Sokkal nagyobbat tévedtem, mint ami látható
Eredeti szerző: jotunder
Aránylag biztos voltam benne, hogy az Orbán-rezsim nem engedi el a járványt és a végén nem lesz napi száz halott. Elengedte. És meghamisították a halálozási adatokat. Ezért nem tévedtem olyan nagyot látszólag.
Kásler Miklós mai bejelentése: December 10. környékén 27-30000 infektológiai ágyra lesz szükség.
Jelenleg 7477 beteget ápolnak kórházban. Ez lényegében azt jelenti, hogy kéthetente várják a duplázódást. Két héttel ezelőtt azért nem volt duplázódás az ápolt betegek számában. Az IMHE ma összesen 17000 koronavírus halálozást vár Magyarországon és egy december elején bekövetkező tetőzést (miután elkezdtek friss adatokból számolni, nem tartom őket jónak, az egész túl béna). Mintha ebből olvasna ki valamit Kásler.
Ezzel a hipotézissel és a jelenlegi kórházi adatokkal semmilyen módon nem konzisztens az, hogy ma a 11 nappal ezelőtti halálozási adatok alatt vannak aránylag jelentősen, és nem érték el a 110-et egyik napon sem. Ilyen nincs, ez megmagyarázhatatlan.
Közben a szakértők lényegében teljesen eltűntek.
Az biztos, hogy két héten belül a korlátozások miatt a helyzet jelentősen javulni fog (csökkenni fog a növekedési exponens, az átlagos napi növekedési ráta), ez most 1.04-1.05-nek tűnik, és semmi nem mutat arra, hogy ez túl sokat változott, én látom ezeket a csúszóátlag görbéket, ez egészen az utolsó időkig elég pontosan rásimult egy 1.05 körüli exponensű görbére.
Az biztos, hogy ha kiderülne Orbánék adatokat hamisítottak hárommillió ember tapsolna ütemesen, hogy milyen ügyes a magyar miniszterelnök. Erre a rutinra állt rá az ország.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517933-6ae56764215d9' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517933&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517933-6ae56764215d9&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517933-6ae56764215d9' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Barkalot: Ha elhiszi, akkor buta. 🙂 Találhatnék jobb jelzőt is de nem keresem. 🙂
Ha nem hiszi, akkor hazug. 🙁
Melyik a jobb nekünk?
Ja? Hogy egyik sem? 🙁
@rdos:
Hát ha tudatosan hazudik, az egy fokkal még mindig jobb mintha az Elmebeteg tényleg elhiszi, hogy neki küldetése van és összeesküdtek ellene és a népe ellen.
@Barkalot: A bolondok házában „Napóleon” a fogkeféjét egy zsinórom húzta maga után és kiskutyájának hívta. Évek óta.
Fő agykurkász doki jó fej szeretett volna lenni, és kérdezte.
Napóleon! Hogy szolgál a kiskutyája egészsége?
Milyen kiskutyám? Kérdezte „Napóleon”.
Fődoki zavarában, hát amit sétáltat a folyosón.
Napóleon. Doktor úr! Hát ez csak a fogkefém!
Doki megszégyenülve elviharzott.
„Napóleon” felhúzta a fogkeféjét a pórázon és mondta miközben megsimogatta a kefe sertéit. Látod kiskutyám hogy átvertük a főorvos urat? 🙂 🙁
@kemény keleti kommentelő: Viszont van Corvinus egyetem alapítványának jó sok Mol részvénye meg 100 milliárd feletti vagyona immár. Ízlelgessük egy kicsit 100 milliárd. Arányaiban a kormány idén 55 milliárdot költött pluszban az egészségügyre a pandémiás világjárvány idején.
Tulajdonképpen ez egy agyrém és Weber valószínűleg nem érti, hogy ennek a kreténnek, hogy van még pofája a fenti adatsorra hivatkozni aminek a nagy
többsége simán tragédia és nem eredmény. Pl. A fenntarthatatlan stadionok is benne vannak abban a sportban amit említ. Ez pedig nem sok pozitív változást hoz a labdarúgással foglakozók és azok családjain kívül a nemzetnek. Vagy a minimálbér emelkedés sem akkora durranás az infláció és a forint romlásával súlyozva de kb. az összes eredménye is leginkább papíron mutat jól.
