támad ismét a karvalytőke
Sebtében kifundálták előre
Mielőtt az asszony ráébredne
Ni, ennek nem áll fel a tőke
Marx a sátán, Engels a leviatán
Kádár Jánostól is retteg még a klán
A konzervatív bugyi újra tele
Újra eljött rosszkedvük tele
Őrjöngve ropjátok hát a vitustáncot
Nevezzétek meg a legújabb árulót
Nektek kell belőle hazafit faragni
Jobbra fog még a bal is fordulni
Nem kell más, csak erősen akarni!
@El Topo (Sgt. Elias): úgy vagyok az ilyenekkel, mint az egyszeri bácsi a zsiráffal: ilyen állat márpedig nincs!
@El Topo (Sgt. Elias): „Az argentin nép kegyetlen diktátora, a zsidóság ellen véres pogromokat irányító Juan Peron önmagát minősítette azzal, hogy a háborús bűnös Pavelicet nevezte ki tanácsadójának.”
„Evita Perón az argentínai szegények „védőszentje” már korántsem volt ennyire egyértelmű személyiség, és bár halála után kultikus alakká lett, az életéről szóló fejezet nem teszi egyértelművé, hogy valójában mi is hajtotta ezt az asszonyt, a pénz és a gazdagság, a hírnév megszerzése, vagy az elesettek sorsának jobbításáért érzett felelősség.”
Tény viszont, hogy nagyon megható musical és film készült Evitáról, továbbá az is tény, hogy nagyon sok nyilas vezető emigrált Argentínába, ahol szívesen fogadták őket annó. Simán lehet, hogy egyszer majd megint emigrálniuk kell, jobb előre ápolni a kapcsolatokat.
@milliliteratura: Akkor idézz a neves elődöktől.
@Almaleves: babérkoszorús:)))
@Almaleves: :))
Szeretném visszautasítani művészbarátaim nevében is – ezt az botcsinálta tahó blogbejegyzést.
Szokásos maszatoló kozmopolita gondolatrakás.
Talán a kedves szerző nem tudja, hogy kultúra nem más mint a nemzeti szokások, normák és identitás hordozója, kifejezője?
Ebből következően a kultúra: nyelvi, történeti, étkezési, művészeti, irodalmi, jogi, építészeti, stb. nem lehet más csak nemzeti.
KULTÚRÁJA NEMZETEKNEK LEHET, így mint ilyen a Magyar nemzetnek van kultúrája! Ez tehát nagyobb halmaz, mint a bal és jobboldal.
Ámbár a kozmopolita képződményként megjelenő MSZP-SZDSZ – mint „baloldali-liberális” kollaboráns pártok – „kultúrájáról” érdekes lenne csevegni…
A legátlátszóbb magát néha baloldaliként összevissza aposztrofáló társulás SZDSZ megjelenése a magyar rendszerben, akinek „kultúrája” egy globális cégkultúra, amely sematikus, leegyszerűsített jelrendszerek halmaza. Ez az állítólagos „kultúra” jórészt egy ábrázolni nem szerető szűk kisebbség hegemóniájának dicsőítése.
Nos akkor hol, és mi is lenne az a baloldali kultúra?
…
@salamander:
tehát a blogbejegyzés a „botcsinálta és tahó”…
tiszta sor, mindenki hülye csak te vagy helikopter!
Elvtársak! Vegyétek már észre, hogy kb. azon vitatkoztok hogy kinek van jobb gőzmozdonya. Az emberek hány százaléka olvas ma már akár jobb, akár baloldali költők által kiizzadt verset ha egyszer túljutott a középiskolán ? 0.0001 ? Vagy van a tizedespont után még pár nulla ?
@csárli hárper: mert gondolod nem lehetne legalább ennyi baloldali szar verset találni? ez egy kicsit képmutató nem?
A versek időszerűek!
Érdemes megtekinteni a fotókat. Tudni kell, hogy csak az MTI készített vele interjút, és az is érdekes, hogy senki, sehová nem hívta, senki közleményt nem adott ki londoni látogatásáról. Nagyon ciki!
