Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — LX.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Eljött a december, és ebben a hónapban — miként az előző években is — kedvenceimből válogatok afféle ünnepi összeállításokat. Átmenetnek ugyan ki lehetne alkalmasabb Mosonyi Gyuri bácsinál, az aktualitás, a pillanat megragadásának művészénél? Most éppen a gaz hitelszervezeteket kárhoztatja, amiért kockázatos boltnak tartják kölcsönt adni nekünk — ahelyett, hogy hogy az isten pénzét is idehordanák ajándék gyanánt, nagy zsákokban.
TANMESE
Hitler elégett; Goebbels gyerekeivel halt,
Mussolini kötélen, közszemlén.
A hatalom ma, a karvalytőke kezén.
Fehér gallérosok osztják a lapot,
A fiktív pénz adja az alapot.
Nincs pénz, tömegek éhen halnak.
Törekvő cégek, vergődve kihalnak.
Adós családokat házuktól megfoszthatnak,
Utcára rakhatnak.
Van róla papiros;
A kukázás is TILOS!
A tőzsdén „seggen ülve” országokat vesznek!?
Mi volt az ára egy-egy Görög szigetnek!?
Hiába gyilkol a csikorgó tél,
az orzó, a vagyonból vígan megél!
A termelés a hasznot, a divatot követi;
Az -ellátás- a -munka- szavakat elveti.
’45-ben nem lett a háborúnak vége!
Újabbakat nyomtak a hatalmak a népre!
Az ENSZ – ben a beszéd nem konveniál;
Kivonul a stáb!
Bár sokasodnak a forrongások,
A hajléktalanok, a kukások,
Bár új reformok kellenének,
Háborúk helyett, a BÉKE ÉNEK!
Minden szegény ácsolja keresztjét,
Melyre felfeszítik ártatlan, gyenge testét.
Naponta tesznek rá új töviskoszorút,
Míg végtére előtte minden elborul.
Ám a Mennyországgal a szegény nem elégszik,
Jobb földi sorsról álom-tervet készít,
És, ha egyszer majd az egyik terv beválik,
Ez a földi élet, felér a Mennyországig.
A körülmény mára, nemcsak statisztika,
Sokaknak ezekből ki „kell” szorulnia!
Mert a zűrzavarban, „minősítő” ásít,
Országgal együtt, leminősít egy szálig!
Vagy éppen szemet huny,
És a „rokonságban” sok bűn meglapul!
MOST KÉNE ABBAHAGYNI!
AZ ÉLETET ELŐBBRE RAKNI!
Nem lehet ember, az embernek farkasa!
Ha a bolygó pusztul, ember nem lesz többé soha!
Tahi, 2011. december 1.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521589-67b578ad74c43' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521589&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521589-67b578ad74c43&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521589-67b578ad74c43' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Tartottam tőle, hogy senki nem képes betölteni a Katona László után támadt űrt, de Mosonyi György munkássága diadalmasan cáfolta meg kicsinyhitűségemet. Igaz, pár hónapig nem láttam új Művet a Mester blogján, de aztán feltámadott poraibul, és néhány óriás löketben megkaphattuk mindazt, amit augusztus végétől november közepéig kitermelt. Azóta is szédelgek.
az is lehetne a címe, hogy az index nyitólapos troll dícsérete.
azannya!
Megragadnám az alkalmat, hogy elétek és az éber házi cenzorok elé tárjak egy friss, még az adventi hangulat előtt fogant eklektikus verset.
A ballib ÉS-ben publikált kínosan idétlen versek XVIIV.
Az ÉS eheti számából való a „Hintaló” című vers. A költő az Orbán-diktatúra elleni tiltakozásul nem hajlandó jó verset írni. A tehetsége azonban még a szándékosan rossz versen is átsüt: a címbeli hintaló olyan átfogó szimbólum, hogy a „mi a jóég ez?” kérdés megválaszolására tett minden kísérlet leszűkítené univerzális jelentését. Ezzel nem is próbálkozunk, csak felhívjuk a figyelmet a vers olyan fordulataira, mint a költeményt csattanószerűen lezáró „fásult hintaló”, továbbá a „remegni volna jó” kitétel, illetve a karakán szavakkal végre kimondott igazság, amely szerint a hunok rasszisták. (Ha valakinek esetleg kétségei lettek volna.)
J. T.
Hintaló
LV. évfolyam 47. szám, 2011. november 25.
Élet és Irodalom
Kelj fel, János és Tamás! Itt a hintaló!
Készül valami Golgotán. Remegni volna jó.
Jánosom és Péterem! Ébredezzetek!
Sorsomat tekintik épp a hintalószemek!
Csandakám, ne kóborolj! Lovam kikötve már?
Ámos testvér nyöszörög, Jób visongva jár.
Szvétakétu elköszön, Lao-ce részeges.
Vörösmarty már veszett, szegény, de még nemes.
Háré Krisna, Hari, hej, figyeli önmagát.
Gödel megtagadja épp a matematikát.
Dosztojevszkij felvisít: Abre los ojos!
Rasszisták vagytok, hunok! Kiált minden orosz.
Jánosom és Jézusom! Álmodni muszáj?
Lassanként vonul az élet, nagy, rozsdás uszály.
Rejtőzködtök, emberek? Hála elől a jó?
Horkant, s messzire rohan egy fásult hintaló.
Ezt tényleg december 1-én írta?
Komolyan, annyiszor megfogadtam már, hogy végigolvasom ezeket a verseket, de még sosem sikerült. Max az ötödik sornál eljutok oda, hogy hát a hássszoooon pazarolja az idejét ezekre a baromságokra. Na, mindegy, azér’ csak rakosgassátok őket kifele. Csók: Misimisi
@szempontpuska: A-ha:
mosonyi.freeblog.hu/