Prof. Dr. Szilvay Gergely filozófus előadása

Mint látható, holnap Prof. Dr. Szilvay Gergely úr, Mandiner-főmunkatárs fog Turgonyi és Frenyó urak konferenciáján filozófiai előadást tartani „Miért vagyunk mi nagyon jók és ők nagyon rosszak” címmel. Örülök, hogy Turgonyi és Frenyó filozófus tudományos főmunkatárs urak az európai értékekről rendeznek konferenciát a Pázmányon a toleranciájáról és végtelen nyitottságáról elhíresült Kuminetz rektor úr becses részvételével. Ez így annyira kerek és keresztényi, hogy alig tudok ehhez hozzátenni bármit is. Talán azt említeném meg Turgonyi és Frenyó professzor uraknak, hogy így hatvan felett, esetleg lehetne végre értékelhető, nemzetközi filozófiai folyóiratban publikált cikkük az egyetemes európai értékek jegyében, csak egy, egyetlen egy. Ha a Vincentnek sikerült… Végtelen szelídséggel, óvó keresztényi szeretettel JT.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16529801-67b397592f24c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16529801&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16529801-67b397592f24c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16529801-67b397592f24c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Látom, lesz benne két értelmes program is:
12:00-12:30 Ebédszünet
14:20-14:30 Kávészünet
Azért valamit tudnak ezek is…
Prof. Dr. Szilvay Gergely úr….. másnéven: dr Őrnagy őrnagy
Turgonyi Zolit gyerekkoromban ismertem. Párszor együtt nyaraltunk Csopakon, ott volt egy bérelt üdülője a József Attila Színháznak, és a színészeket természetesen beengedték az egyébként zárt állami gazdaságok strandjára, ahol egyébként a magunkfajták szülei kártyáztak a szomorúfüzek árnyékában. Így ismertük meg Láng Józsefet, Bárány Frigyest, Csók Istvánt, a színigazgató Fodor Imrét, Szenes Ivánt (akkor játszották a Fényes Szabolccsal írott darabját, a Lulut a József Attilában, tehát az 1967 körüli évekről van szó), és Turgonyi Pált, aki Zoli apukája volt. Zolival együtt játszottunk, birkóztunk, nehezen emésztette meg, hogy alacsonyabb voltam nála, ráadásul három hónappal fiatalabb, de erősebb. Egyszer sem említette, hogy filozófusi hajlamai lennének. Egyik este a színészekhez voltunk hivatalosak esti szalonnasütésre, a tűz körül már békés sörözés és sztorizás zajlott (Láng József ebben verhetetlen volt), mi gyerekek meg össze-vissza rohangáltunk, ahogy az ilyenkor elvárható. Turgonyi Zoli egy törölközőt kötött a fejére, majd csataüvöltéssel megrohanta hátulról az apját. „Én vagyok a sejk fia”. Mire az apja rezignáltan: „Jól van fiam, de most hagyjál minket békén, vagy úgy sejken rúglak…” A többi csak történelem.
@vattablz: Láng József 88, Bárány Frigyes 91., istenem, magyar hangja Láng József…
Most esett le, hogy ezek szerint Jótündért meghívták erre a konferenciára. (?) Ehhez mindenesetre gratulálok, minden vattagyári dolgozó nevében is.
@jotunder: Láng József a nagy klasszikus szinkronszínészek egyike. (Mint pl. Képessy József és Kránitz Lajos. Turgonyi Pál is remek szinkronhang volt.) Láng Józsefnek „Dódi” volt a beceneve, nekünk Dódi bácsi. Egy végtelenül aranyos emberre emlékszem, aki kifogyhatatlan volt kalandosnál kalandosabb színházi, tévés és filmgyári, valamint magánéleti történetekben. Egyszer Budapesten járt Roger Moore, és természetesen találkozott magyar hangjával (akkoriban az ilyesmit gondosan megszervezték). Dódi bácsi kért egy autogramot a fiainak. Moore elővett egyet az e célra szolgáló portréi közül, és ráírta: „Apátoknak sokkal szebb hangja van, mint nekem. Roger Moore.”
Engem ez a Szent II.János Pál pápa – gyakorlati filozófi kutatócsoport – fogott meg.
Kicsit más volt az elképzelésem a gyakorlati filozófiáról.
http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexceee.html?option=com_tanelem&id_tanelem=809&tip=0
De ha – mi fidesznyikek miért vagyunk feketeseggűek európában -, nekem úgy is jó.