Borisz Jelcin hasonmása tárgyal Cameronnal!
static.fidesz.hu/pics/galeria/nagy/839/G_orbancameron1_5839.jpg
static.fidesz.hu/pics/galeria/nagy/839/G_orbancameron2_5839.jpg
static.fidesz.hu/pics/galeria/nagy/839/G_orbancameron3_5839.jpg
static.fidesz.hu/pics/galeria/nagy/839/G_orbancameron4_5839.jpg
static.fidesz.hu/pics/galeria/nagy/839/G_orbancameron5_5839.jpg
Büntető rúgást érdemel? Igen!
A szép fotók, 11.11.11.
static.fidesz.hu/pics/galeria/nagy/839/G_orbancameron7_5839.jpg
static.fidesz.hu/pics/galeria/nagy/839/G_orbancameron8_5839.jpg
static.fidesz.hu/pics/galeria/nagy/839/G_orbancameron9_5839.jpg
static.fidesz.hu/pics/galeria/nagy/839/G_orbancameron10_5839.jpg
static.fidesz.hu/pics/galeria/nagy/839/G_orbancameron11_5839.jpg
😀
A turbómagyarja írhartna egy verste arról is, hogy okosabbak vagyunk, mint a belgák. 😀
@VRbagoly: nem tudom, barátom, ösmered-é a szózatot? ugyan tekintsd már át a (kezdő) sorok szóvégi magánhangzóit. segítek:
Hazádnak rendületlenűl, így kezdődik, hosszú ű-vel. vagy vegyük az utsó három versszakot:
S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.
Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
ha jól számolok, lazán meg van az öt hibapont, amivel szigorúbb tanárnál már járt a karó az én időmben 🙂 (tortenet.oszk.hu/html/magyar/kincseink.htm kinagyítható, jól olvasható az eredeti kézirat)
de mondhatnám, hogy egy kúnfajta nagyszemű legényt is lehet olvasgatni, meg konkrétan aranynál is van ritmikai okból elkövetett hangzó-hosszúság váltás, csak nem emlékszem, melyik versében. és aranynál emelkedettebb, tisztább magyar verselést azért nehéz elképzelni.
Csang-sa
Weöres Sándor fordítása
I
Állok, őszi bámészkodó,
északnak lejt a Szjang folyó,
nézem a Narancs-szigetről
a tízezer vörös hegyet,
már az erdő átpiruló,
átderengő zöld a folyó,
tolong száz kis dzsunka, hajó,
hasít a sas messze tájig,
hal suhan a sekély partnál,
verseng a sok vízi-lakó.
Mily fenséges ez a tájék,
innen kérdd e tág világban:
fenn s lenn ki az uralkodó?
7,62-es tarkóba
MAO CE-TUNG VERSE Az előző is Mao vers!!)
Csingkang hegy
Weöres Sándor fordítása
I
Hegyről letekintek: harci zászlók lengnek.
Hegytetőn trombita, dobdörej visszhangzik.
Övként szorít, tekereg az ellenséges sereg,
mi meg nem rezdülünk, kedvünk el nem alszik.
II
Megerősítettük sorra bástyáinkat,
közös akaratunk falként összeolvad.
Huangjang felől reng a föld, ágyú dörög és süvölt;
de éjjel megfutott az ellenséges had.
Turul-főnix száll,
A buziszínház romjára,
Allah Akbar!
Szűz Mária!
@salamander: egy újabb hírtv/echo nézőhöz van szerencsém?
borzalmasan látszik hogy nem önálló gondolatokat írtál le hanem amiket a jobber média sulykolt beléd, ez sima propaganda
„visszatért hű felvidékünk, visszaadta Dolfi/horthy nékünk”…mégcsak nem is újkeletű
@salamander: Pályi kultúrája vetekszik a baktériumokéval. (Hoppá, az nem csak nemzetnek lehet?) Azon lehet vitatkozni, hogy költő-e, vagy sem, ám jobboldalinak jobboldali. Azon viszont nem érdemes, hogy borzalmasan gyenge-e, vagy sem. Az.
