Orbán és a legjobb kétszáz
Eredeti szerző: jotunder
Orbán Viktor bejelentette, hogy kb. felére fog csökkenni az állami részvétel a felsőoktatásban, majdnem mindenkinek ki kell fizetnie az egyetemi tanulmányai teljes költségét. Minimálisra csökkentik az állami ösztöndíjak számát. Ez persze nyilván nem lesz tandíj, mert ő a tandíjnak mindig is az ellensége volt.
Erről is lehetne posztot írni, fognak is. Az, hogy Orbán úgy nézett ki és úgy is beszélt, mint egy maffiózóvá avanzsált kecskepásztor Tirana-felsőn sem képezi tárgyát eme posztnak. Ez a rövid poszt talán arról szól, vagy még arról sem, hogy Orbán szerint ezen változások miatt a magyar felsőoktatás Európában a legversenyképesebb lesz, és végre bekerül egy magyar egyetem a legjobb kétszázba a ranglistán.
Orbán sikeresen felcsútizálta Magyarországot, gyakorlatilag teljhatalom birtokában van. A legfelső bíróságot, az állami pénznyeldét és a médiatanácsot telepakolta a cimboráival, a személyi testőrének pedig alakított egy külön kis terrorelhárító szervezetet. Ha ő azt mondja, hogy Tóth III. Benedek benne van a legjobb kétszáz felcsúti futballistában, akkor benne lesz, ha ő azt mondja, hogy Ilus néni pacalpörköltje benne van a legjobb kétszáz felcsúti pacalpörköltben, akkor benne lesz. És igen, ha azt mondja a Hoffmann Rózsikának, hogy — és nem írom le, hogy mit —n akkor a Hoffmann Rózsika átvedlik Samantha Ironná, de izibe’. Lássuk be, lassan az egész ország átvedlett Samantha Ironná, már nagyon várom, hogy testületileg Magyarországnak ítéljenek egy speciális Oscar-díjat a triple penetration kategóriában. Ha Orbán Viktor azt mondja, hogy a magyar felsőoktatás Európa legversenyképesebbje lesz, akkor…. sírva röhög rajtunk egy egész kontinens.
De Felcsút az övé. Büntetlenül belemondhatja a felcsúti arcunkba, hogy attól, hogy nem lesznek állami ösztöndíjak, máris az élre fogunk törni, legversenyképesebbek leszünk egész Európában. Nem nagyon különbözik ez attól, mint amikor Nicolae Ceaușescu a nehézgépiparról adta elő a téziseit. A dübörgő taps is ugyanaz. Borókai fegyelmező jellegű pillantása is ugyanaz lesz. Traiasca Felcsut, Traiasca Tricolorul. Enjoy.
Európa majd néz ránk azzal a szomorú bociszemével, ezek a felcsútiak már megint betették a szájukba a lábukat (lefordíthatatlan nyelvi lelemény lefordítása), aztán megy a dolgára. Mi meg maradunk.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520937-6ae5286f6f48e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520937&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520937-6ae5286f6f48e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520937-6ae5286f6f48e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@kovi1970: Még annyit. Azt se feledjük a felcsúti tahó itt is csak magából indul ki. Nagyon tanulnia nem kellett ahhoz, hogy ebbe a pozícióba kerüljön. Meg a többi bohóc haverjának se. Tanulás helyett is inkább csak a romkocsmákban múlatták az időt. Nem csoda ha feleslegesnek gondolja a felsőoktatás állami finanszírozását…
@panelburzsuj: ???
@jotunder:
(Egy-két hete „kitiltattam” a blogról, íróasztalfióknak meg nem szeretek kopácsolni. Gondoltam: műszakilag is kipróbálom, meg rá is kérdezek, mielőtt…)
@kovi1970: Kapásból lehet két csoportot mondani, akiket érdekel a magyar felsőoktatás. Az egyik a nemzetközi kutatói közösség, amelyik részének tekinti a magyar kutatókat is, ők valamilyen szinten tudni fognak minden változásról, és bár nem feltétlenül fognak ennek nyilvánosan hangot adni, a megfelelő fülekbe el fog jutni minden információ.