Ha jól olvastam amit Gulyás G mondott, nem fogunk orosszal oltani, de a tesztelést lenyomjuk. A paraszti eszem nem érti meg, miért jó 3000 embert potenciálisan kockáztatni*, ha nincs realizálható össztársadalmi haszon. Hacsak az oroszok nem fizetnek ezért súlyos pénzeket.
*még akkor is, ha a baj esélye 0,1%. Ja, és itt tök mindegy, hogy ez orosz vagy svalbardi vakcina, az elv nem tiszta nekem.
Ez egy erdekes osszefoglalo arrol, hogy mi folyt a Feher Hazban COVID ugyben.
http://www.nytimes.com/2020/12/31/us/politics/trump-coronavirus.html?action=click&module=Spotlight&pgtype=Homepage
Joseph E. Stiglitz a jogállam és a nemzetközi együttműködés helyreállításáról:
How Biden Can Restore Multilateralism Unilaterally by Joseph E. Stiglitz – Project Syndicate
„After four years of the Trump administration undermining global governance arrangements, President-elect Joe Biden will certainly have his work cut out for him. Nonetheless, there are several actions the new administration can take immediately to reaffirm America’s commitment to multilateral institutions and the rule of law.”
http://www.project-syndicate.org/commentary/biden-restore-multilateralism-through-executive-orders-by-joseph-e-stiglitz-2020-12
@netukki: „Stiglitz” – gondolták a kurvák*. 🙂
.
.
.
* ti. a gulyásgergelyi v. novákkatalini értelemben kurvák
Egy általános felvetésem van.
Tudjuk (de mégsem akarjuk felfogni), hogy az emberiség túlnépesedett ezen a bolygón, tudjuk, hogy az evolúció szabályai szerint minél nagyobb mennyiségben, minél nagyobb egyedszámmal, minél nagyobb mutációs rátával rendelkező organizmusok minél könnyebb terjedéssel rendelkezve egyre életképesebbek lesznek, akkor törvényszerű, hogy igenis világjárványok sorozatát fogjuk átélni.
Ez csak a bevezető.
Ma, ha vírus vagy, kinek nagyobb az esélye a túlélésre, szaporodásra, mutálódásra?
Egy hópárduc, egy koala, vagy gepárd vagy emberi ÉS háziállatai vírusnak?
Ugye, hogy specifikálódnia KELL a kórokozóknak a legelterjedtebb fajok felé?
Ezt tudomásul kell(ene) vennünk, megtanulni együtt élni vele, mint tudományos alaptézis, hétköznapi gyakorlat.
Bármilyen szar is ez…
@giacomogesso: Mondtad. „Tudjuk (de mégsem akarjuk felfogni), hogy az emberiség túlnépesedett ezen a bolygón”.
Mondom. Olyan agrotechnikák léteznek és fejlődnek mint a hidropónia és az aeropónia. Ezek segítségével (már persze ha lenne rá szándék – üzleti terv és modell) kétannyi embert is vígan és jól eltarthatna az emberiség, mint ahányan ma vagyunk. 🙂
Csak ez a fránya hírbicnisz már csak olyan, hogy a rettenetekre vevőbbek a népek, többet klikkelnek rá, mint a jó hírekre. 🙁
Ezért elhisszük hogy túlnépesedtünk (pedig speciel itt Eu-ban inkább fogyunk), ezért veszünk Leopárd harckocsit hogy az amúgy is „jól fogyó” K-Európát még jobban fogyasszuk? 🙁
@giacomogesso: Gazdatestnek szúnyog, vagy légy netán Coli baci nem elterjedtebb nálunk embereknél? De.
Ha már a vírus gazdateste téma előkerült. Van itt egy kis prücök. Emberről nyércre, macskára kutyára is átugrott a kis vuhani mocsok. Csak azt nem tudjuk hogy ránk emberekre melyik állatról ugrott. A legközelebbi vadállati „vuhani előd” a denevérben? tobzoskában? ma fellelhető, csak az a baj hogy valami 3o évnyi mutációra van szükség ahhoz hogy belőle vuhani legyen, tehát nem denevérről és nem tobzoskáról kaptuk el, az ember előtti bő egy évvel ezelőtti vadállati gazdatest még mindig ismeretlen.
Akkor honnan jött? Pár dolgot szerencsére biztosan tudunk.
