A Benford Törvényről (nemtudommilyenposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Orbánék kiadták a parancsot, hogy meg kell győzni a magyar lakosságot arról, hogy Amerikában elcsalták a választást. Hihetetlen mennyiségű hülye tombolja most ki magát, ami úgy 1944 óta nem lepi meg a magamfajtát .
Az egyik baromság az, hogy az amerikai választás nem ment át a Benford teszten. Arról van szó, hogy bizonyos típusú adatbázisokban, amelyek pozitív számokat tartalmaznak az első számjegyek eloszlása nagyjából olyan, hogy 30.1 százalékkal 1-es, 17.6 százalékkal 2, 12.5 százalékkal 3, 9.7 százalékkal 4,, 7.9 százalékkal 5,, 6.7 százalékkal 6,, 5.8 százalékkal 7,, 5.1 százalékkal 8,, 4.6 százalékkal 9.
Az, hogy miért lenne az amerikai választási adatbázis megközelítőleg ilyen, arról nem beszéltek, és hát szokás szerint fogalmuk sincs arról, hogy mit vartyognak össze. De….
A lockdown kevés haszna az volt, hogy legalább amatőr módon megtanultam a Pythont, úgyhogy írtam egy programot, ami olyan adatbázist készít, amelyikről elvárnánk, hogy átmenjen a Bedford teszten. Megnéztem, hogy átmegy-e. Programozó olvasóinktól elnézést kérek…
import random
import math
x=1
l=0
m=[0,0,0,0,0,0,0,0,0]
n=4000
while l<20:
d=[0,0,0,0,0,0,0,0,0]
i=1
while i<n:
t =random.randint(1,6)
x*=t
y=str(x)
z=int(y[0])
d[z-1]+=1
i+=1
continue
j=0
while j<9:
d[j]/=n
j+=1
continue
j=0
while j<9:
m[j]+=d[j]
j+=1
continue
l+=1
continue
j=0
while j<9:
m[j]/=20
j+=1
continue
print(m)
………
[0.298675, 0.17995, 0.12090000000000004, 0.09961250000000002, 0.0789, 0.06525, 0.05785000000000001, 0.05182499999999999, 0.0467875]
……………………
Szerintem átmegy. Hehe.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517938-6ae358648c704' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517938&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517938-6ae358648c704&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517938-6ae358648c704' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Virág et.: „Egészen biztos vagyok benne, hogy akkor most már a vadhajtások matematika professzorai is megnyugodnak végre.” Szerintem is. És gondolom ünnepelnek, mint anno tették: http://www.youtube.com/watch?v=RvGN4NsaEqc
@Indriq: Nyilvan, de neki max 4 eve van hatra a hatalomban, utana meg kotkodacsolhat, ahogy csak akar, senkit nem fog erdekelni, mert tenyleges politikai hatalma nem lesz hozza.
Hacsak nem sikerul magabol egy esetleges „meg4ev” alatt orokos elnokot faragni, amire, lassuk be, az amerikai rendszerben a csekelynel is kevesebb eselye van.
@Rhonin: Pont egy olyan kormány vádol másokat választási csalással, amelyik átrajzolja a választási körzeteket, buszoztatja az embereket (hogy több választó legyen egy faluban egy címre bejelentve, mint ahányan ott laknak összesen), + bevezeti a sehol sem létező „győzteskompenzációt”.
@Indriq: A szenátus még meglehet?
@nincsegy: nem nagy az esely ra, de nem teljesen elkepzelhetetlen. ket georgiai szenatorrol van szo, mindket helyen a republikanusok az eselyesek, de ha trump ezt most elbarmolja, akkor barmi tortenhet.
@Indriq: AZ USA-ban nincs hagyománya annak, hogy ismét elinduljon az , aki vesztett. Akár elnök, akárcsak jelölt volt. Hillary újbóli jelölése sem került komolyan szóba.
Bár vannak olyan hangok a republikánusoknál, hogy továbbra is Trump mögé kell beállniuk, és őt indítani 78 évesen 4 év múlva, mert alapvetően megváltozott a belpolitika helyzet. A Trump jelenség rendkívüli módon polarizálta a belpolitikát, különösen az utóbbi fél évben, és akár egy paradigmaváltás is elképzelhető a republikánusoknál. Lehet, hogy épp ezért jelentette be korán győzelmét, holott tudhatta, hogy ez közel sem biztos, de ezzel a húzással és a csalás narratívával már a republikánus táboron belüli küzdelemre készül.
@msmester: a Benford szabaly akkor mukodik jol, ha valahol a hatterben lognormalis eloszlas van. ennek lehet oka pl. valamifele random exponencialis novekedes, ami jellemzo kulonbozo populaciokra, de bankszamlakra is. elvileg valamekkora hatas mindig van, ha szorzodnak eloszlasok osszeadas helyett, tipikusan az elso szamjegykent az 1-es valoszinusege joval nagyobb, mint mondjuk a hetese. ez akar egeszen kis szamoknal is bejohet, de oknak kell lenni, a levegobe nem lehet beszelni a Benford torvenyrol.
@jotunder: De Georgiában második forduló lesz később, mert senkinek nem lett meg az 50+ %-a. Asszem ez csak ebben az államban van így.
@nincsegy: pontosan errol van szo, ezert lesz ez januarban. es mit lehet tudni mi lesz januarban.
@Tamáspatrik: Nincs új a nap alatt: „maga Orbán idézte fel a gyűlölködéssel kapcsolatban a kommunista taktikai alaptételt, miszerint „vádold meg az ellenfeled azzal, amit te csinálsz” (168ora.hu/itthon/orban-viktor-tusnadfurdo-beszed-elemzes-lakner-zoltan-171765)
de, hogy igazságosak legyünk ugye láttunk már reichstagot is égni kommunista gyújtogatás eredményeként.
csak a nevek változnak…
@Barkalot: Inkább én kérem a virágokat az öltözőmbe. Vonakodva és sunyítva:
Engedje meg, hogy gratuláljak Önnek a sikeres elnöki kampányhoz.
@mafi mushkila: Én majd akkor hencegek, ha pezsgőzik a Biden cipőjéből. Csak nem fogja hagyni, hogy az ellenzékkel barátkozzon össze az usa elnöke.
… Neki meg maradjon a Putyin…. ugye…
A V4-ek közül is eléggé kilóg az Orbán . Nem igazán passzol európába se…
A képet nézd, mert én beszarok rajta..
felvidek.ma/2020/01/orban-ausztria-termeszetes-partnere-magyarorszagnak-es-a-v4-nek/
Csórikám…
@jotunder: Az tűnik logikusnak, hogy elviszi a helyeket a GOP, például mert aki egy kicsit is ingadozó, vagy akár alapból republikánus, de most Trump ellen szavazott még a szenátorválasztáson is, azt meg fogja érinteni a GOP részéről várható „kell a kontroll Washingtonban” narratíva. (Az 538 már írt is erről, hogy a demokratáknak sokkal nehezebb lesz pozíciót fogni és jó narratívát találni a kampányban (1))
De vannak azért ellenérvek is:
– a georgiai választási dinamikák az elmúlt 10 évben (2)
– vagy például az, hogy Osoff a hajrában nagyon a sarokba szorította Perdue-t, és enne a hatása nem biztos, hogy teljesen ki tudott már bontakozni a szűkös idő miatt (3)
Egyébként én most aláírnám az 51-49-et – egyrészt a realitások miatt, másrészt a republikánusok egy részét józanságra ösztönözheti (a pánikszerű szélretolódás helyett) a szenátusi többség megtartása, viszont ennyire szoros helyzetben van esély az ésszerű kompromisszumokra az agyatlan vétózgatás helyett (főleg hogy továbbra is Susan Coliins az egyik GOP szenátor, akinél tudtommal vannak a szó nem-pártpolitikai értelmében konzervatívabb DEM szenátorok)
(1) fivethirtyeight.com/live-blog/2020-election-results-coverage/
Perry Bacon Jr.
Nov. 7, 10:51 am
Looking Ahead To Georgia
(2) edition.cnn.com/2020/11/07/us/stacey-abrams-georgia-voter-suppression-trnd/index.html (csak részben szól erről, de a többi része is érdekes)
(3) edition.cnn.com/2020/10/29/politics/georgia-senate-debate-ossoff-perdue/index.html(
@kemény keleti kommentelő: Szép sorban valamennyiünknek igazunk lesz 🙂
@kemény keleti kommentelő: Állítólag Orbán és a lengyelek vétóval fenyegetőznek az EU költségvetéssel kapcsolatban. Nem állhat valami fényesen Orbán szénája ha már vétóval kell fenyegetnie. Remelem, hogy az EUban is tudják, hogy Orbánnak csak a pofája nagy és csak az erőből ért. Orbannak a következő évek jóval nehezebbek lesznek, mint az elmúlt 5 év volt.
@jotunder: elég jól működik közelítőleg, ha az eloszlás elég széles (több nagyságrenden át) és elég független a skálától (mértékegységtől, vagy a tényleges számtól, pl. ahogy a bolti árak nem, mert szeretnek 9-essel kezdődni) — szerintem így érzésre az eloszlások szélesebb osztályára igaz jó közelítéssel.
Vagyis nem látom, hogy amire jó közelítéssel igaz ez a feltétel, az jó közelítéssel lognormális lenne, bár vsz. a gyakorlatban az szokott leginkább előfordulni. De egy szűk lognormálisra (pl emberek magassága) nem is igaz.
@qligeti: Leginkább arra a modellre igaz, ami a posztban van.
@velőtanya: Hoppá. Ez a … „kell a kontroll Washingtonban” narratíva.”
Ez is milyen ismerős ittenség. Mindig annyira tolták a tisztelt médiákok, libernyákok és sólymok és hackok, hogy – kell a kontroll a ballib kormányok felett – osszuk meg szavazatunk a fidesszel, és más keretlegényekkel, mert – az erős ellenzéki kontroll, az nagyon kell.
Mikor meg Orbán a befutó, akkor – történelem szemétdombjára az ellenzékkel, meg ellenzékváltó hangulat, meg ne szavazzál ellenzékre, mert egyik kutya, másik eb.
Olyankor valahogy sosem kellett a – kontroll -.
Ezt a Trumpot a történelem szemétdombjára kell hányni, mert jövője nincsen, múltját jobb lenne feledni, a jelenben meg csak szégyenfolt.
@jotunder: nyilván. És legkevésbé olyanra, ahol az adatsor teljesen legitim módon egy szűk tartományban van. Ami szomorú, hogy az eredeti genius aki csinálta, elvileg phd és statisztikát tanít. Ez elgondolkodtató, nyilván politikai blind spot, de az is, hogy mennyire el tud szakadni az elméleti készség a legalapvetőbb érzéktől a gyakorlati alkalmazásban (ráadásul overkill, amit itt összepythonozott, néhány egyszerű formula excelben, eleve abban van a forrásadat)
@velőtanya: Az a baj, hogy McConell stratégiája az agyatlan vétózgatás, a „party of no”, nem nagyon látom, miért térne ettől el a GOP, ha ez sikeresnek tűnik. 🙁
51-49-el lehet valamennyi esély reformokra, de nem túl sok.
Az eü reformja egészen biztosan elmarad, azt Obama 57-43-as többséggel a háta mögött sem tudta teljesen keresztülvinni (bár most ugyanakkora többséggel végig tudná, de lenne 1-2 dem szenátor, aki ellenezné a további reformot).
Választási reform, PR államisága teljesen elképzelhetetlen.
Viszont talán a klímaváltozás elleni küzdelemre lesz lehetőség, de a republikánus vezetésű államok ezt minden erejükkel megpróbálják majd elszabotálni. 🙁
@nincsegy: De ezek a „hagyományok” az USA politikájában elég gyenge lábakon állnak, még a semmi kis történelmük alatt is. Grover Clevelandnek sikerült a visszatérés, két különálló ciklusban is elnök volt, szóval precedens azért akad.
És Theodore Roosevelt is megpróbálta megszerezni 1912-ben újra a republikánus elnökjelöltséget (miután korábban 1901-1909. közt elnök volt), majd miután nem jött össze, elindult harmadik párti jelöltként.
Egyszer kudarcot vallott elnökjelöltek is nyertek már később, Nixont is elverte Kennedy 1960-ban az elnökválasztáson, aztán két ciklussal később mégis összehozta a győzelmet. De már Andrew Jackson is hasonlóan tért vissza az 1824-es kudarca után 1828-ban.
Az persze igaz, hogy a közelmúltban nem történt már hasonló.
@Tehéntőgy: Igen, a modern média viszonyai között egyedül Nixonnak valóban sikerült, de azért ő sem rögtön a következő választáson próbálkozott. Persze, mutatis mutandis- ahogy a mondás tartja. Ha egy agresszív populista politikát akarnak folytatni ellenzékben, Trump megtartása elképzelhető. Vannak támogatói ennek a vonalnak a republikánusok között.
@kemény keleti kommentelő: Á, senkit nem fognak a történelem szemétdombjára hányni. Ahhoz hinni kéne valamiben, a demokrata pártvezetés pedig elvből nem hisz semmiben.
Épp ellenkezőleg, ha valamiről, a Biden adminisztráció az egy évtizeddel korábbi szörnyek szánalmas rehabilitálásáról fog szólni az „árkok betemetése” jegyében, a CNN szerint a görény Dick Cheney egyenesen Biden külpolitikai tanácsadója lesz.
Gondolom John Boltonnak várnia kell azért néhány évet, de utána megint Tiszteletreméltó Politikus lesz, csak mert a legvégén összerúgták a port Trumppal.
Trumpot majd pár ciklussal később rehabilitálják 🙂
@mafi mushkila: Ahogy a bölcs rabbi mondta:)
@Tehéntőgy: Én ez után a két hetvenes elnök után valami fiatalításban gondolkodnék mindkét párt helyében.
Akinek sikerül, az viszi el a következő elnökséget.
@Tehéntőgy: „a CNN szerint a görény Dick Cheney egyenesen Biden külpolitikai tanácsadója lesz.”
Hú basszus, nagyon megijedtem, de ez kamunak tűnik.
Nem a CNN szerint, csak egy random Twitter-felhasználó mondta ezt (twitter.com/wahidsakakhan/status/1325156126560804864). Valószínűleg kamu, mert rákeresve ezen kívül nem láttam más megbízható forrást. 🙂
@kemény keleti kommentelő: Ezeket én kifejezetten a georgiai szenátorválasztós különkiadás kontextusában írtam, ami egy egészen speciális helyzet. Már az is szokatlan, hogy egyszerre szavaznak két szenátori székről – a szokásos kétévenkénti sorminta ez: 1,1,0,1,1,0 – az meg pláne, hogy egy ilyen dupla szavazás döntse el a szenátusi többséget, és egyben a „trifektát” (amikor egy kézben van a Fehér Ház és a Kongresszus mindkét háza)
„It’s very unusual to have two Senate runoffs on the same day period — let alone to determine control of the Senate. And it’s not just control of the Senate that will be at stake — with Biden likely to win and Democrats still in the majority in the House, these Georgia races will determine if Democrats have a trifecta in Washington, which will make it much easier to adopt their agenda.”
És az se lehet kérdéses, hogy a republikánusok milyen üzenettel vágnak neki a választásnak, az viszont igen, hogy a demokraták mit lépnek:
„So for Loeffler and Perdue, assuming that Trump loses the presidential election, their message is simple: “Send us back to Washington to ensure there is a check on the Democrats.” I would expect those two to hammer that message relentlessly. For Ossoff and Warnock, this is tricky. Biden and Democrats across the country basically campaigned on the idea that Trump was a unique danger and that the broader Republican Party had enabled him and therefore should be removed from office along with the president. But the specter of a Trump second term is probably over now. “Send us to Washington so we Democrats can have total control,” may be a controversial message in a closely divided state like Georgia. So I will be curious how the two Democrats position themselves.
(az idézetek az eredeti hsz (1) lábjegyzetéből vannak)
@libernyák: Az az igazság, hogy nem vagyok teljesen képben arról, hogy mit és mennyire tud akadályozni a szenátus, ha az elnök (a kormány) és a képviselőház egyet akar – de gondolom sokat fogunk hallani erről a következő években:/
Az meglepett, amikor most a választással kapcsolatban elolvasott rengeted anyagban láttam pár példát arra, hogy némelyik demokrata szenátor mennyire konzervatív – mondjuk nyugat-európai fogalmak szerint, vagy általában a mai liberális mainstreamhez képest.
@velőtanya: De ott tartunk, ha jól értem, hogy a trumpista főbírók, főügyészek, meg szenátus is összejöhet a demokrata elnök ellen.
Amiből megint valami oltári botrány lehet, mint a Bill Clinton Mónikája.
Persze én nem félek tőle, hogy Biden hirtelen teljhatalomra tör, ha nem lesz trumpista a szenátus..
@velőtanya: A republikánusok inkább széljobbosok lehetnek, mivel náluk nincsen annál széljobbosabb párt. És hát úgy is hápognak.
@kemény keleti kommentelő: Igen, a Legfelsőbb Bíróság ÉS a szenátus kombó egy kicsit túl erős félnek és ellensúlynak tűnik:/
„Amiből megint valami oltári botrány lehet, mint a Bill Clinton Mónikája.
Persze én nem félek tőle, hogy Biden hirtelen…”
Itt már egészen megijedtem, hogy mi lesz a mondat vége – de megvannak az előnyei annak is, ha 78 éves az elnök:)
@velőtanya: Az tuti, hogy a Kamala Harris lesz a célpont. Az nagyon bassza a csőrét az ilyen trumpista féléknek. Itthon is a nőpolitikus a kedvenc céltáblájuk.
Ennek a veszélye bizony fennáll:
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/joe-biden-donald-trump-elnokvalasztas-demokrata-part-republikanus-part.717058.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
A republikánusok józanságán múlik, hogy így lesz e…
@velőtanya: A szenátus meg lehet januárban.
@jotunder: Én csak egy egyszerű jogász / villamosmérnök vagyok, de itt a természetes számok halmazán megoldható a probléma. Az én állításom, hogy a tipikus amerikai szavazókör mérete és az abban leadott szavazatok száma KORLÁTOS érték. A szavazókörök náluk is kb. akkorák, mint Magyarországon, hiszen túl sok embert iszonyú nehéz lenne leszavaztatni egy nap alatt. Az átlagos szavazókör mérete: 1338 fő, a szélsőségek: 527 fős a legkisebb (Arizonában), 3687 fős a legnagyobb (Washington DC-ben), de a döntő többségük (>>95%) valahol 900 és 1600 fő között van. Nem nehéz megérteni, hogy különösen amikor fej-fej melletti eredmények születnek (az egyszerűség kedvéért a 60-40% szavazatarányokat tekintem szélsőségnek), akkor a tipikus egy jelöltre leadott szavazatszám nem 1-essel vagy 2-essel kezdődik. Listázom a 60-40 szabállyal a „tipikus” szélsőértékeket:
900 fős szavazókör: 40%-a 360 fő, 60%-a 540 fő
1000 fős szavazókör: 40%-a 400 fő, 60%-a 600 fő
1100 fős szavazókör: 40%-a 440 fő, 60%-a 660 fő
1200 fős szavazókör: 40%-a 480 fő, 60%-a 720 fő
1300 fős szavazókör: 40%-a 520 fő, 60%-a 780 fő
1400 fős szavazókör: 40%-a 560 fő, 60%-a 840 fő
1500 fős szavazókör: 40%-a 600 fő, 60%-a 900 fő
1600 fős szavazókör: 40%-a 640 fő, 60%-a 960 fő
A fentiekből világosan látszik, hogy az átlag körüli méretű szavazókörben bármelyik jelöltre leadott szavazatok számának első számjegye jellemzően 3-9 számjegyek között van. (Itt nem számolok azzal, hogy hányan regisztráltak, hányan mentek el ténylegesen szavazni, mert alapvetően nem változtatja meg a képet.) Tehát ha valaki erre ráenged egy elemzést, akkor tuti talál majd sok olyan körzetet, amelyeket összeválogatva „sok lesz” a 9-es, 8-as stb. eredmény.
Végül egy nem matematikai érv: a választás tisztaságát számtalan szerv ellenőrzi az USÁ-ban, de van egy nem független, mégis a választás minden mozzanatát követő republikánus szervezet az 1856 óta működő RNC (Republican National Committee). Az RNC egyrészt pénzt, támogatókat és adatokat gyűjt az elnökjelölt kampányára, másrészt a választás minden mozzanatánál jelen lehet képviselői útján. (Ez kb. úgy működik, mint ahogy én is számoltam szavazatot a Fidesz színeiben, aztán később én az LMP-nek is, most meg a Momentumnak…) Az RNC-nek egyébként 2014 óta egy speciális, választási rendszereket felügyelő tanácsadó szerve is van a „Para Bellum Labs”. Az RNC-t 2016-ig Rience Priebus vezette, aki ezt követően Donald Trump kabinetfőnöke is volt a Fehér Házban, most pedig Ronna Romney McDaniel (en.wikipedia.org/wiki/Ronna_McDaniel), akit lelkes Trump támogatóként írnak le. Ettől függetlenül: el tudtok képzelni egy olyan helyzetet, hogyha komoly (vagy bármilyen) aggály merült volna fel a választás lebonyolításával, a szavazatok összegyűjtésével és megszámolásával kapcsolatban, akkor ez a szervezet nem jelzett volna azonnal és nem tesz jogi lépéseket? Semmilyen jelzés nem érkezett részükről…
@msmester: „…akkor a tipikus egy jelöltre leadott szavazatszám nem 1-essel vagy 2-essel kezdődik”
Ezt a gondolatmenetet én is végigvittem, s éppen ezért azon a híres grafikonon nekem nem is az volt a meglepő, hogy a Bidenre körzetenként leadott szavazatok számának első számjegyei hogyan oszlanak meg, hanem az, hogy Trump görbéje viszont tényleg illeszkedik a Benford szabályhoz – már persze ha nem full kamu ez az egész, eleve fiktív adatokkal, mert úgy persze könnyű illeszkedni. Ezt amúgy könnyen lehetne ellenőrizni, de valahogy sehol nem láttam megadva az állítólag felhasznált adatokat vagy az elérhető forrásukat.
@msmester: „Ettől függetlenül: el tudtok képzelni egy olyan helyzetet, hogyha komoly (vagy bármilyen) aggály merült volna fel a választás lebonyolításával, a szavazatok összegyűjtésével és megszámolásával kapcsolatban, akkor ez a szervezet nem jelzett volna azonnal és nem tesz jogi lépéseket? Semmilyen jelzés nem érkezett részükről…”
De, érkezett, de bizonyítékokat természetesen nem szolgáltattak…
eu.freep.com/story/news/politics/elections/2020/11/06/mcdaniel-claims-election-misconduct-michigan-without-presenting-proof/6185731002/
http://www.msn.com/en-us/news/politics/ronna-mcdaniel-asks-for-time-to-produce-specific-claims-of-alleged-voter-fraud/ar-BB1aLJvM?scrlybrkr=1a4c5c7e
Megnézheted McDaniel Twitter oldalát, ő is a csalási vádakat visszhangozza… 🙁
twitter.com/gopchairwoman
A helyzet SOKKAL rosszabb, mint amilyennek gondolnád…
@velőtanya: Igen, jogos nekem is ez a gondom. Bár ha most azt nézzük, hogy hány db választókörzet van, akkor önkényesen bármikor lehet mondjuk 10 vagy akár 100 olyat kiválasztani, amire tökéletesen stimmel a Benford eloszlás. Nyilván van egy csomó hely, ahol Trump 1000 körüli szavazatot is kapott egy kisebb körzetben is, pl. Bible belt kisvárosias részén… Vagy éppen 100-at mondjuk sűrűn lakott New York-i körzetben. Ezekből összevadászol eleget, és máris prímán megvan a Benford görbéd…
Én úgy közelítem meg, hogy egy választáson, ahol a szavazatokat bármikor újra lehet számolni és ez ellenőrzött körülmények között történik, ott olyan trükkökkel nem is érdemes élni, mint mondjuk a választási rendszer feltörése és manipulálása. Mert hiszen bármikor leültetnek néhány közszolgát, és újraszámolják az adott körzetet.
@libernyák: okés, ez korrekt. Ezt kellett volna írnom, hogy „semmilyen alátámasztott jelzés nem érkezett…”
Amire ki akartam lyukadni, az RNC-nek szerintem MINDEN választókörzetben volt embere, úgyszintén jelen voltak az államok választási bizottságaiban, sőt szerintem a jelentős országos médiumok mellett is voltak referenseik. Ezen felül több tíz, ha nem több száz millió dollárt kezelnek, tehát egy alátámasztott csalási gyanú esetén az elérhető legjobb informatikai, jogi, igazgatási és médiasegítséget igénybe véve azonnal cselekedtek volna és keresztre feszítik a felelősöket (megjegyzem, ez esetben jogosan…). De hát semmi ilyesmi nem történt.
Egyébként az első idézett cikkben McDaniel „irregularities”-ről beszél. Ez kb. „választási szabálytalanság” jelentésű, tehát nem „csalás”. Ahogy ott írják Michiganben indítottak valami közelebbről meg nem határozott eljárást… Amúgy a Google szerint Michiganben Biden 2 790 648, Trump pedig 2 644 525 szavazatot kapott. A különbség 146 126 szavazat. Ha kidobnak pár körzetet valami szabálytalanság miatt, ez még akkor sem kerül veszélybe szerintem.
@msmester: De az ebben a témában felhozott grafikonok zászlóshajója esetében azt állítják, hogy az az összes (2054) chicagoi körzet adatai alapján készült – tehát 1) Chicago és 2) összes – ami szerintem egyszerűen nem adhat ki olyat, hogy abból 800-ban a Trump szavazatok száma egyessel kezdődjön. Úgyhogy vagy fake az egész, vagy lássuk az adatokat:
img.index.hu/imgfrm/5/9/9/5/MED_0016325995.png
@velőtanya: De, én is letöltöttem az adatokat, Trumpéknak rengeteg 100-199 szavazatos körzete volt. Jónéhany 10-19 is (itt talan akkor még csak kevés szavazatot jelentettek le?)
@Grrr: chicagoelections.gov/en/election-results.asp?election=251&race=11
@velőtanya: ez elvileg letölti chicago-t excelben:
http://www.chicagoelections.gov/en/data-export.asp?election=251&race=11&ward=&precinct=
kiadja a 800-at azzal a trükkel, hogy a 3-jegyű és 2-jegyű ilyen van trump számokat is összeszámolják. van kábé 400 körzet, ahol 10-19, és 430, ahol 100-199 szavazatot kapott.
@velőtanya: Igyekeztem megvizsgálni ezt. Az általam megnézett adatok innen származnak: chicagoelections.gov/en/election-results.asp?election=251&race=11 – közvetlenül nem tudom linkelni a „President & Vice President U.S.” funkciót kell választani.
Három kérdést vizsgáltam:
1. A választókörzetekben leadott összes szavazatok számai kielégítik -e a Benford szabályt?
2. A Biden – Harris párra leadott szavazatok számai kielégítik -e a Benford szabályt?
2. A Trump – Pence párra leadott szavazatok számai kielégítik -e a Benford szabályt?
A válaszok:
1. NEM, a válaszótkörzetekben leadott szavazatok számainál így alakultak az értékek:
1. 1,79%
2. 6,48%
3. 18,46%
4. 25,95%
5. 19,09%
6. 15,22%
7. 8,07%
8. 3,53%
9. 1,40%
2. NEM, az eloszlás nagyon hasonló az előzőhöz, mert a Biden-Harris páros szinte minden körzetet megnyert Chicago környékén (balos város, Obama „hazája” stb.), az ő számaiknál:
1. 3,72%
2. 14,93%
3. 30,30%
4. 23,05%
5. 14,50%
6. 8,65%
7. 3,33%
8. 0,82%
9. 0,68%
3. KÖZELÍT, de mégsem, mert a 1-esek még a Benford szabályhoz képest is kiugróak:
1. 40,21%
2. 17,16%
3. 6,77%
4. 5,85%
5. 6,14%
6. 6,14%
7. 5,90%
8. 5,51%
9. 6,33%
Miért van Trumpéknál ilyen sok egyes mégis? Én összesen 2069 körzetet számolok itt, amelyből a Trump-Pence párosnak 832 egyessel kezdődő eredménye van. Ebből majdnem pont a fele 401 körzet olyan, hogy 1 vagy tizenvalahány szavazatot kaptak. (Ahogy nézem ezek Chicago népesebb körzetei.) A többi érték százas (431 szám), ami aránylag egyenlően oszlik meg a körzetek között. A kettessel kezdődő számok száma: 355. Ebből a 2-esek száma 3, a 20-asok száma 202, a kétszázasoké 150.
Megnéztem az összeredményeket is: Trumpék szám szerinti legjobb eredménye az összes körzetben: 483, mindössze 7 körzetben mentek 400 fölé.
Tehát a következtetéseim: Chicago környékén a választókörzetekben leadott szavazatok száma egy korlátos sokaság, ami nem elégíti ki a Benford szabályt. Az értékek átlaga: 515 , mediánja: 491, minimuma: 39, maximuma: 1655.
Tekintettel arra, hogy a körzetek döntő többségét Bidenék megnyerték, sokukat túlnyomó fölénnyel, a rájuk leadott szavazatok számai sem elégítik ki a Benford szabályt. Itt is korlátos a sokaság, az értékek átlaga: 424, mediánja: 403, minimuma: 37, maximuma: 1363.
Trumpék esetében nagyon sok 10-20 és 100-200 közötti érték volt, ami magyarázza, hogy miért illeszkedik a Benford szabályhoz jobban az itt elért eredményük. Az értékeik átlaga: 83 (!), mediánja: 61, minimuma: 1, maximuma: 483.
@Grrr: Oké, köszi. Nem számolom végig, elhiszem az adatokat.
És akkor most komolyan… az a nagy leleplezés, hogy kitúrnak egy várost, ahol a paraméterek nagyjából alkalmasak a prekoncepció „alátámasztására”:
– egy szavazókörre jut átlagosan (de elég nagy szórással) 520 leadott szavazat
– amiből átlagosan 427 Biden és 84 Trunp (szintén elég nagy szórással)
…és ERRE akarják ráhúzni a Bumfordi-törvényt?
Ez így még annál is gagyibb, mint gondoltam:)
Hát gyerekek képzeljétek el, hogy a 84-es átlag olyan számokat takar, amelyeknek a 40 százaléka 10 és 19 vagy 100 és 199 közé esik, a 427-es átlag mögött meg sokkal kevesebb ilyen szám van, és inkább a 200 és 599 közé eső számok a jellemzőek.
Megdöbbentő! Háttérhatalom!! Soros!!!
@msmester: Nem láttam még amit írtál, miközben én is számolgattam – de úgy tűnik, hogy kicsit eltérő megközelítéssel és módszertannal, de lényegében ugyanoda jutottunk el:)
És igen, szinte biztos, hogy a kukorica- és bibliaövezetekben meg lehetne találni ennek a pandantját is, ahol Biden „illeszkedik” és Trump nem (a valóságbab persze nem illeszkedik egyik se sehol, csak legfeljebb véletlenül pont egybeesik)
De annyi haszna mindenképpen volt ennek a kis agytornának, hogy megtudtam: van olyan szavazókör Chicago-ban, ahol Trunp 2/281 szavazatot söpört be (0,7%), és van több olyan komplett kerület, ahol 5% alatt maradt. Ami érdekes, mert hajlamosak vagyunk mi is azt mondani, hogy Budapest és a vidék két külön világ, de ilyesmi azért elképzelhetetlen lenne (5% alatt a fidesz több budapesti kerületben, és a teljes fővárosban is 16% körül)
Ami még érdekelne ezen a vonalon: melyik lehet a legnagyobb város az USA-ban, ahol Trump többséget kapott, illetve a 100k feletti városoknak vajon hány százalékát nyerte meg?
Még egy dolog: az egy kicsit furcsa, hogy az adatik alapján kb. 1.5 millió választópolgár van Chicago-ban, ami a legtöbb helyen jelzett 2,7 milliós összlakossághoz nagyon kevés lenne (2 millió körüli dukálna hozzá)
De ez talán olyasmi miatt van, hogy a város és az agglomeráció határát nem egyformán húzzák meg a források. Más ötletem nincs.
@velőtanya: 1.5 millió *regisztralt* valasztópolgar, gondolom.
@velőtanya: Igen, ez ennyi. Egy hülyegyerek, aki nem nézte meg az alapadatait és nem értette, hogy mit csinal.
@Grrr: De ha ez így van, akkor a részvételi adatok – nem csak itt, az egész választáson – nagyon félrevezetőek. Bárhol máshol a világban – nálunk is – ez az 1,07 millió választó nagyjából 50%-os részvételt jelentene, itt viszont 68%-ot.
Ezt azért jó tudni, amikor a „rekord részvételi adatok”-ról olvasunk.