@kicsijuti: Velük is Dunát lehetne rekeszteni, de ez jobboldali sorozat. Jelenleg ennek van divatja. Jelenleg „nemzeti öntudattal” takargatják tehetségtelenségüket, míg a „proletár öntudat” fedősztori a múlté. (Még olyan is lehetséges, aki mindkét kategóriába beleférne.)
Akiknek meg van tehetsége, az se nem jobbos, se nem balos, hiába szeretnék besorozni bármelyik zászló alá.
@salamander: KULTÚRÁJA NEMZETEKNEK LEHET
Akárhogy üvöltesz, ez akkor is marhaság. Így az egész kommented is, amit erre építettél. Nem is ér ennél többet.
Írtam egyet én is, egszerűen elkapott az ihlet, na:
Jobb kezünk erős, bal kezetek gyenge,
Nemzetmentő szívünk lángja irányt mutat,
Új alapokra helyezve rendszerünk,
EU és IMF kapd be a faszomat.
Majd még kicsit csiszolom, hogy teljesen NER-kompatibilis legyen.
@milliliteratura: A példa kicsit sántít. A Szózat a korabeli nyelvtannak megfelelő, nem Tinódi, vagy a tihanyi alapítólevél szabályai szerint.
Petőfi „A helység kalapácsa” is iróniaképpen használja a régies módot, nem etalonként.
@salamander:
Van a gagyi, meg van a minőség. Ez ideológiától, pártállástól független. A legnagyobb hiba, amit ember elkövethet – és épp ezt teszed te is – ha pusztán ideológiai alapon véd meg valamit, ami erre méltatlan.
Ez ugyanis oda vezet, hogy nem a tartalmuk, valós értékük alapján fogsz megítélni bármit is, hanem a közlő iránti érzelmi beállítottságod alapján. Így működnek a robotok.
Itt egy szar komcsi idézet ”Sej te bunkócska te drága,,
@_tx_: biztató kezdet, ner-társ. kicsit még a viktor érdemeit bele kéne szőni (csak dialektikusan), de amúgy rendben van.
@acs63: oké, de akkor most vagyunk hülyék, vagy akkor voltak hülyék? vagy elfogadjuk, hogy a szent anyanyelv időben változik? (hát azt tudjuk-é, hogy melyik napon lett a „rendületlenűl” helyett a „rendületlenül” forma a helyes? és miért akkor? mert azon a szent napon minden magyarul beszélő ugyanabban a pillanatban állt át az új formára?) és ha ezt elfogadjuk, akkor azt miért nem, hogy (társadalmi) térben is változhat? pl egy művész miért ne teremthetné meg a saját terét? horribile dictu, totálisan eltörölve minden helyesírási megfontolást, mint a képversek esetében? vagy apollinaire-t meg jandlt vagy épp kassákot helyből kilőjük, mondván, hogy némmá a köcsögjit, még helyesen se tud írni?
@_tx_: Van a gagyi, meg van a minőség. Ez ideológiától, pártállástól független. A legnagyobb hiba, amit ember elkövethet – és épp ezt teszed te is – ha pusztán ideológiai alapon támad meg valamit, ami erre méltatlan.
Ez ugyanis oda vezet, hogy nem a tartalmuk, valós értékük alapján fogsz megítélni bármit is, hanem a közlő iránti érzelmi beállítottságod alapján. Így működnek a robotok.
@_tx_: végre egy értelmes ember. üdv földlakó!
@rеgrеss: ez szellemi rasszizmus. Ahogy a kuruc mossa össze a cigányság egészét a bűnözés egészével oly módon, hogy csak cigányos bűncselekményeket vesz elő. Persze az fújfúj elítélendő rasszizmus, a jobboldalt szarozni meg örvendetes européer kultúra.
Ha meg valaki most nekiáll magyarázni, hogy ez nem is a jobboldal szarozása, akkor remélem pont ilyen elánnal védi majd a „cigánybűnözés” kifejezést is, hiszen az is csak a bűnöző cigányokról szól.
