Megéneklünk, Magyarország!
Eredeti szerző: maroz
Kerényi Imre hoppmester porondra lépett és fokozza. Napok óta töprengek itt, hogy mi a bánatot lehetne írni erről úgy, hogy se sok, se kevés ne legyen. Valamint indulatos se legyen, de azért fejezze ki azt, ami bennem robbanásközeli állapotban fortyog. Most nagyon szerencsés voltam, mert ráakadtam a készre, valaki már megírta. Ráadásul egy olyan valaki, aki számára ez az egész kerényiség egy nagyon vastag déja vu. A Hargita Népéből fogok átvenni egy írást, semmit hozzá nem teszek, el nem veszek belőle, az úgy jó, ahogyan Váli Éva irodalomtanár megírta. Pár képpel fogom csak kicsit feldobni a posztot, van hangulatuk, egyiket-másikat egy Zamfir Dumitrescu nevű ember festette, még egy másik rendszerben, de nehogy azt gondolják, hogy bármit is megbánt. Nem bántam meg semmit, ha a mai államfők felkérnének akkor őket is megfesteném, nyilatkozta, és még hozzátette, hogy ez szerinte nem valamiféle kompromisszum-kérdés, mert megrendeléseket kapni festőként az egy jó dolog, a szakmát gyakorolni úgyszintén egy jó, mondhatni kiváltságos dolog, és tessék megérteni, hogy ha ehhez megrendelések kellenek, hát akkor azokat el is kell vállalni, ha érkeznek.
Tehát Váli Évának így, ismeretlenül is köszönet az írásért, és elnézést, amiért a megkérdezése nélkül ideidéztem, de helyzet van.
Hargita Népe, 2011. október 21.
Váli Éva: Megéneklünk, Akármi!
Majdnem elfelejtettem egyre szürkébb nyolcvanas éveink két, óriási tömegeket manipuláló propagandamozgalmát: a Daciada sport-rendezvényeket, az „ép testben hazug lélek” jelszavának tanulságos példáját, és a „Megéneklünk, Románia” című kultúrfesztivált, ami úgy elrontotta évtizedekre a közízlést, hogy műnépiesség, giccs-nemzeti érzelem, feliratok, jelszavak, rigmusok, álpátoszú nagyotmondások, népdicsőítések, vezetődicséretek, beszédözönök, vége-hossza-nincs irodalmi öszszeállítások, öszeollózott rockoperák formájában engem még ma is elüldöz sok ünnepségről, mert ha a Székelyföldet éneklik is meg, attól a rossz ízlés, a propaganda és az amatörizmus ugyanolyan torzszülötteket eredményez, mint annak idején.
Mondom, majdnem elfelejtettem azt a két országos csinnadrattát, ha nem került volna a kezembe néhány fénykép, amelyek egy csíksomlyói iskoladráma, a szerzetesek által megírt, vérbő humorú Rusticus Imperans előadásán készültek, s amelyet iskolám színjátszósainak rendeztem az említett fesztivál égisze alatt. Akkor az iskola túl volt egy „történelmi fontosságú” (nem gondoltuk akkor, hogy ez a nagyképű hiperbola napjainkban Magyarországról köszön vissza) látogatáson, megismertük az ország szocialista neveléssel és kultúrával foglalkozó miniszter asszonyát, aki civilben jóságos, kövér, bőbeszédű nagymama, foglalkozását tekintve szakbarbár mérnök volt, csak beosztása miatt vált kultúrvandállá, aki takarékossági okokból leépíttette a filharmóniák létszámát is, mondván, négy hegedűs is el tudja játszani azt a művet, amit húsz hegedűre írtak a klasszikusok.
A csángózöld dzsörzékosztümös minisztressza szpicsét meghallgatva rájöhettünk, milyen újabb ideológiai bilincsek várnak a kultúrára, az oktatásra. Megtudtuk, hogy minden dolgozónak be kell állnia az országos hórába, kollektivisták írnak majd verseket, festenek, katonák baletteznek el történelmi jeleneteket, színészóriások szavalnak törpedalnokoktól ódákat a Scornicești-i Tölgyről, a Kárpátok Géniuszáról, a Világhírű Tudósnőről, világotjárt kórusok énekelnek silány tömegdalokat, festők, szobrászok jelszavakat, pannókat pingálnak, színpadokat, tribünöket díszítenek.
