Tudás, tudomány, becsület
Eredeti szerző: Pásztörperc
Soha még nem volt ekkora értéke az emberi tudásnak, mint napjainkban. Holnap még több lesz. Valamikor a ’80-as évek második felében Marjai József akkori miniszterelnök-helyettes ezt úgy érzékeltette, hogy Magyarországon az egységnyi megtermelt termékben a fizikai és a szellemi munka aránya 9:1 — ugyanez a fejlett országokban 1:9. Azóta a fejlett országok sokat fejlődtek, és ennek iránya egyértelmű: a hasznot a piacképes munkaerő munkája hozza. Az embereket nem „foglalkoztatni” kell, mert az viszi a pénzt, hanem dolgoztatni, mert az hozza — és ehhez nem autópálya kell és nem szabadságharc, hanem pontosan egy dolog: az a bizonyos piacképes munkaerő.
A piacképes tudást meg kell szerezni, sok-sok erőfeszítéssel (tanulással, gyakorlattal). Az nem úgy megy, hogy elgondolkodunk a fürdőkádban azokról a dolgokról, amikről elemi ismereteink sincsenek, mert minél kevesebbet tudunk valamiről, annál több újszerű koncepcióba tudjuk azt a keveset beilleszteni. Igaz ugyan, hogy amiről nem tudunk, az többnyire egyáltalán nem illik ezekbe a koncepciókba, de ez minket nem fog zavarni — éppen azért, mert arról fogalmunk sincs.
A szaktudás nélkül ötletelt elképzelések pillanatok alatt buknak meg a piacon — minél nagyobb ívűek, annál gyorsabban. A környezetvédelem azonban nem piaci üzletág: a költségvetésből él; pénzét azok a laikus politikusok adják, akiknek nem az fontos, hogy valami „hogyan van”, hanem hogy „hogyan szól”. Ide gyűlnek hát mind a kontárok, pancserok és balfék amatőrök: mindenki, aki meg akarja váltani a világot ahelyett, hogy megérteni próbálná. Amíg a sarlatánok csak a politikusokat pumpolják, viszonylag kevés kárt okoznak. Rontják az állam üzemszerű működését: hát istenkém, rontja azt sok minden. No de amikor a tudomány intézményrendszere alantas anyagi megfontolásokból befogadja a sarlatánokat, akkor nagy baj van: az könnyen lehet a vég kezdete.
László Ervin (1932–) csodagyerek volt — mint zongorista. Első nyilvános koncertjét a Magyar Filharmonikusok közreműködésével kilenc évesen adta a Vigadóban, majd 34 éves koráig ünnepelt művészként járta a világot — azt csinálta, amihez értett. Nagyon. De ez nem elégítette ki: úgy érezte, többre hivatott. Húszas éveinek végén kezdett el publikálni társadalmi és lételméleti kérdésekről, és éppen harminc volt, amikor ezeket először rendezte kötetbe. A kiadvány élénk érdeklődést keltett, és ezután több amerikai egyetemre is meghívták vendégelőadónak. A zongorázást gyakorlatilag abbahagyta, helyette filozófiával foglalkozó folyóiratokat szerkesztett. Nézeteit végletesen leegyszerűsítve úgy foglalhatnánk össze, hogy „minden összefügg mindennel”. Mivel ez egy cáfolhatatlan (és egyúttal igazolhatatlan) állítás, időnként „rendes” egyetemek is meghívták, az „alternatív” (értsd: áltudományos) intézményeknek pedig egyenesen fénylő csillaga lett. Karrierje innentől töretlen.
Belépett a Római Klubba.
A klub felkérésére és segítségével dolgozta ki és jelentette meg 1977-ben Célok az emberiség számára (Goals For Mankind) című kötetét. Mivel minden mindennel összefügg (és erre ő jött rá), egyre több és több dologról publikált:
* tudományfilozófiáról,
* rendszerelméletről,
* evolúcióelméletről,
* a fizika alapkérdéseiről stb.
* mondhatni, magától értetődő módon az éghajlatváltozásról is (naná).
„Tudományos” könyvei több tucat nyelven jelentek, illetve jelennek meg.
