Heller Ágnes sírja
A francia köztársasági elnök első útja Heller Ágnes sírjához vezetett. A magyar álkonzervatív, áljobboldali szcéna, az orbánok, schmidtmarik, djjeszyk, matyik és oszik kisvonalúságának, kisszerűségének, általános kicsiségének jelképe lehetne az a mély frusztráció, amit Heller Ágnessel kapcsolatban éreznek. Heller sokkal tehetségesebb volt, mint azok a senkik, akiknek a sírjához esetleg kivihetnék a kínai külügyminisztert, orosz stratégát, fülöp-szigeteki főrendőrt. Kivihetnék, ha még nem élnének és virulnának az MCC-n, a Kommentárban vagy a kötcsei szalonnázóban.
Alakulhatott volna úgy, hogy Heller Ágnes élete végén erősen konzervatív lesz, anti-progresszív, és ha nem is trumpista, de nagyon durván jobboldali. Macron akkor is kiment volna a sírjához, Schmidtmariék akkor csak a zsidósága miatt utálnák, csendesen, magukban (Orbán viszont valószínűleg elfogadta volna). Lehet, hogy akkor a baloldal utálná, Georgij Oszipovics árulójának tartanák, mitomén, kit érdekel.
Tegnap láttam az Elem-et Háy Jánostól, amelyben Kerekes Éva valami olyat mond a végén a Mucsi Zoltánnak, hogy nem mindegy, hogy kik veszik körül az embert, amikor egyedül hal meg. Hellert különös emberek vették körül, akik összekötnek Háyval, akkor is, ha őket és persze Hellert nem értem, Háyt pedig igen.
Hellernek köze volt a kultúránkhoz, alakította a kultúránkat, azt a kultúrát, amelynek ehhez a kurzushoz semmi köze sincs, és nem azért mert baloldali kultúra (nem az), hanem mert kultúra, és a kultúrához való viszonyuláshoz szükség van a tehetség elviselésére, amire a jelenlegi hatalom és holdudvara képtelen.
Tegnap az Elem után sétáltunk a Bartókon, egy helikopter körözött felettünk, majd egyszer csak megjelentek Macronék autói. A-ból B-be mentek, mert Franciaország érdekei valahogy most A és B között helyezkednek el, de Franciaország kultúrája ott van a budapesti izraelita temetőben, a kalinyingrádi katedrális falában, és persze a Pantheonban. A mi Pantheonunk meg sehol sincs, hacsak nem valami mezőn Lengyelországban a fák gyökerében, Heller Ágnes sírja a franciáké és a németeké, és erre ne legyünk büszkék.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16528951-6ae19354d869b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16528951&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16528951-6ae19354d869b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16528951-6ae19354d869b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
megosztottam
nemzetkozi szintu filozofusok eseteben is ervenyes lehetne, h bizonyos kor folott onkent visszavonulnak a nyilvanossagtol.. ez mindenkinek megfontolando persze.. imho
@outis58:
Huhogunk?
@vattablz:
https://ibb.co/sqJZQV0
@outis58:
A helyedben én is elgondolkodnék a visszavonuláson.
@outis58: hú, nem úgy nézett ki nyolcvanévesen, mint a cindy crawford harmincévesen. aszta! kussoljon be, nyilván, még ilyet, hogy merészeli. olvastad te is szentesi zöldit? tényleg, ha valaki már ne fiatal, akkor hallgasson, beszéljenek helyette a puzsérok és a bayerok. jézusmária, annyira gáz ez az ország.
@jotunder:: „(Orbán viszont valószínűleg elfogadta volna)” Na azért mindennek van ám határa! Nem vagyok alélt tisztelője a filozófusoknak (sorry @ipartelep ;-)), de ez a zárójeles megjegyzés az én szememben sértő ám Heller Ágnesre (és bárkire)! Mégis kijaf..nak tekinted te azt a büdös komcsy szardarabot, hogy két szem mogyorót is számítson, kit fogadna el, vagy nem fogadna el??? Ennyire nincs önbecsülésed??? Épp elég kínos, hogy ez az „izé”, a magyar társadalom fejletlensége/elitjének hitványsága folyományaként felmászhatott az uborkafára, és még ma is rongálhatja szülőhazám tekintélyét a világban :-(((. Ahelyett, hogy vidéki ügyvédi irodáját igazgatná (vagy a sitten ülne, a vidéki ügyvédi iroda ingatlamaffiás ügyeiből kifolyólag)??? Jézusmária, annyira gáz ez az egész!!!
@outis58:
Hát megnéztem a linket. Rohadtul hiteles felület. Gratulálok a színvonalas kommentedhez!