1. A vírus a kínai Vuhan-ban jelent meg, bő egy éve.
2. A kínai Vuhan-ban van egy vírus kutató laboratórium a legmagasabb biztonsági fokozattal.
3. A kínai eftársak nagyon idegesek ha az első két tényt egymásután elmondja bárki, talán bizony néha még agresszívan fenyegetőznek is ezek a „bájosan bumburnyák” de hithű komisszárok. 🙁
4. Bő egy évvel a fertőzés után nem tudjuk milyen állatról ugrott át az emberre.
Egyszerű kérdésem.
Nem lehet hogy egy „bájosan bumburnyák” de hithű komisszár állat volt az?
Biztos én fogalmaztam kevéssé érthetően…
Nem arról szóltam, hogy etetni, ruházni etc., etc. ne lehetne ennyi meg annyi embert, hanem, hogy evolúció-biológiailag a kórokozók (is) nyilván nagyobb eséllyel, gyakrabban, gyorsabban mutálódnak nagy tömegben, ééés hol vannak a legnagyobb mennyiségben?
Hááát az emberben (és haszonállataiban)!
Tehát ARÁNYokban vagyunk túl sokan, minden máshoz képest. (Biodiverzitás?)
Mégegyszer:
Melyik kórokozónak van nagyobb esélye a túlélésre, szaporodásra, mutálódásra?
Pingvin- ? Mókus- ? Panda- ? Gepárd- ?
Nem. Emberi (és haszonállatai) kórokozónak lenni ma a buli a Föld bolygón.
Tehát azt kell(ene) megértenünk, hogy ez a mostani COVID19-es „hacacáré” nem egy esemény, hanem egy törvényszerűen bekövetkező folyamat kezdete.
Meg kell tanulnunk együttélni ezzel a tudással.
Tanulni tudunk (Homo sapiens, sapiens), csak fel kell(ene) ismerni az irányt és a léptéket.
@rdos:
„Nem lehet hogy egy „bájosan bumburnyák” de hithű komisszár állat volt az?”
De. Minden lehet.
Az alaptézis viszont akkor is igaz, miszerint:
Minél nagyobb tömegben van jelen egy bizonyos populáció, akkor az azokban _élő_ mikroorganizmusok is abban az arányban túlreprezentálva vannak jelen.
Ebből következően a a mutálódásuk és fertőzőképességük is hatványozottan esélyes.
Csak mondjuk a kergemarhát, madárinfluenzás libát, sertéspestises malacot kisebb macera eltüzelni, mint az embereket… 🙁
@giacomogesso: Igen. Biztos is, hogy egy olyan vírus, aminek a hordozója két hét alatt kigyógyul, egy vadon élő állatra nem veszélyes. Legfeljebb egy alomnyit tud megbetegíteni belőle, mert két héten belül másikkal nem találkozik.
Legjobb lenne talán, ha mindenki békénhagyná a vadállatokat. Nem hurcolná haza, nem nyúzná, és nem enné őket. De ez lehetetlen. Pont a vadászok és vadorzók, csempészek…elég törvénykerülők és titkolózók ahhoz, hogy akármilyen szabályt betartsanak.
Nem hagynak föl a titkos kis útjaikkal, nem hordanának maszkot, nem vonulnának karanténba és nem teszteltetnék magukat, mielőtt hazamennek.
Szóval maradnak a pandémiák, mert marad a vadászat és vadbefogás.
Hogy laboratóriumi baleset, az ehhez képest egy nagyon kicsi lehetőség. Nem több, mint hogy valaki kutat akar mérgezni, és megteszi.
Megint sokat késnek a KSH számai, hetente kellene elvileg frissíteniük, ám még a december első hetét se tették közzé.
@Barkalot: Kiírták, hogy január 6-án lesz frissítés a heti számokban.
@giacomogesso: Csak egy apró kis adalék filozófiádhoz: ennek a folyamatnak a kezdete nem most van, hanem vagy 8000 éve volt, amikor az első influenza járvány végigsöpört Kínán. Babilon, Egyiptom, Athén, Róma – mind szenvedett pusztító járványoktól.
Városi létforma kiterjedt kereskedelemmel kombinálva egy ketyegő járványbomba. Nem vagyunk mi olyan különlegesek most, csak a szokásos.
