Az orbánista filozófus még nyalni sem tud rendesen (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Boros János rezsimszolga folytatja kétségbeesett küzdelmét a miniszterelnöki kegyekért. Tudom, harmadosztályú senkiről van szó, akit Olvasóim már nagyon unnak, de Borosban van valamilyen univerzális hülyeség és pitiánerség, amely segíthet megérteni az orbánista harmadik vonal természetét. Jól van, lehet, hogy nem segít, de legalább vicces.
Boros írása Jan-Werner Müller egy konkrétan meg nem nevezett szövegére (tipikus borosizmus) épül, amelyben a néhai Ernesto Laclau és Janisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter tanár-diák kapcsolatából próbál valamiféle következtetést levonni. A legfontosabb megjegyzése enyhe fokú retardációra vall:
„Sajátos, hogy angol egyetemeken újra eladható, hogy a politika alapvetően ellenségképzés és legyőzés.”
Ironizálhatnék, hogy magyar egyetemeken mi adható el újra és újra, de ez nem tűnik annyira viccesnek. Ernesto Laclau az essexi egyetem egyik intézetének vezetője volt, akinek, feleségével Chantal Mouffe-fal (nem röhög) írt Hegemony and Socialist Strategy című könyvét nagyjából százszor annyiszor idézték, mint Boros teljes életművét. Az essexi egyetem specialitása a politikatudomány, Európa legjobb fakultásai között vannak ezen a területen, és igen, megengedhették maguknak, hogy egy kontroverzális nézeteket is hangoztató, ámde brutális ismertségnek örvendő tudóst felvegyenek professzornak. Laclau a maga módján érdekes ember volt, Boros pedig még az Orbán-rezsim számára sem tűnik érdekesnek.
Az igazi érdekesség itt az, hogy Boros nem tudja, hogy az általa idézett Jan-Werner Müller Orbán Viktor egyik legélesebb hangú nyugati kritikusa, jó hogy nem a Kim Lane Scheppele-ről állapította meg, hogy milyen jó a csirkepaprikása. Lásd pl. ezt , aztán ezt vagy esetleg ezt. A Napi Gazdaság ügyeletes szerkesztője sem tudta, és lehet, hogy ez az állásába fog kerülni. Boros pedig visszalép a kezdőmezőbe, és csak akkor léphet újra, ha pirosat dob. Nagyon pirosat.
A másik finomság az, hogy Boros egyszerűen csak szélsőjobboldalinak nevezi Carl Schmitt-et, ( Hitler koronajogászát, a Führer schützt das Recht című népszerű kuplé szerzőjét, tehát nagyon nem meglepő a dolog) nem tudva arról, hogy Carl Schmittet az orbánista elitértelmiség, ahová Boros évek óta szeretné benyalni magát is félve tiszteli (Lánczi, Pokol, G.Fodor), konferenciát rendeztek róla a Pázmányon (de nem hívták meg rá a Borost, ami azért érdekes, mert szinte mindenki mást igen, beleértve számos olyan személyt, akiről már volt poszt a Vincenten), állandó hivatkozási alap.
És most, a hab a tortán.
Boros nem tud hibázni. Egyszerű nem tud. Könyvében még egyetértőleg hivatkozott Ernesto Laclau-ra (thank you Prof. Google). Tessék megnézni a 186.oldalt. A könyvet Boros a liberális korszakában írta, és azt hitte, hogy az általa rendezett Lukács György-konferenciákkal együtt kitörlődött az Univerzum kollektív emlékezetéből. Amatőr.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519069-6ae644bacc61b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519069&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519069-6ae644bacc61b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519069-6ae644bacc61b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Vagy az történhetett, hogy miután nem hívták meg a pázmányos buliba, bosszút esküdött, és lassan, furmányosan fogja kitúrni Lánczit és Fodor G-t. Ennek első, iszonyatosan ravasz lépése a Carl Schmitt szélsőjobbosként való lejáratása.