@vattablz: nem, engem nem, szerették volna, ha BigJC szelleme lebeg egyet felettük, de nem ért rá, mert pingpongoztunk.
@jotunder:
Pedig azt gondoltam, ezzel honorálták, hogy te vagy a „Londiner” című folyóirat leghűségesebb olvasója. (Legalább adhatnának egy erről szóló díszes oklevelet, melyet bekeretezve viselhetnél mellékhelyiséged falán.)
@annokkk:
Az inkompetencia különlegesen magas szintje az, amikor valakinek egyáltalán nincsen halvány lila fingja se arról, amiről beszél. Mint a viccben, amikor megkérdezik a fiatalok az öreg székely bácsit, hogy látott-e már antennát.
-Hogyne fiam, már ettem is olyat.
-Na de Áron bácsi, hát az vasbúl van!
-Ja, akkó’ csak láttam.
@poszt: Szép meghívó, szép program… na jó, ugorgyunk :-/.
@vattablz: : Na igen, rég volt… Bárány lánykájával, meg a Láng gyerekekkel együtt koptattuk az óvoda bútorait (és az óvó nénik idegeit) :-).
Hiv.: @szazharminchet:
Ezt most magamra vettem.
Hiv.: @ijontichy:
Na ne legyünk már ennyire belterjesek.
@annokkk: Hogyan nem találkoztam Bartók Bélával: https://www.youtube.com/watch?v=U1V08p8Q0mc 😉
@annokkk:
Lehet, hogy abból kevésbé lesz baj, mintha a fent idézett kórismén szereplő u̵r̵a̵k̵ létformák (a második jónáspál zártosztály lakói) vették volna magukra. Azért leírom, hogy rájuk gondoltam.
Azért vagyok szomorú, mert egykor volt okos tanítványom, Varga Péter, is belekeveredett. Talán, hogy legyen olyan is, aki publikál…
Hiv.: @szazharminchet:
Pedig én is most néztem meg, hogy mi a gyakorlati filozófia igaz természete. De annyi sejtésem volt, hogy nem Gajdics Ottó bácsi józanparaszt politikai műsora latin szófordulatokkal.
@annokkk:
Ahogy elnézem, ezzel már fényévekkel előttük vagy. Ez persze nem nagy bók, ezekhez képest az már értelmiségi, aki tud nyomtatott nagy betűket olvasni úgy, hogy közben mozog a szája, és kicsit nyöszörög.
Az megvan, amikor Frenyót a kétezres években kirúgták a Filozófiai Intézetből, mert nem csinált semmit és hosszas munkaügyi perekkel került vissza, mert kiderült, hogy erre hivatkozva nem lehet kirúgni valakit állami állásból?
@fortin2: amúgy én egyáltalán nem gondolom azt, hogy a filozófiára kell erőszakolni a természettudományos normákat. kifejezetten azt gondolom, hogy nem szabad. de… amikor az ember létrehoz valami jelentőset, akkor azt a világnak kell kommunikálnia és nem egy szűk magyar körnek. egy főállású kutatótól, elvárható, hogy életében párszor valami aránylag jelentős dolgot produkáljon. a meglehetősen megterhelt magyar egyetemi docensektől törvényileg várják el a kiemelkedő nemzetközi teljesítményt, hogy egyetemi tanárok lehessenek.
@jotunder: nem is természettudományos normákról volt szó, hanem valami produkcióról. Ahhoz nem kell (az amúgy a szakemberek által pontosan kimutatottan teljesítményértékelésre alkalmatlan) impactfaktoros vagy hirschindexes mánia, hogy ennek meglétét vagy meg nem létét lehessen tudni.
@fortin2: én azt gondolom, hogy per default value elvárható egy vezető magyar filozófustól, hogy legyen mondjuk öt olyan műve, amelynek vitathatatlan a nemzetközi elismertsége. észszerű módon indokolhatóan vitathatatlan. a területen magasan értékelt nemzetközi folyóiratban publikált cikk vagy jelentős akadémiai kiadónál kiadott és sokak által idézett (nem „vanity”) monográfia. vezető magyar filozófus, egyetemi professzorok krémje. vannak olyan filozófiai szakágak, ahol a terület legmagasabban értékelt cikkét alig idézik és a rangsorokban nem látszik az újság, hát ez nem feltétlenül minősíti az adott területet. egyénileg tehát ez változhat, de amikor egy ország teljes produkciója egy brit, német (amerikait hagyjuk) közép kategóriájú (de aránylag méretes) egyeteme filozófiatanszékével van pariban, akkor azért elgondolkozik az ember, hogy itt rendszerszintű is lehet a probléma. nem állítok semmit, csak azt, hogy vannak furcsa jelenségek. mondjuk ez lényegesen kevésbé érdekel, mint pár éve. a filozófia meg lényegesen jobban érdekel, mint pár éve.