Pár évig mindenki írt, táncolt, szavalt, dalolt, festett, rendezett, csak éppen mindenki azt csinálta, amihez a legkevésbé értett. A lelkes amatörizmus félénken, gátlásosan indult, de az óriási pénzkidobás, amivel falvak, községek, városok műkedvelőit ide-oda utaztatták, versenyeztették, diplomákkal, serlegekkel, plecsnikkel, médianyilvánossággal ellátták, egyre magabiztosabbá és diadalmasabbá vált, s fokozatosan elhitte magáról, hogy művészetpótló, sőt: igazi művészet! A próbák, szereplések már minkaidőben is folytak, kinek fájt, hogy az országos, tömeges ízléstelenség paravánja mögött az igazi művészet elfojtása, megfélemlítése, háttérbe szorítása folyik.
Irodalomtanár voltam, választhattam: énekelek a tanügyi kórusban, szavalóversenyt szervezek, szöveget szerkesztek az alkalmi rendezvények, pártévfordulók, születésnapok szavalóbrigádjai számára, festek, szólózok, szavalok, balettezek vagy rendezek. Már volt azelőtt két próbálkozásom, tehát bemeséltem magamnak, hogy a rendezéshez jobban konyítok, mint a többihez. Maradtam volna a kaptafánál, azaz színpadtól távol, de ez látszott a legjobb alternatívának arra, hogy ne kerüljek színpadra, mégis „megénekeljek”.
Az öreg iskoladráma hihetetlenül szellemes volt, mintha nem csuhás ifjak, hanem mai vagányok írták volna, a próbákon rengeteget kacagtunk, hálás volt a közönségünk is, bárhol léptünk fel vele. Lassan mi is elhittük, hogy valami fontosat művelünk – az amatörizmus jegyében. Pedig ugyanannak az országos bohózatnak, groteszk versengésnek voltunk részei, mint azok az irodalmi-művészetinek nevezett szörnyű összeállítások, amelyekben egy-egy román és magyar szavaló ki-kilépett a mozdulatlanságba dermedt kórusból és ó, költészet istenei, fogjátok be füleiteket, ilyeneket szavaltak: „A tizedik Kongresszus valósága / Amikor népünk Nagyszerű Fia/Az Ember,kit szívünk áld/Szólott és szava lángolt, lobogott/Lenini alkotó zászló alatt.”
<
p style=”text-align: justify”>Új zászlós, új címeres, új propagandistás, új ünnepeinknek Bocskai- és székely lófős nemesi öltönyös kultúr-apostolait, pruszlikos zászlóanyáit megpillantván frász fog el: ha nem vigyázunk, ezúttal magyar nemzeti párturamék beintenek, és – Megéneklünk, Románia helyett – megint megéneklünk Valamit! Most már nem muszájból, hanem önként és bárgyú-buzgón.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521667-6ae39da2d958f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521667&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521667-6ae39da2d958f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521667-6ae39da2d958f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Minap újra megnéztem a vonatkozó filmet és talán csak annyit mondanék itt:
Éljen a FŐTITÁN!!
ezek megorultek
nagyjából az évtized leggusztustalanabb komcsizása, ha már. mandiner.blog.hu/2011/11/06/nyugatos_polgari
Nem tudok szórakozni ezen, sajnos, csak a fogam csikorgatom. Negyven évem ment rá az ilyen/olyan korszakra………..
@mavo: Eddig. Te lebecsülöd azt, ami következni fog.
@poszt: Nofene. Nem mindenki felejti a múltat? (Persze mondhatnám: nekik könnyebb, a kádárinál „közvetlenebb” és „emlékezetesebb” volt a módszer.)
Nálam most ez vágta le nagyon csúnyán a biztosítékot, pedig megfogadtam, hogy nem húzom fel magam a hülyeségeiken, hiába is megy rá az ország újabb 10 éve. Mert a hülyeség az hülyeség, de ez a pofátlan aljasság és cinizmus ez valami egészen már kategória.
„A Fidesz-KDNP frakcióülésén Orbán Viktor kormányfő kijelentette, az ország nincs abban a helyzetben, hogy megtartsa az egyszerűsített vállalkozási adót – közölte Lázár János fideszes frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján.”
hvg.hu/itthon/20111107_orban_szuntetne_meg_azevat
Olvassátok és ízlelgessétek. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy élni hagyjuk a legnehezebb helyzetben lévő kisvállalkozásokat, akik amúgy vinnék a gazdaságot. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az összességében százmilliárdos mutyik és sikkasztások visszafogása helyett a KKV szektort segítsük. Nem vagyunk abban a helyzetben.
