წინააღმდეგი!
Eredeti szerző: kiskii
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
A rossz időjárás ellen hirdetett világméretű összefogáshoz keresek partnereket olyan személyek képében, akik
– élete zsákutcába jutott, de pontosan tudják, kik ennek az okozói,
– tudják, hogy létezik jó idő, és szeretnék ők is élvezni,
– fölös fillérkéiket örömmel pazarolják „Mindenkinek jár a jó idő!” feliratú transzparensek gyártására,
– idejüket készséggel áldozzák tüntetésekre,
– meggyőződésük, hogy az időjárás csakis azért rossz, mert a gazdagok az ő kárukra spájzoltak be a jó időből.
Az összefogásban részt venni kívánók ingyenesen regisztrálhatnak a www.आपत्ति.org weboldalon található PayPal számlára 10 dollár megküldésével.
<
p style=”text-align: justify”>
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521776-6ae370629ca01' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521776&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521776-6ae370629ca01&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521776-6ae370629ca01' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Jót mosolyogtam, kösz.
Lazán kapcsolódik: index.hu/video/2011/10/18/utca_devizahitelesek/
A legelső tata szavai különösen aranyat érnek. Csak azt az egyetlen értelmes srácot sajnálom, nem fog jó fényt vetni rá a virtuális társasága…
Csak kíváncsiságból: miért grúzul? Ha van rejtett poén, kérem a megfejtést.
@Jack Potata: Csak mert olyan szépek a grúz betűk.
Valami hiba van a http://www.आपत्ति.org nem elérhető. Van esetleg másik link?
Ez mán mekkora csúsztatás. Szánalmas.
sztem az igény nem a gazdagok kirablására van, hanem, egyrészt azért vannak ezek a mozgalmak, mert az internettel(facebook-kal) kurvára lecsökkent a tömegek mozgatásának és megszervezésének költsége.
(nem hiába ugye az arab mozgalmak)
másrészt(ami sztem fontosabb) szintén megvan a technikai lehetőség
a totális transzparenciára és a baromi gyors kritikai visszacsatolásra.
(pl ugye ELMÉLETBEN ügyfélkapuval meg hasonló szemig-re kiadható dolgokkal minden este szinte 0 forintért népszavazhatnánk…)
ez az amiért ezek az occupy the wall street dolgok mennek.
tehát a birtokolt technikai háttérrel egy sokkal jobb demokrácia lenne felépíthető.
a mandíneres ergé a saját kormányát ekézi az államadósság hirtelen megszaladása miatt… miközben a devizaadósságunk nőtt meg forintban nominálva. ez az egész Occupy Wall Street arról szól, hogy hirtelen fontos lett valami amihez szinte egyáltalán nem értünk. történik valami, hatással van ránk, és fogalmunk sincs róla mi ez. és a legegyszerűbb magyarázathoz nyúlunk, amiben bizonyos igazságmorzsák (talán nagyobbacskák is) lehetnek.
חכמות תשים בנתה ביתה ואולת בידיה תהרסנו
@jotunder: mivel szar a foci, most ehhez ert mindenki hirtelen. politikahoz, gazdasaghoz, szinhazhoz, ami epp teriteken van, abban szakertok serege pattan elo.
az OWS meg egy ugyanolyan dolog, mint a tobbi, mindenki azt lat bele amit szeretne, jolvanez.
Csendesen megjegyezném mindenkinek nem grúz hanem héber nyelven van írva…………..
@jotunder:
A világgazdaságban elképesztő mennyiségű nemlétező pénz kering, aminek valahogy el kell tűnnie, hogy továbbra is működtethető legyen a verkli. Ezt a pénzt meg a bankok kezelik. Nade ilyen tüntetést szervezni, azon részt venni, hát akkora lúzerség, hogy feláll a hátamon a szőr.
Mellesleg elamatörizáltam azon a gondolaton, hogy a világ valamennyi kormánya egyszerre fogadna el egy ilyen törvényt:
1.) Betétet csak államilag engedélyezett hitelintézet gyűjthet.
2.) Hitelt csak államilag engedélyezett hitelintézet adhat.
3.) A betéti és a hitel kamata között maximum 5% lehet a különbség.
4.) Egy hitelintézet csak egyfajta betéti és egyfajta hitelkamatot alkalmazhat.
5.) Hitelintézet a pénzváltás során maximum 5% árrést alkalmazhat a vételi és eladási árfolyam között.
6.) Hitelintézet a fenti két tevékenységen kívül mással nem foglalkozhat.
7.) A hitelintézetek mentesülnek a forgalmi és a nyereségadózás alól.
8.) A hitelintézetek igazgató- és felügyelőbizottsági tagjai a fentiek bármilyen megszegése esetén 10 év letöltendő fegyházbüntetést kapnak.
@asteridoda:
Grúz. Alul meg hindi.
@kiskii: „A világgazdaságban elképesztő mennyiségű nemlétező pénz kering, aminek valahogy el kell tűnnie, hogy továbbra is működtethető legyen a verkli.”
Erre az állításra azért nehéz rámondani hogy nem igaz, mert értelmezni se nagyon tudom. Szerintem érdemes lenne hanyagolni ezeket a meséket, nem visznek közelebb a valósághoz. A nemlétezőpénzes szöveg amúgy a derivatívák megjelenése óta kering a köztudatban, mindig előjön, igazi jolly joker, mindent magyaráz csak ne kelljen megmagyarázni miről beszélünk.
Nem igazán értem mi a jó abban hogy az egyhónapos és a háromhónapos betét kamata ugyanakkora legyen, nem is beszélve a hiteleszközök millió válfajáról (fedezet, futamidő, adósbesorolás, összeg, stb). Szerintem a gazdasági válságokra nem az a jó megoldás hogy verjük szét az egészet kalapáccsal.
@kiskii: bocs h belekerdezek, de mi celja es ertelme lenne kozel 200 kulonbozo penzugyi, jogi, politikai kornyezetben ennek? vagy konkretan, miert lehetne egyfajta hitel es beteti kamat? tobb szazmillios szorasbol ezt megis hogy?
…de h ne menjunk messzire (ne taglaljuk az indiai, ausztral, vagy epp a kongoi bankrendszert)..
csak egy magyar peldat:
ha az audi hungarianak nyujtok folyoszamlahitelt mondjuk 2 mrd HUF osszegben, csak ugy, vagy a kinti anyavallalat comfort letterje mellett, annak miert ugyanannyiert adnam a hitelt, mint kovacs sandornenek a nyugdijabol vasarlasra kerulo lapostv vasarlasara?
nem ugyanarrol a hiteltipusrol beszelunk eleve, miert lenne egy %?
ez olyan mintha az autogyartoknak azt mondanad, hogy minden kocsi ugyanannyiba keruljon, az as8-as audi legyen annyi mint a vw polo.
vagy mi van a lizinggel, faktoringgal, egyeb olyan banki termekekkel, amit nem soroltal fel, es kb 10 itthon is mukodo konstrukcio van?
ez csak egy-ket pont a sok kozul, kerlek ne amatorizalj inkabb:)
@kiskii: kérlek, most ugyanezt írd le a lokálisan kompakt amenábilis csoportokkal kapcsolatban is. pont annyira értesz hozzá, menni fog. szedd pontokba, és magyarázd el, hogy mennyi az annyi, és hogyan kell erre gondolni.
@jotunder:
Tehát a helyileg tömör, kívánható csoportok lenne a minta, amelyen le kell vezetnem az okfejtésemet. Ok. Vegyünk akkor egy 20 négyzetméteres szobát, ahol 80 dúskeblű, életividám hajadon található…
@tollaszerge: Valamikor régen, egy indiai kis faluban egy ember bejelentette a falusiaknak, hogy majmokat vásárol fel, darabját 10$-ért.
A falusiak tudták, hogy a környéken sok a majom, elmentek hát az erdőbe összefogdosni őket.
Az emberünk majmok ezreit vásárolta fel, mindegyikért kifizette a beígért 10$-t. Ahogy a majmok fogyni kezdtek az erdőben, a falusiak abbahagyták az összefogdosásukat. Erre az ember bejelentette, hogy 20$-t ad egy majomért. A falusiak fellelkesültek és újra elmentek majmokat fogni.
A majmok csakhamar még jobban megfogyatkoztak, a falusiak hazatértek. Az ember 25$-ra emelte az átvételi árat, de már így is nagyon nehéz volt majmot fogni.
Erre a férfi közölte, hogy 50$-t ad egy majomért, de sürgősen el kell utaznia egy kis időre, addig egy helyettese fogja őt képviselni, aki a nevében átveszi a majmokat.
Amikor elutazott, a helyettese azt mondta a falusiaknak: „Nézzétek ezt a sok majmot a ketrecekben, amit a főnököm vett tőletek. Eladom nektek darabját 35$-ert, és amikor az emberünk visszatér, eladhatjátok neki 50$-ért.”
A falusiak összeszedték minden megtakarított pénzüket, és megvették az összes majmot.
Ezután a falusiak soha többet nem látták sem az embert, sem a képviselőjét, csak a rengeteg majom mászkált megint a környéken, úgy, mint azelőtt.
@Skalpvadász: Valszeg ma lassú vagyok, de nem értem hogy ezt miért nekem írtad válaszul, szóval nem tudom mi ilyenkor az etikett, nekem is be kell idézni egy mesét? Mindenesetre a biztonság kedvéért: http://www.kulichki.com/moshkow/ZELQZNY/forbreat.txt , ezen máig meg szoktam hatódni.
@tollaszerge: „A nemlétezőpénzes szöveg amúgy a derivatívák megjelenése óta kering a köztudatban, mindig előjön, igazi jolly joker, mindent magyaráz csak ne kelljen megmagyarázni miről beszélünk.”
De tudok erre másik tanmesét is:
Augusztus van. Egy dél-franciaországi kisvárosban vagyunk, egy panzió, a turistaidény kellős közepén. De sajnos már régóta esik az eső, ezért elég rosszul megy a bolt… persze mindenki fülig el van adósodva.
Ekkor szerencsére belép egy gazdag orosz turista a kis panzióba, a recepcióhoz megy és kér egy szobát. Lerak egy 100 euróst az asztalra, majd elirányítják a szobába, ami a harmadikon van.
A hotel tulajdonosa fogja a 100 eurót és szalad vele a hús beszállítójához, hogy megadja neki a tartozást. A hentes azonnal fogja a 100 eurót és siet a nagykereskedőjéhez, hogy megadja neki a l00 eurót.
A nagykereskedő nem rest, vágtat egyből a termelőhöz, Etienne gazdához, hogy kifizesse neki a disznót, amit még korábban hitelre kapott tőle.
Etienne gazda pedig fogja a pénzt, és sebes malacvágtában viszi Sophie-nak, a helyi prostinak, aki még a múlt hónapban nyújtott neki hitelben szolgáltatásokat…
Sophie pedig boldogan sétál be a 100 euróval a mi kis panziónkba, hogy kifizethesse végre a szobát, amire felvitte a pasikat az elmúlt hetekben. Leteszi a pultra a 100-ast.
Ebben a pillanatban lejön a harmadikról a gazdag orosz. Kijelenti, hogy ez a szoba neki nem felel meg, Kéri vissza a pénzt. A tulaj odaadja, ő pedig fogja a 100-ast és távozik.
Konklúzió: egy darab 100 eurós egy óra alatt megoldotta a lokális gazdasági válságot anélkül, hogy bármilyen formában hasznosult volna…
@Skalpvadász: Szerintem egyszerűbb ha mesék helyett leírod mit is akarsz tulajdonképpen mondani, mert még mindig nem értem.
A mesékkel az a baj, hogy egy csomó részlet rejtve marad a te fejedben (pl miért volt a mesében gazdasági válság? milyen gazdasági válság volt? [tudod, többféle van], stb). Ilyen narratívákat ki lehet találni, csak nem tudom hova megyünk ezzel, vitatkozni nem lehet vele, mert a jóindulatú rekonstrukcióhoz szükséges hozzávetőleges pontossággal sincs megfogalmazva.
Nem véletlen, hogy a közgazdaságtan jelenleg domináns érvelési módja nem a széppróza, sőt még nem is az esszé. A mesék a laikusok körében terjednek, a nemlétezőpénz kb olyan szerepet tölt be mint a vasorrú bába. Ezt egy antropológusnak valszeg tök érdekes lehet tanulmányozni, közgazdásznak kevésbé. Mindenesetre részemről nem tudok innen továbblépni, amíg le nem írod konkrétabban mit akarsz mondani.
@jotunder:
24.media.tumblr.com/tumblr_lt8x7re3bi1qzma4ho1_500.jpg
@tollaszerge: Aztat próbálom példázni, hogy manapság a közgazdaságtan leginkább valamiféle okkult tömeglélektani modellhalmaz, ami azt próbálja megtippelni, hogy hány kretén együttes hülyesége vezet nehány bankszámla ciklikus telítődéséhez, illetve kiürüléséhez.
Megvést egy példa: Hitelbőség esete forog fenn, a kretének viszik a kis piros ótókat, mit a cukrot. Ezt láttya a gyártó, hát épít egy üzemet, hogy kielégíccse a keresletet. Pedig a kis piros ótókat csak hitelből tuggyák megvenni a kretének, igazából még egy tank benzinre sincs pénzük, de a gyártó láttya a keresletet, hát felvesz ő is hitelt, megépíti a züzemet.
Eccercsak vége a hitelbőségnek, a kreténektől elveszik a kis piros ótókat, a züzemet bezárják, mer’ nincs kereslet. Egész eccerűen sem a keresletnek, sem kínálatnak nem vótt alapja, következésképp közgazdasági elvekkel nem magyarázhatóak a történtek.
1edül a zállam járt lyól, mer’ a kis piros ótók értékesítése – gyártása, forgalombahelyezése, hitelezése, miegymás – után beszette a zadókat, és ezzel a lendülettel el is költötte.
Be köllene látnunk, hogy a gazdaság mint ollan, momentán nem létezik… ebből következőleg az értékmérők, összefüggések sem. Valami katyvaszt látunk, de lényegében semmit nem tudunk róla…
@Skalpvadász: Ja, szóval megint eljutottunk oda három lépésben, hogy olyasvalaki tesz nagyívű és átfogó kijelentéseket a közgazdaságtanról (en bloc) és a gazdaságról (ami nem is létezik), akinek fingja sincs róla. Szokásos absorbing state, igyekszem ezen nem csodálkozni, de még mindig nehéz.
PS.: A regiszter csak igen vékonyan tudja elfedni a mondanivaló hiányát, felesleges erőltetni.
Skalpvadász, a példád, bár rendkívül korlátozott és nem hasonlít semmire sem a valóságban, és az értelmezésed is rossz. A gazdasági aktivitás teremtett értékének mércéje nem a rendelkezésre álló pénz mennyisége, a 100 eurós körbeutazása nem azt példázza, hogy nem történt semmi, hanem a pénz gyors forgásának hatását — 100 eurónyi pénztömeg ki tudott szolgálni legalább 400 eurónyi tranzakciót egy napon belül. Alapvető hiba a példában a teremtett érték hiánya: hotel 100 eurónyi disznóhust vett, és az a 100 euró eljut a termelőhöz — hol vannak a közvetítők értékei? Hol van a hoteltulajdonos extra bevétele ebből?
Végeredményben pedig a saját példád tanulsága: likviditás nélkül megbénül a gazdaság, a pénz gyors forgása pedig beindítja a dolgokat. Már csak eggyel messzebb kell gondolni, hogy rájöjj: a bankokra, hitelekre alapvető szükség van, ők az ütőerek a gazdaság testében.
@tollaszerge:
Nagyon szép az elhatárolódásod a 100 eurós példával kapcsolatban.
Ez a hoteles példa nem mondja meg, hogy mi is volna az a nemlétező pénz. De a te hozzáállásod nekem furcsa. Örülnék, ha nekünk micimackóknak elmondanád, miben módosulna a történet a különböző fajta válságok esetében.
@Skalpvadász: A példádban nem volt semmiféle válság. Az csak egy szerencsés (alkalmasan megválasztott) körbetartozás, amit akár egy kockás papíron is lehetett volna rendezni pénz nélkül. A gond akkor szokott lenni, amikor a láncban van valaki, akinek nincs követelése senkivel szemben, és csak a jövőbeli jövedelmeiből tudná kifizetni a tartozását, és arra senki nem akar hitelezni. Na ez például egy fajta válság.
@kiskii: A történetet nem tartom jó alapnak ahhoz, hogy itt bármi értelmes dologról vitatkozzunk, ezért nem látom értelmét hogy itt módosítgassam és továbbköltsem. Még azt se értem hogy a válságokhoz hogyan van köze; ahogy Jack Potata megfogalmazta, legfeljebb a pénz tranzakciós szerepéről szólhatna, de arról vannak sokkal jobb pici történetek, pl Kiyotaki-Wright steady state változatát le lehet úgy írni hogy már undergrad harmadévében tanítható, és még érdekes is, de persze (önmagában) annak sincs sok köze a válságokhoz.
Lehet, hogy fura a hozzáállásom, nekem meg az fura hogy csomó ember csak úgy tud viszonyulni a közgazdaságtanhoz hogy 0 tudás birtokában hülyeségeket beszél. Pedig lehetne másképp: nyilván nem kell mindenkinek kutatónak lenni, de minden tudomány felfogható egy intellektuális kalandként, amiben érdekes dolgokról tanul az ember, és elfogadja hogy ő műkedvelő. Én pl így vagyok a matematikával, tudom hogy soha nem leszek matematikus, nemhogy kritikai, de alkotó módon se fogok viszonyulni az emberi kultúra ezen szeletéhez, de ha valami érdekel akkor igyekszem megérteni, max segítséget kérek a matematikusoktól, ők pedig általában segítenek, mert nem úgy megyek oda hozzájuk hogy elkezdek marhaságokat büfizni olyasmiről amiről fogalmam sincs. Tapasztalatom szerint ez a hozzáállás elég gyümölcsöző, a büfizős meg nem, bár úgy istenigazából még sohasem próbáltam.
Nekem tetszettek Skalpvadász meséi. 🙂 Mesének jók voltak, egyebeken kár vitatkozni, mert a mese nem közgazdaságtan, a közgazdaságtan pedig nem mese.
Tessék egy további mese a választójogi cenzus bevezetéséről, a minapi Mandiner-poszt ürügyén:
hartland.blog.hu/2011/10/18/a_valasztojogi_cenzus_bevezetese_magyarorszagon
@kiskii: Nekem tetszik az ötleted, bár azt gondolom, jó lenne előbb kicsiben, ismerős környezetben modellezni.
1.) Könyvet csak államilag engedélyezett kiadó adhat ki.
2.) Könyvet csak államilag engedélyezett kiadó forgalmazhat.
3.) Kiadó haszna a könyvforgalmazáson maximum 5% lehet.
4.) Egy kiadó csak egy műfajú és méretű könyvet adhat ki.
5.) A kiadó haszna a könyvkiadáson maximum 5% lehet.
6.) Kiadó könyvkiadáson és forgalmazáson kívül mással nem foglalkozhat.
7.) A kiadók mentesülnek a forgalmi és a nyereségadózás alól.
8.) A kiadók igazgató- és felügyelőbizottsági tagjai a fentiek bármilyen megszegése esetén 10 év letöltendő fegyházbüntetést kapnak.
Gondoljuk végig, hogyan viselkednének ilyen körülmények között a kiadók, a szerzők és a vásárlók. Beindulna a feketepiac, a kiadók fiktív forgalmat számolnának el, a kiadók vezető testületeibe strómanokat ültetnének, a magyarok külföldre járnának könyvet vásárolni és a külföldi kiadók elkezdenének olyan magyar könyveket kiadni, amelyekre a piacnak szüksége van.
Akkor ezt megoldottuk?
@tollaszerge: Olyan vagy, mint Jótündér: fetisizálod a hozzáértést. :-))
Neki már mondtam: ez itt egy blog, nem a Journal of Megmondjuk a Frankót. Ráadásul személyes okom van rá, hogy harcoljak az internetes hülyeségbeszélés alkotmányos jogáért: ha mások nem beszélnének néha hülyeségeket, amiket náluk okosabbak kijavítanak, akkor hogy tudhatnám meg én, hogy eddig hülyeséget _gondoltam_ a témáról. Ha értesz hozzá, magyarázd el közérthetően. Ha nem értesz hozzá, de képes vagy logikusan gondolkodni a kérdésről, akkor se szégyelld, hogy esetleg hülyeséget beszélsz. 🙂
@Kettes: off Tollaszerge nem szereti a kocsmai adomázást, sem a tanmeséket 🙂 Olyan, mint egy komoly, elfoglalt felnőtt, akit roppantul idegesítenek a totyogó apróságok, akik még hülyeségeket is beszélnek, és képtelenek szabatosan, teszemazt reguláris kifejezések útján kommunikálni 😀 on
@ijontichy: a probléma nem a mesékkel van, hanem a tannal…
@ijontichy: Nekem semmi bajom sem a mesékkel, sem az adomákkal, azzal van bajom ha vki mesék és adomák szintjén képes valamiről gondolkodni, ÉS közben ugyanerről a témáról képes nagy magabiztossággal kijelenteni hülyeségeket. A kettő együtt nagyon nem megy.
@Kettes: A két lehetőség (1. értek hozzá & elmagyarázom, 2. nem értek hozzá de hajlandó vagyok logikusan gondolkodni és vitatkozni) teljesen OK, a két oldal (szakértők+nyitott laikusok) egymásra találása nagyon jó, pl nekem nagyon érdekes amit Pásztörperc ír a vörösiszapkérdésről és jó hogy lehet tőle itt kérdezni, sőt az is OK (és bátorítandó) ha vki olyasmiről próbál gondolkozni amihez nem ért, de fent egy harmadik beszédmód ment, a „nem értek hozzá de erős és átfogó véleményem van róla”, ez meg nem vezet sokra.
@Kettes:
Nem értem, miért kell személyes síkra terelni a kérdést 🙂
A könyvkiadás nem analógia erre a szegmensre. Nincs rá analógia, mert a bank egy speciális közvetítő-kereskedelmi tevékenység. Mindenki, az állam, a vállalatok, a kereskedők, a zemberek, azért sír, mert úgy vélik, a bank tisztességtelenül viselkedik velük, hogy ne mondjam: kirabolja.
Lássuk be, van igazuk, a banxektor elpimaszodott, mint Berija.
A hitelezési tevékenység tökéletesen művelhető lenne a fenti feltételekkel egy darab bankkal is országonként. Sőt, ha a világon is csak egy volna, akkor is. Az 5%-os haszonkulcs elegendő profitot biztosít a működéshez, ha a rongyrázáshoz nem is.
Az államnak igenis dolga, hogy gondot fordítson arra, ne lehessen a polgárait intézményesen kifosztani. Mondd, normális az, hogy van egy bankszámlám, amelyen a pénzemet tartom és azért, mert ezzel kvázi kölcsönt adtam a banknak, még én fizetek számlavezetési díjat, ahelyett hogy kamatot kapnék érte? Hogy a csóri hitelfelvevő, miután 3 évig fizetett, többel tartozik, mint amikor felvette a hitelt?
Nekem nem tűnik annak, ezért nem is tartom a pénzem a bankban és nem veszek fel hitelt. Ok, én elmebeteg vagyok, és repülőre se ülök, mert ott bassza meg a kurva anyját minden reptér, hogy a beszállásnál vérig aláznak és nem minden légitársaság, hogy egy 8 órás úton nem gyújthatok rá még a biznic osztályon sem.
De az emberek java része nem elég iskolázott ahhoz, hogy felfogja a banki ügyletek őt érintő részét, és a neki megadatott 70-80 évben egyszer szeretne egy kicsit élni is. Hát felveszi a hitelt a plazmatévére meg a mellnagyobbításra. Aztán beleverik az orrát, hogy mit írt alá.
Az államnak dolga lenne, hogy ne hagyja a buta polgárait se átbaszni. Erre nagyon jó első lépés volt a THM és az EBKM kihirdetésének kötelezővé tétele, de nem ér sokat, ha a bank különféle trükkökkel mégis képes a THM felett kaszálni az ügyfélen (nálam pl. először az verte ki a biztosítékot bankügyben, hogy ha a hitelt lejárati idő előtt fizetem vissza, akkor is elkérnék a teljes futamidőre szóló kamatot.)
@tollaszerge:
Szvsz ez terelés.
Igaz, nem azért gyűltünk itt össze, hogy közgazdaságtant tanuljunk. Természetesen elfogadom, hogy te szakember vagy, és amit mondasz, az a tudományod állása szerint igaz. Csak hát nem mondasz semmit azon kívül, hogy hülyék vagyunk hozzá, ami azért nem egy plusz tudás, tekintve hogy magunk is tudatában vagyunk ennek.
Ezzel szemben meglepően nyitottak vagyunk (legalábbis én) az érvekre, akár úgy is, hogy elegáns alázások sorozatával belevered az orromat a saját hülyeségembe.
@kiskii: Igen. Attól én is pipa lettem, hogy akkor törleszthetek elő (pluszköltségek nélkül), ha a felvét időpontjában! megmondom, mikor és mennyit kívánok előtörleszteni. Grószartig!
@tollaszerge: Hát én nem értek a közgazdhoz az kétségtelen (a közgazdészeket nagyon tisztelem, több okból is). Okítottak, de már ott leregadtam, hogy „ha P projekt értéke n év múlva x dolcsi, akkor…” és itt elámultam, mert mindig olyan határozottan mondták ezt az x-et, hogy – nem akarván nagyon hülyének láccani – sose mertem megkérdezni, honnan tetszik ilyen biztosan tudni, hogy ippen x lesz? Nem x+1, és nem is x-1 dolcsi? Így hát ostoba maradtam (bár képes vagyok jelenértéket számolni 😉 ).
Továbbá azért is nagyon tisztelem a közgazdészeket, mert időközben az a sejtésem támadt, nem könnyű az életük. Úgy dolgozni, hogy a „munkaterület” nagyrészt tálca tojásokkal van kirakva… 😀
@tollaszerge: Dehogynem vezet. A „nem értek hozzá de erős és átfogó véleményem van róla” csak annyit jelent, hogy a beszélgetőtárs nem ismeri a saját korlátait. Attól még a téma érdemes lehet a kifejtésre.
@kiskii: Hehe. 🙂 Egyébként valójában csakis állami engedéllyel rendelkező bank gyűjthet betétet. A bankszektor valóban nagyon speciális, de ugyanúgy az önérdek és a racionalitás mozgatja, mint minden mást. Az efféle adminisztratív korlátozó szabályok semmit nem oldanának meg, csak annyi történne, hogy ugyanezeket a dolgokat illegálisan művelnék, nagyobb haszonnal, és még jobban ki lennél szolgáltatva a „banknak”, amit persze nem Erstének hívnának, hanem Sanyi bának.
Ami a lejárat előtti visszafizetést illeti: a mértékről folyhat alku és lennie kell kontrollnak, de az szerintem belátható, hogy a bank igényt tarthat némi hozamra. Sem a szállodában, sem a színházban, sem az étteremben, sem a kupiban nem adják vissza a pénzed, ha idejekorán elmész. 😉
@Kettes: A „nem értek hozzá de erős és átfogó véleményem van róla” csak annyit jelent, hogy a beszélgetőtárs nem ismeri a saját korlátait.
De… gyakorlatilag minden tanútt ösmeretemet cáfol napról-napra a gyakorlat, dacára annak, hogy nem vóttam 1 rossz tanuló. Szerintem a klasszikus – nevezhettyük akár ortodoxnak is – tanok érvényüket vesztették, ugyanis nem látok oksági láncokat, csak kényszerintézkedéseket…
Ez márpedig nem gazdasági racionalitás alapján vitatható témakör… Nyilván, persze visszavezet a régi rögeszmémhez: le köll számolni a növekedés mítoszával, oszt’ a helyére billennek a dóggok…
@Skalpvadász: Azért mert te nem látsz oksági láncokat (hol? a kormány intézkedéseiben? tényleg? :-)), az ortodox tanok még lehetnek érvényesek. Egyébként melyik ortodox tanról beszélsz?
@Kettes: Régi vesszőparipám, a szolgáltatások GDP-n belüli aránya, és a szolgáltatások mérhetősége zavar. (Igazából már meg se tuggyuk határozni, mi a szóggátatás. Az ortodox tan szerint: minden szóggátatás, ami nem ipar és nem mezőgazdaság. Igen, de ma már a bankok termékekről beszélnek, az autógyárak meg arról, hogy tulajdonképpen nem is kis piros autót vettem, hanem a mobilitásér’ fizetek, ezért ez szolgáltatás.) Ha nem mérhető a szolgáltatások nagy része, akkó’ honnan tuggyuk, hogy mekkora arányt képvisel a GDP-n belül, és mi benne a hozzáadott érték? (Azt már csak a közmondásosan rossz májam teszi hozzá, hogy: mihez adtuk hozzá?)
Ezt azér’ lenne lyó 10tázni, mer’ ugye Ájrópában 1967-óta alkalmazzuk a hozzáadottérték-adó irányelvet, és rencerint az így beszedett pénztömeg képezi az egyes országok kőccségvetésének a legnagyobb tételét.
Lefordítva: van valami, amit nem tudunk pontosan meghatározni, ennek a valaminek a jelentős részét mérni sem tuggyuk, viszont a GDP legnagyobb hányadát képezi, ráadásul államrezont bazérozunk rá.
Nem igazán találok ok-okozati összefüggéseket, nem vezethető le egyértelműen, hogy mikor, mihez képest, mekkora érték keletkezik.
És akkó’ ércsünk a közgazdasághoz, mielőtt mexólalunk…
@Skalpvadász: A szokásos mai felosztás nondurable/durable/services. Ha jószágot vettél, ami felett te rendelkezel, akkor bizony az nem szolgáltatás, akármit mesélnek neked az autógyárak.
A szektorális felosztás (ipar, mg, építőipar, turizmus, közlekedés, stb) egy ettől független felosztás, mindegyikben lehet szolgáltatás és jószág is.
Érteni nem feltétlenül kellene hozzá, de legalább ráguglizni lehetne, mielőtt kijelented valamiről hogy se mérni nem tudjuk, se pontosan meghatározni. A BEA honlapja pl tele van erről szóló metodológiai paperekkel.
@Skalpvadász: Amúgy valszeg érdemes lenne felvenned a kapcsolatot Matolcsyval: az ortodox tanokat már kihajította, és jó úton van afelé hogy a növekedés mítoszával leszámoljon, legalábbis a magyar GDP tekintetében. Szerintem jól el tudnátok beszélgetni, esetleg rezonálnál is vele egy kicsit.
@tollaszerge: Valóban, csak éppen a lábjegyzeteket olvasgatva ollasmi szokik előgyünni, mint például: „Hogy ezt megállapítsuk, ismernünk kellene az importbehatolás arányát (hogy mennyi volt a köztes felhasználáson belül az import), illetve az exportra kerülõ szolgáltatások adatait.” De esse kutya: „A szolgáltatási szektor outputjának mérhetõségi problémáit számos elemzés tárgyalta (friss összegzést ad Reinsdorf–Slaughter [2008]). Ebbõl következõen a szektor termelékenysége is nehezen állapítható meg. Míg az input (munka, tõke, köztes felhasználású anyagok) ebben a szektorban is könnyen dokumentálható, a komplex és fõként minõségi mutatókkal leírható output valós értékének meghatározása során számos tényezõ torzíthatja a kalkulációt.
Innentől úgy gondolom, hogy ez már nem mérés, hanem kölönféle, a torzításokat valamilyen szempontok szerint kialakított hibahatáron belülre hozó képletek alkalmazása – oszt’ vagy jó, vagy nem… Vagyis, ha valamilyen metódust túl sok féleképpen határozunk meg, akkó’ a legvalószínűbb, hogy mind hibás.
Ha sokáig korrigálom a kéket sárgával, akkó’ az előbb-utóbb ződ lesz…
@kiskii: ebben van igazság, de ne essen senki sem abba a hibába, hogy kiragadott szemet szúró probléma alapján feltételezi, hogy a bankszektor működését ismeri.
a banki tevékenység eléggé cizellált, ugyanakkor nagyon széleskörű, nem ismerik az emberek a miérteket (miért annyi, miért nem annyi), és a hogyanokat sem.
egyszerűen fogalmazva a bank nem csak abból áll már régóta, hogy lakáshitelt ad devizaalapon, és ezt kurva drágán, minimalizálva a veszteségét teszi.
nem látják az emberek sajnos a bankok szerepét sem, nem tudják megérteni a számukra felfoghatatlan szindikált hitelek, projekthitelek, és egyéb beruházások hitelezési metodikáját, nem veszik észre, hogy ha építenek egy körforgalmat az utcájukba, épül egy út, óvoda, gyárt egy cég, amögött milyen hitelezés van, mennyire számít egy jól működő bankrendszer.
nem értik, hogy a bankok finanszírozzák az ország gazdaságát, és ha nincsenek, vagy beszűkül a mozgásterük, kivonulnak, vagy kevesebb lesz beloluk (ugye nem baj egyesek szerint ha kivonul egy par..)
de eleg nagy baj, mert csokken a termeles, nem epul uj dolog, ami eleg komoly kellemetlensegekhez vezet.
ertheto a populista kijelentes meg h harcolunk a bankok ellen duma, az embereknek nem jo, es jo h van kire fogni, jo h van kire mutogatni. van igazsag a kritikakban, de azokat ki kell javitani es szabalyozni kell, jol. eszre kell venni h a bank is egy piac, es az egyik legfontosabb piac, hiszen a szinte mindent mozgato penz felett diszponal.
@tollaszerge: Nemrég járt a kezemben egy Mircea Eliade könyv, a kovácsmesterség, az ércbányászat, a fémgyártás korai spirituális aspektusait járta benne kicsit körül a szerző.
Valami olyasmi jött át nekem belőle, hogy az emberek nem érzik jól magukat, ha nem értik az őt körülvevő dolgokat és folyamatokat. Ha nem tudnak megmagyarázni valamit, mert még nincs meg a tudás hozzá, akkor mesét gyártanak. Ha megvan a tudás, de az túl bonyolult és túl összetett ahhoz, hogy tömegesen meg bírják érteni az emberek, akkor úgyszintén mesét gyártanak.
Azt látom bajnak, hogy a posztmodern korban mintha a mesegyártók egy kicsit le lennének maradva. Nem is igazán van olyan véleményformáló, aki a mesét a saját személyével, intézményével hitelesíteni tudná. Az egyházak meséi avíttasok és nem segítenek olyan mai problémák megértésében, mint amilyen itten mostan is szóban forog.
Szóval én nem becsülném alá a meséhez való ragaszkodást. Kell a mese, mert az emberek nem érzik jól magukat nélküle, és ha nem az értelmesebb emberek fogják megírni azokat a meséket, akkor majd megírják a síkhülyék. Csak ugye az nem fog működni, és az emberek még idegesebbek lesznek.
@Skalpvadász: Látom a guglizás megy, de magad se érted mit beszélsz (ha értenéd, kifejtenéd hogy konkrétan mi az a probléma ami zavar, miért releváns ebben a kontextusban, stb, az már csak hab a tortán hogy sikerült egy termelékenységméréssel foglalkozó cikkre rákadnod egy GDP accounting kérdéssel kapcsolatban).
Bocs, de nincs időm arra hogy random guglieredményekről eszmét cseréljek, akkor inkább M-x doctor, ő is ért ezekhez a dolgokhoz annyira mint te, csak szórakoztatóbb.
@maroz: Engem annyira nem zavarnak a síkhülyék, tömeges jelenlétük geográfiailag korlátozott. Szocializációs kérdés, hogy valaki elhiszi-e magáról hogy attól hogy beírta a gugliba hogy „<témakör> probléma”, máris <témakör>-szakértő lesz. Vannak olyan társadalmak ahol még gyerekként megkapod a megfelelő visszacsatolásokat ilyen manőverekre, vannak olyanok ahol nem, ez van, szerencsére a világ átjárható, el lehet egyikből menni a másikba ha valaki nagyon akar.
Tök jó mesék vannak egyébként, pl a Nobel-díj honlapján nagyon ügyelnek arra hogy minden évben közérthetően elmagyarázzák hogy miért kapta vki a díjat, vannak populáris blogok és könyvek (nem csak a Web 2 óta, Thaler pl már a 80as évek végén írt egészen jó és közérhető kolumnát [Anomalies], még egy csomó ilyen van), a világ nyitott, van sok minőségi közgazdasági blog, mindenről találsz valakit aki elmagyarázza.
Itt nem az a szitu hogy a laikus testvér érteni szeretne vmit de senki nem magyarázza el szegénynek, hanem az hogy a laikus testvérnek nagyon határozott és sarkos véleménye van, és ha kicsit megkapargatod akkor összeguglizik valami hülyeséget és azt gondolja hogy ő most érvelt. A tudást nem lehet senkinek lenyomni a torkán, van, akinek teljesen értelmetlen bármit is írni.
@karnak:
Látod, ez nekem pontosan a gondom. A bank ugyanis alapvetően egy végtelenül egyszerű dolog.
1.) van neki pénze.
2.) odaadja valakinek valami biztosíték ellenében.
3.) több pénzt kap vissza, mint amennyit odaadott, vagy viszi a biztosítékot.
Minden banki tevékenység erről szól. Még a refinanszírozás is mondjuk két bank között.
Minden ami ezt bonyolítja, fölösleges porhintés. Vö.: Murray Leinster: A grekek ajándéka.
@kiskii: Pont ilyen a lokálisan kompakt amenábilis csoport. Alapvetően egy végtelenül egyszerű dolog. Kellene végre egy dolog, ami NEM végtelenül egyszerű alapvetően.
@kiskii: Az agysebészet is végtelenül egyszerű.
1. Megfogjuk a szikét.
2. Vágunk.
3. Asszisztens összevarrja.
Minden végtelenül egyszerű, amihez nem értünk az annál is egyszerűbb.