Kövér László esete a fékekkel és ellensúlyokkal (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Kövér László a Nemzeti Közszolgálati Bohócegyetemen fejtette ki nézeteit a fékek és ellensúlyok rendszeréről az ő végtelenül elokvált módján, ahogy ez egy rendes közép-ázsiai szocipatához illik. A beszéd műfaja savas felbüfögés volt, ami a nagykipcsák haplogrouppal korrelál, talán megint olvasott valamit a genderről a kifestőben, talán több intimitásra vágyott kedvenc capra aegagrus hircusával, nem próbálom feltárni ezt a bivalyhereintenzív, srévizavényilazó személyiségtípust.
A nemzetiközszolgálat iránymutatásra vágyott és megkapta. A fékek és ellensúlyok rendszere hülyeség – jött fel a kövéri gyomorból, azt a barmot is ki kellene rúgni, aki beírta az alaptörvénybe, zsidó lehetett, de legalábbis szakállas. Általában kormányon szoktak a kövérek hercigeskedni a checks and balances ellen, ellenzékben inkább toppantanak a lábacskáikkal, de a mi kövérjeink régen voltak ellenzékben, és nem is nagyon szeretnének megint ott lenni, bár, ahogy Jumzsagin Cedenbal, a nagy ázsiai gondolkodó, írta főművében, a tőgypörkölt nem lehet ellenzékben.
A Montesquieu báró találta ki a fékeket és az ellensúlyokat a Törvények szelleme című munkájában, amit eleve franciául írt, Trianon nyelvén, az sem lehet véletlen. Tizenötödik avagy Hőnszeretett Lajos király legott be is tiltotta a könyvet, de például nem ment el a Sorbonne-ra, hogy kiselőadást tartson róla a professzoroknak. Igaz, a sztyeppei birkaszar rusztikus illatát sem szerette.
John Adams az Amerikai Egyesült Államok egyik alapító atyja, Washington alelnöke, majd utódja az elnöki székben, ragaszkodott ehhez a hülyeséghez, mert ezeknek John Adams, Hamilton és Madison jutott csak, nem az ifjabb Lomnici meg a Végtelenülbékés Márton. A John Adams egy értelmiségi volt, aki mindenféléket olvasott, mindenfélékről gondolkodott, mondom én, hogy zsidó, nem egy ilyen egészségesen pacalszagú, kipirosodott arcú bajuszmuki, mint a Milászlónk.
A nemzet közszolgálata ütemes tapssal fogadta a házelnöki okosságot, erőst jegyzetelt, röpdolgozat is lehet ebből jövő héten. A Békés professzor által ideológiai alappá nyilvánított Arthur Moeller van den Bruck mondta volt, hogy az igazi demokráciát nem korlátozhatjuk mindenféle zsidóbolsevik faszkodással, hiszen az igazi demokrácia a népakarat égberagyogó manifesztációja, tehát maga a Vezér, aki a nép kvintesszenciája. A Vezér, és ezt Carl Schmitt a magyar konzervatívok másik szvíthártja tette hozzá, pedig erős kezével védelmezi a törvényt, ezt a bölcsességét egyébként 1934 augusztus elsején a Deutsche Juristen-Zeitung címoldalán tette közzé, egy hónappal a Hosszú Kések Éjszakája nevű jogállami aktus után.
Jól választott magának parfümöt ez az ország, talán egy kicsit túltolta a jakzsírt, de a kecskehúgy nagyon a helyén van.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518239-67d8ee51774a7' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518239&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518239-67d8ee51774a7&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518239-67d8ee51774a7' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Dárnok:
Én eléggé „egyszerű” júzer vagyok, de van két unokaecsém (egyikük progmatos, a másik SAP expert) és hobbijuk a gépösszeállítás, installálás, javítás és környéke.
Ők telepítettek mindenféle jót nekem, időnként ellenőrzik és aktualizálják az itthoni cuccokat és EDDIG soha semmilyen gubancom nem volt.
@heptakontanonaéder: Nekem szólt az ESET, hogy mit talált és távolított el. Lehet, hogy a te védelmed is megtette, csak nem szól. Gondolom, ez a beállítástól is függhet.
@heptakontanonaéder: – Állítsuk be úgy, hogy ne szóljon semmiről, úgyis magas az öreg vérnyomása – pusmogtak az unokaöcséid.