Most elmegyek számlát leadni, miután múlt hónapban kis porbafingó létemre megtalált a NAV és behajtott rajtam néhány százezret. Oké, jogos volt, kifizettem – bár meglett volna a pénz helye perpillanat, de az várhat. Közben pedig majd arra gondolok, hogy ha nekem is milliárdokkal és egy ország sorsával kéne sáfárkodnom, vajon én is cinikus és aljas tolvajjá válnék-e.
@Malachi: Ne viccelj, kell a pénz a Miniszerelnöki Hivatalnak, hogy kifizessék Szijjártót (jövőre 2 milliárd helyett 3 milliárdot kap a hivatal. hvg.hu/gazdasag/20111107_sporol_orban_viktor )
@maroz:
„…ódákat a Scornicești-i Tölgyről…”
Szko… szkor… izé, kiejthetetlen. A lényeg, hogy innen ered a Konzi jeles férfiújának nickje?
Emberek, megnéztem a közzétett képeket. Most próbálom eldönteni, mitévő legyek.
@Malachi: Emlékszel, az eva anno egyik célpontja volt a fidesz demagóg fröcsögésének. A fanoknak tetszett, a párt most meghálálja nyomorult kis ikszüket.
@HaKohen: A scornicesti az egy másik Tölgy. És már kidőlt. Helyén csenevész nyírfák, fenyők, egyéb nemtelen cserjék tömege igyekszik nőni, de egyikük sem ér fel az egykori Tölgy koronájáig.
Na talán majd most, ugye, tehetnénk hozzá rosszmájúan.
Nekem az a festmény tetszik a legjobban, amin az Óriásfejű Godzilla-csaucseszkut ölelgetik a gyerekek, a háttérben meg a kénsavas felhők alatt a már soha el nem készülő panelházak düledeznek a nukleáris télben.
@El Topo (Sgt. Elias):
„Most próbálom eldönteni, mi tévő legyek?”
Egy szerény javaslat:
http://www.youtube.com/watch?v=1xkYtWXqSfI
@gyilkos fűegér:
A hiperugrással még várnék. Egyelőre a hahotázás és a zokogás közt ingadozom.
@HaKohen: Nem tanultad még meg, hogy a vincenten nem foglalkoznak véralgebrával? 😉
Ez a lovasrohamos kép ugye arról szól, hogy a hős lovasrendőr, szent Györgyként legyőzi fehér ruhás gonosz jégkirálynőt, hogy visszaszerezze tőle az ellopott szent szegfűt. A háttérben a gonosz királynő hátas sárkánygyíkja várakozik a karámban.
Az alkotmányoson, meg nem értem, hogy Az óriási király, miért fogja a kardja pengéjét? Így el fogja vágni a kezét amikor leszúrja az alkotmányt. Aztán vérző kézzel, hogy fog védekezni a kardját rendeltetés szerűen használó kormányőrrel szemben?
Két hónapja keresek egy valamire való művészlelket, aki a weboldalamra vonalrajz grafikát készít. Most már értem, hogy miért nem ér rá erre senki….
@Malachi:
Mindez a te érdekedben történik, csak a naszád olyan gyors, a Vezér meg olyan okos, hogy nem tudod követni.
Ember, fizess, és bízva bízzál!
@fuhur:
Valami nagy-nagy jointot kéne tekerni, hogy beszívhassanak az emberek.
@fuhur: Én észre se vettem. Nekem az volt a képen a rejtélyes, hogy mi van Hoffmann Rózsa kezében…
súlyzó ?
különösen nagy retro mobcsitelcsi ?
kézigránát ?
rumbatök ?
@berajlany:
na látod. tök érdemes volt kivárni. sztem rendelj az elkészült művekből kövérlalibácsi és kerényiimibácsi e-aláírásával. kirakod a honlapodra, 0,2 mikrosec múlva megérkezik az első pályáztatás nélküli állami megrendelés. csak figyelj.
Nem.
Mégis az lesz, hogy a Magyarország Alaptörvénye feliratú sírbolt fölött
az Alkotmány díszőrséges temetését látjuk gyászolókkal és Szent István áldásával,
és Rózsa hozza az urnát.
