Wass Albert: Harmonia caelestis (székelybicskásváltozat)
Eredeti szerző: jotunder
Wass Albert: Harmonia caelestis (székelybicskásváltozat)
Édesapám, Takaró Mihály, fent élt a hegyben, ahun az Isten is csak csutorázni járt. Amíg fent ült a Nap az égen, az én édesapám vadkosra vadászott a nagy húzott rezedás puskájával, aztán ha lűtt egyet, akkor volt vacsora, ha nem, akkor nem. És hát nem nagyon lűtt vadkost az én édesapám Takaró Mihály, mert nemigen laktak arra vadkosok, csak vadberbécsek, aszt meg nem lűtt az én édesapám. Egyszer arra es ment egy miniszter, oláhféle, motoroskocsival, kérdi az édesapámat, hogy ce faci domnule. Megharagudott az én édesapám, hogy zsidóul szóltak hozzá, nem es beszélt aznap senkivel, még az Istennel sem.
Ceaucescu Miklós, a románok királya, kinevezte édesapámat államtitkárnoknak. Ez az édesapám es Takaró Mihály volt, tulajdonképpen Mihai Tacaru, sőt még Tacarescu es talán, professzorátusa volt neki Bucurestiben. Kérdezi es tőle a Ceausescu Miklós, hogy miért a legbölcsebb nyelv a román kerek e világon, hogy már magától főzi a kávét, bejön rajta Kossuth, Petőfi, persze nem így mondta, mert a Ceaucescu Miklós az román volt, és ott középhullámon a Traiasca tricolorul jött be. Megmondom én királyom – válaszolta édesapám. Azt mondja a német, hogy Regenbogen, a román meg azt mondja Curcubeu, pont nyolc betű, nem tíz, mert logikája van neki, hat betű kevés, tizenkettő sok, pont nyolc. Ezért tanult meg a Washington György románul meg a Bonaparte Napóleon es. Legalábbis ezt mondta az édesapám a Ceaucescu Miklósnak, aki igencsak örvendett.
Decebál és Árpád fejedelemünk legyimborodtak a sátraik elé. Mondsza te bozgor, te ázsiai gyüttment – csippogott a szemivel a Decebál, hogyan férkőzhetne hegyibe a magyarok kultúrája a dákokénak, hogyan e, amikor még csiszliketek sincsen. Ha megmondod, neked adom Ardeált Cluj Napocatól Miercurea Ciucig mög vissza – tette hozzá nagy óvatatlanul a Decebál. Futamodj már ide Bölcs Takaró Mihály – szólt oda Árpád fejedelmünk az édesapámnak. És oda is futamodott az édesapám. És tudta es a választ az édesapám, a száján es volt, majdhogynem kikerekedett belűle, csak aztán mégse.
Édesapám Takaró Mihály ment a csolnakjával a tengeren, nézett a messzeségbe, kereste a végét a világnak, ahol lees minden a sömmibe. Könnyek folytak le az arcán, mert amikor édesapám Takaró Mihály Erdélyországra gondolt, hegyire meg völgyire, meg es a szép folyókra, zúgó patakokra, mindig megsíratta magát. Aztán a nagy könnycsurgatásban nem vette íszre, hogy ott van előtte Amerika. Így az a zsidóformájú Kolumbusz Kristóf vette íszre, jó fertályórányival később.