Ha még nem volt, ez mellet ne menjetek el…Kövér elvtárs:
„„És akkor még nem mennék bele abba, hogy az állami egyetemeken, azokon mondjuk – hogy mondjam – a nyolcvanas évek szellemi szabadsága meg a mostani, az nem összevethető, és a fejlődés nem fölfelé megy, hanem – hogy mondjam – nosztalgiával gondolok vissza egyetemista koromra, hogy milyen szellemi szabadság volt az ELTE jogi karán az állampárt alatt párttag tanszékvezetőkkel meg dékánokkal meg rektorokkal, ahhoz képest, ami ma van az ELTE-n.”(444.hu)
@HANO: Ennek a mondatnak többféle rosszindulatú olvasata is lehet 🙂 Pl. azért gondol visszafelé, mert előremutató gondolatai nincsenek. És ezek szerint utoljára a ’80-as években voltak.
@9mmPara: Mérget vennék rá, hogy a szellemi szabadságot fideszéknél úgy értik, hogy mennyire lehet nyílt a nácibeszéd.
De akkor azt mondja, hogy az állampárt alatt náci szellemi műhelyben alkottak a párttag tanszékvezetőkkel, dékánokkal és rektorokkal.
@Bogomil: Angolul szerintem is halódik a jelentés, de magyarul nagyon is virul a bodicsek szóban.
@HANO: Erre utaltam fentebb, főként az itt nem idézett foilytatására. Ez ugyanis legfeljebb a szokásos PCellenes balosegyetemek amerikai mantra ismételgetése (ami amúgy az USA-ra igaz is, nálunk éppenhogy nem), kiegpészítve a kádárista-népies nosztalgizálással, amit Veres Péter bácsiék kezdtek el kb. ötven éve a fridzsiderszociaslizmus-vitával, Csoóri folytatott a hűtött eper majszolással a fiatalírók-virtában stb.
Ennél aktuálisabb a folytatás, amiben jelézi, hoyg az NKE-t részben azv ELTE JogiKara kiüresítése érdekében hozták létre, de még nem állnak ezzel elég jól. No, ez a vészjósló…
@fortin2: Mi ez a hűtötteper-sztori? Egy verset találtam (Ballada), mást nem.
@fortin2: Vagyis új frontot nyitnak a szemüvegesek ellen. A jogászképzés reformja következik.
@Secnir: miért nem állítja le a nemzetvezető az országház hordószónokát? Mert azért tartja, hogy kimondja mindazokat a mocsokságokat, melyeket o1g nem mer nyíltan elmondani!
@kalamar: Én még mindig azt hittem, hogy a bodicsek egy különösen kemény csehszlovák hokis nevéből származik…
@balmoral: Ja, annak az öccse a mecsek, az szőke, álmodozó szemű.
@mafi mushkila: A „Fasírt – vita a fiatal irodalomról” ÉS-közéletben Csoóri is írt és azt fejtegette, hogy persze egayre jobban élünk, lesznek fogyasztási javaink de közben kiürül e lelkünk és a tévét bámulva a nyugati fogyasztói társadlaomba belefeledkezve esszük a hűtött epret és ez milyen nemzetgyengülés.
@fortin2: Pedig már az elte is elég fideszes volt. A Szemkilövetős Balóné is ott tenyészett. Biztos, hogy nem az ellenzékiség a baj velük. Szakmailag akarhatnak csapást mérni.
@fortin2: Bertha Bulcsú Kesudió 1976. a Kádár-rendszerben izgalmasabb értelmiségi viták voltak, mint ma.
@fortin2: Köszi, így már meglett!
„hideg málnakrém” van: konyvtar.dia.hu/html/muvek/CSOORI/csoori00246a/csoori00338/csoori00338.html
@fortin2: elolvastam. ez egy tisztességes szöveg. azt mondjuk nem értem, hogy lehetett ilyet publikálni 1980-ban, az ember mindig meglepődik.
@jotunder: Pedig meg is mondja: legyőzöttként lehet morogni. Akár még arról is, hogy legyőzöttként morgunk. Ez sztem az aki nincs ellenünk, az velünk van tökéletes példája. Van pár tabu, de azok körül úgy kanyaroghatsz, ahogy akarsz. Nekem teljesen egybevág az érzésemlékeimmel – tulajdonképpen a represszió maga nem is volt nekem (a generációm nagy részének, gondolom) igazán érzékelhető, amíg a rendszerváltás kontrasztjában meg nem láttuk.