@fuhur: Hú, ne tudd meg, ettől én szinte fizikailag is rosszul lettem, ugyanis nekem van egy ilyen óvatos penge- és tűfóbiám, hát nekem aztán ne föstögessenek ilyen horror dolgokat, hogy pucér kézzel szorongatja a pengét, brrr…
ez a galéria tipikusan olyan, hogy ha mesélik, nem hiszem el.
galeria.fn.hu/3/48791/0/1
ezt a Galambos Tamást meg igazán meginterjúvolhatná valaki, hogy mi a hátam az a kaméleon, és mit keres ott? de most tényleg.
de ne mondjátok, hogy a gugli a barátom, én megpróbálkoztam:
http://www.auntyflo.com/dream-dictionary/chameleon
hmm…
Az első képnek konkrétan ez az eredetije:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/95/George_novgorod.jpg
A ló és lovas körvonalai gyakorlatilag tökéletesen stimmelnek, ezt a szerencsétlen sorsú ikont egyszerűen körberajzolták.
(remélem, sikerült linkelnem)
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=305490902797522&set=a.305490879464191.85823.100000098439386&type=1&theater
@Caenorhabditis elegans: Ez a posztmodern. Mintha vendégszöveg volna. Egyébként egyáltalán nem a legrosszabb mű a listában, sőt.
@Caenorhabditis elegans:
Több eltérés is van a képeken . Keresd meg őket…
Én meg addig megkeresem az indigót, mert jó vagyok körberajzolásban.
Olyan nemzeti művész lehetnék, hogy nocsak.
@Counter: hat a faszom, az alaptorveny mindent visz (nekem hianyzik a parlament amit jeleztek h rajta lesz),… nem a legszarabb, de ugyanmar, meg ez a szoveg mi?:)
A kép alkotója azt mondta, „tisztában van vele, hogy ez egy ambivalens dolog, de olyan példátlan, hogy nem tudott ellenállni”. Féltve a hírnevét, négy napig gondolkodott az állami megrendelésen. Korényi János hozzátette, ő maga nem volt ott 2006 október 23-án, de később volt tüntetni, aminek következményeként tanúként ki is hallgatták egy perben. Egy barátját gyanúsították meg, hogy rátámadt a rendőrökre. Hogy jobban megértsük a képet, a mester a lelkünkre kötötte, idézzük pontosan az alkotás mellé kerülő szöveget, ugyanis szerinte „azért degenerált a világ, mert a szót, az igét kiforgatják”.
„A hatalom eredendően szakrális szimbólum. Késélen táncol mindenki, aki gyakorolja. A legkisebb ballépéstől démoni dimenziókba hullhat alá. E kép, intő jel a mindenkori hatalmasoknak! 1992-óta Szent György a rendvédelmi erők hivatalos patrónusa. Hol volt 2006-ban?”
@Caenorhabditis elegans: Nem értem, hogy miért montírozta ki a művész az eredetiből a lovasalak jobb válla alól kilógó lepeldarabot, amikor az pont olyan alakú, mint egy kissé laposított történelmi Magyarország.
Vagy a rendőrattak lélekben nem 15 millió magyart érintett?
Nagy felelőtlenség egy ilyen allegóriát nem sulykolni a zemberekbe!
@karnak: Ez a szöveg a művész szerencséjére tökéletesen inkompatibilis bármilyen aktuálpolitikai narratívával. Kellően kétértelmű is (minek nem tudott ellenállni? a felkérésnek vagy a fricskázásnak? ki forgat ki? mi az az Ige, amit? minden hatalom késél?). Szóval ez ezerszer, milliószor jobb az újságcikk-illusztráció Horthynál vagy a Boris Vallejó-i (reméljük, helyes ez is) magasságokba emelkedő alaptörvénydöfésnél.
