Lebutítják a tanárképzést? (kérdésposzt)
Többek azt állítják, hogy az EMMI utasítást adott arra, hogy a tanárképzéssel foglalkozó szakokon az érettségi anyagon és a szakmódszertani képzésen kívüli tananyag ne lehessen kötelező. Állítják, hogy emaileket kaptak erről. Facebook-kommenteket olvastam, de bizonyítékot nem láttam. Mi az igazság?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16528753-6ae090bb1691c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16528753&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16528753-6ae090bb1691c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16528753-6ae090bb1691c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ilyesmiket lehet hallani, bár én csak annyit hallottam, hogy tananyagcsökkentés… Annyi kiegészítéssel, hogy ezek a tanárok nem csinálhatnak tehetséggondozást (matspec, szakkör, fakultáció etc.), ahhoz valami kiegészítő képzés(?) kell majd.
Csak BAZ-megyében és csak az állami iskolákból hiámyzik kettőszáz pedagógus. Összevonják az iskolákat, utaztatják a kölyköket és nő az osztálylétszám. Utóbbi sem nőhet az égig, és 100 kilométerre nem lehet utaztatni a nebulókat, valamit tenni kell, ami gyors, könnyű, olcsó és látványos megoldást ígér. A fidesz nem zár be iskolákat, csak odaadja a kulcsot a kezük ügyébe. Az egyházi iskolák meg csak duzzadnak és szaporodnak, valamiért ezt üdvözítőnek tartják keresztényék. De ha nincs utánpótlás, ott is kifogynak a tanarakból. Valamint egy költői kérdés: miért pont a pedagógusképzést hagynák ki az általános elbutításból?
Csak BAZ-megyében és csak az állami iskolákból hiámyzik kettőszáz pedagógus. Összevonják az iskolákat, utaztatják a kölyköket és nő az osztálylétszám. Utóbbi sem nőhet az égig, és 100 kilométerre nem lehet utaztatni a nebulókat, valamit tenni kell, ami gyors, könnyű, olcsó és látványos megoldást ígér. A fidesz nem zár be iskolákat, csak odaadja a kulcsot a kezük ügyébe. Az egyházi iskolák meg csak duzzadnak és szaporodnak, valamiért ezt üdvözítőnek tartják keresztényék. De ha nincs utánpótlás, ott is kifogynak a tanarakból. Valamint egy költői kérdés: miért pont a pedagógusképzést hagynák ki az általános elbutításból?
Nem védeni akarom őket, de amióta én elvégeztem az egyetemet, azóta olyan még nem nagyon volt, hogy tananyagnövelés, csak fordítva… (Megkockáztatom, hogy az ELTE-n is max néhány elit szakon.)
..
Ez a tömegképzés egyik mellékhatása: Ha könnyű bekerülni szinte bárhová, akkor inkább megy az ember mérnöknek, mint fizikatanárnak. Ráadásul a fizikatanár szak sem könnyű (ezt próbálják most megbolygatni matekból), és kapsz egy nem sokat érő diplomát.
..
Ahol van elég hallgató, ott lehet csinálni csoportbontásokat (kiemelt csoport a jobbaknak), a tömegképzés jelleget ellensúlyozandó.
..
Az alapprobléma az, hogy a tanári pálya ma nem vonzó: rossz fizetés; merev pálya; a végeken az a pedagógiai siker, ha egy helyben tudnak ülni a gyerekek az órán, és nem kellett a hónapban rendőrt hívni (utóbbi nyilván túlzás, de az én időmben ilyen nem fordult elő, ma meg igen); a szülő már nem partner, hanem ellenségnek gondol. 🙁
Vak vezet világtalant.
Mondjuk arról fogalmam sincs, hogy jobb matektanár lesz-e valaki attól, ha tudja, hogy hogyan ad meg egy félnormasereg topológiát lokálisan konvex topologikus vektortéren. De abban szinte biztos vagyok, hogy nem lesz jó matektanár, akit nem is érdekel.
Attol biztos, hogy jobb matektanar lesz, ha tudja, hogy van kombinatorika is, meg komplex fuggvenytan is, meg szamitastudomany is, nem csak algebrai kifejezesek, derivalt es integral.
Egész biztosan.
Mondjuk az egész képzés problémája szerintem, hogy még az érettségi anyagnál sem azt vizsgáljuk, hogy érdekli-e (mert ha igen, akkor utána fog nézni, ha hagynak neki időt), hanem hogy képes-e belőle kettesre levizsgázni (és esetleg utána a stresszre megivott 3 sörrel le is mosni).
A mondandód szempontjából lényegtelen kukacoskodas, de kombinatorika (és gráfelmélet) van középiskolában, nyilván középiskolai szinten. Sőt, az érettségi találkozón panaszkodott is a matektanárom, hogy érettségin (szerinte) aránytalanul sok kombinatorika van, mintha csak ezzel lehetne tesztelni a gyerekek logikus gondolkodását, egész témakörök meg kimaradnak. Ez egyébként változás pl. a 15-20 évvel ezelőtti állapothoz képest.
naaa….. a cél az, hogy jó képességű, tisztességes tudású középiskolai tanárjaink legyenek, és olyan képzést kell nyújtani, amelyen egy tisztességesen tanuló, a matematika iránt valamivel a középiskolás szint felett érdeklődő hallgató jól teljesít. nyilván szakmódszertanról is szó van, nem matematikusokat képeznek.
mintha arról lenne szó, hogy van egy egyéves extraképzés, aminek a learning outcome-jában már benne van az emeltszintű érettségi, a simában nincs.
A facebookon egy tanári csoportban ezt idézik az anyagból (egy ideig volt link is, de aztán eltűnt):
„Ha valakit még érdekel, idézek a hivatalos utasításból: Az ötéves KKK-k 4.2.2.1. és a 4.2.2.2. fejezeteibe bekerült a következő két bekezdés:
4.2.2.1.
A Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területei és tartalmai, a tantárgynál az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményekhez megadott témakörök ismeretei azzal, hogy a kerettantervben és az érettségi vizsgakövetelményekben nem szereplő tartalmak elsősorban a szabadon választható kreditek terhére felajánlható ismeretek.
4.2.2.2.
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. és a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain egyaránt képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
A mostani felkérés kapcsán két alfejezet követelményeit kell megvizsgálnunk.
Az ötéves képzés célja, hogy a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A Nat-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – pl. az emelt szintű érettségi vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az ötéves KKK-ban, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen.
A felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell.
Nem cél, hogy a tudományterület minden tartalma megjelenjen – cél az, hogy a tanuló olyan tudást szerezzen, ami kellő alapozást ad a diszciplínák későbbi, felsőoktatási tanulmányok során megszerzendő alapos és részletes ismeretek elsajátítására. Ehhez ad konkrét témaköröket és tanulási eredményeket a Nat, és fejlesztési feladatokat a kerettanterv.
Az egyéves KKK-ban olyan ismeretek vannak, amelyek az emelt szintű oktatást, a tehetséggondozást, az emelt szintű érettségin a vizsgáztatást támogatják.
Jelen feladattal kapcsolatban az kérem, hogy nézze át még egyszer a mellékelt dokumentumokat a fenti szempontok figyelembevételével, és ha talál olyan témakört, amely túlzó, és/vagy a Nat-hoz, a kerettantervhez vagy az érettségi követelményhez nem kapcsolódik, a tanításhoz nem szükséges az ismerete, azokat jelölje korrektúrával – ki fogjuk húzni a végleges anyagból.”
A KKK az, amit itt learning outcome-nak neveznek, a Képzési Kimeneteli Követelmények.