@kemény keleti kommentelő: Nyilván szándékosságot nem tételezek fel, azonban az több mint nyugtalanító hogy a mai napig nem ismerjük a vírus forrását, a korábbi állat hordozót. 🙁 Pedig ha van vírus amit nagyon alaposan és sokan kutattak, akkor ez az.
@giacomogesso: „Pingvin- ? Mókus- ? Panda- ? Gepárd- ?” Mellé raktam szúnyogot (a sarki nyárban a tajgán vagy Kanadában a levegő 2 része levegő, 1 része szúnyog), de nem vitatom hogy mi is nagy „nyüzsiben” élünk (Hongkong vendégmunkás szálló jut így eszembe, ahol tarolt is a vírus). 🙁
@Bolygó Hollandi:
„Városi létforma kiterjedt kereskedelemmel kombinálva egy ketyegő járványbomba. Nem vagyunk mi olyan különlegesek most, csak a szokásos.”
De. A különlegességünk a lépték.
500 milliárd tonna emberben élő mikroorganizmus (nyilván túlzó leegyszerűsítéssel) milliárdszor patogénebb, mint 500 tonnányi gepárdban meglévő hasonló bacilusok. (Arról nem is szólva, hogy melyik faj mobilisabb, ill. helyhez kötött…)
(És igaz ez a hatalmas tömegben tartott háziállatainkra is.)
@rdos: „”Pingvin- ? Mókus- ? Panda- ? Gepárd- ?” Mellé raktam szúnyogot…”
De ugye tudod, hogy a szúnyog „csak” terjesztője az emberi patogéneknek, maga a zoonózis rendszertanilag viszonylag közeli – pl. gerinces-gerinces- fajok között szokott megtörténni, magáról a szúnyogról szinte kizárt. (Ugyanígy bolha, poloska, tetű, kullancs, stb.)
A szúnyogok fajon belüli betegségei meg legyen az ő gondjuk. 🙂
@giacomogesso: Már tudom. Sajnos 1 év virológia távoktatás után sem vágom zoonózist. 🙁
Pusztán csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy nagyon ember központú a gondolkodásunk és hát a földi biomassza tömegének az emberiség és a háziállatai összegzett tömege, úgy érzésből a kerekítési különbözet körül lehet.
@giacomogesso: Ha valamiben mások vagyunk az az, hogy sokkalta jobban tudjuk kezelni a természeti veszélyeket a nagyobb népesség dacára. Most nem viszi el egy járvány a lakosság 10-20-30%-át, ahogy az ókorban vagy a középkorban. De pl. a klimatikus okokból (aszály, árvíz, erdőtűz, extrém időjárás) elhalálozottak száma is drasztikusan csökkent, különösen az utóbbi 100 évben.
Persze az emberiség is ki fog halni, mint a valaha élt fajok több mint 99.9%-a, de abban sincs semmi különleges 😉
@rdos: Amiket eddig mondtak, hogy tobzoska, denevér, macskafélék, nyérc, az mind ragadozó, és az utóbbi három legalábbis mind emberközelben él. A macskák egyenesen az ember ölében, az ágyban és a konyhában mászkálnak.
Furcsa, hogyha hajlamosak a vírusra, akkor eddig nem volt ez náluk egy ismert betegség.
@rdos: „…nagyon ember központú a gondolkodásunk…”
Ebben a tekintetben pont, hogy nem eléggé. (Vagy nagyon is?)
Nem tudjuk (akarjuk?) felfogni a léptékét annak, hogy milyen mértékben telepedtünk rá erre a bolygóra. Nem értjük, nem akarjuk érteni, hogy (kis túlzással) minden egyes cm2^-én ennek a bolygónak jelen vagyunk a hatásainkkal, de az evolúcióbiológiát (többek közt) nem uraljuk, visszahat ránk, ezzel együttélni még tanulnunk kell.
Tudunk, fogunk (tanulni), de keserves lesz.
A lényeg:
A COVID19 járvány nem egy furcsa, váratlan, kirívó esemény, hanem az elkövetkezendő idők életformájának az előszele, a mindennapjainknak a jövendőbeli része…Sajna.
@Bolygó Hollandi:
„Most nem viszi el egy járvány a lakosság 10-20-30%-át, ahogy az ókorban vagy a középkorban.”