@Counter: gondolom azert nem veletlenul gondolkodott el napokig, a hirneve feltesen….
ez voltmár?
hovihar.blogter.hu/484004/kincseink__
Na közben rájöttem a szimbolika lényegére: szerintem a kopi szándékos, hogy emlékeztessen a sárkányölőre. A háttérben, a kordon mögött, az Országház felőli oldalon van a tényleges sárkány, akit le kellene döfnie a Police bácsinak, de ő, mint amolyan magyar Darth Vader(sisak stílusa és fekete köpeny!), átállt a sötét oldalra és fehér ruhás szüzeket döfköd helyette.
engem azért érdekelne, hogy ilyen kaliberű botrány (már ha a NER-ben egyáltalán van ilyen kategória) mi is történik pontosan a háttérben. leordítja-é valaki az ügyeletes elmeháborodott fejét, elrendelnek-e pl audienciát a felcsúti kúriában meg hasonlók.
esetleg szarnak rá nagy ívből, mert felhatalmazás…
az hogy valamelyik bocsánatot kér, ne adj isten lemond nyilván sci-fi kategória, de pl a böszörményit egyelőre dugják, mint a lopott biciklit a kínos incidens után. a csurkapista, aki azért bőven mérhető kerényi elmeállapotához, ellenben majdnem szabadon haknizhatja végig a médiát csörgősipkában, kereplővel. meggyes elvtársól meg nem is beszéljünk.
mindezek fényében az a gubcsi azért tényleg tudhatott valamit, hogy megütött a szintet 🙂
@.Pierre Bezuhov.:
‘de pl a böszörményit egyelőre dugják, mint a’
itt aszittem valami szexi BNGs hasonlat jön:)
a képek alapján képzeljük el 1 újszínházas darab díszletét…
mondjuk az Írószövetségek harcáét vagy a Gyurcsányról írandóét.
nagyonkomolyleszez.
amúgy rendeztek giccskiállítást pár éve.
lehet, h kellene rendezni nemzeti elmeháborodottaknak egy külön szekciót.
Mivel minden fontosabb kormányzati lépésről a kormány tiszteletre méltó módon először a zembereket kérdezte meg, és a tőlük válaszokat az utolsó kötőszóig felhasználva döntött, ezért most én már most jelentkezem pár ötlettel a képgaléria bővítésére:
Bélyegnyomtatás (plusz adótartalmú árral, amely az utolsó fillérig az államadósság elleni harc érdekében létrehozott alapba kerül):
belyegvilag.net/archives/2751
Emléklap a Nagy Októberi Szabadságkivívó Felszabadítóharc tiszteletére, egy erőteljes K. László profillal dúsítva:
gyujtemeny.zsibvasar.hu/belyeg/parafilatelia/emleklapok-emlekivek/1977-noszf-emleklap-4683232.html
És végül a Matolcsy különdíjas alkotás, melynek címe „Fel, közmunkára!”
http://www.delmagyar.hu/forum-kepek/6/B50676.jpg
A képek színvonala és gondolati tartalma éppen csak megüti egy még az átkosban az általános iskolában meghirdetett rajzverseny szintjét, aminek célja az amerikai imperializmus neutronbombája elleni tiltakozás volt. (majd minden képen ott virított a NE!utron) Na az nem volt ennyire gáz, mert ott béna kisiskolások versenyeztek a Mese sajtból és Donald-rágóból (kicsit ellentmondásos így visszagondolva) álló díjakért. A kis nebulók ecsetjét is a párásszemű hit és a totális hozzá nem értés és a genetikailag örökölt tehetségtelenség mozgatta. No meg a vágy a Donald-rágók iránt.
@Lasombra: A kaméleon a Rózsadomby Paktumra utal. Esetleg Jézus színeváltozására.
@fuhur: A pengét nem a király fogja. A király csak lebeg a háttérben, szakrális fen(e)ségével legitimálva az eseményeket. V.ö.: „Beach, a komornyik nem vitt a kezében semmit, csak jelenlétével emelte a menet fényét”. Attila keze nyúl át hozzánk a szellemvilágból, kezében kardjával, amit éppen azért fog így, hogy megvágja a kezét a vérszerződés ősi szertartásához, mert csak ez hitelesítheti az Alaptörvényt, ami ezzel megindul a szent ereklyévé válás útján (ahhoz majd még Szűz Mária könnye is kell, de ez már a köv. kép témája lesz, megrendelést az ismert címre tessék).
Gyémánt a kortárs festészet élvonalát képviseli, Bráda, Szinte, Incze – jó nevek.
Gyanakszom:
Talán nem csak a képek a fontosak ebben az őrült játszmában, hanem hogy felvonultassák maguk mellett a művészek eléggé népes és nagyon impozáns csoportját???
