Örülünk, Vincent?

A Vincent blog hazatér

Legújabb posztok

A legolvasottabb posztok

Középszerű-e Orbán Balázs?

by jotunder

” Papírja van a HUN-REN-nek arról, hogy az összteljesítménye középszerű… (Kohán Mátyás, Orbán Balázs matyija)”

Rácz András Oroszország-szakértő a „szokatlan mértékű adminisztratív jóindulat” kifejezés megalkotásával gazdagította a magyar nyelvet Orbán Balázs doktorija kapcsán, ezt nem próbálom überelni.

OB tézisfüzetében 42 hivatkozott mű van, ezek közül csak 14-nek magyar a szerzője. Ergo, ez egy nemzetközi téma, és elvárható, hogy OB-nek legyen legalább egy minősíthető nemzetközi publikációja, ahogy pl. Lánczi Andrásnak sincs. A matyija szerint mi középszerűek vagyunk, akkor mégis milyen OB?

OB jóval alatta van annak, amit középszerűségnek lehet nevezni. Középszerű tudományos teljesítmény egy ilyen jellegű nemzetközi témában az, ami szakmailag teljes mértékben vállalható, két-három Q1-es cikk (nyugi, én is aggasztónak tartom a a kuegyezést, de itt most nem lehet mit csinálni), mondjuk harminc idézet a Scopuson, ilyesmi. OB vállalhatatlan. De ő meg Orbán Viktor matyija, ő találta ki a „konnektivitás” kifejezést.

„Ha a kölcsönös függőségek rendszerét a hálózattudomány
eszközével ábrázoljuk, azt láthatjuk: egy csomópont annál fontosabb szerepet
tölt be az adott hálózatban, minél több kapcsolata van.” (Orbán Balázs, a Huszárvágás. A konnektivitás magyar stratégiája.)

Szinte látom, ahogy OB ábrázol a hálózattudomány eszközével.

Egy ekkora méretű senkiről van szó. Szokatlan méretű, ahogy Rácz András mondaná, és most képzeljük el a matyiját, akivel kapcsolatban lenne egy jelzős szerkezetem, de valamiért azt gondolom, jogi képviselőnk nem értékelné. Nyilván summa cum laude piécsdi lesz, és jó matyiként fogja elkísérni a gazdáját Vlagyimir Vlagyimirovicshoz, és kis kastélyából fogja nézegetni vélhetően hűséges matyijával az ölében (költői kép kedves jogi képviselőnk, költői kép) azt, hogy a te, neked beszélek kedves Olvasó, neked, szóval a te gyermeked lelép Nyugatra, ahol nem nyírhatja ki egy orbánbalázs vagy a matyija. Egyszer talán vége lesz, és jön valami más, aki kicsit sárga, kicsit savanyú, szokatlan méretű tévedései vannak partnerválasztásban, de legalább a miénk.

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531873-6ae13490578fe' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531873&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531873-6ae13490578fe&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531873-6ae13490578fe' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>

18 Commments

  1. Szerintem OB nyilván tehetséges ember, ha ennyire sokra vitte, és ha még a kistermetű, ugyanakkor nagy terjedelmű névrokona is az ő ideológiai iránymutatása mentén vezényli ily példamutatóan a bokrétát.

    Hiv.: [@nyulambator:](#comment-339234)

  2. J. néni, aki egy agglomerációs faluból jár be őstermelőként piacozni, és mindig megengedi nekem, hogy válogassak a paradicsomok meg az almák közül, nemigen foglalkozik közélettel, a Metropolban is inkább csak a képeket szokta megnézni. Neki az a véleménye OB-ról, hogy… Inkább nem írom le szó szerint, elég az hozzá, hogy J. néni szerint a közeli rokonok nemi érintkezésének többezer éves tilama teljesen indokolt. Én nem forgatom a Metropolt, így nem tudok állást foglalni.

    Hiv.: [@azuccahirmondoja:](#comment-339237)

  3. @azuccahirmondoja: Fél perce a kommenteden röhögök. GFG esetében néha azt gondolom, hogy ez a torzszülött talán valamiféle evolúcióilag érvényes irány lehet, Caliban is kapott egy komoly szerepet a W Shakespeare és Thomas Adés Viharjában, az ebola is komoly, ámde OB esetében bizony felszabadultan tudok röhögni.

    Hiv.: [@Mister Gumpy:](#comment-339239)

  4. En azon gondolkozom, nem lehet, hogy veletlen betantorodott a CEU-ra, amikor mindenki angol skot kontrarianja total varatlanul a szokasos szovegelese helyett halozatokrol es tarsadalmakrol es egyenekrol kezdett el ertekezni? Valamikor 16-ban vagy 17-ben. Aztan OB-nak valami beragadt, de kiesni mar csak ennyi esik ki?