De azt azért tudod, hogy pont ilyen hatékonysággal fertőzhetne egy olyan kórokozó is, amely igenis sokkal halálosabb lenne, akkor is pont ugyanilyen tehetetlenül toporognánk, mint most, és milliószám halnának meg az emberek a tesze-tosza intézkedések közepette.
Az csak egy „isteni szerencse”, hogy ez a COVID19 „csak” ennyire letális.
De „lesz ez még így se!”
@giacomogesso:
„Csak mondjuk a kergemarhát, madárinfluenzás libát, sertéspestises malacot kisebb macera eltüzelni, mint az embereket… 🙁 „
Azt hitem, erre lesz nagy ugri-bugri, vetődés, rúgkapálás…..
Deneeem… ;-/
Lehet, hogy túl jól elrejtettem a szövegkörnyezetbe,…
Jaaa, hogy nincs is szövegkörnyezet?
@kemény keleti kommentelő: Kutya, macska, nyérc ha igaz tőlünk emberektől kapta el. 🙁 Ha a kontakt kutatást a másik irányban szeretnénk végezni, mi emberek ugyan kitől – mitől kaptuk el, akkor vagyunk zavarban. 🙁 Ha ragadozó a tobzoska meg a denevér, ha nem. 🙁 Ugyanis emlékezetből 36 év a ma ebben a két élőlényben felismert vírus és a minket fertőző vírus közötti „mutálódási idő”. Nyilván erre a nem szakszerű megfogalmazásomra egy virológus tépi a haját, de a lényeg talán átment.
@giacomogesso:
„… 500 milliárd tonna emberben élő mikroorganizmus…”
Elárulnád, hogy ez a mennyiség hogyan jön ki?
@giacomogesso: „Ebben a tekintetben pont, hogy nem eléggé. (Vagy nagyon is?)”
Na. Kérdést kéretik eldönteni! Bolhacsípés vagyunk mi emberek a Föld bolygón, na jó annak élő felében a „Gaján”, vagy sem? Szerintem bolha csípés sem. 🙁
Egy izmosabb hurikán a Karib-tengeren ha megy az amik felé, emlékezetből másodpercenként 1 megatonna TNT robbnásával egyenértékű hidrogén bomba energiájával – munkájával közlekedik az amik Mexikói-öböli partvidéke felé. Vagyis az amik teljes nukleáris bomba kapacitása lenne elég egy ilyen izmosabb hurikán eltérítésére – megsemmisítésre már persze ha jó helyen és megfelelő időpontban pukantják el az amik teljes atombomba készletét.
Akkor most (ele)fáni! Kitől dübörög a híd? Tőled, vagy tőlem is, azaz az egérkétől? 🙂
Nem vírusos példa, de tanuljuk már meg az alázatot! Tegyük végre az emberiséget, a technikai civilizációnkat a helyére!
Most látom ma kezdted a „komment ipart”. 🙂 Korábban milyen nicken kommenteltél? Vagy újszülött vagy? Boccs, ez már személyeskedés volt! Csak ugye új év, új remények. 🙂
@ikaruss: Igazad van, 500 milliárd Kg.
Bocsi, bocsi, de azért érthető amit mondtam!?
@giacomogesso: Ne hagyd, hogy a tények megzavarjanak 🙂 Az igazán letális járványokat (ebola, kolera, stb) csírájukban szokás elfojtani különösebb tesze-toszakodás nélkül.
De ha egyszer elhatároztad, hogy most vírusok miatt lesz világvége, akkor nem akarlak ebben nagyon zavarni. Más szerint meg a klímaváltozás miatt, amióta a nukleáris világháború kiment a divatból.
@rdos: „Korábban milyen nicken kommenteltél?”
Ez most miért érdekes?
A véleményem igazságtartalma mennyiben függ attól, hogy mióta vagyok jelen?
Egyébként voltam giacomo gess, gipszjakab, Gipsz Jakab, giacomo gesso, stb., stb, a f@szom se tudja, hogy itt, mikor, hogy…éés? Ez mire érv?
„Na. Kérdést kéretik eldönteni! Bolhacsípés vagyunk mi emberek a Föld bolygón, na jó annak élő felében a „Gaján”, vagy sem? Szerintem bolha csípés sem. 🙁 „
Pont nem arra hegyeztem ki a hsz-emet, hogy mi mekkora hatással vagyunk Gaiára, hanem, hogy minél többen, nagyobb tömegben lepjük el, annál nagyobb mértékű lehet a visszahatás!
