წინააღმდეგი!
Eredeti szerző: kiskii
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
A rossz időjárás ellen hirdetett világméretű összefogáshoz keresek partnereket olyan személyek képében, akik
– élete zsákutcába jutott, de pontosan tudják, kik ennek az okozói,
– tudják, hogy létezik jó idő, és szeretnék ők is élvezni,
– fölös fillérkéiket örömmel pazarolják „Mindenkinek jár a jó idő!” feliratú transzparensek gyártására,
– idejüket készséggel áldozzák tüntetésekre,
– meggyőződésük, hogy az időjárás csakis azért rossz, mert a gazdagok az ő kárukra spájzoltak be a jó időből.
Az összefogásban részt venni kívánók ingyenesen regisztrálhatnak a www.आपत्ति.org weboldalon található PayPal számlára 10 dollár megküldésével.
<
p style=”text-align: justify”>
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521776-67e4135d86ea8' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521776&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521776-67e4135d86ea8&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521776-67e4135d86ea8' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@tollaszerge: :))
@tollaszerge:
Igazad van, a bank ezen kívül még azt is csinálja, hogy pénzt vált. De bármilyen szomorú is a te megfáradt tekinteted, a bank ennyire egyszerű, tekintve hogy azt nevezik banknak, aki ezt csinálja. Aki ezt nem csinálja, az meg nem bank.
De örömmel fogadok bizonyítékokat az ellenkezőjére.
@kiskii: ok, nem annyira van neki, azaz az elso pontnal megbukott az gondolatmeneted, a bank alaptevekenysege, hogy forrast gyujt pl. betet formajaban, a beszedett forrassal tesz valamit, kihelyezi valamilyen modon, hitelez, ingatlanalappal kezd vmit, kotvenyt, reszvenyt vasarol, es meg 100 masik dolog.
mondom, nem kene eroltetni, mert is erted, es velhetoen ezert nem is latod jol.
azt gondolod, pl hogy a hitelezes olyan egyszeru feladat, ranezek ket papirra, es puff.
én most hogy visszafogom magam, vazze….
@kiskii: Ezek jók, gyüjtsünk még 🙂
– Megfogom a labdát
– Belerúgok, cselezgetek
– A labda a kapuba megy
Nem tudom mit szaroznak ilyen olyan bajnokságokkal, hiszen ez pofonegyszerű. A többi porhintés. 🙂
Egyébként nekem több kiskii-hez hasonlóan gondolkodó ismerősöm van, az istennek sem lehet elmagyarázni nekik, hogy miért fontosak a bankok.
Kellene erre jó, kifejező, tanulságos mese.
@kiskii: A betétes is ezt csinálja. Ő is bank? A részvényes is? Az uzsorás is? A zálogos is?
@karnak:
Nem véletlenül egyszerűsítek. A banki szolgáltatások organikusan fejlődtek a kezdetektől a mostani bonyolult rendszerekig, de a lényegük mit sem változott.
A kezdeti banki tevékenység a kereskedő által finanszírozott termelési hitel volt, hogy a kereskedő által felfedezett új piacot el tudja látni a termelő árujával, aki e nélkül a pénzügyi segítség nélkül nem tudta volna fejleszteni vagy akárcsak folytatni a termelést.
A másik a letét volt, amikor az egyik helységben odaadta az utazó a pénzét és a célhelységben egy másik embertől felvette.
A harmadik, amikor a termelő nem fogadta el a vevőtől számára ismeretlen pénzfajtát, de a bankár kicserélte a vevőnek helyi pénzre.
A negyedik meg az volt, amikor a fickó elment a keresztes hadjáratba és odaadta a pénzét a bankárnak, hogy az vigyázzon rá amíg hazaér. Ilyenkor a bankár feltett neki egy kérdést: akar-e a fickó kamatot, mert ha igen, akkor a bankár használni fogja a pénzét az első típusú ügyleteiben. Ha nem akarja, nem fogja használni, de akkor a letett 100 arany helyett csak 96-ot fog visszaadni.
Azt hiszem, valamennyi mai banki tevékenység visszavezethető ezekre az egyszerű eseményekre. Az, hogy most sokan úgy érzik, a bank átveri őket, azért van, mert a bank visszaél azzal, hogy sokkal okosabb azoknál, akik tőle vesznek fel hitelt. Természetesen elfogadom, hogy a bank elsődleges feladata, hogy megőrizze azok bizalmát, akik pénzt tettek a bankba, tehát a betétesek és letétesek érdekeit előbbre valónak tartja a hitelfelvevők érdekeinél. Amikor azonban a betéteseket is megkárosítja, az már nem szép dolog. Azt azért az átlagember is érzi, hogy randa dolog, ha 3%-os infláció mellett 5%-os kamatot kap, míg ő maga 20% alatt nem tud hitelhez jutni.