@rеgrеss: 🙂 Utálom a fityiszt, de a magadfajta primitív jobber eccerieket még inkább. Magyarabb vagyok nálad és a képmutató pajtásaidnál, ráadásul keresztény, nem a képmutató tömjénes fajta. De „Boldogok a lelki szegények…”
A B betű eccerikém a családnevünk, még te is kitalálod a magad ecceri módján, ha eltalálod a min.elnök nevét, mondjuk ’41. június 27-én. Látom a hülyeség az pártfüggetlen! Gratulálok… Ügyes gyerek vagy te…
Viharos szelek, na igen, lassan már csak egy nagy fingás marad a helyünkön.
@rеgrеss: Macesz? Az nálatok volt népi eledel? Nálunk nem… A nyasgem tudod mit jelen? Na az neked te kis IQ bajnok!
Nyugi van, tabletta bevesz, de inkább amit akarsz…
Igyekszem, de udvarias vagyok, csak utánad…ecceri!
@rеgrеss: elgurult a gyógyszered nyilaskám?
@milliliteratura:
„Akkor” azok voltak hülyék, akik elégségesnek tekintették, ha elmúlt korok szellemében írogattak selejt műveket. „Most” azok a hülyék, akik elégnek hiszik az „akkor” stílusát a múzsák csókja helyett.
Ezekben a versekben nem a nyelvtan, vagy a központozás a leggázosabb, hanem a demagógia, amit ötlet helyett használ.
Ettől lesz rossz.
Erről ez jut eszembe:
Orcám fényes, szemem ragyog…
Ha keresnek, szarni vagyok.
🙂
Mindig a tehetségtelenek a legveszélyesebbek, mert nekik muszáj besorolódni az aktuális fősodorba, és azt a vonalat fújni mindenkinél hangosabban, hátha így hűségükre való tekintettel nem rúgják őket ki. (és ha a tehetségtelenség szorgalommal is párosul…:-) )
Az sem volt véltelen hogy ’45 után a sok kisnyilasból lett a sok kiskomcsi. Most a visszazárkózás folyik.
@El Topo (Sgt. Elias): Úgy látom, hogy több igen veretes darab is van, de ez az Evitás igazi telitalálat. Nemcsak a rímképlete és a metruma gyönyörű, hanem a témakifejtés is bravúros. Már csak azon gondolkodom, hogy Evita miként passzol a „Magyarság Golgotájához”… 🙂 Zseniális! Azt hiszem egy kötetet be kell szerezni!
üdv,
Gaspar,
http://www.kulturtapas.com
@acs63: hát én már olvastam jó a verset a magyar narancsban és a magyar demokratában is pedig kb ugyanaz a kategória seggnyalás terén mint a kettő.
@acs63:
” Akiknek meg van tehetsége, az se nem jobbos, se nem balos, hiába szeretnék besorozni bármelyik zászló alá.”
Ez hülyeség.vannak tehetséges emberek és vannak nem tehetségesek.A tehetségtől teljesen független, hogy mi a világnézet.
Pályi versei nagyon szarok, ehhez nem kell liberálisnak lennem, hogy megállapítsam.Mint, ahogy, nem is vagyok.
@rеgrеss: gondolom az, hogy ezek a szarok politikai motivációból készültek.
@acs63: pont ezt írtam, hogy nem a központozásba kell belekötni, hanem a „mondanivalóba”. úgy szar és gázos, ahogy van.
@milliliteratura: Ez az 1836-ban keletkezett Szózat nekem csak azért gyanús, mert ez a modern értelemben vett „akadémiai helyesírás” kialakulásának a hajnalán történt, mint az köztudomású.