Pont ellenkező az irány, mint amivel Te vitatkozni szándékozol.
Már bocs!
@giacomogesso: Nicked nem érdekes kedves Jakab, ebben igazad van. 🙂
Ellenkező véleményed is megbocsizom. 🙂 A diskurálás már csak ilyen. 🙂 Higgy, terjesszed a hitedet, ahogy gondolod! Beszélek félre. Ahogy hiszed. 🙂 Néha majd lehet hogy mást mondok mint Te, de hidd el nem gyakran fogom tenni. 🙂
@Bolygó Hollandi:
„De ha egyszer elhatároztad, hogy most vírusok miatt lesz világvége, akkor nem akarlak ebben nagyon zavarni. Más szerint meg a klímaváltozás miatt, amióta a nukleáris világháború kiment a divatból.”
Nem beszéltem világvégéről, azt mondtam, hogy meg kell tanulnunk együtt élni az evolúcióbiológia törvényszerűségeivel. Tanulni!
Három külön dologról van szó;
– fertőzőképesség,
– lappangási idő,
– halálozási arány,
Ezek kombinációjából egy viszonylag enyhe változatot fogtunk ki, de semmi elvi akadálya sincs annak (sőt azt állítom, hogy törvényszerűen kell előbb-utóbb) , hogy jön egy/több súlyosabb járvány.
@rdos: a helyükben lehet, hogy ilyenkor én sem használnék szép szavakat. Ha tőlük jött, azért, ha meg nem, akkor azért 🙂
@giacomogesso: evolúciós okokból ez a három paraméter általában nem teljesen független egymástól. A jelen helyzet viszont nagyon szépen mutatja, hogy nagy nem (csak) a magas halálozási arányú megbetegedéseket okozó kórokozók tudnak nagy bajt csinálni…
@deckard_r: „…evolúciós okokból ez a három paraméter általában nem teljesen független egymástól…”
Persze, igazad van, én járványügyileg különítettem el őket.
Ééés igen, még egy ilyen viszonylag szerencsés kombináció is lám, lám, mekkora galibát csinál, hátmég…!?
@giacomogesso:
OK.
Amit mondtál, érthető.
@rdos: Kutyáról még nem hallottam. De ha mondjuk denevér lenne a nyertes, akkor az furcsa, hogy nem nem kaptuk még el eddig tőlük, vagy legalább a macskák. Merthogy denevérek nagyonis emberközelben élnek már sok-sokezer éve. Szeretik a barlangokat, tornyokat és padlásokat, És macskaközelben is. Itt a városban is sok a denevér.
A tobzoskáról meg azt írják, hogy használják a kínai gyógyászatban. Úgyhogy nyilván 10 ezer éve fogdosnak tobzoskákat a kuruzslók.
Szóval az a 36 év mutálódás az őskortól kezdve bármikor bekövetkezhetett. Mondjuk nem tudjuk, hogy mibe haltak bele a többi emberfajták. Túl egyszerű válasz, hogy csak úgy legyakta őket a homo sapiens. Lehet, hogy érzékenyen érintette őket valami fertőzés, amit mi átvészeltünk. Lehet, hogy most is megrostálja a népességet.
De nem biztos, hogy értem, hogy te mire akartál kilyukadni.
@giacomogesso: amit mondani akartam vele, hogy ezek nem szoktak tetszőleges kombinációban előfordulni… ha magas a mortalitása az általában az erős citopatogén hatásból ered az ilyenek viszont amikor fertőzésre alkalmas vírusmennyiség van, már erős tüneteket produkálnak (tehát kicsi v. közel nulla az epidemiológia szempontból vett lappangási idő) és ez a terjedést erősen tudja korlátozni, pláne, hogy azért a civilizált világban a fertőzések terjedési mechanizmusával már nagy vonalakban tisztában vannak az emberek (nagy vonalakban…). Nagy galibát inkább az ilyen erősen dichotom kórlefolyású vírusok tudnak csinálni, ahol vagy a host reakciója okozza a nagyobb kárt, vagy egyéb (még ismeretlen) okból nagyon eltérő a fogékonyság… (pl. influenza, de a polio is ilyen volt)
Nocsak:
http://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/932-a-covid-19-vedooltasra-jelentkezesi-hely-az-egeszsegugyi-es-egeszsegugyben-dolgozok-szamara?fbclid=IwAR2WEaiHU9bqhKMd0mmMtN-pupyVtHqLKjqrQr-6dC1HD31SWHFj9qsjBJc
Az ún. oltási terv.