    Hiv.: [@KennyOMG:](#comment-339240)

  6. „A szakmai indokok túlhangsúlyozása ócska bolsevista trükk.”

    Hiv.: [@K Zoltan:](#comment-339246)

  9. @mr_caiman:
    mármint az akcent? magyar nyelvi környezetben élőtől ez nem számít rossz angolnak (bár azért a mouses fájt egy kicsit), érti, aki akarja. nadehát a tartalom bakker, nóbel-díjtól az olimpiáig, ezt sanyi is tudja a sarki kocsmából.

    Hiv.: [@kalamar:](#comment-339258)

  10. [-] Szerintem érdemes lehet szánni kommentet a „konnektivitás” vulgár-hálózattudományi problematikának.
    [-] Állításaim:
    [x] Barabási Albert-László publikálta széles körben is, hogy a Telkós cégeket foglalkoztatja azon (nagy) jelen esetben kétirányú gráfok (mint amilyet pl.: mobilhívások jelentenek), hogy kik a – mai, trendi – szóval „influencerek” (sok hívást fogadó és kezdeményező), hogyan viselkednek, ezen extra információk birtokában milyen marketing lépéseket lehet érdemes tenni, rájuk erősebben fókuszálva. Azaz az alap probléma mindenképpen valós.
    [x] A fenti kétirányú gráf dolog kisebb léptékben is érdekes (ki sziget, ki forrás, ki nyelő/sink). Azaz még akár országok szintjén is lehet érdekes az egész dolog. Eddig tart a „féltudás” féligazsága.
    [x] Amin Orbán Balázs csúnyán eltaknyol az az alábbiak:
    [a] A Fidesz törzsközönsége mára már az elvakult fanatista, a képzetlenebb, elzártabb rétegekből kerül ki. Ők ezt a nyelvet sem nem értik, sem nem akarják érteni. OV is próbálta kimagyarázni a nyáron OB-t, inkább kevesebb sikerrel.
    [b] Orbán Balázs modellje nem veszi figyelembe se a gráf élek erejét (nagyságát), se ennek előjelét.
    [c] Ha mindegy lenne az élek ereje, akkor Mészáros Lőrincz vihette volna „Andi”-t pl.: Kazahsztánba is 50.szülinapit ünnepelni, 3 milliárdot ott a „barátok”-nál elköltve. Vagy ekvivalensnek gondolhatnánk az Erasmus- illetve Pannonia Programokat.
    [d] Ugyanígy az előjel is fontos lehet, mert míg az oroszoknál, kínaiaknál az Orbán-klán igyekszik jó pontokat szerezni, ezen közben csökken az USA jóindulata, hagynak ki pl.: Nato-s infókból, sérül folyamatosan a fontosnak kikiáltott szuverenitásunk. Putyin a viccbeli maciként nagydolga végeztével törli a s*ggét OV-nyuszival. Azaz szép, hogy számszakilag több a kapcsolatunk, de ha interferálnak és kioltják egymást ezek a kapcsolatok, akkor sok hűhó(stressz, vegzálás, kár) volt a nagy semmiért.
    [e] Én a fentiekben nem minősítettem sem OB-t, sem a PhD-jét: mert az egy következő sztori, „újabb finomságokkal”. 😉

    Hiv.: [@tahonoli:](#comment-339388)

  11. @tahonoli: Elkezdtem nézni, hogy hozzá tudjak szólni a kommentedhez, de nem bírom percenkénti szünet nélkül, mert kisül az agyam. Azért dolgozom rajta – az Európát a ‘Kelettel’ a középkorban összekötő szárazföldi kereskedelmi utakig már eljutottam (22:20). Magyarország állítólag középen van, úgy hallom. Ha kereskedelem van Middle Asia és Far Asia, a Közel-Kelet, Afrika meg Európa között, akkor nyilvánvalóan ehhez át kell menni Magyarországon.

    Hiv.: [@Grrr:](#comment-339400)

  12. 25:30-nál a Harvard Economic Complexity Index-el foglalkozunk, amiben Magyarország a 11-ik. Ez, ha jól értem, a versenyképességet és fényes jövőt jelenti. Az igaz, hogy Magyarország telephelyként valóban nagyon sokféle iparágat lát vendégként, nagyjából nagyonkevés ellátási láncot kontrollálva. Esetenként – mondjuk kínai autóipari beruházások esetében – még másodkörös beszállítóként is csak elvétve részesülve az értékelőállításból. Néha még egyszerű munkavállalóként sem. Amúgy a régóta vergődő Szlovákia a 12-ik ezen a listán. A kevéssé versenyképes USA, Franciaország, Izrael, Dánia, Hollandia meg mögöttünk. Az rendben, hogy ceteris paribus jobb előbbre szerepelni ezen a listán, mint hátrébb, de vérfagyasztó befolyásos emberektől azt hallani, mintha már minden rendben lenne. Mert hogy akkor nem is fognak semmit csinálni. Mint Nagy Márton a budapesti pártankéten, majd keseregnek, hogy ők már minden támogatást megadtak, csak a lusta magyar cégek nem akarnak innoválni meg átvenni a kezdeményezést.