A másik azon befektetők csoportja, akik magas hozzáadott értékű, hosszútávú beruházásokban gondolkodnak Magyarországon, vagy most van ilyenjük. Nekik nagyon fontos, hogy a magyar felsőoktatás minden évben előállítsa a megfelelően képzett munkaerőt; ide nem csak a mérnökök tartoznak hanem a jelenlegi hatalom által igen mostohán kezelt jogász- és közgazdász képzések is. Ha tényleg elindulunk Tadzsikisztán felé, akkor le fogják vonni a megfelelő következtetéseket befektetéseikkel kapcsolatban. Nem biztos hogy ezt majd élvezetes lesz az országon belülről végignézni.
@panelburzsuj: én ugyan nem tiltottalak ki…. van tippem, hogy kibe ne köss bele. belém nyugodtan… :))
@trey82: A rövid távú optimalizálás a demokratikus rendszerek közös hibája — mégis tele vagyunk olyan országokkal, amelyekben sokkal jobb az oktatás (olyanokkal is, amelyekben sokkal rosszabb, de ez a mi szempontunkból érdektelen).
Sajna, a piac vs. központi ügyében leragadsz a szólamoxintjén. Ez ugyanis nem a finanszírozás forrásán, hanem annak jellegén áll vagy bukik. Esetünkben a „központi” finanszírozás pont az, amit Orbánék csinálnak, akik azzal szabályozzák az általuk piacnak nevezett, torz izét, hogy majd ők a központi eszükből megmondják, hogy melyik haver egyetemén melyik haver szakára és hány embert finanszíroznak az állam pénzéből (arra ösztönözve ezzel, hogy egyre kiélezettebb versenyben próbáljon meg mindenki egyre inkább haver lenni).
Ezzel szemben a piaci alapú finanszírozás lényege, hogy oda adjuk a támogatást (ami lehet állami, lehet egyéb; a képzés hatékonysága szempontjából tök mindegy), ahol piacképes munkaerőt termelnek:
http://www.mszp007.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2048
@tass-tass: Ez a sztálinizmusnak már-már emblematikus kivonata. A munkahely nem „van”, nem „lesz” és nem „teremtődik”; nem, nem. Soha, senki nem teremtett még munkahelyet, még istenke sem. Mindazok, akik ezt állítják magukról, azok nem dolgoztatni akarják az embereket, hanem foglalkoztatni: nem munkát végeztetnek velük, ami hasznot termel, hanem elfoglalják őket valamival, és még fizetnek is érte.
A munkáltató nem „teremteni” akar, hanem hasznot. Számára nem a „munkahely” a központi kérdés, hanem a piacképes munkaerő. Éppen ezért ő a munkahelyet nem „teremti”, hanem beruház abba a majdani profit reményében — pont úgy, mint a világ boldogabb részein az állam az oktatásba (azon bizonyos piacképes munkaerő képzésébe, termelésébe).
index.hu/gazdasag/vilag/2012/08/27/angrist_interju/
Angrist az egyik legismertebb kutatója a témának. Most nagyon szeretem az Indexet.
@Anakin Skywalker: Jelen pillanatban ezt az írás 176 ember „kedveli” és 307. hozzászólása, nagyon szépen jelezve, hogy erre igény van, és ez az igény akár tömegesnek is mondható. Ezek után van három fő lehetőség:
1. Te afféle arisztokratikus szemléletű vki vagy, aki felülről szemléli a magunkfajta plebs alacsonyrendű szórakozásait — sajnálom, de ez esetben a Te helyed vmiféle, a miénknél kulturáltabb környezetben van.
2. Felületesen olvastál, és nem értetted meg, miért jó apropó ez az írás ahhoz, hogy összecsapjanak itt többünk nézetei — ebben az esetben fuss neki még egyszer, és gondolkodj el rajta.
3. Ebben a konkrét esetben nem találkozik személyes ízlésed a szerzőével és még sokakéval — ez esetben egyszerűen csak örülj neki: mindig jó látni, hogy egyediek vagyunk.