Egy nap az édesapám, a Takaró Mihály, vett a boltos Shmuel Cipriantól egy üveg cujkát. Így hívták, hogy Shmuel Ciprian, hogy nem szégyellte magát. És drágán es adta a cujkát a boltos Shmuel Ciprian, legalábbis nem ingyér. Az én édesapám fölment a hegyre, föl, ahová már a madár es csak haldokolni járt, csak ment, ment, föl a hegyre, annak es a tetejébe. És akkor az én édesapám, a Takaró Mihály, megitta a cujkát és mindent leírt egy nagy sárga füzetbe, mindent, amit az a két zsidó elvett tőle, az Esterházy Péter zsidó, meg a Kertész Imre zsidó. Lehet, hogy az egyik nem es volt zsidó, de akkor a másik annál inkább es. Nem bírtak ezek a zsidók magukkal, kellett nekik mindenféléket gondolni, ahelyett, hogy hagyták volna édesapámat gondolni a mindenfélékről. Aztán visszajött a hegyről az édesapám, fölvette a priccsnadrágját, elment Csonka-Magyarhonba és nem láttuk többet soha. Egyszer édesanyám kinyitotta a nagy sárga füzetet, de a betűk már annyira elhalványkodtak benne, hogy nem lehetett elolvasni üket. Csak a zsé betű maradt meg, csak a zsé. A víz szalad, a zsé marad, a zsé marad.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518298-6ae2002f5917b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518298&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518298-6ae2002f5917b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518298-6ae2002f5917b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Podvinecz Marsall: pardon, nyilván az 1. bekezdés a dk, lefelejtettem a „…”-t.
„Hogy azután egy ilyen országban, hogyan tudok tovább élni, vagy – ami ugyanazt jelenti – tovább dolgozni, el sem lehet képzelni. Tulajdonképpen az lenne a kötelességem, hogy kivándoroljak, ameddig még lehet. (…) Amit eddig írtam, Magyarországra vonatkozik, ahol sajnos a „művelt” keresztény emberek majdnem kizárólag a náci-rendszernek hódolnak: igazán szégyellem, hogy ebből az osztályból származom.
Bartók Béla, 1938″
Remek!
De annyit hozzáténnék, hogy Takaró Mihály akkor vesztette el végleg a józanságát, amikor Kertész Imre Nobel-díjat kapott. Képtelen volt felfogni és elfogadni, hogy Tormay Cécile jelölése (és még többek után) egy szerinte nem igaz magyar (kapta azt meg. Ez nála valami olyan gyalázat a magyar irodalommal szemben, amit csak és kizárólag összeesküvés magyarázhat.
Ezzel nem volt egyedül.
http://www.bibotarsasag.hu/Bibo%20Web%20Folder/bibo/eloadasok/kertesz.html
Takaró ki akarja a Nyugat körét és mindenkit – ő dönti el -, aki szerinte „elárullja a magyarságot” radírozni a magyar irodalomból. Esterházyt pedig külön.
Takaró NER-beágyazottságával az egyik legsúlyosabb gond, hogy bárhova hívhatják (egyesületek, könyvtári író-olvasó talákozó), dörgedelmei mellett számithatnak a segítségére is. Ez pedig anyagilag sem lényegtelen a meghívónak.
Takarodj Mihály
@muci: Köszi a linket. Mindenki nagyon érdekes volt.
@muci: Tormay Cecile, istenem….Nívó. Ez a baj ezekkel. Miért nem mindjárt Nyírő ?
Btw, nem tűnt föl ennek az írástudónak, hogy Esterházy kinek ajánlotta az „igy gondozd a magyarodat” ?
Thomas Bernhardnak, akit sok Takaróhoz hasonló osztrák Nestbeschmutzer-nek titulált, vagyis egy olyannak, aki a saját fészkébe piszkít, mert néha kicsit szárazon fogalmazott osztrák dolgokat illetően. Mégis ő az egyik legnagyobb osztrák író.
Thomas Bernhard :
„Österreich selbst ist nichts als eine Bühne / auf der alles verlottert und vermodert und verkommen ist / eine in sich selber verhaßte Statisterie / von sechseinhalb Millionen Alleingelassenen / sechseinhalb Millionen Debile und Tobsüchtige / die ununterbrochen aus vollem Hals nach einem Regisseur schreien” – Heldenplatz
@Érvsebész: egyébként már beírtam valahova, hogy az érintett honbéli ifjúságnak egy bizonyos szinten kb. tök mindegy, kinéz a Fortnite-ból, köp egyet, na ezentúl majd Tormayceclit NEM fogunk olvasni.