@ijontichy: « On n’arrête pas Voltaire » mondta állítólag de Gaulle, amikor bevitték Sartre-t 68-ban, nem tartóztatjuk le Voltaire-t. Amikor valamelyik patkánya nekiment Hellernek, akkor Orbán nem szólt semmit. Szóval, nem kell magyarázni nekem Orbánt. De… Orbán a magyar (savanyú, sárga mém incl.) de Gaulle és ha Heller jobboldali lett volna, akkor kihasználta volna, és nem érdekelte volna az, hogy Lukács tanítványa volt (a fél amerikai konzervatizmus balról, sőt nagyon balról jött).
@jotunder:
miert kellene valakinek – barkinek – 80 evesen vagy 90? pucer-topban, tunikaban viritania a nyilvanossag elott? akar albert einstein, akar rozineni a sarki zoldseges
@hakohen:
koszonom!
@vattablz:
en vissza is vonultam, es bar a testem meg mindig jobban nez ki mint agnese (akkor) -szorri- nem mutogatom 🙂
@jotunder:: Én nem vityát magyarázok (odáig nem süllyedek), hanem a legitimáció és a felelősség fogalmát (pölö kollégád, a kovboj (és még sokan mások) is korrepetálásra szorulna ebből). Más szavakkal: bizonyos szint fölött nem az a lényeges, hogy nem megyünk bizonyos szint alá (ez csak bullshit), hanem mindenkor szem előtt tartjuk a szinttel járó legitimációs potenciálunkat, és az ezzel járó felelősséget.
A „volna”-ról meg csak annyit, hogy ha a nagyanyámnak áramszedője lett volna…
(Big JT, azért neked nagyon megy ez a Csubakka-védelem ;-))
@outis58:: „miert kellene valakinek…” Ha úgy érzi jól magát, miért ne tenné? Errefelé nem tiltja a törvény. Ági mamóból sugárzott az életigenlés, és ez nekem is – jó értelemben véve – mosolyt csal az arcomra.
Amúgy meg kevésbé gyereknövekedést megállító látvány (aka vizuális környezetszennyezés), mint a vitya óriásplakáton :-). (Persze ez csak az én véleményem.)
@ijontichy: „Temperamentuma nem, de álláspontja merőben konzervatív volt.” -ezt írta róla TGM. bennem vannak konzervatív tendenciák és érezni véltem Hellerben valami ilyesmit. sok filozófus válik konzervatívvá idősebb korában, ámbár, elsősorban éppen a temperamentumuk lesz először konzervatív. franciaországban a hetvenes évek elején számos filozófus fordult el a marxizmustól, és többen közülük zsidók voltak (Finkielkraut, BHL, Glucksmann stb) . és sok zsidó értelmiségit idegesít a radikális baloldali és iszlamista antiizraelizmus/antiszemitizmus (mondjuk én sem érzem magam jól tőle), tatár györgyről tudom, hogy nagyon élesen változott emiatt, szerintem hellert is megérintette ez az egész. nem olyan egyszerű történet ez ám.
@outis58: mert 1. úgy érzi magát kényelmesen. 2. kicsit leszarja, hogy te huszonötéves ukrán modellekkel szeretnél eszmét cserélni Husserlről.
Kedves JT,
Heller Ágnes megítélése sosem lesz „vitamentes”, életének 1945-1960 közötti szakaszából fakadóan. Nyilvánvaló, hogy a mérleg egyik serpenyőjében ott kell látni az éppencsakhogytúlélt soát, mint az őbenne örökre nyomot hagyó és viszonyítási alapot képező borzalmat, ami sok mindent megmagyaráz ebben az időszakban – és azt is, miért nem félt soha kimondani szakmai és emberi véleményét, amelyek közül az utóbbi nem egyszer volt hozzá nem méltóan meggondolatlan.
Macron tette példaértékű, de aki csak akár egy évet élt Franciaországban, az tudja, mennyire más a zsidók megítélése (amikor először jártam kinn, a szállásadó katolikus özvegy néni külön felhívta a figyelmet a szomszéd lakás mezuzájára, és nem úgy, hogy rohadt zsidók laknak ott, hanem büszkeséggel a jószomszédi viszonyra – erre mondjál itthon példát, ha tudsz) – számára ez szinte hagyományos gesztus, amire csak a mi kriptoszemita jobbereink hőzöngenek. Miért is ne tennék, az ő szakmai és emberi megnyilvánulásaik a kognitív disszonancia halmazába esnek.