@jotunder: ~1980 az egymást követő erjedési hullámok (már ami a megtűrt kategóriát illeti) egyik legerősebbike volt (a mozgó világ fénykora, vagy ott voltak pl. a kritika bibó-újraközlései), az utolsó, amit még visszaszorítottak. a következő, ’85 utáni már a végjáték. az efféle kesudiós rövidlátó, élveteg kispolgár-fenekelésnek minden igazsága mellett is inkább rendszerpárti kicsengése volt. ráadásul a kádárkor a kulisszák mögött még sokkal színesebb volt mint amilyenre festik. (pl. érdemes elolvasni a beszámolót a „vonalas” berecz 86-os hírhedt beszédéről az írószövetség előtt – beszelo.c3.hu/cikkek/kozgyulesen-es-kozgyules-utan -, és elmerengeni, hogyan viszonyul ez a manapsági rezsimbeszédhez élén pl. kövérdoktorral)
@Dárnok:
…ha csak úgy nem…
@fortin2: „Sztem a következő lépés az lesz, hogy az állami egyetemek jogászdiplomája csak az ügyvédkedéshez lesz elég, aki bíró vagy ügyész akar lenni, annak kell valami NKE továbbképzés vagy az alapképzést is odaviszik.”
Volt már olyan terv, hogy a jogi egyetem nem adna doktori címet, hanem az egyéb doktori képzéshez hasonlón kellene megszerezni. Aztán jöttek a fiatal demokraták, és kellett nekik a doktori cím, emlékezzél csak a kijelölt sportminiszter esetre. No és maradt minden a régiben. Jogi egyetem-doktori cím. Gyakorlati évek után szakvizsga ( ez kb. nlgy év ), de ez csak titkári címre ad lehetőséget bíróságon, ügyészségen, viszont a szakvizsgával már ügyvéd lehet bárki.
Nagy valószínűséggel a fidesz nem viszi egetmre, vagy más helyre ezt a képzést, mert most a regnáló bírák, ügyészek, ügyédek, és hivatali jogászok szakvizsgáztatnak. Perzse nem ingyen.
@fortin2: Én (reveal! :)) még nem voltam publikációképes korban a Kádár-rendszerben, de amit az idősebbek elbeszéléseiből leszűrtem, az a bizonytalanság fojtogató érzése volt. Hogy nem lehetett igazán tudni, adott pillanatban pontosan mi fér bele, mivel ütheti meg a bokáját az ember. Hogy valaki felfigyelt-e a munkájára, hogy ügy lett-e belüőle, hogy a főnöke megvédte-e – ez esetleges volt: gyakran a Párton belüli belső erőviszonyok függvénye, vagy egyszerűen csak megmagyarázhatatlanul úgy ‘alakultak’ a dolgok.
Szerintem megértőnek kell lennünk Kövér doktorral, most, hogy Szigetszentmiklóson elzavarták a fideszes önkormányzatot, pedig milyen csodás stadiont építettek a közben megszűnt focicsapatnak is. Ki tudja, talán szegény Kövér doktor egyéni képviselője egy dékás, és majd hozzá kell fordulnia, ha nem takarítják az árkot, vagy nem viszik el rendesen a szemetet. Idő kell ahhoz, hogy ezt bárki megeméssze.
@Grrr:”… de amit az idősebbek elbeszéléseiből leszűrtem, az a bizonytalanság fojtogató érzése volt. Hogy nem lehetett igazán tudni, adott pillanatban pontosan mi fér bele, mivel ütheti meg a bokáját az ember. Hogy valaki felfigyelt-e a munkájára, hogy ügy lett-e belüőle, hogy a főnöke megvédte-e – ez esetleges volt: gyakran a Párton belüli belső erőviszonyok függvénye, vagy egyszerűen csak megmagyarázhatatlanul úgy ‘alakultak’ a dolgok.”
