Puzsér Róbert elmagyarázta a nyolcdimenziós gömbfelület homotópiacsoportjait.
Ma Puzsér Róbert az index.hu nevű független értelmiségi portálon elmagyarázta, hogy mi is a helyzet a nyolc dimenziós gömbfelület homotópiacsoportjaival. Szemet szúrt neki, hogy a tizenötödik homotópiacsoport nem ciklikus, hanem a végtelen ciklikus csoport és egy 120 rendű ciklikus csoport direkt összege. Hogy a Hopf-nyaláb… De milyen alapon? Mégis kinek az érdeke?
Nem ez holnap lesz, ma a GDP-t magyarázta el Prof. Dr. Puzsér. Én is egy hülye vagyok, hogy azonnal elkezdtem gondolkozni egy kicsit, persze apám miatt van, mert amikor hétéves voltam, presszionálta ezt az agymunkát, szemben Puzsér papával, aki valamilyen sokkal magasabb rendű intellektuális tevékenységre szorította a kis Robit.
Prof. Dr. Puzsér örjöngésének centrumában az a tény van, hogy 1990 és 2011 között stagnált a medián családi reáljövedelem Amerikában, miközben harminc százalékkal nőtt a GDP.
Puzsér professzor úr hívei nyilván elsírják magukat attól, hogy ekkora észkombájn a Róbert, hogy így magától ezt így átlátja, és nem arról van szó, hogy az összes szélsőballer ezt hozza elő a világban. Volt egy lokális maximum 1989-90-ben és egy lokális minimum 2011-ben a családi mediánban.
2011 után kiugrott a családi medián, 1990 előtt nagyon lent volt, ergo ezt így kellett szépen bemérni az amerikai szélsőbalnak, hogy kijöjjön az ideológiai perspektíva, amire ugye lecsapott a Puzsér, mint emu a chilis babra.
Itt azt is meg lehet nézni (kicsit macerásabb), hogyan alakult a nominális bér kvintillisenként Amerikában. A kérdéses időszakban inkább a magasabb jövedelműek kontribúciója húzta felfelé a GDP-t, 2013 után meg inkább az alacsonyabb jövedelműeké, amiről persze rengeteg cikket írtak a Puzsér által neoliberálisnak, Bogárpufi által zsidóbolseviknak nevezett amerikai közgazdászok.
Olyan ez, mint a Hopf-nyaláb meg a nyolcadik gömbfelület homotópiacsoportjai, csak kicsit kevésbé egzakt. De azért lehet érteni hozzá, ideológiától függetlenül, tehetséges amerikai gyerekek elmennek a chicagoi egyetemre és máris itt a baj. Eleve ugye a tehetség, amit a Puzsér sem bír ám elviselni, nemcsak a Békés-Megadja Fruzsi.
Nem értek a közgazdaságtudományhoz, én főleg a puzsérsághoz értek, azt tapasztalom itten a bőrömön. Persze nem haragszom a puzsérságra, de azért hadd ne tapsoljak ütemesen a magyar középléleknek.
Én speciel nem olvasok Indexet. Más dolgokkal idegesítem magam, ha olyanom van.
A középlélek az középtestben van. (In memoriam prematyi vincent. ;))
Én egyébként egy “követője” vagyok Puzsérnak és nem oly módon, hogy megfigyelném és jelentéseket írnék róla a pártközpontnak, hanem egyszerűen csak érdekel, hogy miket mond.
Az USA példa eleve rossz, az amcsi közgazdák és humántudósok alapvető hibája, hogy náluk csak egy ország létezik a világon, vagy legalábbis a világ közepében van egy bizonyos ország (a gömb felszínének a középpontjában), ez a példa pedig onnan jön.
Egy kínai ezt a kérdést a GDP kérdést máshogy látja. Még egy dán is máshogy látja, mert náluk nem olyan elcseszett adórendszer van mint az amcsiknál, hanem épelméjű. De még egy dél-szudáni is máshogy látja ezt, mert nem mindegy hogy napi 100 vagy 300 forintból kell megélned.
Puzsér teljesen mindegy, hogy mit mond, a NER úgyis komsilibsizni fogja, akik szerint meg az ország jelenlegi fő problémája a maffiaállam, számukra ez a fejtegetés a GDP-ről megint nem túl hasznos. Nem is tudnám megmondani, hogy a közép, akiknek ő írogat, vajon kikből áll, valszeg lelkes amatőr filatelisták alkothatják.
Érdekes, mert olyan, mint amikor mondjuk valamiért egy platformra kerülsz egy a világot részben nagyon tévesen látó emberrel, aki éppen jól látja az adott kérdést. Mintha egy fehér felsőbbrendűséget hirdető ember kritizálja mondjuk az új Disney Star Wars trilógiát. Ami ugye rettenetesen szar, de nem azért, mert néger van benne.
