Szilvay fajtestvér esete a keresztény értelmiségiekkel
Eredeti szerző: jotunder
A Mandiner verőembere megtámadta azokat az egyetemi tanárokat, akik Vidnyánszky fajtestvér őrjöngését nehezményezték. Az egykori ateista komszomolec ugyanis azt találta mondani Karsai György klasszika-filológus professzorról, hogy az valamilyen különös oknál fogva alkalmatlan a keresztényi gondolatok megértésére. A Szophoklészt görögül olvasó Karsai képtelen az ukránul vodkázó Vidnyánszky gondolatainak megértésére, ezt azért elbáboznám.
A keresztény értelmiségiek, akiknek kereszténységét természetesen idézőjelbe helyezett Szilvay fajtestvér, nem azt mondták, hogy Vidnyánszky fajtestvér egy antiszemita pondró, hanem azt, hogy félreérthetően fogalmaz.
Szilvay fajtestvér homofóbiából írta a doktori disszertációját a Pázmány Géza Béla Töhötöm Egyetemen. Először a maszturbáció és a gerincsorvadás kapcsolatát akarta kutatni, de kiderült, hogy Prof. Dr. Tóth Tihamér megelőzte. Kapott egy telefont Szánthó fajtestvértől, hogy ütni kell a bibsiket, akkor is ha nem bibsik, mert ha egy nem az közülük, a többi annál inkább, hiszen ezek magát a nasa szobákának kölykit bírálták.
Vidnyánszky fajtestvér kinyitotta a Virradatszkaja Gazetát, és próbált úgy ordítani mint egy keretlegény Petschauer Attilával a végtelenül keresztényi „férfias szivatás” előtt. És hát sikerült neki úgy ordítania, vele is, meg mindenki mással, aki nem borult le ő és a Gazda lábai elé.
Kifejezetten Olvasóink hergelésére jegyzem meg, hogy én továbbra is aránylag jelentős művésznek gondolom Vidnyánszky fajtestvért, de azért azt is gondolom, hogy amikor Cate Blanchett aláírta a Színművészeti melletti levelet, eszébe jutott, hogy a Cate Blanchettet meg a Hugo Weavinget (ő volt Agent Smith a Mátrixban) nem ő rendezte a nemzetietlen Csehov Ványa bácsijában, hanem az Ascher.
Igen, a Katonában rendezte a Szarvaskirályt Jiri Menzel, Bán Jánossal, aki persze nem lehet annyira Kossuth-díjas, mint a Szombathy Gyula. És közbevetőlegesen szeretném végre megtudni, hogy mit is jelent a nemzetikeresztény csehszlovákul? Hogy hány filmet rendezett Jiri Menzel Václav király és Bohumil nagyherceg hőstetteiről, hány szakrális oratóriumban tiltakozott a csehszlovákellenes euroliberalizmus ellen?
Megmondta a Vidnyánszky fajtestvér, hogy a Színművészetin nem tanítanak meg férfiasan ágálni, lefúrt lábbal ordítozni, keresztényi hevülettel feldarabolni a Meráni Trudi nénit, ráadásul a Bán a Mi kis falunkban még gyagya is volt, ahelyett, hogy szuronyrohamra indult volna Édes Erdélyért.
Szilvay fajtestvér még nem osztotta ki a szintén aláíró Peter Brookot, aki nyilván a bokájáig sem ér Cseke Péternek, dehát holnap is lesz Mandiner.
Eltértem a fősodortól, de most átkaroló hadmozdulattal visszatérek. Ha Vidnyánszky fajtestvér eggyel több horilkát nyomna le egy beregovoi krimóban, és effektíve tetűhintázna, akkor az előremutató, mondhatnók konstruktív tetűhintázás lenne a Mandineren, amit csak a zsidrák migránssimogatók gondolnak antiszemitizmusnak.
Ahogy, azt is csak a biboldók gondolják túl, amikor Schmidt Mária fajtestvérnő (aki azért egy erősen tudjukki származású kommunista akadémikusnak köszönheti azt, hogy majdnem történész lett) elmesélte, hogy a hetvenes években a tudjukkik és üzletfeleik elfoglalták a Színművészetit (Nádasdy Kálmánra és Várkonyi Zoltánra gondolt a Dózsa László Szabadságharcos Sportegylet fővédnöke) .