Valaki magyarázza meg:
„II. Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek
Az egészségügyi dolgozók után legfontosabb a szociális ellátásban részesülők és az ott dolgozók védőoltása. Esetükben a szociális intézményekben kell megszervezni a védőoltást, tehát nem javasolt a lakosság többi részéhez hasonló regisztrációs rendszert alkalmazni, és nem szabad az oltás feltételeként a http://www.vakcinainfo.gov.hu honlapon történő regisztrációt előírni, mert ezzel csak csökkenthetjük a védőoltást igénylők körét és számát.”
Jól értem, hogy a vakcinainfón történő regisztrálás célja, de legalábbis várt következménye a védőoltást igénylők körének és számának csökkentése?
„V. 18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek
Elsőként a http://www.vakcinainfo.gov.hu internetes oldalon regisztráltak védőoltása javasolt, de nem ismert, hogy a regisztráció hogyan köthető össze a krónikus alapbetegségre vonatkozó adatokkal.”
Jó reggelt kívánok!
Továbbá érdeklődnék, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekre tetszenek-e gondolni, vagy senki nem szabadul addig, amíg nem lesz 60 %-os az átoltottság? (A kormány büntetőpolitikájába simán belefér, úgyhogy csak kérdem)
@Érvsebész: Ahogy így elnézem, a pedagógusok, szakácsok,az élelmiszerbolti eladók, eladók, fodrászok, buszsofőrök és jegyvizsgálók, ügyfelezők… csak a legutolsó körben kapnak oltást, ami vagy idén lesz, vagy nem.
Vagyis nem szempont a tömegekkel közvetlenül érintkezés.
Ha már számít a vírussal érintkezés, akkor az miért csak a kormányhivatali dolgozóknál ?
@Érvsebész: Nem tudom mi ez a szar, de ha egy elsős gimnazista egy óra alatt nem ír jobbat, megeszem a fejem.
Hemzseg a logikai, szerkesztési, nyelvtani, nyelvhelyességi hibáktól.
Ez a terv kb annyira átgondolt, mint Sir Bedewere-é, miszerint: „Az a tervem királyom, hogy Lancelot, Sir Galahad és én várunk, míg leszáll az est, aztán kirontunk a nyúlból, és leverjük a Franciákat, akik nem csak meglepettek lesznek, de teljesen fegyvertelenek is.”
@ámbátor:
A lényeg az, hogy az egyes szakaszokban a többi csoport ne pampogjon.
Viszont a szakaszoknak nincs időhatára, tehát bármikor elhajthatnak bárkit azzal, hogy most nem ő jön.
@ámbátor: A katonás megoldásodról jut eszembe és nem biztos hogy kerek asztal mondakör volt.
Sir Galahad 2 év kihagyás után vértől csatakosan, megfáradtan megjelenik Camelotban és sürgősséggel kihallgatást kér királyától. Megkapja.
Galahad: Felséges királyom, egy életem egy halálom, az elmúlt 2 évben királyságodtól délre az összes ellenségedet megtanítottam kesztyűbe dudálni!
Artúr a király: Dicső lovagom! királyságomtól délre nekem nincsenek ellenségeim!
Galahad meglepetten: Upsz? Khömmm! Akkor már vannak. 🙂
@kemény keleti kommentelő: nincsenek szakaszok. „Az alábbi személyi kör oltásának egymással párhuzamos megvalósítása szükséges:”
… szóval ez is el van kenve…
@kemény keleti kommentelő: Nyérc, kutya? macska ha igaz tőlünk kapta meg. Mi kitől, melyik állattól kaptuk?
Tobzoska és a denevér kiesik, mert nagyon távoli vírus ősét hordozza ez a két állatfaj.
@rdos: De gyorsan kiejtetted a vuhani denevért és tobzoskát. Mondjuk biztosan vannak kutatók, akik ezt keresik, de én azt sem tudtam, hogy ebben a négy állatfajban és bennünk van valami közös fehérje, ami másokban nincs.
@kemény keleti kommentelő: Nézőpont kérdése, hogy a vuhani komisszár állat-e? 🙁