Miközben itt választékos eszmecsere folyik filozófiáról meg valami Szentkirályi utcai kabaréról, az orosz titkosszolgálat EU-ba beépített ügynöke továbbra is kiszámítható módon végzi a feladatát: https://444.hu/2022/11/11/a-legujabb-vetofenyegetes-az-eddigi-legdurvabb-magyar-huzas-ebben-a-haboruban
@jotunder: a magyar filozófiai teljesítményről: a kétezres évek végéig elég pontos áttekintésem volt (kellett legyen) a magyar filozófiai teljesítményről. Aztán naygon nemm, mostanéban nétem rá újra, és elég nagy meglepetés ót okoztt, hogy az akkori fiatalok jobbjai teljesen professzionális „kismesterek” lettek, semmi gond nincs velük. Az öregebbek valóban legjobbjai, Kelemen, Nyiri, Fehér M István., az ő időszakuk platformjain megmaradtak nemzetközileg is számontartott figuráknak, a következő nemzedékükben pedig azért ott van Klima Gyula (most hagyjuk a honi megőrülését), vagy a fenomenológusok között világszinten élvonalbeli volt szegény Tengelyi, és a filozófiatörténészek között Boross Gábor. És persze a Ruzsa-iskola (őket te nyilván jobban ismered), annak a nemzetközi minőségét neház lenne vitatni, no meg a ceu-sok, különösen Betegh Gábor, ők abszolu minőség. (A mostani fiatalok nekem kissé túlnozgésosnak és túlságosan is terndekhez igazodóknak tűnnek, de nem tudom már követni a munkájukat.)
Szóval, ez azért mutatja, hogy a magyar filozófiai szakmában nincsenek nagyobb „rendszerszintű bajok”, mint egy periféria-ország leromlott morálú és zavaros értékrendű tudományában általában kell legyenek (é akkor még a maygar filozófiai tradíció finoman szólva is ambivalens mivoltáról nem is beszéltünk)
elolvastam volna a műsort de a felénél mindig elalszok
@fortin2: klíma és betegh külföldön él, tengelyi lászló nyolc évvel ezelőtt halt meg. a kérdés az, hogy a magyar filozófia erősebb-e, mint egy felső-középkategóriájú, aránylag nagy méretű (30000) diák egyetem filozófiai fakultása. szerintem nem. a ceu filozófia department erősebb, mint a rest of hungary. nem az én világom, nem akarok nagyon erős állításokat tenni, én fenntartom, hogy kissé problematikus a magyar filozófia helyzete. persze, nagy átlagban én is méricskélek, megnézem, hogy aránylag top folyóiratokban hányan publikálnak (ez a Q1, ami persze még engem is idegesít, nyugi). nem olyan fontos, de szerintem jó tudni, hogy mi az igazság.
@jotunder: az említett kiválóságok a magyar filozófiai iskolában nőttek fel, a ceut nem vagyok hajlandó nem a magyar akadémiai világ részének tekinteni, ezt a szívességet nem teszem meg az elüldözőinek. Tengelyi is Wuppertálban alkotott az utolsó időszakában vagy másfél évtizeden át, ha jól emlékszem, de ő is ebből a filozófiai világból jött. Az én tapasztalatom mindenesetre kedvezőbb, a publikációs lehetőségek csapdáit pedig ismerjük, különösen a bölcsészetben.
Nem is pörögnék ezen (nincs érdekem a sztoriban, már jó régen nem vagyok érintett), a poszt fő vonulata miatt pertraktálom csupán, hogy nagy találati aránnyal tudható, ki a minőség és ki nem. És a konferenciaprogramban jelzett urak nem csupán a nemzetközi publikációs hiányok miatt nem azok (amúgy a szilvayfélk hamar meg fogják találni a nekik megfelelő folyóiratokat, lesz ott nemzetköziség rogyásig), hanem mert egyszerűen elemi szakmai háttérrel tudható, hogy nem azok. És ennek a referenciája az a magyar filozófiai szakma, amelynek a tagjai nyugodt szívvel tekinthetők érdemi szakmai referenciának, ceustól és ceu nélkül is.