Jan-Werner Müller idézésével pedig jelzi, hogy akár azt is megírhatná, hogy az orbáni populizmus miféle gyökerekből táplálkozik, de nem írja, most még.
… Na jó, inkább mégiscsak az lehet, hogy ostoba.
Megnéztem, hogy mi van a 186. oldalon.
És okuljunk. Tessék:
Ernesto Laclau a következőt írja: ‘Az események köre, melyet az orosz forradalom nyitott meg … mint a baloldali internacionálé kollektív képzelőerejének megvilágító ereje, határozottan bezárult … a leninizmus holtteste, megfosztva a hatalom cicomáitól, feltárja patetikus és szánalmas valóságát.’ ” Osztom Laclau véleményét és kívánom, hogy számunkra, másfajta értelmiségiek számára a leninizmus halála alkalom legyen, hogy megszabaduljunk attól a meggyőződéstől, hogy rendelkezünk – vagy rendelkeznünk kellene – azon mély és alapvető erők ismeretével, melyek az emberi közösségek sorsát irányítják.” Rorty ezen kívánsága az ismeretelméleti körbenforgások felismerése – a végső elvek abszolút megismerésének lehetetlensége – mellett történeti tapasztalatra is támaszkodik, arra, hogy értelmiségiek a történelem folyamán számtalan alkalommal növelték embertársaik szenvedését a legkülönfélébb „fennkölt” eszmékre hivatkozva. Az értelmiség harca többé nem „antikapitalista” harc, tekintve, hogy ez a szó alig jelent már valamit, hanem az emberi nyomorúság elleni küzdelem.
javallom mindehhez a Cyril Northcott Parkinson törvényeinek rövid változatát…az nem ilyen bonyolult mint a felvezető cikk, hanem lényeglátóan rámutat: ÍME EZ HÜLYE és nem kell hozzá könyvtárakat végigrágni, néhány tréfás oldalon át vihogva röhögve leleplezi a ZORBÁNGECI rencerét pedig assem tutta, hogy valaha létezni fog ez, de hogy hasonlóak már soxor puhítottak egyébként jobb sorsra érdemes emberi agyakat, az kutatásainak eredményeként hozzáférhető
és kurva pragmatikus…semmi citátumok csak a kutatás pragmatikus eredményeinek rövid ismerete és a hozzátartozó: AKIT KIRÖHÖGÜNK AZ SZÁMUNKRA MEG IS HALT
nem tudom, mi a gond a Szantál Muff névvel.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: +1
„Tudom, harmadosztályú senkiről van szó …, de … segíthet megérteni az orbánista harmadik vonal természetét.”
Miért kellene megérteni?
Jó, hogy figyeltek, és irigylem, hogy van erre időtök 🙂
@tejhatalom:
tejfölt rá
@Unortodox Mekkmester:
ugyanezen én is sokat mekegtem, nem megérteni kell lámvasra és teljes vagyonelkobzás…utána még az özönvíz is tréfásabb, engem az a kérdés nem foglalkoztat ki lehet utána…a hullaszaga meg az átkok…bizonyosan lenne valami vagy valakik
a forradalmi tapasztalatok után sokan visszavonnák nevezésüket
Ha jól emlékszem Méray Tibor írja le a „Tisztító vihar”ban azt az 195 0es pártközpontos jelenetet, amikor a harmadosztályú nyalógép Király István (későbbi főirodalmár, de akkoriban Andics, Lukács stb. mögött még sehol sem volt), nem olvasta el időben a napi pártdirektavát Lukácsról, és úgy kezdte az adott napirendi ponthoz hozzászólását, hogy „teljesen egyetértek Lukács elvtárssal…”, mire Révai megszólalt: „Elég baj az magának!”. Erre Király szemrebbenés nélkül folytatta: „… mondaná egy revizionsita elhajló, amivel én a leghatározottabban nem értek egyet!”.