Egymás után nyerte el a különböző megbízatásokat. Felelős pozíciókat töltött be az ENSZ intézményeiben. 2008-ban Szabó Imre akkori környezetvédelmi miniszter már mint „tudóst”, „neves klímakutatót” kérte fel, hogy vegyen részt a minisztérium „klímaváltozás elleni kampányának” népszerűsítésében.
Két további, volt környezetvédelmi miniszterünk (Persányi Miklós, Kórodi Mária) tart vele közös programokat. Mindeközben László Ervinnek egyetlen, lektorált folyóiratban megjelent tudományos publikációja sincs. Könyveinek nincs szakmai lektora; elő- és utószavait fantasztikus írók, „alternatív” gyógyászok stb. írják. Időnként egy-egy „valódi” tudós veszi magának a fáradságot, és leírja, milyen elképesztő marhaságokat halandzsál össze László Ervin valamely tudományterületről.
Mi tagadás, elképesztő. A neves „posztmodern tudós” felfogta, hogy az anyagi világ ismert törvényszerűségei nem magyarázzák meg annak minden sajátosságát. (Naná: ha mindent tudnánk, eleve nem kellenének tudósok. Pont azért vannak, vagyunk, mert nem tudunk mindent.) Tehát: a dolgokat az anyagi világon kívüli, spirituális tényezőkkel kell magyarázni — mondja László Ervin, és a pénzeket osztó, döntéshozó politikusok ehhez lelkesen tapsikolnak. Kozmológiai elképzeléseit leginkább azzal az alaptézisével illusztrálhatnánk, hogy a „gravitációs, az elektromágneses, az erős és gyenge kölcsönhatás mellett” lehet egy ötödik, „szuperfinom” mező is, ami annyira gyönge, hogy mérni sem tudjuk. Márpedig ha lehet, akkor van is, és ez tartja össze a világot, punktum. Ezt és a szerző egyéb, elképesztő baromságait (elnézést a sértő kifejezésért, de nem tudok pontosabbat) gondosan elemzik az erre kétségbeesésükben vállalkozó szakemberek.
Talán mondanom sem kell, hogy teljesen eredménytelenül: 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta; a gazdaság- és jogtudományi osztály tagja lett.
nagyon várom már azt a pillanatot, amikor egely feltűnik egy tudományos kormánytanácsadói pozícióban…
(felkészül: gyurcsók doktor)
Bocs a hasonlatért, de Giordano Brunót se ismerték el korának szakemberei. Mondjuk írt is hülyeségeket (is).
Én olvastam olyat Lászlótól, ami tetszett, de szerencsére a láthatatlan mező meg a spirituális maszlag kimaradt, bár ez a ma elterjedt vallásosságban mindenütt előjön. Egyszerűen nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy a szent könyveket szó szerint elhinni már nem lehet, de valami biztos van, úgyhogy maradnak a dimenziók meg energiaszintek.
Semmi baj az ilyen gondolkodókkal és az ilyen könyvekkel, akkor van baj, ha kormányzati főtanácsadó lesz és kritika nélkül ámokolhat. Vannak ilyenek.
@saravad: „A trend a káoszpont felé mutat, de ez a trend megváltoztatható.” (LE)
remélem azért nem fogsz megharagudni, ha egy ilyen mondat nagyon teccik:))
„de Giordano Brunót se ismerték el korának szakemberei.”
idéznék a posztból:
„2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta”
@tyderr: filozófusként miért ne? A Sorbonne is díszdoktorrá avatta, úgy tudom.
Bár, bevallom, engem is aggaszt a transzcendens parasztvakítás, meg az áltudományos hülyeségek. Korábban reméltem, hogy ez felkelti a közérdeklődést a tudás iránt, de nem…
@saravad: Engedelmeddel erre 2 válaszom is van:
1. A filozófia is tudomány. Tudós az, akinek van lektorált publikációja — legyen az akár szakcikk, akár könyv, akár falinaptár. L.E.-nek tudtommal filozófusként sincs — persze attól, hogy én nem tudok róla, még lehet. Te tudsz-e ilyenről? (Remélem, értékeled, hogy a felső fokú végzettségről, mint a tudományos minősítés másoktól elvárt feltételéről itt nem emlékeztem meg.)