Hát elég rossz a szűrőd. Mert én abban a rendszerben nőttem fel, de én soha nem tapasztaltam semmi ilyesmit. Biztosan voltak , mert minden hatalomban lévő embernek vannak elleségei, de az átlag ember nem érzett bizonytalanságot, sőt a hatvanas évektől egyre nagyobb biztonságot érzett. Pl. kapott lakásszerzéshez 30 év alatt törlesztendő alacsony kamazotású hitelt. Nagyon sok falusi ház, városi lakás ebből épült. Volt mindenkinek munkahelye, és aki nem akart dolgozni, azt nem segéllyel nyomták tele, hanem megbüntették közveszélyes munkakerülésért. Most közmunkát adnak neki, ott kerülgetik sokan a munkát.
Ja, és a közpénzt magánosítókat becsukták.
@látjátok feleim szümtükkel: hát konkrétan az egész ország (nagy tisztelet a ritka kivételnek) magánosította a közpénzt és nem csukták le őket. Akkoriban járta mondás, hogy ha minden házból eltűnne, ami nem 100% tiszta úton épült bele, ház nem maradna állva az országban. Ha a gyárban egy hat méteres csőből szükség volt 20 centire, akkor a maradék 580 már lehet, hogy hulladékként végezte valahol magánosítva.
Az meg hogy mindenkinek volt munkahelye messze nem azt jelentette, hogy mindenki dolgozott volna. Mert mondjuk az, hogy naponta egyszer fél órában sepregetést mímel a gyárudvaron nem feltétlenül jelent érdemi munkát.
@ámbátor: Azért a kivétel sem volt annyira ritka például az építkezéseknél,hiszen éppen a @látjátok feleim szümtükkel által említett alacsony kamatozású, hosszú lejáratú OTP hitel is segített abban, hogy nem mindenkinek kellett a korpa közé keverednie, ‘vagy ha a fejeseknek lehet, akkor nekem is lehet’ mentalitással élnie ha fel akarta építenie a házát.
http://www.youtube.com/watch?v=TmfDONPLBEw
Persze ha az M7-es melletti nyaralóépítések cement és betonfedezetét, mint „eredeti tőkefelhalmozást” nézzük, akkor erre a vidékre az ország egészénél jóval nagyobb arányban érvényesült a állami, vagy köztulajdon magánosítása.
Aztán a háztájiknál is működött ez, bár ott azért a szövetkezeti demokrácia nagyban korlátozta a közös mértéktelen magánosítását, hiszen arra azért árgus, egymást figyelő szemekkel ügyeltek a tagok, hogy a megélhetésük biztosító közös működését, jövedelmezőségét ne lehetetlenítsék el (a zárszámadó közgyűlések nem voltak békemenetek, sokszor viharos szóváltásoktól, számon kérésektől voltak hangosak).
Megint igaz ez a magasabb rangú katonatisztek családi-ház nyaralóépítkezéseire, ahol az építési anyag mellett még a munkaerő is a közösből származott.
@ATCG: megélhetésük biztosító: megélhetésüket biztosító
A szakmunkásgárda méltó volt ehhez a környezethez. Nem tűrt el semmiféle rendbontást. Szabályszerűen tíz perccel a munkakezdés előtt mindenki megjelent, kikészítették az aprópénzt, és osztottak, mire a duda megszólalt, a hívó már nyúlt is a talonért. Ezentúl a példás csendet legfeljebb egy-egy segédmunkás fegyelmezetlen kiáltozása zavarta meg, aki bent az öntőteremben megégette magát a forró gumimasszával.
A szakmunkások minden órában tíz percre letették a kártyákat, nyújtózkodtak, és bementek dolgozni a műhelyekbe, gondosan ügyeltek azonban, hogy legfeljebb tíz-tizenöt százalékkal teljesítsék túl a normát.
…
Még azt sem lehetett volna mondani, hogy a „Gumikutya és Gumimacska Tröszt”-ben többet loptak volna, mint más hasonló gyárakban. Az igaz, hogy otthon a Tröszt munkásainak családjában szegény gyereknek számított, akinek nem volt legalább száz-százötven gumikutyája és ugyanannyi gumimacskája, de Pipás Zsiga, a régi igazgató, joggal állapította meg: „A csokoládégyári munkásoknak sem kell levéltetűket fogni, ha egy kis édességhez akarnak jutni.”
@látjátok feleim szümtükkel: Ezek elsősorban pesti újságírók voltak, vagy még az ánti világ értelmisége.