De Király István későbbi karriejéhez kellettek az orosz csapatok, Kádár és a KGST.
A Pokol Bélához tartozó link a blog főoldalára vezet. Aztán persze lehet, hogy ez valamiféle poén, de mindenesetre hiányolom a politikai gondolkodás magyar főnagymesterelnökétől való konkrét szövegeket! 🙂
@Counter: javítottam
@jotunder: Pokol Bélában mindig is a stílust, azt az utánozhatatlan könnyedséget és szellemességet tudja a hálás olvasó legelébb észlelni és értékelni.
Köszönöm szépen, remélem, sokak nevében! 🙂
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Santál. Egyébként semmi, miért volna baj, hogy öt percig jóízűen röhögtem, és elképzeltem a nyilván bővérű nagyságos asszonyt a maga fizikai nomen-est-omen valójában.
@Counter: Pokol Béla luhmannista (volt), az helyből teljesen érthetetlen, ez még önmagában nem volna baj. Ultraliberális társadalomfilozófiát dolgozott ki, az is menthető. A torgyánista képviselőség, az már durva.
@fortin2: Nekem azt mondták nálam okosabbak róla, hogy nem azért érthetetlen, mert Luhmanntól tanult, hanem azért, mert nem értette meg, hogy mit.
No mondjuk én nem csak Luhmannt vagy Pokolt nem értem, hanem az egész FKgP-s kalandot és az azóta is tartó zseniális ötletrohamait.
@fortin2: És a fideszes alkotmánybírásdi? Hol van ehhez képest Torgyánbérencnek lenni? Ez az életút mindenesetre pontosan jellemzi Bélánk jellemét.
Akarom mondani tükrözi Bélánk jellemét. Hülyén hangzik, hogy jellemzi a jellemét.
Az inkriminált Boros-cikket egyébként elolvastam, de fölösleges volt. Valójában nincs mondanivalója, azon kívül, hogy a kölcsön vissza nem fizetése tipikus baloldali ideológia. Legalább ezt is tudjuk.
@fortin2: pontosan. Lehet akármilyen nagy tudású szakbarbár a maga területén*, de egy olyan személy, aki a Minisztertanács tanácsadójából a rendszerváltás után a horrorisztikus bohóc hívének – mit hívének, személyes tanácsadójának! – szegődve gondolta felemelni a hazát /áthúzva/ érvényesülni a politikában /áthúzva/ hatalomra szert tenni, az erkölcsileg minden szempontból menthetetlen.
És amit a legtöbbet elmond Ézös Hazánkról: ez az ember 2011. óta alkotmánybíró.
(Stumpf és Balsai nertársak mellett. Az egyedüli jelöltként, akit a Jobbik Oroszországért Párt is támogatott. Igaz, a jó Béla utálja magát az AB-t**, mindig is hevesen helyeselte a jogkörei szűkítését.)
Ez az az ország, amiben élünk.
.
.
.
.
* …avagy ki tudja: „Szembesítve tehát Luhmann autopoietikus alrendszereivel a mi elemzésünket: míg ő a specifikus bináris kódon orientálódó kommunikációk cirkuláris láncolatának létrejöttében látja megvalósulni a társadalmi alrendszerek elkülönülését, addig mi a specifikus értékduál szerinti szelekciót domináló helyzetbe juttató tartós struktúrák kialakulásában.” [Pokol Béla: A professzionális intézményrendszerek elmélete]
** …továbbá az ombudsmani intézményrendszert, az egyenlő bánásmód elvét [http://mno.hu/migr_1834/maganszfera_es_egyenlo_banasmod-218754], a „médiaértelmiséget”, a globalizmust, a halálbüntetés tiltását stb., stb.
@labrys: helyesbítés – ez az az ország, amiben Orbán Viktor bennünket élni kényszerít.
Ti semmit nem tudtok, bezzeg az óvódások észreveszik, hogyha valaki több vajat kap a kenyérre!
Jesszusom, ezt nem vártam tőle még most sem, miért hagyja el a gondolkodást az őrületért egy ember?! Azért BJ mégiscsak elvégzett egy egyetemet, meg olvasott is néhány jó könyvet!
Micsoda zagyvasággyűjtemény az egész cikk. És még a saját ellenkezőjét is jelenti. Meg annak az ellenkezőjét is, ha volna benne értelmes állítása.
@labrys: tanúsíthatom, hogy a pokoli specifikus értékduál jogásznemzedékek sorát indította el az idüt alkoholizmus útján. (Bár a tárgyilagosság megköveteli, hogy megjegyezzük, elég nagy tülekedés szokott lenni a rajtnál)
@labrys:
Bocs, hogy ilyen hosszan fogok idézni, de szerintem érdemes. Az a benyomásom, hogy Pokol ( csatolt írás ) Luhmant és Schmittet kritikusan analizálva, álláspontjuk apropóján, olyan konkrét hatalompolitikai vonatkozású szempontokat sorol / ajánl , amelyek szerinte „Luhman számára nem merülhet(nek) fel”, Schmittnél meg „ problémát jelentenek”. Nem buta és minden jel szerint jól halló fülekre talált. Már több ilyen kurzuskonzervativ irás olvastán az volt a benyomásom, hogy ismert klasszikus konzervatív gondolkodók reputációját fölhasználva – irásaikat elemezve úgymond – „kreatív” értelmezéseket, praktikákat sugallnak, valamiféle „three steps to be conservative next Tuesday” mintájára Agyafúrtnak. Na lássuk :
Luhmanról :
“A mai társadalmak vonatkozásában a legszínvonalasabban Bourdieu képviselte ezt a tézist, akinek voltaképpen egész életműve e probléma kifejtéséről szól. Luhmann ezzel szemben az egészet elintézi azzal, hogy „a hierarchikus struktúrák alapvetően meghaladottakká váltak már az uralkodó funkcionális differenciálódások révén” (LUHMANN 1987b, 3–4). Nos, ez az, ami félrevisz a társadalmi valóság, benne a funkcionálisan differenciá- lódott alrendszerek működésének megértésében. Luhmann számára így nem merülhet fel, hogy ma is létezhetnek olyan, tartós szolidaritásokkal és külső lezártságokkal rendelkező társadalmi csoportok, melyek a gazdasági alrendszerben sikeresen teljesítve, a pénz bázisán be tudnak nyomulni a tudomány alrendszerébe, ott alapítvá- nyokat, tanszékeket, „tudományos” könyvkiadókat, „tudományos” társaságokat alapítva és finanszírozva, az igaz/hamis bináris kódtól idegen szelekciós szempontokat ösztönöznek, hogy ennek révén a gazdasági hatalommal bíró csoportok érdekeinek és véleményeinek lekötelezett emberek termeljenek – professzori címük védernyője alatt – „tudományos termékeket”, és tanítják célzatosan erre a diákok tízezreit az egyetemeken. Nem gondol bele abba, hogy a gazdasági befolyással rendelkező társadalmi csoportok a pénz segítségével a tömegmédia alrendszerében is pozíciókat tudnak szerezni, és bekalkuláltan veszteséges lapokat, rádióadókat, televíziós csatornákat azért finanszíroznak, hogy politikai befolyáshoz jussanak a közvélemény felett. Így a pénz nemcsak semleges médiumként, hanem pénzhatalomként is képes funkcionálni, és az ismertetett módon szellemi hatalommá, médiahatalommá és politikai hatalommá is képes válni.”
Schmittről :
“problémát jelent Schmitt azon állítása is, amely a politika önálló területére vonatkozik. Ennek az a lényege, hogy csak a vallási, morális, gazdasági stb. ellentéteknek juttat külön társadalmi szféra jelleget, míg a politikait mint egy ezeknél magasabb intenzitással bíró ellentétet ragadja meg. Így Schmitt megfogalmazásában az összes szféra (Sachgebiet) mint az embercsoportok közötti alacsonyabb fokú ellentétek területe jelenik meg, és ha ezek bármelyike elér egy intenzívebb fokot, és a szembenállók elkezdik a barát/ellenség dimenzióban minősíteni az ellentétet, akkor az politikaivá válik: „Minden vallási, morális, gazdasági, etnikai vagy más ellentét politikai ellentétté változik, ha ez elég erős ahhoz, hogy az embereket barát vagy az ellenség szerint tudja csoportosítani.” (SCHMITT 1932, 15.) Ebből következik az is, hogy egyrészt a politikának nincs olyan tárgyi területe, mint a gazdaságnak, a művészetnek és így tovább, másrészt azonban minden ilyen terület politikaivá válik belső ellentéteinek fokozódásával (SCHMITT 1932, 26).”
Konklúzió :
“Konkrétan fogalmazva: a mai többpártrendszerű politikában a „kormányra jutni/ellenzékbe menni” dichotómia, az érvelésekre is figyelő sokmilliós szavazattömbök miatt, éppolyan keményen hat a professzionális politikusokra és szervezeteikre, mint ahogyan a piacgazdaság vállalkozójának is tevékenysége minden pillanatában a rentábilis/nem rentábilis megkülönböztetés szerint kell mérlegelnie döntéseit, ha nem akar a piac logikájának az áldozatává válni. De emellett persze léteznek egymással mereven szembenálló embercsoportok, amelyek lecö- vekelnek egy-egy párt mellett, és inkább ellenségnek tekintik a szembenálló pártot a mögötte álló embercsoporttal együtt, mint érvekkel befolyásolható és a maguk oldalára állítható, potenciálisan baráti szavazóknak. Ez utóbbiak azonban, mint kis létszá- mú „kemény magok”, a legtöbb országban csak árnyalják a kormányhatalom megszerzéséért folyó politikai versengést, mert a teljes politikai szféra logikáját már nem a „kemény magok” közötti „zsigeri ellentét” határozza meg.”
Megj. A „kormányra jutni/ellenzékbe menni” Pokol találmánya Luhmant “korrigálva” (Luhmannál kormány / ellenzék )
@nerángass: „Nem buta és minden jel szerint jól halló fülekre talált. Már több ilyen kurzuskonzervativ irás olvastán az volt a benyomásom, hogy ismert klasszikus konzervatív gondolkodók reputációját fölhasználva – irásaikat elemezve úgymond – „kreatív” értelmezéseket, praktikákat sugallnak…”
+1
„A nemzeti érzelem okos, pozitív, alkotó ereje nélkül a nemzet könnyedén keveredhet __szörnyű tragédiák__ szélére vagy egyenesen a közepébe (Trianon, Auschwitz, __népességfogyás_). „
írja béndek péter. kiemeltem.
@WiteNoir:
WTF?
@nerángass: Gratulálok, hogy el bírtad olvasni. Engem helyenként bogárlászlóra emlékeztet. Ettől eltekintve igazi bölcsészhanta.
@nerángass: Amikor Pokol elkezdte Schmittet, „a politikai elmélet sötét géniuszát” (Bence) interpretálni, nagyon is luhmanniánus módon tette, de nem tévesen. Az, hogy a harmatgyenge okoskodók, a gfodorok és lánczik orbanizálni tüsténkednek Strausst, Schmittet, még megmarad a huszadik századi politikafilozófiai alapkérdés: a politikai racionalitás működése a tömegtársadalomban, ahol a vallási alapú morál vagy a hagyomány már nem regulál. Pokol ezügyben írt releváns interpretációkat. Ha az ezredforduló médiahatalomügyi írásairól lefejtjük az szdszesekkel szembeni fóbiákat (amelyeket nem kis mértékben az szdszes szubkukltúrák intoleranciájára reakcióként fejlesztett ki, ez jól dokumentálható) akkor még épeszű gondolatok jönnek ki. És azóta is írt érdemiket, a torgyánista, alkotmánybírós sötétségekkel együtt is.
@fortin2:
tehát gfodor és lánczi harmatgyenge, pokol meg nagyon nem az.
nekem persze mindegy
@WiteNoir: és definiálja valahol ezt a „nemzeti érzelmet”? (Vagy a nemzetet, ha már itt tartunk…)
…Pedig a szocilógija is amolyan puhácskásabb tudomány, szóval az ember azt hinné, a társadalmak elöregedése kapcsán mindenki hallott már emlegetni holmi orvostudományi fejlődésről, a modern ember életpályamodelljeinek megváltozásáról, női munkavállalásról, törvényszerűen bekövetkező gazdaság- és családszerkezeti átalakulásról stb., stb.
De nem.
@nerángass:
ugyanewsztetetet nem tu’ttad volna leírni 2 összetett mondatban???
miszerint egyik hülye marhát csinál a másikból és a harmadik segíccségével mind a hárman doktorálnak a lófasz szőrzetének bodorítása című analytikus cizellátum registratumának a postscriptumában…és most mind a hárman vidáman és boldogan élnek amíg meg nem halnak közben teljesen részegek???
szóval???
Cyril Northcott Parkinson (???) számú törvénye: aki nálam butább annál én okosabb vagyok
@nerángass:
Hát igen. Végig sajátmagukról szól. A fideszről.
A pénz bázisán tudományba, médiába és végül törvényhozásba nyomuló fideszkatonákról, akik a pénzbázisnak tálcán adják át az országot tokkal- vonóval.
A következő bekezdés – ….a tagolatlan tömeg uszítása – a politika.
Minden uszításra alkalmas dolog politikai eszköz.
A tényleges csoportérdekek pedig magánügy kategória.
Vagyis szarnak bele.
@fortin2: Kétségtelenül megkíméli olvasóit az ágaskodó falloszpolitikusok és szerelmi dramaturgiák metaforáinak sulykolásától, meg a „pillanat uralása” és a „tematizálja a közbeszédet” bornírtságoktól is.
De hogy ez mire elég és miért érzi szükségét a foximaxis bikkfanyelvezetnek…?
@Rodeo36: Pontosan két összetett mondatot irtam. A többi Pokol idézet. Parkinson tényleg érdekes ember volt.
http://www.economist.com/node/14116121
@nerángass:
pokoli!!!!!!!!!!!!!!!
@Counter: nem foximaxi. Ott bikkfanyelv uralkodott, a német elméleti szociológiában pedig egy kétségkívül túlhajtott, idegesítően homályos, néhol homályoskodó, de azért tudományos relevanciával bíró nyelv.
@Rodeo36: ))))
@fortin2: Azért van közös ősük, és nehéz volna azt állítani, hogy a sokáig párttag Pokol nyelvére ne hathatott volna a hazai tudományos világnézeti tudományosság.
Mindenesetre három bekezdésen belül garantáltan fejfájást okozni, azt mindegyik tud. Eközben pedig német jogtudósokat (igaz, fordításban…) olvasva ez a heveny fejfájás nem volt ennyire kiszámítható.
Persze ki tudja. Véletlenül sem állítanám, hogy bármiféle tekintéllyel bírok ezek megítélését illetően, de azért látni már láttam, és talán néha picit meg is értettem belőlük.
@Counter:
és annak mi a következménye, ha megérted? ki lehet valamivel kezelni? vagy maradandó nyomai lesznek?
egy egy „ragyogó” Hegel, Kant és a többi fordítás gyomorgörcsöket is okozhat…
és milyen tudományosak???
@Counter: Hát, Wolf, Leibnitz, Kant, Hegel, mint közös ősök. Marx ehhez sokat nem tett hozzá nyelvezetben. Habermas és Luhmann.
@fortin2: Igen, van közös ősük, így értettem.
@Rodeo36: A gyomromat soha nem viselték meg, de köszönöm az aggódást. Az utolsó kérdést nem értem, biztos hiányzik belőle a fogalmi kijegecesedés kellő foka.
esetleg valamikor Kende Judit doktorija/esküje is megérne egy posztot a vincenten. Csak hogy ne már mindig az orbánnyalogatók legyenek terítéken.
pl.
http://www.168ora.hu/itthon/kende-judit-pszichologia-alkotmany-doktori-cim-brusszel-137302.html
endresy.blogspot.hu/2015/08/kende-judit-pozitiv-diszkriminacioja.html
@TothJanJ: ja, szörnyű is az, amikor sérülnek a tudományos formalizmus meg a szcientometria meg az irodalmazás művészetének (stb.) fenséges törvényei! …Newton is, az a szemét, hajlamos volt ellenfelei nevét a listából kihagyva hiányos irodalomjegyzékkel leadni a cikkeit & doktori izéit. De nem is emlékszik ma már senki a nevére! (Newton Béla? Newton Atanáz? Newton Arisztid?)
…Amúgy ha valakit érdekelne a todományos irodalmazás művészete – ami tudvalevőleg az az igazi tudomány számára, mint a szaros pelenka a csecsemő számára –, annak itt e tömör, ám velős összefoglaló:
web.med.u-szeged.hu/expsur/cikk.htm
In: Dévényi Tibor – Dr. Ezésez Géza karrierje
web.med.u-szeged.hu/expsur/ezesez.htm
1975, Budapest, Gondolat Kiadó
.
.
.
ps.: ha _ezek_ megkövetelnék, hogy levegővételhez előbb esküdjek fel a Tákolmányukra, nemhogy nemlétező doktori címeimről, de az összes hemoglobinomról is azonnal lemondanék…
@labrys:
Off:
„Rövid cikket minden kezdõ tud írni.” vö. „Csak azért lett ez a levelem hosszabb, mert nem volt időm rövidebbet írni.” (Pascal, Vidéki levelek)
@labrys: jótündér érvkészletében egy szép nagy adag pont az ilyen tudománymetriailag mérhető jelentékenységet meg nemzetközi lefedettséget pedzegeti rendszeresen. Plussz nem fogom kistatisztikázni, de a vincenten X tudományos teljesítményének felemlegetése és X politikai ügyködése közt általában van összefüggés.
@TothJanJ: „jótündér érvkészletében egy szép nagy adag pont az ilyen tudománymetriailag mérhető jelentékenységet meg nemzetközi lefedettséget pedzegeti rendszeresen.”
Igen, tudom 🙂 Jókat is szoktam vigyorogni miatta. (Szerintem amúgy összefügg JT mild tekintélytiszteletével & világlátásának konzervátum-vonulatával.)
„…a vincenten X tudományos teljesítményének felemlegetése és X politikai ügyködése közt általában van összefüggés.”
Hát yah. Gondolom, pró (a személyiségek tételezett integritása) és kontra (etika vs. szakértelem, mint alma vs. körte) is lehetne érvelni emellett.
@TothJanJ: ez tagadhatatlan. my personal nünüke. a politikai szerepvállalással tudományos nullajuliságot kompenzáló figurákra ugrom. ebben az esetben bjánosra.
a kende judit ügyben nincs véleményem. de egy dolgot furcsállok. ő most éppen graduate student leuvenben szociálpszichológiából. ha keletkezik egy budapesti ph.d-je szociálpszichológiából az elég furcsán venné ki magát.
Pokollal kapcsolatban:
„Végül az objektivitás csúcsát jelentené, ha az ezerötszáz feletti független idézettséggel rendelkező tudós automatikusan az Akadémia tagjává válna, miután ellenőrizték idézettségei hitelességét. „
Meg lehet tippelni, Pokolnak hany hivatkozasa van.
nol.hu/velemeny/20100320-az_akademikus_kerdes-591061
vm.mtmt.hu/www/index.php#