2. „a gazdaság- és jogtudományi osztály tagja lett”.
a Fidesz kormány, I. Orbán kirájjal, Pokornival emelte fel a felsőoktatási keretszámokat…
ala bolónya… hogy az EU átlaghoz közelíccsünk… az átlagművellcség növelésében…
ez volt a legfontosabb döntésük amiben egyet értettem… most ők tiporták el ….
szép keretbe foglalta működését a felsőoktatásban… a fides mafia…
@saravad: nekem ez ma magyarul túl jampecolós mondat, de persze ha az lenne a feladat, hogy írj elé egy fél oldalt, hogy értelmet kapjon és ne röhögd el magad, amikor olvasod, az persze megoldható lenne.
szal a kiragadás valóban nem bizonyít semmit. mindenesetre csodálkoznék, ha tényleg komoly emberek leírnának egy ilyet:))
Van oka, hogy elfogult vagyok, és bevallom, most az vagyok.
A fenntarthatóság és az ökopolitika témájában olvastam tőle és ez szívügyem.
Muszáj szkeptikusnak és kritikusnak lennem, mert a környezetvédelem minél trendibb ügy, annál több sarlatán és marketinges rondít bele, úgyhogy simán javamra válhat, ha osztotok. 🙂
@Pásztörperc:
2. „a gazdaság- és jogtudományi osztály tagja lett”.
Ahogy a gazdaság és a jogrendszer áll minálunk, végülis tökmindegy. :((
@saravad: Személyes kérés: légyszí, látogass el a jobb oldalsávban található, „P/c szerint a világ” gyűjteményhez! Ott jóformán csak fenntarthatóságról és ökopolitikáról olvashatsz — ám nagyon más dolgokat, mint László E.-től…
@pasztorperc: mikor schnellben neztem, elegge beszartam–azt hittem az „Oda a polihisztorrol” iranyba kanyarodunk–de hal istennek nem ez tortent..
A Romai Klub a 70 evekben kifejezett egy elterezest–de szerencsere nem abba a menetbe hompolygott a tortenelem…
nem tudom Jotunder ehhez mit fog szolni: tapasztalataim szerint a matekosok rajonganak az akademiaert, meg az akademikusaikert. Ahonnan en nezem, egy sohivatal, itt zsak a foltjat, megerdemltek egymast Laszloval, miniszterhelyettesi fizetes, kedves vagy nem annyira kedves nyugdijasoknak.
@sok-sok: Jótündér dühöng ezen a történeten; az inspiráció javát és az egyik linket is tőle kaptam. (Azért a bevezető mondatod fájt: olvastál már tőlünk efféle hülyeséget?)
@@Pásztörperc: nem de annyi minden furcsasag tortenik, es laszlonak is sokan bedolnek–ebben hasonlit solyom laszlohoz
@sok-sok:
régen az index fórumon is volt már erről szó, talán külön topic is volt az úriembernek szentelve:)
@saravad: Az a baj, hogy ha kellően szigorúan vesszük, akkor ez a fenntarthatóság is lényegében véve egy öblögetés. Az ökopolitika pedig, mivel olyan túl sok egyéb ötlete nincs lelkesen öblöget. Csak hát az ilyen hájpokkal vigyázni kell, mert helyenként lőnek, ha az ember fejet mer rá ingatni.
OFF
internetről ismerem azt a fiatal, tudományok és filozófia iránt érdeklődő embert, aki többek között a következő írta és gondolja, ő laikus, természetesen.
„Mondok egy példát: az olasz, a spanyol és a portugál a világ három legdallamosabb nyelve (már a francia sem annyira dallamos, ami hozzájuk képest északabbra fekszik).
__Ez csak úgy lehetséges, ha az a földterület a Föld azon szerve, ami az emberben is a zeneiséget kontrollálja.__
A tágabb összefüggéseket elfogadom, de a valóság gyakran sokkal egyszerűbb, mint azt a tudósok feltételezik…
szvsz a Föld is egy hatalmas élő organizmus, és „Gaia” az irányítója.
Vannak szervei (egy-egy nagyobb földrész, ill. földsáv felel meg nekik) és képes az önszabályozásra, de nem olyan egyértelműen és gyorsan, mint egy ember.