@jotunder:
Inkább csak a mondókádba kötök, jó? 🙂
Szerintem (=vélemény következik…) a rejtvényed – (Hogyan növeli a támogatáscsökkentés a versenyképességet?) – megfejtését két irányban kell keresni. Egyik Orbán személyisége, másik a konkrét tervei és elgondolásai.
Orbán személyisége: őt a rövidtávú „simogatások”, a gyors, azonnali visszacsatolások táplálják. Pechünkre pont egy olyan mikulás, akiről az „ide nekem az oroszlánt is!” megmintázódott. Látott egy lajstromot: nem vagyunk a kétszázban?!? Akkor bekerülünk! Nincs lehetelenség, csak tehetetlenség! Ebben nem kell rációt keresni: ez egy újabb „lelkesítő” cél, megostromlandó erőd önmagának meg a nyájnak. Az olimpiai aranyak vitrinje. És ha bejön – hencegünk vele, ha nem – átpasszoljuk a felelősséget, vagy simán csak lapítunk.
(Érdekes lajtrom egyébként az a legjobb 200-300-700 egyetem: az első kettőszáz közé a volt Ostblockból csak pár német és tán kettő vagy három orosz egyetem sorolódott. Hátrébb viszont előfordul, hogy némely intézmény ötven-száz helyet is ugrik előre-hátra két mérés között. Ami azért felvet metodológiai kérdéseket, akár a „szponzorálhatóság” mélységeiben is. És ez már Orbán terepe …)
Konkrét tervek:
Mi a versenyképesség – ha nem a kettőszázas listán méredzkedünk? Versenyképes az a portéka, amelyre fizetőképes kereslet van. Orbán itt annyit mond: nem biankó támogatást adok, hanem hitelkeretet. Egyezkedjetek ti, intézmények és hallgatók, én nem szólok bele többet konkrét keretszámokba. Amit el tudtok adni hozomra, az versenyképes, amit nem, az kihullik.
Rózsa néni pedig hozzáteszi: „azoktól pedig, akik a diploma megszerzése után az állami szektorban helyezkednek el, átvállalják a diákhitel visszafizetését”
Kerek és piaci szisztéma ez – csak sajnos egy falusi szatócs intellektuális horizontjáról.
@panelburzsuj:
Egyébként a magam részéről Orbán süketelése helyett/mellett nagyobb figyelmet szentelnék az efféle vallomásoknak:
„Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a kerekasztal-beszélgetés másik résztvevője, elmondta: a felsőoktatási törvény céljával egyetértve annak ellenére is az oktatás színvonalának emelését határozták meg célként, hogy a felsőoktatás korábbi, 180 milliárd forintos támogatását az elképzelések szerint a kormányzat a felére csökkentené.”
Első kérdés: kik az a mink, akik „annak ellenére is az oktatás színvonalának emelését határozták meg célként” ? Az ELTE? A Rektori Konferencia?
Második kérdés: miért hallgasson Orbán inkábba Vincentekre, mint Mezey Barnára?
Haramadik kérdés: az Orbán vagy a Mezey dumája nagyobb csibészség – a tőle elvárhatóhoz képest?
@panelburzsuj: Nekem a következő kérdéseim vannak Mezey Barnához:
-Oszt’ eddig miért nem?
-Szerinte még mindig van benne tartalék?
-Ki a felelős az eddigi pazarlásért?
-Konkrét terv?
-Két nyalintás között kap levegőt?
Sokkal inkább behódolást, mint csibészséget érzek…
@acs63:
Csibészség: szépelgőő kifejezés a hivatása, beosztása, pozíciója kicsinyes kiárusítására.
A behódolás az én szótáramban megadást, feladást jelent. De ahogy én a jelekből elgondolom, itt nem elvek ütköznek és halnak-hullnak el, hanem árak állapítattatnak meg. Ki milyen munkát mennyiért végez.
@panelburzsuj:
Tudod – vevő a csupasz-kopasz rózsatő felett:
– És ez milyet fog nyílni?
– Milyet nyíljon?