Kedveseim, én pont leszarom Szilvay fajtestvért ( de ha mégegyszer belefényképez az arcomba, nyolc napon túl fogok rá neheztelni), és valójában nem hiszem, hogy ez a történet a zsidókról szól. Ennyi tehetségtelen fasz (hogy rusztikusabb legyek a szokásosnál) még nem szabadult rá Magyarországra, ennyi nullajulcsi még nem élvezett el azon, hogy végre megtaposhat valakit, akinek az Úr lámpást adott.
Ez az édes ország erre alapozta a lecsúszását. Van, aki a piára, van, aki a kokóra, hát a Bokréta a tehetségek eltaposására, elüldözésére, kinyírására. A zsidó tehetség eltaposása csak two-in-one. Most Székely, Zsámbéki, Ascher megy el az egyetemről és az ország többsége tapsol. Annak is tapsolt, amikor von Neumann, Szilárd és Wigner ment el az országból, sőt akkor is, amikor a Bartók Béla.
A lényeg, hogy Szilvay fajtestvér maradjon meg nekik, hogy megtudhassák tőle, kiket kell utálni és mennyire (mindenkit és nagyon).
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518000-6ae3919ab19bb' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518000&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518000-6ae3919ab19bb&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518000-6ae3919ab19bb' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Jótündérnek egyre jobban igyot a russzkij jazik. Ez a bejegyzés is mehet a „Jótündér classic” kötetbe. Nem mintha számítana ilyesmi Közép-Európában, csak a tényszerűség kedvéért kérdezem: tudja valaki biztosan, hogy Vidnyánszky piál-e, vagy csak simán kereszténynemzeti a problémája?
Hogy én is mondjak valami meglepőt: ez a Cseke Péter Debrecenben volt fiatal színész, rengeteg főszerepet játszott, és nagyszerű volt, kirobbanó tehetségű színpadi jelenség, megnyerő külső, kisfiús mosoly, igazi sztár, most beugrik a Volponéban, ahol Mosca volt (a nagy Simor Ottó volt a címszereplő), és a Házmestersiratóban ugyancsak Simorral és Kállay Borival. Akkoriban „Csekenai” Színházként emlegették a helyi műintézményt. Aztán felkerült végre Pestre (ha jól emlékszem a Madáchba), és többé nem láttam, de annyi lejött, hogy nem futotta be azt a karriert, amit vártunk tőle. Lehet, hogy ettől keletkeztek nála azok a görcsök, amik végül a fidesz holdudvarába vezették?
@balmoral: Cseke nem volt rossz szinesz.
@jotunder: a Madách színházban akkor Kerényi volt a főrendező (és párttitkár), majd az igazgató az ezredfordulóig. Nem értem akkor Cseke különös vonzódásait.
@balmoral: Az elhagyott Kállay Bori művésznő meg hozzáment a bosszúhím Vitrayhoz.
@Oblomov: Voltak ott még közben mások is…
@Oblomov: Ámbár gondolom, ez nem a Vincent pletykarovata. Színművészeink magánéletének kiteregetését hagyjuk meg az erre szakosodott bulvárizéknek (majdnem azt írtam, hogy sajtótermékeknek).
youtube.com/watch?v=ppTmZ86r258
Egyáltalán az a kérdés, miért kell foglalkozni ilyen senkikkel, mint ez a Szilvay.
Amúgy ezt tényleg tisztáválehetne tenni: nem, ez nem a „zsidókról” szól, hanem mindenkitől, aki szeretne autonóm módon gondolkodni és élni, aki nem a kormány agymenéseit szeretné visszhangozni és követni csicska módjára.
A „nemzeti oldal” (több idézőjel kéne) valóban a 30′-as évek antiszemitáinak stílusát, hangnemét vette át – ezzel jelezve, hogy mit tartanak követendő szellemi hagyománynak – és ebben a stílusban gyalázza a vele egyet nem értőket, de ezt származásuktól függetlenül teszi.
De azt kéne felismerni, hogy ez (hogy a rendszer elsősorban nem származási alapon tesz tönkre, gyaláz embereket) nem mentség semmire. Az, amit Vidnyánszky mondott Karsainak az kibaszottul felháborító, attól függetlenül hogy Karsai milyen származású, és nem egy világnézeti-szakmai vita része (ahogy Szilvay hazudja a cikkében), hanem szimpla aljasság és mocskolódás.
@balmoral: Mi csak elvégeztük a kötelezőt: keresd a Nőt!
