Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — XCIII.
Eredeti szerző: Pásztörperc
E héten is egy alapvetően kulturális honlapra hívom fel Nb. Figyelmetek. Az a címe, hogy Mária országa. Itt is sok érdekes verset olvashattok olyan, felfedezésre váró költőktől, mint Zsidi Sándor (természetesen Döbrentei Kornél, Gavallér János és Wass Albert), vagy az egészen sajátos helyesírású Lajdi Tamás. Most azonban Kis Gábor zengzetes sorait ajánlom:
Miénk lesz megint
Vág menti Trencsén nagy-íves hídja,
Pozsony, Zoborhegy és a híres Nyitra,
Zsolna, melyet a zsebrák megrabolt,
Ez mind magyar volt, mind magyar volt.
Tátrán a csúcs, hegyormán lucfenyő,
Hernád, mely hozzánk rabhegyen lejő,
Hamv-őrző Kassán Dóm felett a hold,
Ez mind magyar volt, mind magyar volt.
Erdély, hol most a bús kétség dobol,
Várad terén a Szent László szobor,
Ady városa, Zilah, a karolt,
Ez mind magyar volt, mind magyar volt.
Szatmár mellett a szomorú Szamos,
A meggyalázott Csík és Aranyos,
Petőfi csontjai, Kolozsvár, az Olt,
Ez mind magyar volt, mind magyar volt.
Szabadkán szüzek fején a párta,
Zomborban víg tánc, Zentán a várta,
Bácskán a dal, a hajnalig dalolt,
Ez mind magyar volt, mind magyar volt.
Vesztünk csak álom, rémes-rút lidérc,
Légy átkozott, ha menni és dúlni félsz!
Állj őrt, s ha óránk új tettekre int,
Ez mind magyar lesz,
Mind, mind magyar lesz, miénk lesz megint!
rémes-rút
gémeskút
ennyi.
A hold mint elcsatolt magyar terület tagadhatatlan nóvuma a műnek.
Ha jól értem, akkor gyáva minden magyar, aki nem indul, ha üt az óra feldúlni az elcsatolt területeket. Azután meg ezek a letarolt részek majd újra magyarrá lesznek. Pontosan illeszkedni fognak a hazai állapotokhoz.
És most egy pillanatra képzeljük el, hogy ezt a Beregszászi Olga-Sasvári Sándor duó el is énekli…
Azt tudja valamelyiktek, hogy mi az „a karolt”?
@legeslegujabbkor: ez nekem is feltűnt.
persze meglehet, hogy a költő így kívánja kifejezni az idegenbe szakadt honfitársaink iránti olthatatlan szeretetét…
Tudom, hogy most kekeckedem, de a költő szvsz megérdemli: aki járt már a Tátrában, az tudja, hogy az ormán (melyiken a sok közül?) főleg szikla van télen-nyáron, nem lucfenyő. Ugyanis az nem kapaszkodik föl odáig: először a törpefenyőknek adja át a helyét (ez viszont nem luc!), utána a törpecserjéknek, majd marad a csupasz szikla.
Mindez a Tátráról szóló könyvekben is olvasható – de tudom, tudom: a költő csak ír, nem olvas.
Másrészt mostanában nem irigyelném el a szlovákoktól (tótoktól) a Tátra fenyőit. Aki járt az elmúlt néhány év valamelyikében a Magas Tátra Poprád felé eső részén, az látta azt a borzalmas pusztítást, amit egy méretes vihar bizonyos fenyőrágó lényekkel összefogva megtermelt. Nem mondom, hogy nem maradtak egyáltalán fenyők, dehát…
Bocs az offért, ennyi esztétikai gondolat tellett tőlem.
Letargiába estem… no nem attól, hogy a hold is magyar volt,
hanem attól a felismeréstől, hogy eme Kis Gábor sajnos visszavonhatatlanul, végérvényesen a miénk :-(.