@nerángass:
Nyírő is. Tormay mellett Herczeg Ferenc és Szabó Dezső.
@muci: Megjegyzem, szerintem nem „oldal” , vagy akár népies/urbánus besorolás szerint kéne magyar alkotók műveinek olvasására búzdítani embereket. De gyanítom hogy a regóta dúló, szinte öröknek tűnő kultúrharc miatt erről a lehetőségről ( IS ) végleg lekéstünk. Sajátmagunk neveljük a szekértáborainkat.
@Vakmacska: Erről ez ugrott be:
http://www.youtube.com/watch?v=o7ogceCF7pw
hvg.hu/itthon/20190717_Becsapta_a_tankerulet_a_legjobb_tanulo_gyerekeket_Zugloban
Ez a mese amúgy valójában a civil kurázsi haláláról legalább annyira szól, mint a hivatalnoki seggfejségről.
Mert néhány száz oklevélre valót a szülők és a tanárok is összedobhattak volna, és alternatív díjként kioszthatták volna. Meghirdethető egy facebook-esemény, amelyen az otthon feleslegessé vált, jó állapotú mesekönyveket, képeskönyveket, albumokat össze lehet hordani, Gizike néni meg beleírja az első oldalra golyóstollal, hogy Jolánkának gratulálunk a 100 ötöshöz, csak így tovább, stb.
Tudom, nem az ő dolguk, de ez afféle humán négyszínfestés lenne.
@Érvsebész: Gyerekkorom káposztalepkéket fogó / gyűjtő akciója jut eszembe, amelyet ugyanilyen lelkesítő szöveggel vezettek be iskolánkban. A munka elvégeztetett, többszáz, cérnára fűzött lepke penetráns bűze lett a végső jutalom. Ezek maradandó élmények szoknak lenni.
@nerángass: cérnára fűzött?
Uramisten
„két forintot adnak a farkáért a MÉH-ben”
mta.hu/mta_hirei/az-mta-elnoksegenek-nyilatkozata-109891
„A Magyar Tudományos Akadémia hű marad alapítója, Széchenyi István szelleméhez.”
– agyonlövik magukat?
Khm… én már csak arra lennék kíváncsi, hogy ez a horseblanket ficere magának feltette-e a kérdést: Hány gyereket szültél a hazának? Ha a válasz nagyobb nullánál, akkor meg mijafaszt kontárkodik az irodalom házatáján? 🙂
@Érvsebész: már ha a szülők tudtak erről időben. Az a valószínűbb, hogy nem.
Megnéztem volna pedig, hogy a nyolcadikosok Esterházy, Parti Nagy vagy Nádasdy kötetekkel a hónuk alatt mennek hazafelé, az osztályfőnök meg izzad és fejét fogja…
@Érvsebész: Még mindig azt hiszik, hogy funkcióban maradásukkal mérsékelni tudják a rombolás kárait? Ha igen, akkor szerintem tévednek…
@muci: Herczeg szerintem nem érdemli meg, hogy ebbe a sorba kerüljön.
Valamivel jobb író is volt (nem tier one, de vannak olvasható dolgai IS), és bár valóban Tisza István és Horthy híve volt, de a zsidótörvények idején például nem hogy nem uszított, de segített is a maga eszközeivel zsidó íróknak és művészeknek (lásd az emlékiratai harmadik kötetét vagy pl. Királyhegyi Pál önéletrajzi könyvét)
@velőtanya:
Sajnos, így járt. Favorizálja őtet a Takaró Mihály.
/Nem tudom, hogyan és miként történt, de feltételezem, hogy a Nobel-díjra jelölés alapján rátalált Tormayra és Herczegre és dafke velük foglalkozott./
@Érvsebész: …vagy meggyilkolják őket [Pölöskei szerint]
@ámbátor: „Nyúlja, you’re breaking my heart”
Beakadt a fülembe, akadjon be nektek is 🙂
444.hu/2019/10/21/wass-albert-a-naci