@panelburzsuj: Nem, nem. A csibészség egy kedvesen pejoratív (enyhe képzavar) viselkedési forma. A vagánykodás enyhébb, kedveskedőbb változata, amikor valaki elmegy az adott cselekményben a jogi/erkölcsi határig. Néha túl is lépi, de óvatosan, ha erős rosszallásba ütközik, akkor letesz a szándékról. (A vagánykodás: amikor nem tervezi be a következményeket.)
Gyerekpélda:
csibészség: Becsempésszük anyu kosarába a csokit és lessük, kiteszi-e a pénztárnál.
vagányság: Levesszük a polcról a csokit, kibontjuk és beleharapunk anyu megkérdezése nélkül.
Mezey szövegében nem érzek sem csibészséget, sem vagányságot.
@acs63:
Bővtísüka kört: ritkán uszítunk acsargó ebeket boltban boltban trükköző gyermekekre.
A műveletet mégis csibészelésnek hívjuk.
Szóval Mezey ezen felszólamlást valahová a közönséges tyúktolvajlás és a kölyökpajkosság közé kéne bekalibrálnunk. Elég tágas tér… 🙂
@panelburzsuj: A pénzért felkínálkozásra van a magyarban egy másik kifejezés, én azt használnám!
„Az, hogy micsoda, már megbeszéltük, csak az árán alkudozunk.”
@acs63:
Igen, a magyar nyelv elég gazdag ahhoz, hogy unalmunkban összevissza agassunk bármilyen elénk kerülő jelenségre bármilyen látványos billogot. És jót vihorásszunk, hogy lám, hogy megmondtuk, és még viccesek is voltunk…
A tárgy súlyára tekintettel azonban nekem nem sok kedvem van efféle bogártologatáshoz, úgyhogy engedelemeddel erről a vágányról lelépek.
(Ajánlott irodalom:)
http://www.youtube.com/watch?v=uX-it9_hnPE
@Pásztörperc: nem ertetted meg amit irtam. mi az hogy leragadok a szolamok szintjen? miert talan nem volna igaz hogy eros gazdasag nelkul nincs mire alapozni barmit is egy orszagban?
tehat szerinted az orban kormany azert sikertelen mert a haveroknak osztogat penzt? az elozo kormanyok talan nem igy csinaltak?
olyan mszp propagandanak tunik amit nyomsz, en meg csak ertelmes eszmecserere vagytam volna…
@tass-tass: elnezest de egy fiatal magyar szemszogebol – ha tegyuk fel van sok penze a szuleinek oktatasra – nem sokkal egyszerubb egy vilagszinvonalu kulfoli egyetemre tavozni ahelyett h ezt a szerencsetlenkedest szenvedje el ami otthon van? miert ne menjen Oxford vagy Cambridge-be? mi tartana itthon?
@trey82: Szólamok: v.ö. „Trabant vagy Mercedes?”
A Trabant az ideologikus, piacellenes árképzés okán volt pocsék, a Mercedes a piaci kényszer okán jó. Nem azért, mert az egyiket állami cég gyártotta, a másikat maszek (így pl. a francia maszek autógyárak tönkrementek, majd az állam fölvásárolta és piacképessé tette őket, de itt nem ez a téma). Az Orbán-kormány második fő kártétele (a csodadoktorok alkalmazásán túl, amit nem láttam előre) a bigott piacellenesség (amit viszont megírtam előre, ahogy kell).
„nem volna igaz hogy eros gazdasag nelkul nincs mire alapozni barmit is egy orszagban?” — Nem csak hogy nem „volna” igaz, de tényszerűen nem az. Éppen amint a föntebb idézett amerikánus professzor példái mutatják, a gyenge gazdaságokból akkor lesz feltörekvő, ha az oktatásba nyomatják a közpénzt ezerrel (ilyen volt egy évszázaddal korábban a japán példa is). Aztán, amikor már erős a gazdaság (eleget keresnek az emberek), akkor akár fizettethetünk is azokkal, akiknek futja.
Nem, az Orbán-kormány nem a haverok miatt sikertelen. Az előző kormányok se miattuk voltak sikertelenek — pont azért emlegetem a haverokat, mert ez a magyar kormányok működésében a közös.
Ez az MSZP-propaganda a nap poénja volt; még mindig vigyorgok rajta…
@panelburzsuj: Vihorászik a fene, csak azt jeleztem neked, hogy a „csibészség” kifejezésen teljesen mást értek, mint Te.