@balmoral: Én azért vagy fél percig elmolyoltam azon, hogy mi történt a NASA szobájában a kölyökkel?:)
“Ez az édes ország erre alapozta a lecsúszását. Van, aki a piára, van, aki a kokóra, hát a Bokréta a tehetségek eltaposására, elüldözésére, kinyírására.“
Még a szocializmusból, de mára is alkalmazhatóan:
– mi a különbség a szocializmus (a ner világ) meg a gombatermesztés között?
– semmi. Össze kell hordani egy adag szart, ez lesz az (ideológiai) alap. aztán jó nagy sötétséget kell csinálni, és ha valaki vagy valami kinô a többi közül, akkor azt le kell vágni
@poszt: „Ennyi tehetségtelen fasz (hogy rusztikusabb legyek a szokásosnál) még nem szabadult rá Magyarországra, ennyi nullajulcsi még nem élvezett el azon, hogy végre megtaposhat valakit, akinek az Úr lámpást adott.” Ezt azért árnyalnám a dzsentriRokonok zsarátnoki tobzódásával, a munkásigazgatók @ tsaik felfutásával (bár az igaz, akkoriban így-úgy meghúzva magukat a régi professzorok és könyvelők megmaradhattak kicsit), az osztályvezetőhelyettesek rendszerváltáskori előrejutásával. Inkább azt lenne érdemes megnézni, hogy a kontraszelekciónak ez az évszádos folyamata hogyan formálta az országot
@fortin2: lehet,hogy ez csak egy költői eszköz volt, lelkem halk remegése, de én békés mártonhoz, megadjához, demeterhez stb stb hasonló intellektuális bicebocákat nem nagyon láttam még. megnéztem, ahogy emily maitlis vitatkozott egy ben habib nevű farage-párti expolitikussal a BBC-n. maitlis az egyetlen olyan BBC newsnight műsorvezető, aki nem előkelő magániskolába járt, de azért cambridgeben végzett, és a ben habib is ott végzett, de ő azért előkelő magániskolába járt. tudom sznobizmus, de sörben és hírekben hadd legyek sznob. ez úgy nézett ki, ahogy én egy politikai műsort elképzelek, és ez az ország is úgy néz ki, minden hibája ellenére, mint ahogy az országokat képzelem. magyarország meg nem. kurvára nem.
@balmoral: A nagy Simor Ottónál nagyobb ripacsot a föld a hátán nem hordott.
@Oblomov: Na ez se így volt mondjuk, de tényleg nem ide való ez.
@Sheis: Nyilván soha nem láttad színpadon. És/vagy nem értesz hozzá.
Láttam bizony, ezért írom, és bizony ez egy igen elterjedt vélemény róla. Belőle is visszamenőlegesen lett nagy színész, meg a mondjuk úgy utódaira való tekintettel. És bocs nem akarlak bántani, de értek hozzá, az már igen sokszor kiderült.
Emlékszem, amikor mondjuk úgy, hogy Simor Ottó „kifogásolta” Gali Lászlónál, hogy nem ő játszotta Leart, hanem Sárosdy Rezső, az jutott az eszembe úristen , hogy ennyire nem látja magát kívülről valaki. Az hogy lehet színész? De legalább lenne neki barátja aki elmondja, hogy hát nem, nem vagy Lear király.
@Sheis: Véleményed teljesen elfogult. Simor hatalmas színpadi figura volt, persze elsősorban komikus. Én még bonvivánként is láttam őt a Leányvásárban, a Denevérben Tréfás Györggyel, majd nagyhercegként a Sybillben. Amikor életkora miatt váltania kellett, szeretett volna több drámai szerepet is kapni. Teljesen igaza volt a Learrel, (bár ezt a sztorit én nem hallottam,) megfelelő rendezői vezetéssel sokkal jobb lett volna, mint Sárosdy, aki tisztességes színész volt, de nem tudott elég érdekes lenni. Hogy Gali nem bízott benne – és magában – az az ő sara. Ez persze most teoretikus vita, de hogy Simor halála után lett volna felmagasztalva, azt visszautasítom. Simor színész (a te terminológiád szerint: ripacs) volt, aki Júliát is el tudta volna játszani, Sárosdyról, Sárköziről, Kiss Lászlóról, Gerbárról, Kótiról mindezt nem lehet állítani. Én már életében is magasztaltam, mert láttam pl. a Házmestersiratóban, a Volponéban, az Esernyős királyban, a Mona Marie mosolyában, a Honoluluban, stb, stb. Simorhoz mérhető színész akkor csak Fonyó és Novák volt a csapatban, rövid időre Cseke.
