K

Eredeti szerző: jotunder

   Egy reggel, amint Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, azt vette észre, hogy az ágyában egy szörnyű lénnyé alakult át. Puha, rózsaszín teste lett, hasán mintha egy apró, teljesen értelmetlen és sehová sem vezető lyuk lett volna, a feje pedig tele lett szőrrel.  Két pár lába maradt, a felső pár elcsökevényesedett, nem is lehetett rajta járni. Mi történhetett velem? – kérdezte magától. „Egyáltalán, hogy lehet ez, hogy megyek így dolgozni?”

 A falon egy fiatal nő képe lógott. A legdivatosabb kitinpáncélba öltözött, csápjait kacéran előrevetette. Samsa kinézett az ablakon. Tökéletes idő volt, minden tele volt kosszal, mégpedig a legjobb, legzsírosabb kosszal és friss nyálkával, de Samsát még ez sem vidította fel. Ez gusztustalan, teljes mértékben gusztustalan – gondolta. És nagyon megijedt, remélte, hogy nem hallatszott ki a fejéből a gondolat. 

 Ma páros nap volt. Páratlan napokon a Közegészségügyi Világcirkusz az örök barátunk, aki a legkiválóbb verébürüléket hozza hazánkba. Páros napokon a Közegészségügyi  Világcirkusz parázna vérdarázs, aki el akarja rabolni a lárváinkat. Már-már feltette volna a „Nem leszünk harmat! ” kitűzőjét, amikor valami egészen borzalmas és szégyenteljes dolog jutott az eszébe. „Ez mekkora hülyeség!”  

 Valami rossz történik velem, előbb ez a szőr a fejemen, meg ezek a lelógó valamik az öt csápocskával az oldalamon, most meg ezek a gondolatok, ezek a gyalázatos gondolatok – mondta magában kétségbeesetten Samsa. „Azonnal spirituális kapcsolatba kell lépnem a Főbogárral! ”   A Főbogártól tudott mindent. A Főbogártól tudta, hogy a hatlábúaké a jövő, hogy valójában most több a verébürülék mint régen, és főleg azt, hogy sohasem szabad megtéveszteni magunkat a Harmatosítóktól. Akik sajnos, nagyon emlékeztettek arra a valakire, aki visszanézett rá a tükörből.

  A Főbogár tette szabaddá. Szabadon mászhatott le minden reggel a Résbe, egyre mélyebbre, egyre kevesebb nyálkáért. És a Főbogár magyarázta el neki, hogy a Túrás Elleni Központ gondolatfigyelői csak a haza üdvére hallgatóznak. Ma minden sarkon állhat egy vakond. Vagy egy bóca. Nem tudta, hogy mi az a bóca, csak azt, hogy nagyon veszélyes és a haza ellenségeivel cimborál.

  Hirtelen a szar szaga sem volt olyan édes mint tegnap, és képtelen volt spirituális kapcsolatba kerülni a Főbogárral. A legszörnyűbb pedig az volt, hogy nem is akart spirituális kapcsolatba kerülni a Főbogárral. Furcsa képzetei támadtak. Arra gondolt, hogy az alsó pár lábára felhúz valamilyen döglött marha bőréből készült ormótlan tárgyat és eltapossa a Főbogarat. 

  Nem tudta elviselni az érzést, kiment a fürdőszobába és felvágta az ereit. 

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520518-6ae5a432e523d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520518&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520518-6ae5a432e523d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520518-6ae5a432e523d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>