@Szindbad:
-nem értem+ túl bonyolult
-elkezdek meséket gyártani
-nem értem+ túl bonyolult marad
ez most nem a GDPnövekedés, hanem inkább az államadósság meséje:))
@kiskii: Sőt, a bank odaadja a pénzét a spekulánsnak, hogy az a 250 Ft-os benzinből csináljon 400 Ft-ost. 🙂
@kiskii: „Azt azért az átlagember is érzi, hogy randa dolog, ha 3%-os infláció mellett 5%-os kamatot kap, míg ő maga 20% alatt nem tud hitelhez jutni. „
Eszerint az átlagember nem hallott róla, hogy a hitelek egy része bedől. Érdekes.
@Kettes:
A betétes pontosan ezt csinálja. Beteszi a pénzét a bankba és engedélyezi, hogy a bank kereskedjen a pénzével, hogy e kereskedés hasznából neki is jusson.
A részvényes nem ezt csinálja. Ő a részvény vásárlásával egy adott vállalatban szerez tulajdonrészt. A részvény árának megfizetésével a vállalat megszűnéséig terjedő összes nyereségének részvényarányos részét vásárolja meg.
Az uzsorás az bank. Pénzt ad és kamattal terhelten kéri vissza.
A zálogos egy leszámítolóbank.
@Kettes:
Az átlagember hallott róla, csak épp azért átlagember, mert nem látja az összefüggést az ő 100.000 forintos betétje és a Kruppnak adott 50 milliárdos hitel között.
Kétségtelen, hogy keményen megérezné a gazdaság, ha hitelt csak biztos fedezetre adna a bank. Viszont az átlagember nem azért viszi a bankba a pénzt, mert ő is kellően megfontoltan és biztosan tudná pénzforgatással fialtatni, hanem mert úgy gondolja, a bank erre képes.
@kiskii: „Ilyenkor a bankár feltett neki egy kérdést: akar-e a fickó kamatot, mert ha igen, akkor a bankár használni fogja a pénzét az első típusú ügyleteiben.”
NNa, a kulcs szerintem a „használni fogja a pénzét”, ez a hozzáadott érték, ezért van teljesítmény a bankok között, hiszen nem olyan könnyű úgy használni a pénzt, hogy a végén több legyen, mint amennyi eredetileg volt.
@Szindbad: „ezért van teljesítmény a bankok között” helyett „mögött”.
@Szindbad:
És itt kezdődött a diszkrimináció, mert a kereszteslovag minden esetben visszakapta a kialkudott összeget, a kelmefestő meg vagy visszakapta, vagy nem.
@kiskii: Akkor ha jól értem, már nem az a baj, hogy a bank sok zsét akaszt teljesítmény nélkül, hanem hogy a nagy tudásával visszaél. Ezen lehet segíteni versenyhelyzet teremtésével, illetve megfelelő szabályozással.
@Szindbad:
Ha jól emléxem, nem mondtam, hogy a bank munkája mögött nincs teljesítmény. Csak azt, hogy a banki tevékenység purifikálható drasztikus állami szabályozással.
Ugyanakkor nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a tulajdonosi és a menedzseri érdekek ütközéséből az ügyfelek kerülnek ki vesztesként. Vagy legalábbis nem akkora nyertesként, mint lehetne.
@kiskii: Persze hogy „purifikálható” drasztikus módszerekkel, csak az a nagy kérdés, hogy az ügyfelek nem járnak-e sokkal rosszabbul a, a purifikálás során, b, a purifikálás után.
@kiskii: Tehát a betétes is bank, értem. Korábban azt javasoltad, hogy csak állami engedéllyel lehessen bankolni. Úgy gondoltad, hogy állami engedélyt kellene szereznem ahhoz, hogy betegyem a pénzemet a bankba?
És ha nincs különbség a bank és az uzsorás között, akkor te miért nem az uzsorásnál vezeted a számládat?