A tárgy súlya miatt én komolyabbnak tekintem a szervilis lózungokat, mint egy tyúktolvajlást. Nagyobb kár, nagyobb felelősség.
Amikor kiálltak a felsőoktatás értékei mellett a Schmitt-ügyben, felvállalva az esetleges következményeket, azt elfogadom vagányságnak, amikor pozícióért/tekintélyért beállnak az ámokfutás mögé, az kurvulás.
Szerintem, de másnak lehet más a véleménye…
@acs63: Az hát, ócska kurvák. Nem beszélve arról, hogy az Eötvös több évtizede anyagi gondokkal küzd, tehát amikor több jutott az is kevés volt,
ez a rektori- konferencia- elnöke- rektor-díszpinty meg vígan beáll a támogatás csökkentés mögé.
@Pásztörperc:
Eddig érdekes.
Mi okozta a Marutit – meg a ménkű Csajkákat, Volgákat, Tátrákat?
@acs63:
csibész fn biz
1. Csintalan, komisz fiú.|tréf Fiú, kölyök.
2. pejor Csirkefogó, gazember.
Nem más, hanem szűkebb értelemben ismerted és használtad.
De sok komment – sok csiszolódás.
@panelburzsuj: Csak mint fent: előbbit piacra termelték, utóbbikat a káderek feneke alá (bár a Tátrának utólag megpróbáltak piacot találni).
@Pásztörperc:
Maruti?
Fiat 850?
Citroen Kacsa?
Ezeket nem a piac szülte?
Mindenki a piac szült, még panelpolgártársat is!
Volt rá igény!
@Pásztörperc: Az allami tulajdon azert mukodeskeptelen mert nem a sajat boret viszi vasarra az allam hanem az adofizetok penzevel szorakozik ezert nincs meg az a kozvetlen visszacsatolas mint egy ‘maszeknal’ azaz ‘ha rosszul verem el a lovet akkor a sajat lovemat vertem el’. Az allam az adofizeto penzevel jatszik ami neki teljesen ingyen van (nem kell erte megdolgoznia/ azonos ellenerteku szolgaltatast nyujtania stb) es folyamatosan jon csak be kell szedni. Emiatt nincs teljesitmenykenyszer. 4 evenkent valasztani 2 alapvetoen azonos rablobanda kozott semmilyen teljesitmenykenyszert nem valt ki.
Az atmenetileg persze elofordulhat hogy egy piaci cegbe nyom milliardokat egy allam (amit egyebkent nem tehetne meg mert sulyosan versenytorzito), de a fentiek miatt nem lehet hosszutavon sikeres egy allami ceg piaci korulmenyek kozott.
A Trabant tobb okbol volt pocsek:
1, allami tulajdonu vallalat allitotta elo
2, nem volt versenypiac tehat a vevonek nem volt szabad valasztasa (pl. hasznalt Mercedest venni es ezzel a Trabantot ellehetetleniteni)
3, mivel nem volt versenypiac ezert nem is johetett letre fizetokepes kereslet egy jobb minosegu termek irant
Meg ha igaz is volna az a dogma hogy ‘a gyenge gazdaságokból akkor lesz feltörekvő, ha az oktatásba nyomatják a közpénzt ezerrel’ hadd kerdezzem meg: honnan ‘nyomja be az allam azt a sok penzt ezerrel’ ha gyenge a gazdasag?
Tegyuk fel hogy az egy fore juto eves GDP az adott orszagban 500 dollar. Egy ilyen gyenge gazdasagbol hogy tud a kormany annyi adot osszelopni ami egy komoly oktatasi rendszer letrehozasahoz + fenntartasahoz kell?
Igy vilagos?
Megvan a megfejtes:
a penzeszsak nem rug golt…
http://www.vidi.hu/video-galeria/msvid-1235.html
az elso ketszazba kerul: —–a vidi (foszponzor strabag, mol)
csehszlovak bonusszal
@trey82:
Abszolút érték és arány – két külön dolog.