@látjátok feleim szümtükkel: De ha jól értem a hozzászólásodból, számodra már egész kedvező színben tűnik fel a Kádár-korszak, hiszen a rendesen dolgozó emberek – ha nem ellenzékiskedtek – egyről a kettőre jutottak, és azokat a ‘tudjukkiket’, akik nem akartak dolgozni, a rendőr elvitte.
Ez mennyiben különbözik a derék vidéki fideszes nézetrendszertől?
@Grrr:
Rossz a látásod, és a szövegértelmezésed is. Nem vittek el senkit, csak ötvenhat után az unokabáttyámat és haverját, mert a villamosokból barikádot emeltek. Tizennyolc évesek voltak, jó bulinak tartották. Őt egy év után elítélés nélkük hazaengdték, és soha nem bántották, csak nem vették fel a pártjukba. A haverja viszon kiszökött a szerbekhez, akik visszadaták, és ezért hazaárulóként életfogyra ítélték, de a hetvenes évek elején kiengedték.
Tudod a tények néha távol esnek a másoktól halott dolgoktól. Valahogy úgy, mint az egyik magyar rádió riportalanyánál, aki azt állította, hogy most 62 éves, de már 56-ban ő is cipelte a benzines üvegeket.
@ámbátor:
Gyárban is dolgoztam, nem igaz, amit erről állítottál.
A hetvenes évek közepén kezdődtek a gondok, de azért, mert az állami vállalatoknak nem volt elég megrendelésük, és bizony előferdült, hogy fél műszakokat állt a munka. Bért viszont erre az időre is fizettek.
Mellesleg az apám által épített házban egy darabka állami vagyonka sem került, és nagyon sok vidéki házba sem. Viszont benne van az egész család kezemunkája, sőt még az én vérem is.:) Beleestem egy kapába vályogverés közben.
@látjátok feleim szümtükkel: Akkor a legutóbbi üzeneted fényében úgy értelmezem, hogy mégiscsak elítéled a Kádár-rendszer egészét, csak annyit akartál mondani, hogy a nemellenzékiek amúgy biztonságban érezhették magukat, épültek-szépültek. Ez így helyes?
A közveszélyes munkakerülést mint tényállást elítélőleg vagy támogatólag említetted?
@ámbátor: OK. Moldova. De a Tisztelet Komlónak-ban azért kicsit másfajta munka- és munkásleírások szerepelnek, és kicsit másfajta munka zajlott a Gábor Áron Gépgyár öntődéjében is.
…Megy a vonat: az almásfüzítői gyár előtt suhanunk, de a gyárkapun még ott szomorkodik a felirat:
„Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga.”
Aztán az Izzó-beli wolfram-szál lopás legendája: azt mesélték a szigorúan őrzött raktár ajtajának kulcslyukán keresztül gombolyították ki a zsákmányt.
És újra a Gábor Áron Gépgyár. Éjszakai betonoztattuk a kupoló kemence alapját.
Külső cég csinálta, de csak a munkaerőt adta, az anyagokat nekünk kellett biztosítanunk.
‘-Honnan adhatok zsaluanyagot az embereknek?’- kérdezem a főmérnököt, mert nekem kellett éjszakára ottmaradnom a srácokkal.
‘-Oldd meg magad. Még fingani sem tudtok nélkülem…’- felelte a maga finom főmérnöki módján.
Jól van gondoltam, és este a melósoknak megmutattam egy szépen összerakott
„1-os deszkarakást. Frissen, jószagúan virítottak ott a halványan sárgás szinte hófehér fenyődeszkák.
-‘Ebből zsaluzzatok.’-mondtam.
Másnap nagy zajongást hallottam az első emeleti irodánk ablaka alatt.
A termelési főosztályvezető, a rendész, meg a szállításvezető a nevemet kiabálták.
Kinéztem.
-‘Mivel zsaluztatok?! Azok exportcsomagolásra való deszkák voltak.’-kiabálták.
-‘Nekem azt mondta a főmérnök, hogy oldjam meg a dolgot. Ez felelt meg a legjobban a munkához, jó erős deszkák voltak.’-válaszoltam.
Később egy melóstól megtudtam, hogy azok a deszkák a termelési főosztályvezető hétvégi házához voltak félretéve.