@art deco arckép: Nem. Ilyen megrendelésre egy jól menő festőnek nincs nagy szüksége. Épp ezért nem is a jól menő festők tolonganak rajta, hanem néhány kivételtől eltekintve a tehetségtelenebbek. A kivételt indokolhatja politikai meggyőződés, tematikus affinitás, világnézet – lásd Gyémántot vagy Korényt. Nem ez a jellemző. A jellemző az üresség.
Szokták itt idézni Máraitól azt a beszélgetést, amelyben rokona magyarázza neki a háború alatt, ha jól hiszem, a nyilaspuccs kapcsán, hogy most a tehetségtelenek ideje jött el.
Ne feledjük, hogy egy oktrojált alkotmányt akarnak mindnyájunk ügyének , örömének feltüntetni.
Keresik a modszereket a látszat megteremtésére.
(A kampányok idején is pódiumra gyűjtötték Kokót, Pittit, Szamócát stb.)
A festők csoportját – a doyennel az élen -már sikerült megszerezniük.
Vajon hány művésznek háborgott a gyomra ettől a szerepvállalástól?
@art deco arckép: A galériát elnézegetve még azt sem tartom valószínűtlennek, hogy a festők közül néhányan majd épp azt fogják bizonygatni később, milyen ravasz és burkolt kritikát valósítottak meg a témájukkal kapcsolatban, az a hülye hatalom meg lenyelte az egészet, röhögjünk, még pénzt is adtak, sokat.
Kísértenek a nyolcvanas évek.
@El Topo (Sgt. Elias):
tevevanegyfaszú elvtársnő megmondta: nem teccik a libiknek, tehát jó. aztán hazamegy, és megkeni a kenyeret szarral, de nem vékonyan, hanem jó vastagon, mert ha libik a szart utálják, akkor a szar jó.
egyeseknek csak megszületni volt bonyi
@fuhur:
én a trianonoson vagy melyiken a falon jobbra hátul lebegő szentkoronát, na azt nem értem.
@art deco arckép: A folyamatokra érdemes figyelni. Milyen sorsa szokott lenni annak a művésznek, aki beáll udvarinak, és milyen sorsokat tud ez generálni úgy általában, a többi művész számára. Az a baj, hogy a legtöbb ember rest ezeket a dolgokat folyamatában is végiggondolni. Azt majd csak retrospektíven, hogy jajj, jajj, milyen szörnyű hatása is VOLT a mi mindenfélénkre az ilyen kerényit és cirkuszt! akcióknak. Csak egyre kéne valami rettenetesen odafigyelni: az ilyen visszagondolásoknál, utólagos elemezgetéseknél egy kérdést szinte soha nem tudnak megválaszolni: hogy pontosan mikor, mivel is kezdődött el.
Tudod, mint az alkoholista: az se tudja ma már megnevezni, hogy melyik volt az az első pohár pia a sorban, amelyikre már azt kellett volna hogy mondja: köszönöm, de ezt már nem!
Jó poszt.
@maroz: Nem biztos, hogy lecsúszás.
Volt már, hogy csak a kezdet volt egy ilyen politikai dobbantó.
http://www.google.hu/imgres?q=csernus+tibor+ganz&um=1&hl=hu&sa=N&qscrl=1&nord=1&rlz=1T4ADFA_huHU454HU454&biw=819&bih=432&tbm=isch&tbnid=mSfGOfgmo-kF0M:&imgrefurl=http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/406.html&docid=dXnv_z0ZUtj0RM&imgurl=http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/img/3_024a.jpg&w=740&h=681&ei=8dy4TtuNIaXh4QSgzpH-Bw&zoom=1&iact=hc&vpx=84&vpy=44&dur=47&hovh=215&hovw=234&tx=150&ty=198&sig=115772540920104396056&page=1&tbnh=114&tbnw=126&start=0&ndsp=10&ved=1t:429,r:0,s:0
Megy ez kicsiben is:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=488922
Gizella királyné, I. András és Jókai Mór mellett bankóra nyomják az öt éve elhunyt egykori belügyminiszter, MDF-es, majd fideszes képviselő Horváth Balázs portréját.
@maroz:
konkrétan a zelgrekó meg a velázkez azok kurvára udvari művészek voltak, oszt mégse felejtettek el fösteni. a két buzit direkt nemírtam
Melocco úgy érvelt, hogy alkotását a Radnóti-költemény ihlette, de a „csecsszopók” szó nem tetszett neki – szerinte az „inkább egy kuplerájban hangozhatna el” – , ezért átírta.
besírtam.