Itt fentebb már idéződött:
„Magyarország eddig is szégyenletesen keveset, a GDP-nek mindössze 0,9%-át fordította felsőoktatásra. Ezzel az egész OECD-ben a tökutolsó helyen vagyunk, Olaszországgal és Szlovákiával holtversenyben (adatok itt, 219. o.). Vagyis a valamire való országok között nincs, amelyik kevesebbet költene nálunk, sőt már számos fejlődő ország is beelőzött. Ez az arány a kormány tervei alapján a GDP 0,7–0,75%-ára csökken. És itt nem az abszolút értékekről van szó, hanem a GDP-arányos költésről, vagyis arról, hogy saját erejéhez képest mennyit fektet egy ország a felsőoktatásba.”
Szóval minimum háromlépcsős a kérdés:
– Mennyi (köz)pénzünk van egyáltalán?
– Ennek mekkor HÁNYADÁT szánjuk alsó-közép-felső oktatásra?
– Ez az összeg hogyan – milyen eljárásokkal – osztódik széjjel szintekre, intézményekre, szakokra, szakmákra, hallgatókra?
Ezt a három kérdést szétszálazás helyett itt eddig egyre összébb kutyultuk. Leglelkesebben persze sog. „metanarratívák” (sőt „metametaforák”) mentén, mert azokban aztán roppantul otthonosak vagyunk egytől-egyig…
@trey82: ha egy országban a per capita GDP 500 dollár, akkor ott alig van közoktatás, és a lakosság jelentős része írástudatlan és éhezik, szinte biztosan polgárháború is van. Burkina Faso-nak is 1000 dollár felett van a per capita GDP-je, nincs ingyenes közoktatásuk. az írástudatlanság felszámolása egy ilyen országban a legfontosabb feladat, de ott is szükség van egy értelmiségiekre, kereskedőkre, stb stb.
Dél Korea a világ egyik legszegényebb országából az oktatás masszív fejlesztésével jutott el oda, hogy ma messze előttünk áll. Finnország a Szovjetunió felbomlása utáni válságból gyalogolt ki az oktatás fejlesztésével. Az oktatás akárhogy is nézzük azt jelenti, hogy a workforce minőségét növeled. Németországban minden egyetem állami (tartományi tulajdonú), Európára nagyon nem jellemzőek a magánegyetemek. Amerikában sem állíthatjuk, hogy igazán „piaci” alapúak lennének a nagy magánegyetemek. Nem a profiszerzés a célja az egyetemeknek (a for profit egyetemek közül szerintem egy sincs a legjobb háromszáz amerikai egyetemben).
A központilag irányított és a for profit intézmények között vannak finom átmenetek.
@jotunder: ez igy van–mar hogy az ertelemes nemzetstrategia emelni a kepzettsegi szintet….
csak arnyalja akepet, hogy a KOZoktatasra, az alapfoku keszsegek betanittatasara a diktatorok is torekedbek Kuba Eszak Korea is felszamolta az analfabetizmust–ez ui. kell a…… khm munkaalapu tarsadalom kis fogaskerekeinek mukodesehez…
a bajkevero egyetemistak persze egy mar egy egesz masik kerdes–ott mar nincs pardon–arra kell az onallatas, ui a 30 eves diakhitel egy piciket megnyirbalja a zurzavarhoz vezeto autonomiat…
@panelburzsuj: a konket magyar oktatasrol: lehet hogy relativ keveset koltunk ra de szerintem sokkal nagyobb problema hogy mire kolt az allam. csak azokat a szakokat kellene tamogatni amire van igeny a munkaeropiacon, a tobbi pedig legyen fizetos – barmit lehet tanulni de ne varja el senki hogy az allam munkanelkulieket kepezzen sok penzert. ha valakinek ‘hivatastudata van’ az legyen ra keszen hogy nem biztos hogy a piac igenyli amit kinal.
igy erosodne a gazdasag es kesobb egyre tobb penzt lehetne oktatasra is forditani hisz az allami adobevtelek nonenek
@jotunder: Europa es Amerika gazasagilag folyamatosan csuszik le, az allastalanok szama egyre csak no. Egyetelmuen tulkepzes van diplomasokbol, novelni kellene a szakmunkak becsuletet es tarsadalmi status-at.