Jajistenem, mariaországa.hu? Az valami fene nyilas-sumér-szittya portál volt ezelőtt vagy 6 évvel, de kifúlt. Nem belőle lett a kuruc, túl régimódi volt hozzá.
@HaKohen: Szerintem befejezett melléknévi igenév az, kérem. Zilah, a (valami által, valamitől, pl. hegylánctól) karolt.
A költő Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát és Lengyelországot nem óhajtja dúlni. Ez már a keleti nyitás politikájának hozadéka?
@royslade: Ukrajna is kimaradt, és bár keletre van, ezek szerint barát.
@Harald Blåtand: …és tényleg!
@nandras01: Csak azért lehet, mert ott sem szülnek eleget.
@Counter:
Egészen megnyugodtam. Mindig elfogadom a nálam okosabbak észleleteit. Ezután én is fogom használni verseimben, pl. így:
Bífsztek, hasábbal, rízzsel és zőccséggel karolt,
Ez minden, csak nem magyar, magyar volt.
@royslade:
Majd megtanítja Torockai a 64 vármegyére.
Más:
Schmitt Pál forog a …….. bérelt villájában:
kepviselofunky.blog.hu/2012/10/04/kerenyi_imre_eroszakot_tett_a_nyelven?utm_source=cimlap&utm_medium=link&utm_content=2012_10_05&utm_campaign=index
@HaKohen: Örülök, hogy segíthettem 🙂
@poszt: Rémes őstörténeti és államtudományi fejtegetések nem lesznek? Zseniális kútfők vannak.
@Counter: Küldesz linket?
@Pásztörperc: A jó édesanyját a blogmotornak, hogy nem képes bizonyos számúnál több linket kezelni, de azért visszaadja, hogy „a hozzászólás elküldése sikerült”. Akkor kevesebb lesz a link.
Őstörténet, nagyszabású szélesvásznú: magtudin.org/grandpierre_k_endre_Tortenelmunk_kozponti_titkai.htm
magtudin.org/Grandpierre_Atilla_Kiralyi_magusok.pdf
A nagyszerű dr. Tóth Zoltán József államelméleti gondolatai:
magtudin.org/Toth%20Zoltan%20Jozsef.htm
De az Intézet ősmítoszról, nemzetközi történelemről és bármilyen témáról fantasztikus új ismereteket tálal.
Van itt minden, bájos egyvelegben: Szálasitól Halász Józsefig, Pap Gábortól Marschalkóig és Csath Magdolnától Bartha Miklósig.
Navigálni kicsit nehézkes, azt hinnénk, hogy nincs az aloldalaknak aloldala, de van (csak nem mindig). Pl. a „Történelem” aloldalnak van, azon keresztül „Az Alkotmány” aloldalon eljuthatunk Tóth dr. „Élet a Szent Korona jegyében” című alapművéig. Aki végigolvassa, az okosabb nem lesz, szebb nem lesz, de döbbentebb igen (tényleg).
Iszonyatos.
@Counter: Nem, nem, én úgy értettem, hogy versben! Ezekkel a prózákkal Dunát lehet rekeszteni, de nincs bennük semmi SZÓRAKOZTATÓ. Ha amatőr pszichológus lennék, eljátszadozhatnék a lehetséges kórképekkel, ha logikus, elemezhetném az érvelési hibákat, de hol itt az esztétikai öröm???
@Pásztörperc: Akkor az a kíméletlen, letaglózó döbbenet, ami ezek olvastán ér, az nem esztétikai típusú élmény?
Engem egyébként szórakoztatnak. Nagyon! 🙂
Ha rám dől az ajtófélfa, az se esztétikai élmény (mármint nekem). Nagyon hasonlónak érzem a két jelenséget…
Azok figyelmébe (de akár másokéba is), akik a borzalmasvers szekcióban szívesen olvasgatták Dogfüggő zseniális versparódiáit:
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9213752