Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — LXXXVIII.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Belinszkyné Nagy Irén (1924–2001) Cigándon született. Iskoláit Miskolcon végezte. 1948-ban férjhez ment, 1950-ben Szerencsre költözött. Négy önálló kötete…
A nyitó versben az aratás részletes leírásával kelti fel bennük a vágyat a vidéki nép egyszerű, bukolikus életének csodálatára:
Kék búzavirág
Piros pipacs, szarkaláb,
Kék búzavirág
Díszítik a búzatáblák
Arany kalászát.
Hajdanában a barázdát
Is díszítették,
Arató lányok és fiúk
Egymásnak szedték.
Búzamezőt kévékbe is
Együtt kötözték,
S az aratás szent ünnepét
Vígan töltötték,
Magyar nótát daloltak és
Egymást szerették…
Cigánd, 1953. augusztus 3.
Hej, ha én is tudnék mezőt kötözni, tán még azt is elviselném, hogy a többiek népdal helyett nótákat dalolnak… Mindenesetre le kell szögezzük, hogy a vázolt termelési folyamat az iparszerűtől igencsak távol van még: volt honnan fejlődnünk.
Anyanyelvünk fehérszárnyú békegalamb,
Átrepül hegyeket, s vészes határokat.
Óriás tengerek sem állhatják útját,
Hit, remény, szeretet erősítik szárnyát,
És szabadságvágyát.
Száll, száll sebes szárnyon, hullajtva tollait
Hirdeti a békét, legszentebb vágyait.
Ne lőjjetek rája, meg ne sebezzétek!
Békesség madara, zöld ágat visz nektek, –
– Zöld ágat visz nektek…
Daliás,
Olyan, milyet ritkán látott
A világ.
Kegyelem és részvét nem lesz
Szívemben,
Ha hazámat rágalmazzák
Előttem.
Húszárnak,
Hogy úgy jobban tetsszen majd a
Kislánynak.
A huszárnak a hazája
Az első,
Nem a csalfa, hűtlen szívű
Szerető.

1956-tól megszűnéséig tagja volt a Hegyaljai Írószövetségnek, majd a MINSZ-nek, a Cserhát Művészkörnek; tagja és tiszteletbeli elnöke volt a HAT-nak. A MAIT örökös tiszteletbeli tagja. Bemutatkozott a televízióban és a rádióban is. Szerepel a MINSZ által kiadott Képes Irodalmi Lexikonban.
Anyanyelvünk szárnyaló szabadságvágya…
@saravad: Az a Cserhát gyaníthatóan Cserehát: az van a Hernád és a Bódva között. A Cserhát onnan elég messze, a Mátra és a Börzsöny között emelkedik…
Eddig csak „egyszerű lélek”.
Munkás paraszt betűvető.
Honnan tudhatni a jobboldalságát?
Jó, jó, de azért lehet rajta javítani.
Piros pipacs, szarkaláb,
Kék búzavirág
Is díszítik a búzatáblák
Arany kalászát.
Hajdanában a barázdát
Is díszítették,
Arató lányok és fiúk
Is egymásnak szedték.
Búzamezőt kévékbe
Is együtt kötözték,
S az aratás szent ünnepét
Is vígan töltötték,
Magyar nótát daloltak és egymást
Is szerették.
Piros pipacs, szarkaláb, és díszíti????
Hát egy lószart, ha piros pipacs és szarkaláb, akkor onnan ki kell baszni az agronómust, mert elkúrta a gyomirtást! :)))
@panelburzsuj: „Az az igazság, hogy a hosszú versei sokkal markánsabbak…”
mait.freeweb.hu/tiszteletbeli/belinszkyne/belinszkyne.html
Húú de szar.
@panelburzsuj: Paraszt??? Miféle paraszt az, aki szerint az aratók fő tevékenysége, hogy barázdát — na jó, tekintünk el a nyelvtani hibától: virágot — szednek egymásnak?
Ha valaha is próbálta volna, rájöhetett volna, hogy az egy rohadtul nehéz testi munka, ami közben az ember nem szed virágot. Minden fölösleges mozdulatot megspórol, a nap végén már pillantani is rest…
1956. november 25.
„Hit, remény, szeretet erősítik szárnyát,
És szabadságvágyát.”
érettségi tétel: elemezze az ’56 indukálta magyar irodalmi teljesítményt.
Jo, ok, de mitol jobboldali?
@melchi zadok: lenne más oldal, amelyik bevállalná?
@melchi zadok: Hadd ajánljam figyelmedbe a „Belinszkyné Nagy Irén” + huszár keresést (ez a „huszár” volt a kedves szava; alighanem a huszárok életéről is annyit tudott, mint az aratásról). Itt a versek között néhány olyan, nagyívű ajánlást is olvashatsz, mint pl.
mait.freeweb.hu/tiszteletbeli/belinszkyne/ajanlo.html
@Pásztörperc: ” Nagy íveléssel fogja át azt a családmegtartó ember-isten-szokás-vallás-állam fogalmazta szerzett törvényeket, melyeknek megtartásáért harcolni kell.”
Ha nem vigyázunk, bekerül a NAT-ba is.
Lehet, hogy aranyos néni volt, szörnyű patetikus méltatáói vannak, de verset nem tudott írni.
Szarnak szar, de a sorozat átlagánál azért jobb.