Sokkal tobb celiranyos, cegek altal finanaszirozott oktatasra volna szukseg… kerdezz meg barmilyen diplomast hany szazalekat hasznalja a munkaeropiacon annak amit tanult. Tudom hogy ezt nehez igy merni es bonyolult, de azert megis csak kell legyen egy hatar ami utan azt mondjuk hogy az oktatas tul sok ‘elefantcsont-toronyban elo’ ertelmisegit termelt ki…
@sok-sok: Az észak-koreai gyerekek jelentős része éhezik, tartós gyerekkori éhezés pedig jelentősen és visszafordíthatatlanul vissza tudja vetni a szellemi képességeket, szóval részemről csínján bánnék ezzel az adattal. Akit érdekel, Demick, B (2009): Nothing to Envy.
@trey82: Ja, folyamatosan csúszik, pl az USA:
visualizingeconomics.com/2010/11/04/log-scale-long-term-real-growth-in-us-gdp-1871-2009/
College premium is köszöni, jól elvan.
cf. „A számok nem zavarnak, Gyuri?” 😛
@trey82: Nézd meg Behrokh Khoshnevis előadását és utána gyere vissza, mondd meg, hogy olyan 15-20 év múlva mi is lenne az a szakmunka, amire akkor szüksége lenne, tehát érdemes lenne ma elkezdeni arra beállítani a szakképzést.
http://www.youtube.com/watch?v=JdbJP8Gxqog
Gondolj bele abba is, hogy egyáltalán el tudta-e képzelni valaki ezelőtt olyan 15-20 évvel, hogy ma az előadáson bemutatotthoz hasonlóak lesznek a fejlesztés irányai.
@maroz: nem szüksége, hanem szükség, úgy általában
@trey82: ezt te eszerint jobban tudod az amerikaiaknal. szolj mar oda Obamanak.
De hát hagyjátok már. Itt páran a fejükbe vették, hogy pápábbak lesznek a pápánál, és rengeteg sületlenséget írnak le, amit senki nem fog tudni kiverni a fejükből, hacsak holnaptól épp nem Óceániával fognak majd harcolni. 🙂
@jotunder:
Nem tom, mit kekeckedtek. Még hogy obama!
@trey82:
Tök igazad van.
Először is alkalmazni kellene egy jósnőt, aki megmondja, hogy mit fog igényelni a piac 5-10-20-100 év múlva. Ezt dekrétum formájában november 7-én teszi közzé a kiráj, akit október 23-án választanak meg a duna jegén.
Utána egy alkirályt, aki elrendeli a jósnő által fölöslegesnek ítélt szakok bezárását.
Azután szélnek ereszteni a hazai pajdogogoszok min. felét (inkluzíve felsőoktatás).
Azután nem csak az elte, hanem minden egyetem, gimnázium és felsőtagozatos iskola költségvetését felére csökkentetni. (Talán az óvodákét is, de arra nem emléxem, mert régen jártam oda.)
Azután a fidesz alakítsa meg a szovjeteket (az áprilisi téziseket tömjénzsolt és hofmannrózsa írja fojamatosan).
Utána minden hatalmat a szovjeteknek.
Majd az utolsó olccsa le a villanyt. (De mi lesz az ittmaradókkal?)
@HaKohen: Hogy mi lesz a piac igénye, ahhoz kevesek ezek a váteszek, de azt én is megmondom, mire lesz szükségük az újonnan alakuló feudális urainknak: nem túl képzett, nem túl okos, irányítottan önérzetes , változásra nem képes olcsó munkaerőre.
Azt mondják, ha valakinek korlátozzák a látását, kiélesedik a többi érzéke. Esetleg elkezd gondolkodni…
@tollaszerge: ez sajnos nem ellentmondas. A modern diktarok azt szeretik, ha perkeft alatvaloik vannak. Ehhez meg kell az altalanos iskola, es az irni olvasni tudas. itt azert meg is allnak-munka alapu, tudod–felsobb oktatast mar leepitik. Ebbe belefer az ehezes is, sajna.