@benkamp:
pedig igen szeretnénk végignézni annak a pernek minden pillanatát. Valószinűleg Vidi nem jönne ki jól belőle, bármilyen itélet is szülessen.
@balmoral: Honvágya van,amit a neki anti-patikusokon szeretne kiélni!Javasolnám olcsóbb lenne,ha gumi nőbe verné az orrát is,mert azt legalább élvezhetné az „irodája” magányában!Valsahol kárpát-basznádon!
@jotunder:”… ez az ország is úgy néz ki, minden hibája ellenére, mint ahogy az országokat képzelem. magyarország meg nem. kurvára nem.”
Tündérke! Elég öreg vagy már ahoz, hogy tudd, egy országot nem a kinézete, hanem a beltartalma határoz meg, mert abból lesz a kinézet. Nálunk nincs beltartalom, mert a szaktudás kommunista ármány, ezért olyan a kinézet, amilyen. Itt az állam vezetése az elmúlt tízben nem a beltartalom emelésére törekedet.
Nem lennék nagyon meglepve, ha a kommentszám hirtelen csökkenő tendenciát mutatna…
@látjátok feleim szümtükkel: az ország egy részével nekem nincs semmi bajom, sőt. csak egyre kisebb az a rész.
@jotunder:
Na látod, nekem meg a nagyobb résszel van bajom, mert mint a három majom, se nem lát, se nem hall, se nem beszél.
@balmoral:
Miért is?
@balmoral: nem értem, mire gondolsz?
@benkamp:
Mit is perelhetne Vidnyánszky bárkin? Ő közszereplő, tűrnie kell. Mint nyilatkozta, nagyon sok idős ember hívja telefonon, és támogatásáról biztosítja, ezért végigcsinálja. Érted? VÉGIG.
Egyébként meg a színművészetin megjelent a Domokos hivatal már régebben, és egészen 2009-től tegnapig vizsgálat a gazdálkodást, rengeteg szabáltalanságot talált. Nem volt átlátható a gazdálkodás, nem zárták ki a korrupcó lehetőségét, meg hasonlókat állapítottak meg. Fel is szölították a lemondott vezetét, hogy adja át a kuratóriumnak az oskolát. Nem értem, neki mi köze van ehhez, hogy ki és mit ad át, ő csak egy ellenörző szerv, a kormány dirigál a vezetésről, meg az állami vagyon ide-oda-amoda adogatásáról.
@látjátok feleim szümtükkel: Az Orbán Viktort nem mondanám annyira idős embernek, viszont tényleg nagyon sok. Főleg, amikor hívogatja a Vidnyát, hogy csinálja végig.
@aritus: A nőkre, természetesen, de most a benkamp nevűre céloztam.
@jotunder: Szerintem inkább arról van szó, hogy az elfogultság elvakultsághoz, az elvakultság pedig ostobasághoz vezet az említett „bicebócáknál”. Nem az értelmi képességeikkel vagy a műveltségükkel van baj alapvetően.
@Mickey Pearce: ezért a smiley-ért viszont tényleg repülsz.
kurvára elegem van a pszichopatákból….
lehet, hogy ez kissé diszkriminatívnak hangzik, de ez van.
@benkamp: melyik mondattal van problemad?
@jotunder:
Szeretem a posztjaidat, érezni belőle az észjárásod vérkeringését. Nem fokozom a felvezetőt.
Talán többet olvasnék azoktól akiket kitiltasz. Mielőtt félreértenél, – én is gyűlölöm a trollokat. Mégis van olyan érzésem, hogy kétféle lelkülettel lehetne kezelned a blog két síkját, a posztjad hevületét nem kellen átemelned a kommentfal résztvevőire.
Nem biztos hogy tényszerű amit írtam, viszont megítélni sem tudom pontosan ha már nem látom a dühöd okát.
Remélem csak értesz mire gondolok.
@wulfer: én értem, de sajnos rosszul tűröm a pszichopatákat, tényleg. vannak, akik kiválóan kezelik őket, én csak átlagosan.
egy remek szórakozástól fosztasz meg minket, amikor csak a trollok szövegeire adott reakciókat olvashatjuk, magát a szellemi értéket viszont törlöd. Bár lehet hogy a júzer tiltásával önmatikusan törlődnek a posztjai is.
@kiskii:
Ezt az aspektust már nem is említettem, ha már a „tanulhatunk is tőlük” részét meg nem tartom helyénvalónak. 😀
@kiskii: hadd legyen ez az én problémám, könyörgöm. a nagyon békés trollokat hagyom kicsit bomolni, de a láthatóan pszichopatákat nem. ez van. sajnálom.