De ez méretéből is következik…”
namost ha informatikai területen dolgozó ember ezt gondolja, miért is meglepő ha humán végzettségűek bedőlnek a lászló ervin-féle kvantumhalandzsának…
a fenti példa elég általános, jópár hasonló vagy még elképesztőbb példát hallottam irl is, ismerősöktől…
@saravad: Sajnos a jogtudomány nem feltétlenül tehető felelőssé a jogrendszerért. Rogán iPadja nehezen illeszthető a dogmatikába, ez van. 😉
@Vortumnus: lehetseges, sot biztos, ha te mondod…de a helyzet az, hogy az index, nalam moralis es intellektualis okokbol indexen van– nem mondom, hogy soha nem nezem, de igyekszem minimalizalni…
laszlo ervin egyebkent konzisztencia szempontbol egy bogar laszlo, csak mas hangutesben–
es ami nem elhanyagolhato, arrol nem tudok hogy laszlo allamtitkar lett volna egy miniszteriumban..
@sok-sok: 1. Mit értesz az alatt, hogy én „rajongok” az akadémiáért és az akadémikusokért ?? Az akadémiához tartozik az intézeti rendszer, ami nagyjából olyan mint a francia CNRS. Létezik egy ilyen rendszer, aminek az az alternatívája, hogy nem létezik. És én az akadémiai intézeti rendszer létezését preferálom a nemlétezésével szemben, ez tény. Ha nem lenne intézeti rendszer, és fel tenné valaki a kérdést, hogy hozzunk-e létre egy intézeti rendszert, az egy másik kérdés volna.
2. Engem nem nagyon érdekel az, hogy valaki akadémikus vagy sem. Tényleg nem.
@Vortumnus: csak nem arról az elmebetegről van szó, aki mindenáron a newtoni fizikát akarta megcáfolni??
(és egyben az einsteinit is)
@nandras01: Sokan vannak ilyenek; pl. Murguly György (Az idő nem múlik):
szkeptikus.bme.hu/borsohanyo/avilagkicsi.pdf
@jotunder: nem erre gondoltam egyaltalan..hanem un. szemelyes -egyebkent attetelesen szemeredihez kapcsolodo – elmenyemet projektaltam -hogy a matematikusok mintha buszkebbek lennenek az akademikusaikra–illetve ugy veszik hogy azok egy jo ertekrendszer alapjan kerultk oda, es megerdemlik, ami ezzel jar..egy hosszu fajdalmas vitam volr errol egyszer valakivel..
az intezmenyi kotodes tekinteteben nem vagyok huje, itt elunk ez van, matematikus sem alapithat egytem Bt t olyan konnyen. allami alkalmazottak vagyunk mind. de a mi kiralysagunk ettol meg nem evilagrol valo…:-)
@sok-sok: mi a baj a magyar matematikával ?? nem értem.
@Pásztörperc: nagy az isten állatkertje, de amióta internet van, még nagyobbnak tűnik…
@Pásztörperc: gyakran elgondolkodom azon, hogy az internet áldás, vagy átok..?
lehet, hogy a technika és a zsenialitás eme vívmánya az emberiség -mint kicsiny gyermek- kezébe adott töltött revolver..?
@nandras01: orbánék se szeretik a netet :)) most nem mennék bele ebbe a denemazinternettelvanabajhanemahülyékkel közhelycunamiba, de mik a konkrét bajaid?
@tyderr: alapvetően nincs bajom, ill, amint azt már mondottam, időnként kétségek között vergődöm… egyfelől áldás és halleluja a zinternetnek, mert felsorolni is lehetetlen a pozitív hozadékát, másfelől viszont, elborzasztó látni, hogy a síkhülyék, a megszállottak, a küldetéssel
bírók, a futóbolondok és a többiek, szabadon és korlát nélkül szórják szanaszét az elmebajukat…
@saravad: „Bocs a hasonlatért, de Giordano Brunót se ismerték el korának szakemberei.”