„Széchenyi nemes gesztusa (1825) után még több évnek kellett eltelnie, mire a Magyar Tudós Társaság megkezdhette a működését. Az első nagygyűlést 1831. február 23-án tartották. Ezen kérték fel „a ‘nyelvtudomány’ osztályát olly ’vezérjavaslat’ készítésére, melyben ’az így vagy amugy-irás’ helyesebb okait példákkal világosítsa meg”. A társaság villámgyorsan cselekedett, ami csak úgy volt lehetséges, hogy elvileg korábban döntöttek minden lényeges kérdésben: már csak meg kellett fogalmazni a szabályokat. Ezt a munkát Vörösmarty Mihály és Schedel (Toldy) Ferenc végezte el, az Előszót Döbrentei Gábor titoknok írta alá. Az első akadémiai szabályzat (egy kétíves kis füzet) még 1832 őszén megjelent.”
Na most ha Vörösmarty 1832-ben részt vett az első helyesírási szabályzat elkészítésében, akkor elég valószínűtlen, hogy 4 év múlva a Szózatba eltekintsen a saját munkájától verstani okokból – bár nem egészen lehetetlen, de én ezt nem tartom valószínűnek. Sokkal valószínűbb, hogy akkor még nem léteztek azok a szabályok, amik alapján ma ezt a szöveget rossz helyesírásúnak tartjuk – ezeknek a szabályoknak a nagy része amúgy is mesterséges „csinálmány”, és pl. Arany János elég rossz véleménnyel volt róluk.
„Törvény kell a nyelvnek, mert különben elvész,
Törvényét ki szabja, mint az a sok nyelvész,
Az a három, négyszáz tudós képviselő,
Kik egy-egy indítványt sűrűn hoznak elő,
Sőt nem is indítványt, mert törvénnyé kenik:
Önnön bogarába szerelmes mindenik.”
Arany János pedig nem elsősorban „ritmikai okokból” tévesztett, bár ez jó mentség volna mindenféle mai költőcskének. Az ő esetében egyszerűen arról van szó, hogy nagyon alaposan ismerte a különböző Magyarországi területek helyi nyelvváltozatait, nyelvhasználati szokásait, és ennek a tudásnak a felhasználását ő többre tartotta, mint a „tudós urak” szabályainak a követését. (Ha egyáltalán a korabeli helyesírási szabályzatokhoz képest eltér, ennek utána kéne nézni.) Ha a Toldi valamelyik szereplője eltér a „sztenderdtől”, akkor biztos lehetsz benne, hogy ez nem azért van, mert kínja volt Arany Jánosnak a ritmikával, hanem azért, mert az adott szereplő társadalmi helyzetére, műveltségére, születési helyére próbál utalni.
Főleg emiatt vigyáznék én ezekkel a 19. századi példákkal. A még régebbieket meg ne is említsük. Elég vicces egy olyan helyesírást számonkérni ezeken az embereken, ami akkor még nem is létezett, és elég vicces azokon számonkérni, akiknek a „lustaságnál és a szabadságnál” sokkal jobb okuk volt rá, hogy ne tartsák be azokat a szabályokat…
A hangzóhosszúság pedig nem olyan egyszerű kérdés, mint gondolod. Lehet, hogy az érettségin elintézik egy tollvonással, és lepontoznak miatta, de pl. élőbeszédben, különösen tájnyelvben nem egységes. Van, aki „huszat” mond, van, aki „húszat”. Most nincs időm megkeresni Nádasdy véleményét a hosszú magánhangzókról, de ha jól emlékszem, ő elég radikális ebben a kérdésben, szerinte bizonyos hosszú magánhangzókat meg is lehetne szüntetni, úgy, hogy semmit se vesztenénk…
Természetesen megvan a szabadsága egy költőnek, hogy ne tartsa be a helyesírási szabályokat. Viszont van rá legalább egy jó oka, hogy betartsa őket. Ugyanis minden eltérés a szokásostól egy kérőjel a szövegben, egy jelzés – ez vajon miért van így írva? És elég szánalmas, ha az elemzés végén az jön, hogy hát igen, itt azért írta így a költő, mert különben botlott volna az ütem. Ennél még az is jobb, ha valaki központozás nélküli gondolatfolyamokat ír, akkor legalább impulzív a végeredmény.