@ijontichy:
a rohadekok az oriasplakatokkal itt versenyen kivul vannak. agi nenit nem kivanom abba a melysegbe nyomni ahol a plakatosok lubickolnak. ennek ellenere szerintem eletigenles ide-, vilagszinvonalu filozofia oda-, nem akarom latni a koldoket…. nekem ettol inkabb elfacsarodott a pofam, minthogy mosolyt csalt volna ra a latvany.. es ebbol kovetkezett a kommentem h …stb
@jotunder:
sajnos az a 25 eves ukran modell, mostanra mar 35 -el is johet…. ennek ellenere vele nem a lessingi dramaturgia eszkozeirol beszelgetnek szivem szerint, bar nem lehetetlen. viszont agi neni ezereves falkonjara abszolut nem vagyok kivancsi. az irasait elolvasom, ha ugy hozza a sors, barmennyi idos. heller agnes munkassagat talan irasai jobban meghatarozzak mint a koldoke.
@outis58: remélem lánczi andrás tokájának látványa nem ijeszt meg. képzeld, ha a fütyikéjét is láttad volna. hú, mennyire releváns lenne. köldöknézés… talán nem véletlen.
Vizilófusok? 3. évesen leszoktam róluk, mert hogy a foxi-maxi tanszéken volt vizilófus is. Mondta a Mike pajtás, keresztnevére nem emlékszem, hogy mi filozófusok ha azt mondjuk hogy van 3 érvem is véleményed ellen, és csak 2 érvet hozunk fel, az teljesen rendjén van a vizilófiában. 🙂 Azóta sem értem. 🙁
Ahogy azt sem, hogy az egyik évközi dolgozat során az volt az egyik kérdése, hogy milyen idős a világegyetem (a nősrobbanás mikor történt?)? Írtam hogy 13 milliárd éve. A word „pirossal hullámosan aláhúzta”, hogy helytelen válasz. Há, kérdeztem? Ez miért lett rossz válasz (1.-es és 2-es érdemjegy múlott rajta, volt tétje). Mike pajtás mondta, hogy a helyes válasz 14 milliárd év. 🙂 Hú ba! Gondoltam, de kimondani nem mertem.
Na? Viziló fiával azóta sem, ha fizetnek érte, akkor sem. 🙂
Amúgy Mike pajtás bohókás manyus volt, bement a diákok előtt a kollegiumi orvosi rendelőbe (tanaraknak elsőbbsége volt), azzal, hogy doktor úr! Az a panaszom, hogy amikor közösülök a feleségemmel, akkor szédülök.
Doki. Mike úr! Kapaszkodjon az ágy szélébe! 🙂 Diák nóta is lett belőle. 🙂
Lehet hogy csak pechem volt a „filozófusokkal”. Hát? Így jártam. 🙂
@rrdos:
Bár nekem is vannak fenntartásaim a vizilófiával (elsősorban nem a tartalmával, hanem az azt művelő közösség színvonalával), de azért egy mérési pontból nem csinálnék statisztikát. Pláne nem, ha az az egy pont valamely foximaxi-tanszék pálinkaszakértője.
Hiv.: @rrdos:
„- Egy szót se többet! Nem, nem, nem! Soha, semmi esetre! Egyetlen falatot sem vagyok
hajlandó elfogyasztani a maga büféjében! Tegnap este elmentem a pult előtt, és máig sem
tudom elfelejteni sem a tokhalat, sem a brinzát. Vegye tudomásul, drága barátom: a brinza
nem zöld, valaki becsapta magát. A brinzának fehérnek illik lennie.”
Kedves Rrdos, téged valaki becsapott. Az nem filozófia volt. 😉
Hiv.: @szazharminchet:
Nem akartam ehhez hozzászólni, de mivel látom, hogy népszerű a véleményed (2 db. like az itt soknak számít), ezért mégis. Nem támadlak – mielőtt azt hinnéd – hanem csak kíváncsi vagyok.
Abban teljesen igazad van, hogy „egy mérési pont”-ból még dőreség lenne általános-jellegű következtetést levonni. Ez az indukció faék egyszerűségű szabálya, ezt Rrdos kollégának nyilván nem tanították a foximaxin (nem csodálom).
Hanem. Ha az adott szakemberek színvonalát kifogásolod, akkor ez azt feltételezi, hogy van valamilyen etalonod, vagyis egy elképzelésed erről a színvonalról. Aminek ők ugye nem felelnek meg. Nyilvánvaló, hogy könnyen lehet egy ilyen etalonod, ha valamennyire ismered a filozófiatörténet nagy filozófusait. De ha te Arisztotelész, Kant, vagy Carnap színvonala alapján állítod fel az etalont, és ez lesz a belépőszint… az úgy ugye nem oké. Persze nem is mondtad ezt. De akkor hol van az az etalon, milyen az a szint (aminek nem felelnek meg ezek a fránya vizilófusok). Milyen magasan van?