Hogy kik nem ismerték el??? Áltudományos körök egyébként Galileire szoktak hivatkozni ugyanezzel a szöveggel, de valóban „jó” Bruno is. Csak azt felejtik el, hogy e két kiváló elme pont nem a korabeli tudósokkal (akik szinte nem is léteztek még) állt súlyos ellentétben, hanem ők és társaik alakították ki a modern tudományt egy teljesen másmilyen gondolkodásmóddal szemben.
@maroz: Az iPad Szájeré.
@saravad: Sorbonne-diszdoktorsagrol nem tudok (valami specialis Ph.D.-rol beszel), ellenben van ez:
http://www.pte.hu/index.php?p=contents&cid=1195
@nandras01: de akkor ha jól értem, annyi változás történt, hogy ezeket az embereket eddig nem láttad, ahogy szórják, mert nem mozogtatok egy térben.
mindez a csoda engem arra emlékeztet, hogy a csodakelme pókhálónál finomabb, lepkénél cizelláltabb, súlytalan és láthatatlan minden olyan egyed számára aki hülye…azaz nem Lázár Ervinke a Pomádé Király Főszabója és főszövője
kinek másnak kellett egy ilyen „zseni” mint egy másik hasonló „zseninek” a jelenlegi magyar miniszterelnökasszonynak orbán viktóriának
használják egymást egészséggel vazelin nélkűl
@saravad: akkor van baj, ha nem nézik annak ami. komplett hülyének. óriási hiba volt külső tagnak választani, és az, hogy pécsett díszdoktor lett egyszerűen tragédia.
orulunkvincent.blog.hu/2011/08/12/a_rettenthetetlen_hulyeseg_kora_esettanulmany
Klímaváltozás elleni kampány… Halál elleni szenteltvíz…
Én azt hiszem, nem az MTA szüli a bunkóságot vagy a színvonalat, csak leképezi. Ahol jó néhány évtizede vagy akár bő évszázada világszínvonalú munka folyik, ott többnyire olyan akadémikusok vannak, akiket tényleg elismer a(z egymástól el nem váló) hazai és nemzetközi szakmai közvélemény, meg olyan kutatóintézet, amelyik nemzetközi szinten is élvonalbeli műhelynek számít. Ahol mucsaiság van évtiedek óta, egy, két, vagy három rendszerrel ezelőtt is az volt, ott olyanok az akadémikusok meg a kutatóintézetek. És a külső és tiszteleti tagok választásánál is similis simili gaudet.
@saravad: „Bocs a hasonlatért, de Giordano Brunót se ismerték el korának szakemberei.”
Mit kellett volna elismerniük rajta?
Audiatur …
„1977-ben jelent meg László Ervin műve, a „Célok az emberiség számára”. 140 tudós, közte sok Nobel-díjas dolgozott a keze alá. László Ervin, talán korunk utolsó polihisztora, prioritási sorrendet állított föl, abból a megfontolásból, hogy az egyik probléma megoldása erőforrásokat szabadít föl a következő probléma megoldásához.Először is meg kell állítani a fegyverkezési hajszát, be kell szüntetni a helyi háborúkat. Meg kell állítani a népesség túl gyors növekedését. Biztosítani kell a megfelelő élelmiszerellátást. Egyenletesen kell elosztani a Föld erőforrásait. Minden embernek biztosítani kell a felemelkedés lehetőségét megfelelő oktatással, a körülmények megteremtésével.
László Ervint egyébként 2002. március 24-én a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává avatták. Külföldön nyolc egyetem díszdoktora már, közte a Sorbonné és a Yale Egyetemé.” /Interpressmagazin.hu/
Igaz, orbán is díszdoktor.
Summa summarum mindenki hülye.
@Tgr: „Mit kellett volna elismerniük rajta?”
Szűzanyám.
@sörtelen: Bizonyára nem tűnt fel, de én a fickó tudományos munkásságát hiányolom. Nem állítom, hogy rosszul zongorázott volna, és azt se, hogy ne lenne humanista. A felsorolt szempontokat bármelyikünxívesen megfogalmazná jámbor óhajként. Annak tisztázása pl., hogy mik a helyi háborúk okai, és hogyan lehetne ezeket felszámolni — no, az tudományos munkásság lenne. Ezek alapján dettó tudományosan meg lehetne alapozni a szempontok sorrendjét — teszem azt, ha kiderülne, hogy a helyi háborúk egyik legfőbb oka a népesség túlszaporodása, akkor hamarabb kéne ez ellen tenni vmit stb.