Aztán ugyanitt. 1986-ot írtak. Egy vasbeton vázas épület bontására N. a Ganz Mávagból ideejtőernyőzött igazgató (a főmérnök is onnan jött) orosz katonákat hívatott oda, akik légkalapáccsal, majd -,hogy azzal sem nagyon ment – valami lánctalpas csapatszállítóval próbálták összedönteni az épületrészt.
Több napig dolgoztak ott, és időközben ezt azt: régi esztergagépeket, egyebeket vittek ki naponta a gyárból. Egy foncsorozott szemüvegű bőrdzsekis alezredes, vagy ezredes vezette a csapatot. Magyar volt, ő parancsolt a katonáknak, vezényelt és tolmácsolt is ha kellett. Egyszer, amikor kettesben voltunk az irodában azt mondtam neki:
-‘Maguk szétlopják itt a gyárat.’-a szemüvegén át nem láttam hogyan néz rám, de eléggé lefagyott arcáról az a kedélyeskedő kápó-vigyor.
Ági a titkárnő másnap elmondta nekem, hogy nagyon kérdezősködött utánam:
-‘Ki ez az ember?!- firtatta.
És megint más: 1987-re már (a hazai nehézipar válsága idejére), intézményesült a szabadrablás a gyárban, de ezt sem a melósok csinálták. A szállításvezető bukott meg azzal, hogy az öntődei hulladékszállító teherautókkal (a hulladékkal gondosan eltakarva) több szerszámgépet is saját zsebre vitetett ki a gyárból. Nem véletlenül mondta azt a gépgyári üzemvezető, amikor a gépleltárnál 1986 decemberében
(a csőd felé menet főnököm- akit a Ganz-Mávag ejtőernyősei hoztak magukkal beruházásvezetőnek és állóeszköz gazdálkodóanak (no hiszen kecskére bízták a káposztát)- nyugdíjba ment, Ági az állóeszközgazdálkodó pedig elment szülni, úgyhogy egyedül maradtam ott építész-statikus tervezőként, beruházóként és állóeszköz gazdálkodóként, egyszemélyes hülyegyerekként)
egy két szerszámgépet nem találván kértem, hogy írja alá a leltárhiányt azt felelte: ‘Ezt ugyan én alá nem írom, írasd alá azzal, aki tudja mi folyik itt.’
És még mindig a Gábor Áron gépgyár. A vállalati gmk.-k ideje. A fejesek egy-két koncot a melósoknak is oda kartak vetni, ezért melós gmk.-k is alakultak.
A gyári gmk.-mozgalom katalizátora GA volt. GA gépészmérnök ő is a Ganz-Mávagbó jött, első lépésként kihasználva BB (szintén gépészmérnök) TMK vezető jóhiszeműségét nagyszabású öntőderekonstrukciós programjának első lépéseként megfúrta BB-t, átvette a TMK vezetését és GF villamosmérnökkel (aki szintén a Ganz Mávagból jött), KL-gépészmérnökkel és velem (akik az Izzó gyártervezési osztályáról jöttünk) meg KM-m
egy tervezői gmk.-t alakított. A rekonstrukciós terveket gmk. munkában csináltuk a többiek munkaidőben és munakidő után, én csak munkaidő után, mert nappqalra volt elég egyéb dolgom is. Az elnyert gmk. munkákért a melósok a termelésvezetőnek, tervezési géemkánk pedig rajta kívül azt hiszem a termelési igazgatónak is a vállalási ár meghatározott százalékával pengettek.
87-ben KM és én is otthagytuk a gyárat.
Hét évvel később találkoztam GA-val. Csepelen a kerékpárgyár tetőszigetelés felújítását végeztük (jellemző, hogy decemberben, de huszonharmadikáig elég jó idő volt). A gyárat Schwinn-Csepel amerikaiak privatizálták. A kerékpárgyár tetjéről holdbéli táj, a földdel egyenlővé tett szerszámgépgyár és a hajdani CSTI-s tervező irodai fejépületünk hűlt helye fogadott. A tetőszigetelési munkát a Magnex Rt.-től kaptuk, elfogadott ajánlatunk után 10 %-kos kenőpénzért.
GA amerikai zászlós terpjáróból kilépő oroszul vagy ukránul beszélő férfiakkal jött szembe a kerékpárgyár melletti utcában.