@jotunder: Egy pillanatig sem vitatom a jogod, hogy indoklás nélkül úgy szelektálj a kommentek között, ahogy neked jólesik, de ha kivágsz innen valakit, szerintem hasznos lenne az első kommentjét meghagynod (vagy ha ez technikailag nem megoldható, akkor akár utólag bemásolnod), hogy látni lehessen a reakciók kiváltó okát. Én néha hiányolom ezt. (De tényleg abszolúte tiszteletben tartom, hogy ez a blog a te házad, és úgy intézel itt mindent, ahogy kedved tartja.)
Ez kicsit hosszú lesz, de megéri :
Jiří Menzel: Hát, nem tudom…
Bámulatos, hogy mennyire ismétlődnek a dolgok. Voltak idők, amikor nyilvánosan nem mondhattam el, amit gondolok. Itthoni újságíróink kerültek, a külföldiek viszont időről időre interjút készítettek velem lapjuk számára, s ilyenkor úgy válaszolgattam nekik, ahogy lelkiismeretem diktálta. Előfordult, hogy valamelyik elvtárs aztán felkutatta, lefordíttatta egy-egy interjúmat, és utána mindent elkövetett, hogy fojtogatónak érezzem Csehország levegőjét.
Kijelentéseim miatt ma már nem fenyeget büntetés, mégis egy-egy újsütetű káderes néha megmossa a fejem, mert józanul próbálom látni a dolgokat. Az orromra koppintottak például azért a rég elhangzott véleményemért, hogy ellentétben más nemzetekkel mi, csehek a történelem során valahogy mindig meg tudtunk simulékonyan egyezni a megszállóinkkal. Lehet, hogy boldogulásunk szempontjából ez jó volt, de biztosan nem vagyunk a vértanúk nemzete, ahogy néha láttatjuk magunkat. Menten az orromra vertek. Hogy nekem erről nincs jogom beszélni, hiszen nem szenvedtem. Filmeket forgattam a komcsik alatt, míg a többiek, a kegyetlen rendszer üldözöttei, hiába járták a munkaügyi hivatalokat, kénytelenek voltak kazánházakban szenvedni és kirakatot mosni.
Így aztán meg kell magyaráznom véleményemet. Mindig feszengtem, valahányszor a szovjet megszállás alatti szenvedéseinkről, a lélek Biafrájáról és hasonlókról volt szó. Eszembe jutottak a kiéhezett afrikai menekültek, és összehasonlítottam őket az 1968 augusztusa után Škodáikban emigráló csehekkel. Összehasonlítottam az ötvenhatos véres magyar forradalmat a varsói szerződés hadseregeinek tizenkét évvel késõbbi csehországi bevonulásával. Pol-Pot tömegmészárlásai és Sztálin gulagjai, azt hiszem, nem említhetők egy napon a mi normalizációs tisztogatásainkkal. Csehországban a bolsevikok garázdálkodása inkább értelmetlen és ostoba volt, mintsem kegyetlen.
Csakhogy, úgy látszik, nem az áldozatok száma dönt. A jogtiprás nem mérhető a kiontott vér mennyiségével. Nem tudom, mire emlékezhetnek a mai ifjú buzgólkodók, de én nagyon jól emlékszem, hogy az elnyomást nem a szovjet megszállók, hanem a cseh kollaboránsok szorgalmazták. Emlékszem, hogy az augusztust követő elsõ hónapokban mennyire tanácstalanok voltak az oroszok, mert a csehek összetartottak. Nem voltak megtorlások, hiszen az egész világ ránk figyelt. A megtorlásokat a mi embereink indították el. Nemcsak Dubčeket váltotta le a becsvágyó Husák. Mindenütt, minden rétegben és szakmában megjelentek a kificamodott jellemű, gyenge képességű, romlott erkölcsű emberek, akik rájöttek, hogy itt a soha vissza nem térő alkalom, most leválthatják a náluk alkalmasabbakat. Színházi és filmes kollégáim közt is voltak ilyenek. Sorra feljelentették és eltávolíttatták tehetségesebb pályatársaikat. Erre jól emlékszem.