Puzsérnak ugyanis a fő üzenetben igaza van. Ez azt jelenti, hogy a GDP valóban nem túl jó mutató. Ezt már nagyon régen tudni, hiszen az olajválság idején is látszott már, hogy az olajban gazdag országok gazdagodnak = magas a GDP-jük, holott a gazdaságuk nagyon fejletlen. Ez volt az egyik korai jele, hogy a GDP nem alkalmas mondjuk gazdasági fejlettségi vagy jóléti mérőszámnak. Ugyancsak nem írja le az egyenlőtlenségeket, társadalmi különbségeket sem. Aztán ugye ott van a multi, aki nálad gyártatja a környezetszennyező terméket óriási mennyiséget vagy az autót és ez a te GDP-den látszik 100%-ban, holott lehet, hogy ő 100%-ban viszi ki a profitot és nem fejleszti az üzemet + nem dolgozik hazai beszállítókkal. Ott van az is, amit Puzsér mond, a környezeti károk “nem mérése”, bár ez egy viszonylag újabb nézetrendszer.
A közgazdászok – a gonosz neoliberálisok is – ezért új mérőszámokat hoztak be, mint mondjuk GINI koefficiens vagy vásárlóerőparitásos GDP vagy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI). Ezek inkább mutatnak rá a jövedelmi különbségekre / nemzetgazdasági teljesítményre.
Na de most ezt miért? Puzsérnak valakibe mindig rúgni kell, mert arra jön be a kedves vendég. Olykor már az írásmű közepén elfelejti, hogy az elején kibe akart rúgni. Olyanokkal, hogy hozzáértés, még sosem fárasztotta magát.
@medve1978: . rengeteg mutató van, és mind mutatnak valamit. létezik GDP? igen. lehet vele számolni, és a közgazdászok számolni akarnak, nem ideologizálni. rengeteg más mutatójuk van, azokkal is számolnak. az van, hogy lehet hozzá érteni, általában dolgokhoz lehet érteni. ez az, amit nem ért a puzsér.
@jotunder:
Tévedésben vagy. Általában dolgokhoz lehet érteni, de vannak olyan emberek – és ezeknek eklatáns példája Puzsér – akik mindenhez IS értenek. Ha érted, mire gondolok 🙂
Én attól tartok, hogy a végső konklúzió téves, a szerző nem ért a puzsérsághoz. Kábé annyira nem, mint ahogy őszerinte Puzsér nem ért a GDP-hez. A puzsérság -szerintem- nem analitika, hanem sokkal inkább művészet, anélkül, hogy a művészet színvonalát értékelném. Egy festőhöz hasonlítanám, aki lát és megfest. Az határozott véleményem, hogy Puzsér egyedi módon látja a dolgokat, tud új nézőpontot nyitni, és ezt hatalmas szenvedéllyel teszi. Rohan, fest, továbbrohan, szenvedélyesen, indulattal, és feltétlen jó szándékkal. (Van Gogh értett a botanikához? Akkó’ mé’ fest virágokat, meg fákat? https://www.youtube.com/watch?v=iKSUpyENtwo)
Ma Puzsér Róbert az index.hu nevű független értelmiségi portálon elmagyarázta, hogy mi is a helyzet a nyolc dimenziós gömbfelület homotópiacsoportjaival.
nyilván nem ezt magyarázta el (irónia) nem is hiszem hogy ezt akarta volna elmagyarázni, a GDP-be belemenni meg nyilvánvalóan fölösleges volt mindennemű közgazdasági ismeret híján ( a szerző belinkelhette volna a cikket hogy ne baszakodjak vele, amíg megtalálom)
általában számos kérdést felvet az, hogy olyan, rendkívüli gazdasági potenciállal bíró országban hogy élhetnek milliók úgy hogy egy random dán munkanélküli életszínvonala is vágyálom.
az is érdekes kérdés, de ezt én teszem hozzá, hogy az ú.n. fogyasztói társadalmat meddig bírja a Föld kiszolgálni.
de ami szerintem a legérdekesebb, hogy az ilyen, igen gazdag, de mégis nincstelenek millióit kitermelő országban hogy nincs egy szociáldemokrata vagy kommunista párt de erről TGM sokkal jobban írt én meg meguntam a pötyögést
@apokalipszistmost: Az Amerikai Egyesült Államokban van (lett) egy nagyon erős szociáldemokrata tendencia a Demokrata Párton belül. Másfelől van egy hagyományos, a kultúrában gyökerező individualizmus, amit azért az Alkotmány is támogat. Az amerikai éthosz jelentősen különbözik a dán éthosztól. Amikor az ember egy amerikai nagyváros utcáján sétál, az erősen különbözik attól az érzéstől, mint amikor este megpróbálja megtalálni a Viktoriagade 8-at. A GDP-nek azonban ehhez nincs köze, az egy szám, nem egy ideológiai risza.