Továbbá, az etalon minősége, vagy milyensége is kérdéses itt. Mert ugye, pl. egy vízvezetékszerelő esetében viszonylag könnyű minőségi etalont felállítani: ha a szerelése után a falból folyik a víz, akkor ő valamit elrontott, és ha gyakran ilyeneket csinál, akkor ő nem fog megfelelni egy ésszerűen felállított vízvezetékszerelő-etalonnak. Alatta marad, ő egy rossz vízvezetékszerelő.
A vizilófusoknál mik azok a teljesítmény-jellemzők (pozitív, és negatív – mint a vízvez.szer.-nél a falból folyó víz) amelyek alapján beállítod ezt az etalont?
Erre tényleg kíváncsi vagyok, mert ha te találtál egy ilyen minőségjellemzőt, akkor onnantól sokkal egyszerűbb lesz osztályozni őket.
@szazharminchet: hány filozófust ismersz? az megvan, hogy a filozófia egy része a művészetekhez, esetleg az irodalomhoz van közel, egy másik része a politikatudományhoz, egy harmadik része a logikához, negyedik része a pszichológiához, és nincs valamiféle fundamentum, ami közös bennük, inkább csak lazán összefüggenek, főleg történetileg. én most per karácsonyi szünet filozófiát olvasok, és el vagyok ragadtatva tőle.
@szazharminchet: Igazad van, egy elemből nem statisztikázunk. Már most az 5 éves foxi-maxi képzésem alatt az 5 foxi-maxi tanáromból maximum 1,5 fő volt az akitől számomra hasznos dolgokat tanultam. 🙁 Még ez is kis merítés, de ez is egy adalék az akkori ideológia „tudományosságáról”. 🙁
@ipartelep: 🙂 Igazad lehet. 🙂
Nem, nem alakulhatott volna 🙂 Rendes ember egyszerűen nem lehet magyar értelemben vett konzervatív. Merthogy ezek egymással antagonisztikus ellentétben álló minőségek.
Egyébként pedig:
.
„…Egy nap, amikor szél lobogtatta a zászlót, két szerzetes azon kezdett el vitatkozni, hogy a szél mozog-e vagy pedig a lobogó. Mivel nem tudtak megegyezésre jutni, ezért azt mondtam nekik, hogy nem a szél, nem a zászló az, ami mozog, hanem a tudatuk.”
.
/Hui Neng, a csan hatodik pátriárkája/
(ford. Szigeti György)
@labrys: amerikai értelemben válhatott volna konzervatívvá. erősen elutasítóvá a posztmodern/posztmarxista/progresszív tendenciákkal szemben. kertész imrében voltak ilyen elmozdulások a konzervatívabb irányba, és nemcsak közvetlenül az élete vége felé. tatár györgyben is.
Hiv.: @jotunder:
Tiszteletben tartom a véleményedet, de én (is) Labrys-al értek egyet: rendes ember nem (lesz, és van) konzervatív, és főleg nem politikaii konzervatív. Labrys ezt csak egy szűkítéssel (magyar értelemben vett konzerv) fogalmazta meg, én azonban általánosan. Mert ugye, mit jelent végül is a politikafilozófiai konzervatív? Több mindent (hadd ne kelljen itt sorolni), de van egy negativista, vagy kizáró definíciója is: mindazt, ami nem semmilyen másmilyen polfil. ideológia. Vagyis pl. azt, ami nem baloldali, vagy liberális (vagy balliberális). És ugye tegyük a szívünkre a kezünket: ha lehet választani (márpedig azt lehet), akkor egy rendes ember nem a balliberálist választja, hanem helyette a konzervatívot? Kicsit másképpen fogalmazva: mit „tud” olyat a konzervatív (ideológia) amit a ballib nem tud, és ami a konzervben jobb, helyesebb, igazabb?
Kertész az talán nem jó példa a konzervre, mert – bár ez csak az én benyomásom – de mintha élete vége felé már nem is konzerv, hanem inkább szenilis lett volna (vagyis nem fogta át a tudata). Úgy nem ér…
Persze az igaz lehet, hogy ahogy egyre idősebb az ember, úgy az életfelfogása, életvitele egyre konzervatívabb. De ez természetes, és abból adódik, hogy a már megszokott, bevált, használt dolgokat szereti, és már kevésbé akarja kipróbálni a bizonytalan újdonságokat. De ennek nincs köze a politikafilozófiai elvekhez. Mert ezek az elvek azok a nagy dolgok, amelyek olyasmikről szólnak, és azokra válaszolnak, hogy mi végre itt a Földön, és mihez kezdjünk ezzel az egésszel. És erre rossz válasz a konzervativizmus – természetesen összességében, általában, és a rendelkezésre álló konkurens válaszokhoz viszonyítva.
És ezért bukunk ki megint oda, hogy aki ebben a rossz választ választja (vallja), az vagy nem „rendes ember”, vagy butuska kissé.