Ez csak hasraütés.
@sörtelen: László Ervin közröhej tárgya, minden amit leír közönséges halandzsa. Azt írja magáról, hogy ő a New Yorki Egyetem professzora volt.
Ez valójában a geneseoi főiskola, ami a SUNY rendszer része.
en.wikipedia.org/wiki/State_University_of_New_York_at_Geneseo
Arccal a kvantummatolcsyzmus felé! 😀
@Pásztörperc:
Érdekes, ezeket az urakat mennyire nem látszik zavarni, hogy a hülyeségeik amúgy egyáltalán nem működnek.
@Pásztörperc:@jotunder:
Ach, az én árnyalt iróniám…
A forrásmegjelölés azért mondhatott volna valamit. 🙂
Méghogy 140 tudós dolgozik valaki keze alá. Mint Gyurcsány valami Nobel-díjas alá, ha jól emlékszem. Áh.
Ami viszont ütős tény, az az Akadémia viszonya mindehhez.
@sörtelen: Hopp, a forrást meg se néztem (addigra már elborultam egészen) — a 140 egyébként nagyjából helyes szám, bár a Nobel-díjasok megleptek.
Szép volt… (8-I)E
@jotunder: van ma még az MTA-tagságnak bármi súlya? László kültaggá választása még viszonylag enyhe ahhoz képest, amikor pl. élettudománnyal foglalkozó osztály rendes tagja (Heszky László) young earth kreacionista…
@Tgr: nem lehet homogénnek tekinteni az MTA-t. a matekosok-fizikusok pl. akikröl én tudok bármit is (majdnem) mind megérdemelten vannak ott (és persze vannak akik még (vagy jobban) megérdemelnék, h bekerüljenek). ugyanez más területekre nagyon nem így van. de igen, mat/fizen pl. van súlya (és mégegyszer, persze, h van itt politika is).
A két alapvető világkép közt (amelyik az anyagból vezeti le a tudatot, a gondolkodást, a szellemet, és amelyik fordítva) nem észérvek alapján döntünk, mivel mindkettő mellett ugyanolyan racionális és következetes érvek hozhatók fel, hanem mindenki az alapján választ közülük, hogy milyen ember ő. Aki az anyag elsőbbsége mellett voksol, semmivel sem „tudományosabb”, mint aki fordítva. (Erről már volt egy vita itt ezen a blogon, amit most vszínű nem kéne megismételni, csak ez is idetartozik, gondolom.)
@Illinois:
Szerintem nem vagy tisztában a „racionális” szó jelentésével.
@Illinois: A poszt az én olvasatom szerint nem erről a vitáról szól, hanem arról, hogy ha valaki kókler, akkor az kókler, teljesen mindegy, hogy ki vállán állónak hirdeti magát.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Ezt vszínű azért írod, mert szerinted az, aki a szellem elsőbbségére voksol az anyag elsőbbségével szemben (mint pl. Descartes, Pascal, Fichte, Hegel stb.), szerinted nem lehet racionális. Pedig de. Az anyag elsőbbsége semmivel sem megalapozottabb (az indoklásához pl. „fogalmatlanítani” kell a fogalmakkal mindig átszőtt világképet. „Anyagot”, így önmagában, fogalmak nélkül sose észlelünk, az „anyag magas is – részben – fogalom).
@maroz: Ez igaz, de azért érezni valami megrovás-félét, hogy az anyagon túlira való hivatkozás „tudománytalan” .
@Illinois: Ééééérezni???? Ennyi fociposzt után ilyesmit érezni itt????
Nos, erre én csak a klasszikus választ tudom adni: -Maga azt csak úgy érzi, kedves! 😉
Próbáld már meg legalább időnként egyszerűnek venni az egyszerűt: ha valaki azt mondja X-ről, hogy kókler, akkor mi a francnak iderángatni istent és a matériát, miért nem lehet egészen egyszerűen csak bólintani egyet, hogy igen, X tényleg egy kókler, lépjünk tovább?