Szerintem ez a poszt nem vicces, hanem cinikusan náci. Mivel a mögöttes filozófiája az a rasszista elitista hazugság, hogy mindenki maga tehet arról, amilyen helyzetben van. Ezt azok a neurotikus urbanizált kaptárakban tenyésztett náci elitzombik képzelgik csak – persze sokan vannak nyilván (s tán emiatt is képzelgik hogy önámításuk igaz) – akik életükben még egy krumplit nem húztak ki a földből, vagy pl tehenet sem láttak közelről, semmiféle valós kapcsolatuk sincs a természettel és egyúttal értelemszerűen a valósággal sem. Hazug struccpolitikával vegyes butasággal ringatják magukat abban a képzetben, hogy nekik minden kiváltság és előny jár, ami van, és mindenki más a „sok lúzer” megdögölhet felőle, illetve mind maga tehet arról amilyen helyzetben van. Az ilyen „embert” megfognám, ledobnám Szomáliában vagy Sri Lankán (ill hasonló helyen, a lista nem rövid) egy helikopterről egy gatyában, egy szendviccsel és egy iskolatejjel és pár hét túlélőtábor után megkérdezném újra a véleményét… Fel kéne fogni, hogy embermilliárdok vannak tökéletesen önhibájukon kívül pokoli, embertelen körülmények között, elviselhetetlen, emberhez méltatlan állapotok közt a világban és a világon semmit sem tudnak ellene tenni…
@Vlagyimir Iljics:
akkor én most megtörök, és soha, de soha többé nem szidalmazom a szomáliai meg etióp niggereket csak mert szar helyre születtek.
(remélem, a niggerezés elég rasszista volt)
@mavo: Na örülök hogy megtörtem valakit. Nem vagyok érzékeny niggerezésre (de amúgy másra sem, szóval felőlem lehet zsidózni vagy akármizni, az mind csak cirkusz bóhozat), amúgy is ez csak afroamerikaiakat szokott zavarni, s bár lélekben rokonuknak érzem magam, genetikailag nem vagyok az tudtommal. Azonban te kedves Mavo a képed alapján, nem tudom hogy nincsenek-e cigándi őseid… 😀
@Vlagyimir Iljics: Speciel Szomáliában háborús körülmények vannak. Sri Lankában most már nem. Sri Lanka a térség egyik legfejlettebb állama, gazdagabb mint Albánia, nem beszélve Indiáról. Igen, az ilyen országokban a szegényebb rétegek nagyon szegények, de igen rossz példa az általános nyomorra.
@Vlagyimir Iljics: Miért lesz náci az aki nem foglalkozik mezőgazdasággal ? Miért pont mezőgazdasággal, én pl. öntődében nem jártam még, azok is nácik ??
Nem váglak ki amíg megmaradsz az üdítő színfolt elmebeteg kategóriában, de csak addig.
@jotunder: Segítettem volna, hogy felfogd, amit írtam, mivel láthatóan kissé árnyaltabb vélemény értelmezése már nehézséget okoz… ám inkább mégsem fejtem ki, mivel nem szívesen társalgok olyannal, aki kedvesen le-elmebetegez engem, megérteni meg sem próbál… Nyugodtan élj hatalmaddal és vágj ki… Úgy látom nagy veszteség nem fog érni…
Kíváncsi vagyok nincs-e valamilyen tanulmány a bankok társadalmi hasznosságáról. Nincs-e valami mérőszám, ami megmondja, hogy mennyivel csökkenne a GDP, ha a bankok nem hiteleznének, hogy lehessen sejteni hogy a növekedés mekkora része köszönhető a bankoknak.
Szerintem ez mindenkinek hasznos lenne, a bankok megvédhetnék magukat, elmagyarázhatnák, hogy az egyes növekedési mutatókhoz miért kellett akkora prémium a bankvezéreknek.
Mi az igazán nehéz egy ilyen mérték kifejlesztésében, és miért nem ilyenekért kapnak a közgazdászok Nobel díjat mostanában, holott komoly társadalmi igény lenne most a bankok hasznosságának bemutatására.
@Szindbad: Már eleve a „társadalmi hasznosság” is szinte definiálhatatlan.
És akkor ugye jönne a következő kérdés, hogy miért a bankok? Miért ne vizsgáljuk például a kávéforgalmazók társadalmi hasznosságát? 🙂
@maroz: A kávéforgalmazókat értjük, illetve nem túl fontos szerepet töltenek be a gazdaságban. Ehhez képest a bankokat nem értjük, és igencsak fontosak.