-‘Hát te mit keresel itt?!’-kérdeztem. Ki találhattam volna, mit…
@ATCG: Ki találhattam volna, mit…: Kitalálhattam volna, hogy mit…
@látjátok feleim szümtükkel: Miért védekezel?, ők nem élték át azt amit Te.
Rá se ránts az ilyen igaztalan szurkapiszkákra, hogy:
„Ez mennyiben különbözik a derék vidéki fideszes nézetrendszertől?”
Egyébként a véremmel áldozás rám is igaz.
Gépi csörlővel húztuk föl a talicska betonokat a födémre. November vége felé. Én álltam a födém szélén, hogy behúzzam a talicskát. Bal kezem -kesztyű nélkül – a drótkötélen, hogy ne pörögjön a talicska, amíg fölér. Jött, emelkedett betonnal megrakottan.
-‘Jó munkát!’- kiált oda az utcán menő szomszéd.
-‘Köszönöm.’-figyelek rá egy pillanatra és nem veszem észre, hogy a kötél felhúzza a kezemet a csigáig, csak arra riadok fel amikor az ujjaim behajtódnak a csiga és a drótkötél közé, amit egy talicska beton húz lefelé. Szerencsére a csiga műanyag csiga volt, de így is elég rémísztően nézett ki a kezem. Az öcsém rögtön elkísért az orvoshoz, alig pár utcányira volt onnan.
@látjátok feleim szümtükkel: elnézést kérek.
Abban a gyárban nem lopott seniki és abba a házba még a tudtotokon kívül se került egy zsák mész se, ami a közösböl került volna ki.
@Grrr:
Én minden rendszer egészét elítélem, amelyik az embert, mint egyént gúzsba köti. Az állam általam gondolt feladata nem ez, hanem a közösség életének, rendszer szerű szervezése. Nem 2/3-dal, hanem esetleg a lakosság minimum felével összhangban.
A kádárizmusnabn nem éreztem magam gúzsba kötve, bár voltak rendelkezések, amik gúzst jelentettek. Nem nekem, hanem annak, akinek volt pénze, még sem mehetett külföldre, csak meghatározott keretek közt. Nekem arra nem „volt” pénzem, viszont vásárolthattam annyi és olyan könyvet, amennyit, és amilyet akaram. Járhattam színházba, hallgathattaam a rádióban jó műsorokat, még a rendszert kritizálót is. Pont egy fél órája járt a kezemben egy hetvenes évek beli megyei lap, aminek egyik oldala csak a megyei „furcsaságok” kritikájáról szól. Egyiket a párom panasza alapján írták, aki diákként a közlekedés színvonalára panaszkodott.
Mellesleg nagyon sok ismrősőm családja a kádárizmus előtt az úri kategóriába tartozott, tehát nekik visszesést jelentett a rendszer, még is a gyerekeik egyetemeket végeztek, annyira üldözték őket, hogy kénytelenek voltak az egyetemig futni.
Kövér László katonai nagyhatalom ismét gondolt valamit.
444.hu/2019/11/14/kover-laszlo-napjaink-europajaban-a-legfelelmetesebb-hogy-nem-lehet-atlatni-hogy-kie-a-valosagos-hatalom
Azért az egy fontos kérdés szerintem, hogy ezek a rátörő gondolások Orbán kolostorbéli gondolásainak ismétlései-e, vagy csak leképeződései a bajuszos állományban.
Ha a mi bölcs vezérünknek már lövése sincs, hogy kinél van az a valóságos segg, ami majd ráül a szájára, akkor … ?
Remélem nem csak kétségbeesetten keresgél, amikor a diktátorokkal és népirtókkal randizik.
azonnali.hu/cikk/20191120_bepereltuk-kovert-egy-nap-mulva-beadtak-egy-modositast-hogy-ilyet-ne-lehessen-csinalni
„Miután bepereltük Kövért és az Országgyűlés hivatalát a sajtó munkájának ellehetetlenítése miatt, úgy módosítanák a közigazgatási perrendtartást, hogy ilyen pert a jövőben ne lehessen indítani.”
Höhö. Jövőre már nem a Nélküled-et fogják felállva énekelni a Puskásban, hanem a Bolsi szív örökké dobog-ot. 😀
@kemény keleti kommentelő: Kövér László egy autonóm személyiség és gondolkodó, amikor mond valami baromságot, az a saját elgondolása :)))