    Hiv.: [@Grrr:](#comment-339402)

  13. @tahonoli: centralityknek hívják ezeket „fontosság” fogalmakat. az egyik centrality notion a „degree centrality”, ami pont azt jelenti, hogy mekkora a foka egy csúcsnak. de azért most képzelj el két egyenlően nagy hálózatot, ami úgy néz ki, hogy az egyikből a másikba csak egy bizonyos csúcson lehet keresztül menni, akkor annak a csúcsnak elég nagy a „betweenness centrality-je” és nyilván elég fontos.

    Hiv.: [@jotunder:](#comment-339406)

  14. @tahonoli: Nem sikerült még végignéznem, gyengék az idegeim.
    Mindenesetre – így tudatlanul – az első észrevételem a hálózattudományi megközelítésről teljesen ontológiai természetű lenne: méghozzá hogy egy ilyen, a csúcsokba országokat helyező modellezés egyáltalán mennyiben írhat le bármi érvényeset és fontosat, amiből következtetéseket vonhatunk le, döntéseket hozhatunk.
    Egyáltalában egy csúcspont egész pontosan mi? Egy ország joghatósága, amely számos más országot is valamilyen módon érinthető gazdasági működést irányít? Egy földterület? Állampolgárok halmaza? Adórezidensek halmaza?
    És az élek egyáltalában micsodák? Áruk és szolgáltatások cseréje a két államban bejegyzett/letelepedett gazdasági szereplők között? Leányvállalatok? FDI részesedésvásárlás formájában? Portfolióbefektetések?
     
    Nyilván szinte minden ország össze van kötve szinte minden más országgal, nagyjából akármilyen gazdasági kapcsolatot vizzsgálunk. De a kapcsolat ezerféle lehet: ezerféle típusú és intenzitású. Mit fog egy modell pontosan mondani? Hogy fog kinézni?
     
    Egy fokkal értelmesebbnek tűnik számomra vállalati értékláncokat hálózatelméleti megközelítésben vizsgálni – egész véletlenül amúgy vizsgálják is azzal. De ott is csak valami részterületet lehet vizsgálni valami arra alkalmas modellel.

    Hiv.: [@Grrr:](#comment-339407)

  15. @jotunder: Én ebben eddig nem láttam a hálózatelméletet, de most kezd derengeni valami. Orbán állandóan szeretne monopóliumot létrehozni, azon ücsörögni és keleti despotaként osztogatni javakat, kegyeket, befolyást kénye-kedve szerint, ez igaz. A lélegeztetőgépekkel ezt akarta tenni, most az akkumulátorokkal, európai szélsőjobboldali pártok titkos pénzelésével, ill. jóslatom szerint nemsokára a Trumphoz és Putyinhoz való személyes kapcsolat értékesítésével. Tehát ő személyesen (azaz számára ösztönösen ‘Magyarország’) szeretne egy ilyen node lenne, igen nagy centrality betweennessel, amelyen bizonyos tranzakcióknak keresztül kell menniük. Az alapgondolat nem lenne hülyeség – a suta megvalósítás, a felesleges, értelmetlen hídégetés, a mindenkit meghökkentő gátlástalanság az.

    Hiv.: [@Grrr:](#comment-339408)

  16. @jotunder: Még az se biztos, hogy fontos. Ha mondjuk elképzelek egy évezredek óta elzárt hálózatot, mint Kína, és egy másik elzárt hálózatot, mint Tibet, akkor az a két pásztor, aki összetalálkozna a legelőn nem annyira fontos, viszont ha a kínai császár elraboltatja a tibeti félistent, az már nagy befolyással lesz a két hálózat életére. A tibeti hálózat központ nélkül marad, és könnyen rácsatlakoztatható lesz a kínai hálózatra.
    Orbánék nyilván központok közti vonalkákra és élekre játszanak. Ez egy szervezeti diagram. Az ő központjuk álljon kapcsolatban más országok központjaival, vagy annak egyes részeivel. Láttuk, hogy hogy rágerjedtek Trumpra. Mert az usával, mint központtal nem tudtak kapcsolatokat kiépíteni, de az usa olyan elnökével, akinek nincsenek kapcsolatai, mert egy hülye, akit senki se vesz be a baráti körébe, és nincs semmilyen szakmája, csak egy magánzó, egy értéktelen elszigetelt pont, azzal igen.
    Ha bejut a központba, akkor már úgy gondolják, fogtak egy tibeti félistent.

    Hiv.: [@annokkk:](#comment-339415)

Vélemény, hozzászólás?