@Szindbad: Éééééértjük??? Van neked fogalmad mennyit kell nekem járnom egy jó kávéért? :))))
Ez a nemértés az igazi baj, ez a jobb kérdés, nem a „társadalmi hasznosság”. Tudod, számomra az a furi, amikor az ájfónját készség szinten netezésre, fényképezésre, bármire boldogan használó emberke akad ki azon, hogy a bankok mennyire bonyolultak. Csókolom, az egész világ az lett, jó reggelt! 🙂
@Szindbad: Ez ma egy igen aktív kutatási terület, két alterület is érintett benne. Trade modellek foglalkoznak azzal, hogy mi lenne ha minden fejlesztést belső forrásból kellene megvalósítani, ebből kiesik egy kvantifikálható jóléti veszteség, aminek az az oka hogy nem minden erőforrás oda megy ahol a leghatékonyabban lehet felhasználni. A másik vonulat a pénzügyi közvetítők mint surlódásos piacon működő ágensek tanulmányozására helyezi a hangsúlyt, ebben is volt sok fejlődés az utóbbi időben. DMP tavaly kaptak Nobelt, főleg munkaerőpiacokért, de azért is mert ugyanezek az építőelemek kezdenek elterjedni más területeken is, ahol surlódás van.
Emellett a közgazdaságtanban van egy olyan felfogás, hogy érdemes valamire előbb jó leíró modelleket alkotni mielőtt jóléti vagy normatív állításokat teszünk, ezért még el fog telni valamennyi idő mielőtt valaki konkrét számokat mond erre. Ugyanakkor nincs kétség azügyben, hogy a bankok fontosak, és normális országoknak meg se fordul a fejükben hogy szétverjék őket, ezért ez a legtöbb kontextusban elméleti kérdés. A kukoricamezőt se azért nem gyújtjuk fel, mert tanulmány van róla hogy hasznos.
Mi az elektronikus hamis pénz? A papírpénznél nem kérdés, ott mindenféle rajzolatok, sorszámok, aláírások egyéb hókuszpókuszok védenek. Az elektronikus pénznél, gondolom a mérleg zárása a biztosíték. Eddig rendben. Emlékszik azonban valaki a Polip Tanojára? Ő volt az a pénzügyi zseni, aki valahogy a pénz forgási sebességét használta ki arra, hogy a maffia pénzét szaporítsa. Volt az almás hasonlat, ahol azt mutatták, hogyan jelenhet meg egy összeg kvázi egyszerre több banknál, aminek eredményeképpen az összeg megtöbbszöröződik. Pontosan nem emlékszem, hol volt a trükk.
@tollaszerge: Ez pl. miért hülyeség? Lehet erre válaszolni?
„A kormányfő azt mondta: ahhoz, hogy az emberek pénze biztonságban legyen, a kereskedelmi bankokat el kell választani a befektetési bankoktól, a kettő összenövése ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a betétesek pénzét a legbonyolultabb befektetések keretében lehetett kockára tenni. Hozzátette: a bankok befektetéseiért a tulajdonosaiknak, részvényeseiknek kell vállalniuk a felelősséget, és egyetlen bank sem hiheti magát pótolhatatlannak.”
nol.hu/gazdasag/megint_nekiment_a_bankoknak_a_miniszterelnok
Ezt nem ertem
Ha a betetesek penzet nem lehet befektetni akkor mibol fognak kamatot kapni a betetjukert?
Es a masik oldalon mibol lesz forrasa a banknak a befekteteshez?
@Szindbad: Nincs semmi konkrétum, úgyhogy én sem tudok mit mondani. A befektetési bankokkal _elvben_ csomó probléma lehet, de én nem tudok arról hogy jelenleg Magyarországon tényleg szisztematikus problémák lennének velük. Inkább az ellenkezője, lehetne egy kicsit aktívabb tőkepiacunk, persze most úgyse lesz, mindenki 2x megfontolja mielőtt Mo-n fektet be. Szóval ez a [szokásos „mondani kellett valamit” lufi,előkészítés államosításra] kontiunuumon bármi lehet.
@Szindbad: @tollaszerge: Orbán elég egyértelműen úgy tesz, mintha nagyon fontos dolgok neki jutnának eszébe, noha csak annyi történik, hogy amiről úgy hallja Brüsszelben, hogy már közel valamilyen intézkedés azt előadja hihetetlen bölcsességként. Amúgy Szindbad linkekkel együtt lásd a Viccország topik vonakozó hozzászólásait.