Akit erdekel:Bruce Bueno de Mesquita; Alastair Smith, Randolph M. Siverson, James D. Morrow (2003). The Logic of Political Survival. Cambridge: MIT Press.
ez mondjuk az itteni vitat nem erinti–termeszetesen az egytemeken keresztullehet novelni a versenykepesseget, a nemzeti erdek ervenyesiteset, stb.
@sok-sok:
Érdekesnek tűnő könyv, köszönet az említésért.
Remelem, hogy a magyar kormany annak erdekeben, hogy Magayrorszag a leheto legrovidebb ido alatt a vilag elso 20 futballnemzete koze keruljon, megszunteti a sport allami tamogatasat.
@dvhr: A futball komoly dolog, azzal nem viccelünk. (Orbanology 101)
@jotunder: Akkor egyszerre valszolnek mindekinek.
En a versenykepessegre gondoltam nem a gazdasagi novekedesre amikor lecsuszasrol beszeltem. Amerika durvan el van adosodva, sokak szerint ha nem volna a dollar vilagpiaci szerepe mar allamcsod lenne ott. Persze durva eladositasbol plussz gyakorlatilag korlatlan FED penzpumpabol lehet novekedest elerni csak kerdes meddig? Elnezest de nem lehet hogy a hitel egy olyan joszag amit veletlenul kamatostul vissza kell fizetni? Kozben az amerikai kozeposztaly lassan megszunik, kialakul egy szuk dusgazdag reteg a tobbi meg nyomorogni fog. Nezz meg egy pollt az atlag amerikai mit gondol hogyan all a szenajuk – pedig nem egy panaszkodos nepseg mint mi.
Szerintem elkerulhetetlen hogy India es Kina atlag-eletszinvonalban noni fog mikozben USA-EU-Japanban csokken. Nem tudunk versenyezni az olcso es egyre inkabb kepzett munkeropiaccal ami az elsonek van. Ma mar a luxustermekeket is kinaban gyartjak, mar reg nem igaz hogy csak a bovlit.
Egyebkent egyetertek hogy az oktatas lehetne talan egy kitoresi pont, csak szerintem az alapveto baj nem a raforditott penzmennyiseggel hanem az elkoltes modjaval van. Feleslegesen termelunk ki munkanelkuliek tomegeit evrol evre egy provincialis, kontraszelektalt allami tanargardaval. Ennek mi ertelme van akarmennyi penzt beleolni? Es ha valaki fel meri vetni hogy esetleg talan figyelembe kellene venni mire van piaci igeny rogton jon az atkozodas…
@trey82:
Semmi átkozódás!
Csak nem érdemes összemaszatolni különböző dolgokat.
Pl. a hitelválság és a hitel mint többszáz éves gazdasági jelenség nem ugyanaz. Előbbi miért tenné semmissé az utóbbit? (Mondom én, aki világéletében utált hitelt fölvenni.)
A piaci igény általában azonnali, ill. rövidtávon észlelhető gazdasági ösztönző. Nem keverendő össze a hosszútávú, ámde önjelölt zseniken és szélhámos politikusokon kívül földi halandók számára rejtve maradó hosszútávú társadalmi (na jó, piaci, de ki látja azt a piacot?) igényekkel.
Az India-Kína témába nem is mennék bele, mert kevés infóval rendelkezem a kérdés megvitatásához (a tutit megmondhatnám én is, de minek?). Annyi azonban világosnak tűnik számomra, hogy végletesen leegyszerűsíted ezt a sokkal bonyolultabb és szétágazóbb, nem fekete/fehér, igen/nem problematikát.
Úgyhogy egyezzünk meg: én (mások nevében nem szólhatok) nem átkozódom, te meg tartózkodsz az összemaszatolástól.
@trey82: annyira jó, amikor trey82 sír az amerikai középosztály problémáin. én azt mondom, sétálj le a Penn Stationtól a Hetedik Sugárúton Lower Manhattan-be, igyál meg egy Sam Adamst, egyél meg egy sushit, aztán menj le a partra, ülj fel egy hajóra ami körbe megy az öbölben. aztán fejtsd ki a nézeteid újra.