A Wargo-jelentés
Eredeti szerző: jotunder
A Wargo Közgazdasági Elemző és Piackutató Intézet a kétezres években két tanulmányt is közölt egyes tudományterületekről. Ezekről a tanulmányokról akkor senki sem beszélt. Mivel Schmitt Pál elnök úr lemondása után Lázár János képviselő úr a magyar tudomány átvilágításának szükségességéről beszélt (többé-kevésbé beszédnek is lehet nevezni) az Országgyűlésben, úgy gondoltam, talán nem árt meg, ha felteszem ezeket a dokumentumokat ide.
A magyar közgazdaságtudományról.
A magyar pedagógiatudományról.
A tanulmányok sajnálatos hiányosságaként elmulasztották kimutatni, hogy miközben a Jó Oldal reprezentánsai fantasztikus tudományos eredményeikkel gazdagították a világ tudományos kultúráját, a Rossz Oldali kutatók még a mosodaszámláikat is plagizálták.
Valamiért nem választották ki helyesen a versenyzőket oldalaik szerint. Talán ezért sem sikerült bekerülniük a mértékadó hazai orgánumokba, mert azok ezt igénylik. Ezért természetesen kérem Olvasóink elnézését.
Most, amikor kiderült, hogy balliberális ügynök még az a Tulassay rektor is, akit az Orbán-kormány alakulása idején tárca várományosaként emlegettek, az ember vigyázzon ezekkel a hiányos dokumentumokkal. Itt kell megjegyeznem, hogy ma valahogy a Magyar Hírlap birtokába jutott (nagy kedvencem a „birtokába jutott”) Tulassay rektor testvérének kínos ügye. A Vincent blog hogyan is tudna ilyen dokumentumokat megszerezni? Sch. Olargo Ogle olvasónk azonban szerencsésebb volt, ezúton is….
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521199-6ae45d5a875b1' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521199&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521199-6ae45d5a875b1&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521199-6ae45d5a875b1' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Sch. Olargo Ogle is our friend 🙂
„Visszatérve a bulvárkacsára: a III. köztársaság legalja volt az elmúlt időszak, és mindennek a tetején trónol a közszolgálati média két gyöngyszeme, az M1 interjú Obersovszkyval, amihez foghatót talán Türkmén Basi köztévéje produkált utoljára, és az MR1-es Vasárnapi Újság, ami már ezen rontani ugyan nem tudott (javítani sem), de akkor még úgy tűnt, ebből bizony nem lesz lemondás.”
http://www.vagy.hu//tartalom/cikk/1997_lemondott_a_bulvarkacsa
@tollaszerge: Sch, az Schmittpál rövidítve? 😉
Indul a móka: (pontosabban folytatódik)
index.hu/belfold/2012/04/03/schmitt_bepereli_az_egyetemet/ valamint: nol.hu/belfold/keh__aki_mast_mond_mit_schmitt__az_hazudik
szemben pedig:
semmelweis-egyetem.hu/hirek/2012/04/02/oktatok-es-hallgatok-a-semmelweis-egyetemrol/
@Nisa: Perelheti, akkorát bukik rajta, mint az ólajtó, az eljárás teljesen szabályos volt.
@Nisa: Nem lesz sok egyszerre a bíróságra is járkálni meg a doktori iskolába is? 🙂
@Nisa: Még mindig nem érti.
@Kettes: A bíróságot gondolom nem sokszor látogatja,bízik Szájernéban, a doktorit meg gondolom kb. úgy tervezi mint az előzőt,majd csak talál négert hozzá.
A Wargo-jelentés sokkal szomorúbb mint a Schmitt ügy. Schmitt 1992-ben megcsinált egy doktorit okosban, amire a világon semmi szüksége nem volt (talán a címzetes egyetemi tanársághoz kellett, de ugyan minek)
A jelentés azokról szól, akik nem plagizáltak, csak éppen ők a magyarországi szakma elitje, és hát nagyon nagyon közepesek. Az ő helyükre kit nevezzen ki az Orbán ??
@jotunder: Nekem kismillió tippem lenne.
Nézem például ezt a vicét, Újbuda tmb alpolgármesterét, Dr. Jelen Tamás adjunktust. Ez minden további nélkül leírja, hogy a PhD-ját a Newport International Universityn szerezte, és úgy látszik, hogy a BGF-en ez bőven elég. Oké, van neki jogi végzettsége is, formailag így nem nagyon lehet belekötni, csak hát ő azt is kiírja a Vízműves önéletrajzába, hogy van nekije tudományos fokozata! Meg gondolom a fidesz/kdnp vonalon is úgy nyomult, hogy ő a tudomány embere.
Szóljon már valaki neki, hogy ez ciki. 🙂
Vagy tényleg szólhatott neki valaki, vagy csak érdekes véletlen, mindenesetre a Google által feldobott
http://www.bgf.hu/kkk/szervezetiegysegeink/oktatasiszervezetiegysegek/VALLALKOZASESEMBERI/munkatarsak/jelentamas
link nekem éppen nem elérhető.