@jotunder: Ja. Valami amerika? 🙂 Anyai nagyapám testvére némi kitérővel az amikhoz került a 2 vh után (német feleséggel, amerikai német fogolytábor után). Élete végéig nem tudott beilleszkedni az amik közé, pedig nem volt rossz élete odaát sem. 8 szobás saját házban élték az amerikai középosztály felhőtlen életét. Lányát az Erzsikét nem tanította meg magyarul, de azért valamit mégis értett Erzsike a magyarból. 🙂
Károly bátyám ágya mellett állt egy előtustáras wincseszter (figyelem, nem HD, hanem puska). Mert hogy a szintén jómódú néger szomszédja szerinte gépfegyverrel alszik. 🙁
Meg ki is rabolta egy fegyveres rabló fényes nappal a philadelphiai utcán. Nem az óráját sajnálta meg a pénzét, hanem a megaláztatást. 🙁
Nyilván nem ez amerika, de esetleg ez is. 🙁
Puzsért pedig lehet szeretni, lehet nem szeretni, nekem az tetszett legjobban a szélsőközép blogján, ami itt. 🙂 A vélemény szabad. 🙂
Maradjon is így. 🙂
@rrdos: OFF hét évig éltem egy amerikai kisvárosban, amelyik tulajdonképpen Budapest-szerű volt, csak nem voltak hivatalosan összenőve az ikervárossal. Az ikervárosban szerintem nem voltam tízszer gyalog a hét év alatt. egyáltalán, alig van emlékem arról, hogy éppen Amerikában élek. jó, elég régen volt, de arról, ami előtte volt sokkal több emlékem van, és arról is, ami utána volt. semmi soha nem volt ennyire idegen számomra az életemben.
@jotunder: Off és már megint csapongok. A Helyi Heráld újságíróját az amik a módszerváltás után átvitték az amikhoz (sokad magával), hagy tanuljanak az újság író eftársak az internacionalizmus helyett atlantizmust is. Jó diák volt, de megmaradt emeszempésnekj, mondván öreg ő már ahhoz hogy ideológiát váltson.Tiszteletben tartottam a döntését, mert ki vagyok én hogy megkérdőjelezzem . 🙂
A kollegája le akart menni Memphisbe? nEW oRLEANSBA? cAPS LOcK BRAGADT, így is marad. 🙂
Mondta a tolmács, ha akarj menj délre (kölcsön kocsi kaja pia, miazmás), de ha életben akarsz maradni, közúti rendőr ellenőrzésekor tartsad a kezed a gépkocsi kormányon, ha a jard ezt kéri . 🙁
Szeretem a countryt is és a jazz-et is, de ezen az áron inkább hallgatom itthonról 🙂
On
Szerencsére van, aki kimondja az igazat a balos hisztériakeltőkkel szemben!
https://g7.hu/kozelet/20211217/megvannak-az-alapok-a-magyar-gazdasag-jovobeli-sikertortenetehez/
Amúgy tanulságos, ha belegondolunk, hogy mindezt el is hiszi. Az ebből kirajzolódóz önkép dúcolja alá a betagozódást, a szervilizmust, a rendszer fetétel nélküli kiszolgálását.
@wolff: https://m2.mtmt.hu//api/report/899293/actions/list?field=2&format=html
@wolff: @jotunder: Szóval — durva becsléssel — ha még 120 évig folyamatosan úgy ömlik Magyarországra a külső pénzügyi támogatás, mint az elmúlt harminc évben, akkor kb. utolérjük a fejlett világot. Hát mi a biztató és reálisan megvalósulni látszó jövőkép, ha nem ez?
@jotunder: “alig van emlékem arról, hogy éppen Amerikában élek”. Pedig tobbszor irtal arrol, hogy az uszoda utan bementel a konyvtarba, es ott mirol olvastal. Vagy valami ilyesmi.
@kiazmármegint: na ez érdekes. az az eleje volt, 1989 ősze, kora tele, a műtétem. a lányom óvodájára emlékszem, a televíziós sorozatokra, a HIX-re, pár kirándulásra, konferenciára (voltam Orlandoban, ebből arra emlékszem, hogy konkrétan ott vagyok, semmi másra, ugyanez igaz egy Baltimore-i konferenciára. egy másik konferenciából annyi emlékem van, hogy Erdős Pállal ülök egy bárban, de semmi másra), különben arra emlékszem, hogy küzdöm a matekkal és nem jó ott lenni. ja, és az edzésekre, a folyamatos és kilátástalan edzésekre.
@jotunder: A grad student eletforma nagyon kulonbozik attol, ami utana jon. Nyilvan emiatt is olyan éles a határvonal nálad.
@kiazmármegint: OFF nekem nem volt grad student érzésem soha. első félév végén megcsináltam a qual. exam-ot utána felvettem a kurzusokat, amelyek erősen specializáltak voltak, és semmit nem tanultam belőlük, és szinte sohase beszéltem az ún. advisorommal. ennyi idő után már megbékéltem ezzel. az egyetlen amire igazán emlékszem a grad student létből az, hogy a kis könyvtárszobában a táblára írok, egyedül vagyok, a fél táblát betölti a LHS, és aztán csak írok és írok és kijön az RHS. akkor azt gondoltam, hogy mostantól minden jó lesz. és hát azért ez erős túlzás volt.