Hát, nem tudom…
A cseheket nem a megszálló szöges bakancsa tiporta. Saját percemberkéik beteges jellemétől szenvedtek. Leginkább azért, mert alkalmazkodniuk kellett hozzájuk. Ez pedig nem kegyetlen, hanem ostoba és szerencsétlen dolog. Mesebeszédnek érzem, amikor kedvezőtlen földrajzi fekvésünkre és a mások agresszivitására fogunk mindent. Nem vagyunk olyan galamblelkűek, amilyennek látni szeretnénk magunkat, és vannak nemzetek, melyeknek felemelőbb a történelme, mint a miénk.”
hvg.hu/kkv/20200909_szfe_asz_figyelmeztetes_itm_emmi?s=hk
Válaszoltak a Domonkos hivatalnak, úgy néz ki a hivatal nem jártas a fidesz jogszabályai közt.
Én már idősebb korában láttam csak, az biztos teljesen más. MGP most megjelent könyvének a végén ír arról , hogy ugyanazt a színészt hogyan, milyen okoból ítélik meg teljesen különbözően az emberek, az a rész nagyon jó, én nem tudom úgy kifejteni. Elismert művész volt Simor Ottó, mi nem kedveltük, ha esetében nem is, de ahogy én is öregszem látom, hogy egy középszerű színész mikor kvázi egészségben elér egy bizonyos kort és mindenki meghal körülötte jól feltupírozza a múltját. Nem akartalak megbántani az viszont tény. Gerbárt talán semmiben sem láttam, Kiss Laci bácsi egészen kicsi szerepeket kapott őt szerintem senki sem sorolta a többi említettettel egy sorba.Sárközy Zoltán szintén külön eset, most azt tudom mondani, hogy még ő is hiányzik. Nekem kifejezetten jó emlékem az a bizonyos Lear király a Csokonai Színház felújítása után Sárosdy Rezsővel, imádtam a hangját, és Csoma Judit és Bessenyei Zsófi volt a két gonosz lány, micsoda erő volt bennük, meg Rosta játszotta Edmundot. Gali állítólag egy egész nyáron abban a hiszemben hagyta Simor Ottót, hogy ő fogja játszani a Leart, és aztán kiderült, hogy Rezső, és akkor Ottó állítólag tettlegesen magyarázta el Galinak, hogy ezt mennyire sérelmezi. A Csokonai Színház tagjai is készítettek FRE SZFE fotót, ami részükről nagy bátorság, a színház fb oldalán nem volt fenn reggel még, szerintem nem is lesz.
@balmoral: Válaszoltam Neked csak sajnos lemaradt róla a hivatkozás a Te hozzászólásodra, bocs.
@Sheis: Én olyan öreg vagyok, hogy már a hatvanas évektől jártam a Debreceni színházat, én még a fiatal Kállay Boriba voltam szerelmes, persze csak plátóian a színházi gukkeren keresztül. Láttam Neményi Lilit, sokszor Lontay Margitot (a Macskajátékban pl. Tikos Sárival és Sarlai Imrével.) Én nem dicsekszem azzal, hogy értek a színházhoz, főként nem tudom, hogy lehet erre bizonyítékot nyújtani, ahogy neked van szerencséd ezt kijelenteni. (Kritikákat én is írtam, játszottam húsz főszerepet, egyik sem mérvadó.) De egyet biztosan tudok. Simor nagy színész és nagy ember volt. És nagy bonviván. Azon kevesek közé tartozott, akik az operettet is fogyaszthatóvá tudták tenni, az alakításában mindig ott volt az a bizonyos idézőjel, a szükséges kívülállás, árnyalatnyi elidegenülés. És hogy tudott énekelni! Igen, volt benne önérzet, és ennek volt is alapja. Galit állítólag egyszer a büféasztallal szorította a falhoz, lehet, hogy ezt pont az ominózus Lear-esetnél történt. (Sokkal később Kóti is játszotta Leart, ha őt és Sárosdyt egymás tetejére állítjuk, akkor sem értek egy Simort.) Simor egy városi intézmény volt, ha megsértették, néha elment máshová, aztán mindig visszajött. Az esernyős királyban volt egy jelenete, ahol az volt az abgangja: „A mór megtette kötelességét, si mór mehet!” Ripacs volt? Definíció kérdése. Szeretnél te olyan ripacs lenni, mint ő volt.
@balmoral: Nem vagyok színész. Kállay Bori gyönyörű -gyönyörű volt. Irigyellek, hogy láttad Neményi Lilit, kíváncsi lettem volna rá. Nem írok kritikát, bár Sz Kovács mondta amikor valakiről volt egy megjegyzésem, hogy maga meg írjon kritikát, én aztán elolvasom és megmondom ha hülyeséget írt. Majd egyszer elmondom hogy mértem le(:)