@jotunder: Viszont sokkal elkerülhetetlenebb. Tekintve, hogy a felsőoktatási fizetésekből nem nagyon lehet megélni, az oktatási terhelés plusz másodállás kombó már önmagában elég komolyan behatárolja a kutatásra szánható időt.
@Hentes Jozsi: Ez igaz. De ha megnézed a Wargo 1-et láthatod, hogy itt nem csak egyetemi emberekről van szó. Sőt, főleg nem róluk.
@jotunder: Belenéztem, és még a számokat is elolvasgattam. Le is esett az állam de nyomban. Amúgy a pedagógiatudományi részben ha jól láttam, csak felsőoktatásban dolgozók vannak, ennek ellenére azt mondom, hogy az előző kommentemben leírt (mellesleg továbbra is fenntartott) érv egyáltalán nem indokolja azt a mértékű semittevést, amit a jelentés mutat (pl. az 1.5.1 táblázatot sokszor olvastam el, még most is hihetetlen).
Mindezt úgy, hogy a Google Scholar, ahonnan az idézeteket szedik, jóformán a Heti Választ és a Bravo Girlt is átkutatja.
Azt kell, hogy mondjam, igazad volt.
Azért én árnyalnám a képet három pontban:
1., Ahol a tudománynak ekkora presztizse és támogatottsága van, mint amekkora (illetve amekkora nincs, teszem hozzá, mielőtt bárki félreérti), ott ne várj nobel-díjasokat.
2., A nyelvi korlát erősen csökkenti az idézettséget.
3., A közgazdászok közül elég sokan hiányoznak, míg jó néhányan specifikusan magyar problémákkal foglalkoznak, így nemzetközi idézettségük nem irányadó.
@Kuviklacz: A nyelvi korlát ?? Itt nagy presztizsű és támogatottságú emberekről van szó, amúgy. És nem a tudományról általában.
@Kuviklacz: Ne vicceljünk már. A szakirodalom ma kizárólag angolul van, nyelvi korlát nem effektív, mert akinél fennáll az el se tudja olvasni amit mások írtak, sőt meg sem tudja tanulni az alapokat (tényleg minden angolul van, graduate textbook szinten is) ezért fel sem merül hogy komolyat alkosson.
Nem tudom mit értesz a „specifikusan magyar problémákon”, kutatók sikeresen publikálnak jó folyóiratokban cikkeket amik egy adott országgal foglalkoznak. Matched worker-firm adatsorok pl jellemzőbbek kisebb európai országokra, abszolút nem zavar senkit.
@Kuviklacz: Az 1. ponthoz: szerintem nem is a Nobel-dij kategória lenne a cél. Kis túlzással azt is mondanám, hogy nálunk a kevés kiugróan jó tudós jelentősége az olimpiai bajnok effektuson túl a felsőoktatás szempontjából elhanyagolható.
Talán sokkal jobban járnánk a német felfogással, ahol a legtöbb egyetem legtöbb szakán jó minőségű oktatást kap az ember. Ehhez bőven elég, ha az oktatók döntő többsége nemzetközi szinten közepes szintet hoz. Ehhez nem kell zseninek lenni (akármit is jelentsen ez, én kevésbé hiszek ebben a fogalomban), „pusztán” arra lenne szükség, hogy az oktatók beletegyék azt a heti 15-20 óra munkát a kutatásba (nyáron is, vizsgaidőszakban is) ami erre elvileg a munkaidejükből szánva van.
Ha ezt sikerülne elérni, az már paradicsomi állapotokat eredményezne az egyetemeken.
@jotunder: Akkor viszont csak az agol nyelvű publikációjuk relatív idézettségét kellett volna nézni.
@Kuviklacz: mi az, hogy angol nyelvu ? csak angol nyelvu publikaciok vannak a vilagon. komoly szakmai folyoiratokban gyakorlatilag senki sem publikalt. olyan harminc eve, elofordult azert, hogy par embernek volt cikke komolyabb okonometriai lapokban.
@Hentes Jozsi: Jogos a pont. Az egyébként az angolszász és kontinentális modell különbsége, hogy az angolszász modellben főleg az egyetemeken folyik a kutatás (de sokkal erőteljesebb a vállalat-egyetem kapcsolat), míg a kontinensen nem elsősorban az egyetemek a kutatás központjai.
VIszont valamennyi tudományos munka kell ahhoz, hogy oktatni tudjanak (ahogy egyszer még egyetemi tanulmányaim elején kifejtette nekünk egy tanárunk: általános iskolásokat főiskolai végzettséggel, középiskolásokat egyetemi végzettséggel oktatnak. Az egyetemi oktatóknak is egyetemi végzettségük van, a kutatással szerzett többlettudásuk – érdekes, ő sem a formális tudományos fokozatokat emlegette – teszi őket alkalmassá egyetemisták oktatására – én még hozzátenném, hogy a posztgraduális oktatásra főleg kell a plusztudás). Ez persze az általad említett kutatási tevékenységgel Nobel-díj nélkül is elérhető lenne, de hát pontosan az a gond, hogy nagyobb presztízse van ey új autónak, mint egy szellemi teljesítménynek.