Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — LXX.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Egészen borzalmas hiányosságra kellett rádöbbennem: mostanáig nem mutattam be Nektek Dr. Bobula Ida munkásságát! A hölgy egyébként nyelvésznek tartja magát (legalább nem geokémikusnak, az azért már mégiscsak ciki lenne), és ebbéli minőségében a magyarok sumér eredetének egyixószólója, mondhatnók: a leginkább szószolója.
Na, szóval a vers:
Szumír- Hunghar- Mahgar Őshimnusz
Országok országa
Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt
A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted,
Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos,
Hogy föl sem érheted.
Mint a magas mennység,
Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere
Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők,
Hős föld büszke népe,
Ez a te végzeted
Ősi öröksége:
Erős, gazdag vár vagy,
De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt,
Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön
Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy,
Emeld fel a fejed!
Rovásírás alapján: Dr. Bobula Ida nyelvész
A sumér-magyar egymásból eredet bemutatására egyébként itt van egy jó kis írás a Konzervatóriumból:
