Dán mese
Eredeti szerző: szempontpuska
Szombat délelőtt volt. Signe éppen ebédet főzött magának otthonában. 35 éves volt. Egyedül élt. Megszokta már. A saját döntése volt, hogy így alakuljon az élete. Megtanulta, kitapasztalta, milyen kompromisszumokat érdemes megkötni és melyeket nem. Mi az a vonal, mi az a szint, ami alá nem érdemes lemenni.
A konyhai elszívó viszont megint zárlatos volt. Søren Larssen, a szembe-szomszéd villanyszerelő építette be és nem ez az első eset, hogy szikrát vet, amikor bekapcsolja. Már többször szólt neki, hogy jöjjön át, valami nem stimmel. Nincs ez így rendjén!
A vezeték recsegett ropogott, a készülék ontotta a villámokat, míg végül lángra kapott a tűzhely lapjára kifolyt étolaj. Ennek fele se tréfa.
Signe kiment az utcára, és dörömbölni kezdett Søren ajtaján, hogy jöjjön sürgősen, ezt meg kell javítani, de most!
Einar Nordqvuist tűzoltószázados ügyeletben volt. Eseménytelen napnak ígérkezett. Előtte az asztalán ott pihent a telefon. Újságot olvasott. Egy használt autó vásárlásán gondolkodott. Szíve szerint egy 15 éves Subaru Forestert szeretett volna. Nagy tetőablakkal. Lehetőleg nem automatát. Megbízható, szinte már terepjáró, de mégis inkább egy magasított kombi. Einar régimódi volt. Szerette a jellegzetes alakú autókat. Őszintén csalódott a skandináv gépkocsigyártásban, mióta a Volvók elvesztették a kocka alakjukat, mióta nem tudott megkülönböztetni egy Hondát egy BMW-től, csak ha 100 méternél közelebb jön. Minden kocsi egyforma!
A használtautó katalógust böngészve, egykedvűen lapozta végig a csepp alakú kocsikat.
Nem volt sok pénze, de ami rendelkezésre állt azt legalább valami egyedi, karakteres járműre szerette volna költeni. Egy Volvo Cross Country elérhetetlen volt számára, de a régi Forester talán menni fog.
Egy pillanatra a telefonhoz siklott a tekintete, de – mintegy hallgatólagosan – megállapodást kötött a készülékkel, hogy ma délelőtt nem fog megcsörrenni. Ma nem lesz tűzeset. Nem lesz riadó. A karácsony elmúlt, a fenyőfákat kidobták, begyűjtötték, a csillagszórók kopárra égve csüngenek az ágakon. Lassan lebontják őket. Nyugis napnak ígérkezik. Az is lesz.
Tekintete visszafordult az újságjához.
Signe ujja másodszor tapadt rá a csengőre. Søren nem reagált. Először két csengetéssel kezdett, éreztetve, hogy nem szimplán becsöngetett, hanem udvariasan, de határozott módon sürgette a bentlakót. Ezúttal hosszan és kitartóan nyomta a gombot. Tudatában volt annak, hogy ez már agresszív behatolás Søren életébe, de hát vagy két hete könyörög neki, csinálja meg az elszívót.
A dallamos csengőhang rigmusai magányosan visszhangoztak a kihalt előszobában.
Senki nem reagált.
Nagyjából ezzel egyidőben a tűzhely lángja átterjedt a konyhapult pozdorjalapjára és lassan belobbant az egész szekrény. Az élfólia a hő hatására sipító hanggal göndörödött össze. Az első lángnyelvek már a felső szekrény alját nyaldosták. Rövidesen az is tüzet fogott. Megadta magát a tűz ostromának. A poharak, a kávéscsészék lehullottak az összeroskadt polcokról. Szétgurultak a konyha kövén.
Füstoszlop emelkedett a plafon felé, bekormozva az egész lakást.
Signe mostanra már levetkőzte magáról minden skandináv hidegvérét és erőteljesen, szemérmetlenül dörömbölt Søren ajtaján. Akár egy rendőrségi rajtaütés is lehetett volna. Az ajtó egész felülete remegett a nő kezének kitartó és dühös verésétől.
A villanyszerelő csak nem bukkant elő.
Nagyjából ugyanekkor Einar Nordqvuist tűzoltószázados feladta, hogy a 10 évesnél nem idősebb kombi Mercedesek között találja meg autóját. Keserűen visszalapozott a Subaruk oldalára, hátha talál olyan példányt, amelyiknek még látható az egyedi jellege. Valamelyik talán még belefér a családi büdzsébe.
Ahogy kávés bögréjét odébb tette egy pillanatra megzördült a telefon, de nem csöngött, nem jött segélyhívás. Helyes! Ebben állapodtunk meg – mormolta magában Einar és folytatta az olvasást.
11:07-kor a hő hatására kirobbantak az ablakok. A szalagparketta tüzet fogott, a függöny fáklyaként lobogott Signe nappalijában. A festék lepergett az ajtófélfáról. A szőnyeg és dohányzóasztal méteres lángokkal égett. A tűz folytatta útját a hálószoba felé, ahol hamarosan átadta magát az enyészetnek a matrac, az ágy és a szőnyegpadló.
A vakon az utca felé néző, üvegtelen ablakokon gomolygott a fekete füst. Most már az egész lakás lángokban állt.
Signe most már két kézzel dörömbölt Søren ajtaján. Az egész lépcsőházban visszhangzott kezeinek csapódása, de a villanyszerelő csak nem nyitott ajtót. Valószínű, hogy nem volt otthon. Nyilván nem azt várja a fürdőszobában, hogy Signe mikor hagyja már abba és megy vissza a lakásába.
Einar Nordqvuist végül kiválasztotta az autót. Kicsit drága, de talán le tud alkudni belőle valamennyit és kér egy kis kedvezményes hitelt a Tűzoltóságtól, akkor meg tudja venni. 6-8 évre megvan az autó, amivel elégedett lesz. Belefér a család, az összes gyerek és szabadidejében fel tud menni a tóvidékre egy kis lékhorgászatra.
A telefon egész délelőtt néma maradt. Nem hívta senki.
Signe lakása délre teljesen kiégett. Amit nem emésztett el a tűz, azt tönkretette a hab és a víz. Ami félórával ezelőtt még az otthona volt, az mostanra elüszkösödött romok fekete halmazává vált.
Signének 8 hónapjába telt mire mindent elintézett. Lezárult a szakértői vizsgálat. Fizetett a biztosító. A pénzből lassan újjáépítette otthonát.
Idővel elmúlt féktelen haragja mindenki-, a világ iránt. Megbocsátott a szomszédainak, amiért nem mentek neki tüzet oltani, beletörődött, hogy a rendőrök 15 perc késéssel jöttek ki, elnézte még Sørennek is, amiért zárlatos elszívót épített be.
Csak a tűzoltókkal, Signe a tűzoltókkal valahogy nem békélt meg soha…
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519821-6adef9a600cd2' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519821&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519821-6adef9a600cd2&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519821-6adef9a600cd2' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Nem valószínű, hogy a lényeghez szól, de Einar Nordqvuist a dán tűzoltó neve, nem pedig Larsen Kierkegaard?
Kis finom allegória, ugyebár?
Ennek a tűzoltócsapatnak két tagja még a slagot sem ismeri meg.
Ha meg véletlenül hasraesnek a locsolótömlőben akkor nem tudják melyik végét fogják meg, továbbá hol van a tűzcsap és melyik a tűz.
A tűzoltóparancsnokot meg elküldik a közértbe, hogy hozzon nekik ötért túrót.
„Hah! Áldozatot hozok a hazámért!” – rikkantja a tűzoltóparancsnok, mártírkoszorút biggyeszt a fejére és elmegy, hogy hozzon ezeknek ötért túrót.
Ezt a tűzoltóbrigádot csak szeresd, te!
@kuszkusz1: persze az is lehet, hogy az esetről nem annyira a tűzoltócsapat tehet, hanem a sok- sok signe, meg søren larssen, akik otthagyják a kezdődő tüzet, meg trehányul szerelik meg a szerelnivalót.
persze ettől még igaz, hogy a tűzoltócsap jeles tagjai a slagot sem ismerik fel, vagy el sem találnak a tűzesethez, mert eltévednek a városban…
1. Az ember ragaszkodjon a minosegi munkahoz.
2. Szingli noknek is szukseguk van erintesvedelmi es tuzvedelmi alapismeretekre.
3. A megbocsajtas emberi tulajdonsag, a hala nem.
nekem ez jott le.
@kuszkusz1: Nem tudom, miért a tűzoltó hibája, ha nem hívják.
Ült egy tűzoltó a néma telefon mellett (eddig írja szp, innen én:), néha mondott valamit arról, hogy 500 nap kéne, hogy az alapvető tűzbiztonsági és érintésvédelmi intézkedéseket meghozzák, de ez nagyjából senkit se érdekelt, végtére is Larssen rég nem volt otthon, és pont leszarta Signe általa (is) szétkúrt otthonát. Signe meg skandináv szőkének bizonyult, s nem először esett meg vele, hogy képtelen volt meghozni a szükséges racionális döntéseket, de sebaj, több is veszett Mohácsnál, akarom mondani Borhövednél.
Ennyire futja, libsibolsik??? Célozgatsz, gecó??? Fel lett rakva az a szar? Fel lett rakva. Okosba feleannyi volt? Feleannyi. Csökkent a rezsi? Csökkent. Akkor? Persze, majd leég, összedől, aztán süllyed el, mi?
LESZAROM, AKKOR IS EZEKRE SZAVAZOK, BAZMEG!
🙂
Akinek nem Singe ne vegye magára!
Egyébként a mieink meg nem tűzoltók, hanem katasztrófavédők. Élükön egy vezénylő tábornokkal!
@Dr. Gy. Dr. Fűegér:
Hű`b+! A WD-40 durvább, mint a sima csavarlazító? 🙂
Egy kicsit elakadtam rajta én is, de ennyire…
csináljunk mindent okosba, aztán majd csak befogad valamelyik közeli, esetleg valamelyik távolabbi szomszéd, ha leég a ház. csak nehogy megunják a szomszédok egy idő után, hogy túl sok ház ég le mifelénk 🙁
Levelet kaptam a hőnszeretettől, újabb rezsicsökkentés tárgyában.
A hőnszereretett engem kedves barátjának szólít, amúgy minden alap nélkül.
A szívnek kedves tűzoltóparancsnok viszont nem szólított soha sehogy.
Nemcsak levélben nem, de a neten sem, a saját oldalán sem, ott ahová a szimpatizánsait hívta.
Elképzelem amint a hőnszeretett összehívja a szimpatiánsait azután el sem megy hozzájuk. Maga helyett elküldi valakit aki levetít a népeknek valami tévés interjút a hőnszeretettről, oszt annyi, lehet hazamenni.
A szívnek kedves tűzoltóparancsnok – Hah! Feláldozom magam a hazámért! – soha egyetelenegy büdös szót sem szólt azokhoz az emberekhez akik miatta gyűltek oda az ő közösségi oldalára.
Egyetlen üdvözlő mondat sem telt tőle.
Nem szólt a megalakuláskor, nem szólt karácsonykor, nem szólt újévkor!
Hah! Feláldozom magam a hazámért!
A szívnek kedves tűzoltóparancsnok az első este látogatást tett az ellenség hátsó fertályában – a külhoniak szavazati jogát meg kell tartani, mert az szerzett jog! – burukkolta a hős, a színrelépésnek estvéjén orrbavágva a saját tényleges és potenciális szimpatizánsait.
A szívnek kedves tűzoltóparacsnok – Hah! Feláldozom magam a hazámért! – ezt követően egy rivális párt nyakába ugrott azzal a szilárd elhatározással, hogy az ő keblükön óhajt pihegni.
A rivális párt nem fogadta kitörő örömmel a pihegési szándékot, amely érzetének azzal adott kifejezést, hogy a hős tűzoltóparancsokkal való együttműködéshez gumikesztyűt és hányózacskót tartott szükségszerűnek.
A szívnek kedves tűzoltóparancsnok – Hah! Feláldozom magam a hazámért! – mindazonáltal ragaszkodott a pihegéshez, noha a signék körében már felmerült, hogy talán megkérdezhett volna elébb őket, hogy vajon ők viszonozzák-e a pihegési szándékot.
Van olyan, hogy az ember diszkréten érdeklődik, mielőtt nyilvánosan hülyét csinál magából – mondta ekkor már egyik-másik signe.
A hős tűzoltóparancsnoknak mégiscsak sikerült néhány riválissal összebútoroznia, akiknek vezetője ama nézetének adott hangot, hogy csak azért ment át az ő csapatába, hogy leválthassa a parancsnoki tisztségről.
A hős tűzoltóparancsnok ímmel-ámmal és felettébb ritkásan látogatott el a létező és potenciális híveihez. Ha mégis akkor tanárosan billegtette feléjük az ujjait és felvilágosította őket arról amit nélküle is jól tudtak.
A hős tűzoltóparancsnok a saját szimpatizánsaival a legkevésbé sem törődött. Más tűzoltókkal trafikált a saját híveinek hátat fordított.
Eszébe sem jutott, hogy meg kellene nyernie azokat akikre számít.
Hogy emberszámba kéne venni őket, a boldogtalan signéket.
A hős – Hah! Feláldozom magam a hazámért! – tűzoltóparancsnok nem felfuvalkodott és nem pökhendi.
Nem!
Ő szenvelegve, a mártírium légkörét árasztva nézi le, veszi semmibe azokat az signéket akikre támaszkodnia kellene, akiket meg kellett volna nyernie magának, akiknek a támogatása révén ő maradhatott volna a főparancsnok amely esetben nem küldhették volna el őt, hogy hozzon ötért túrót.
@Fahéjas proli BoliDa – Ch.T. is, meg’há…:
Valamit összekeverhettem, mert a csavar, amit ki akartam lazítani, lefújás után magától kitekeredett, majd elment az X-Faktorba, de akkor mi lehet EBBEN A MÁSIK flakonban???
http://www.youtube.com/watch?v=HzF32evCgvI
„Signének 8 hónapjába telt mire mindent elintézett. Lezárult a szakértői vizsgálat. Fizetett a biztosító. A pénzből lassan újjáépítette otthonát.”
Nekünk egy kicsit több lesz. És a biztosító sem fizet.
Ja, elfelejtettem, hogy addig is a leégett házban kell laknunk.
Ja és ez is: http://www.mp3j.pl/podglad-mp3/1sWY0GVJBzs/zsotza/
@Érvsebész:
Ez esetben azért, mert ami tűzoltóparancsnokunk csak úgy képes tüzet oltani,
ha másvalaki megkeresi helyette a locsolótömlőt,
másvalaki megtalálja a tűzcsapot,
másvalaki feltölti vízzel,
másvalaki a tűzre irányítja
és akkor a mi tűzoltóparancsnokunk a helyzet magaslatára szökken és olt.
Mondjuk baromi jó tud oltani ha már ott van, kezében a slaggal.
Csak amíg elér odáig….
@nandras01:
A sok-sok signének nincsen a kezében a tűzoltási lehetőség, éppen ezért választanak maguknak tűzoltóparancsokokat, mert azoknak ez a szakmájuk és erre vállalkoztak.
Tűz van, babám!
És:
Tűz innen, míg benn nem égünk!
Átugrottam, a szeretett tűzoltóparancsnok fecebook oldalára és láttam, hogy most már méltóztatik szólni a híveihez, sőt karácsonyi köszöntő is van az ő aláírásával.
De most már nem érdekel. Akkor amikor még érdekelt volna akkor semmi ilyesmi nem volt, ami arra vall, hogy most sem neki jutott az eszébe személyessé tenni a saját oldalát.
Ráadásul azt hiszem most is csak mímelve van az egész.
Látszat, manír, nem igazi.